Élő Víz, 1944
1944-november / 11. szám
A történelem folyamin akár egyesek, akár sokan, elbukhatnak, dei a mennyek országa nem bukik el. A mennyek királyságát nem a test karjai hordozzák, nem a kor szelleme ihleti, nem a tanítványok buzgósága építi, nem a múlandóság hatalmi eszközei által jut teljességre. Tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja a mennyek országát. Isten munkája még mindig önmagában hordta a beteljesedés biztosítékát, az Isten szava mindig teremtő cselekvés is volt. Mert a te Istened kicsiny kezdet Istene, Azért ne félj, te kicsiny nyáj! 'A mennyek országa nektek adatik. Ebben a személyes névmásban a kicsiny tanítványsereg egész jelentéktelen volta kifejezésre jut, amelyik Jézust működése alapján körülvette. Vájjon a nagy és gazdag tartalom nem fogja az olyan nagyon törékeny emberi edényt szétfeszíteni? Vájjon, az új élet mustja ebből a múlandó tömlőből nem fog kiömleni? Nem fogják a »kishitüek« és az »értelmetlenek« az Isten Fiának evangéliumát teljesen félreérteni? Nem fogják éppen azok, akikre a »mennyek országának titkai« rábízattak, akik a »mennyek országának kulcsát« megkapták, újból bezárni az Isten országa. kapuját a lelkiszegények, a megfáradottak és megterheltek, az éhezők és szomjuhozók, a vámszedek és bűnösök előtt? Nem fog Isten elrejtett munkája a tanítványok missziójában fanatikus propagandává, a testté lett Ige szent betűvé, a, Lélek által megvilágított ismeret csak egy kötelességszerü dogmává és hitvallássá lenni? Bizonnyal mindez — és még sokkal több veszély — fenyegette az Isten kezdődő országát! Mind ebbe a hibába megszámlálhatatlanul sokszor beleesett a keresztyén időszámítás folyása, alatt. De az Isten országa nem pusztult el. Nem bukott el a tanítványokkal együtt. Az Isten országa nem lett állammá, a keresztyén világállammal. Nem lett betűvé a dogmatikai hitva'lással. Ha az ember belekényszerítette a? Isten országát saját lényének formái és szokásai közé, ha az egyház építette az Isten országát, ahelyett, hogy az Isten országától hagyta volna magát építtetni, akkor a mennyek országa átengedte az embernek a mennyek országa látszatát. Ha a mennyek országa az egyház alkotása volna és nein az egyház a menny ék országa akotása, akkor bizonyos, hogy az Isten országa a földem már régép elpusztult volna. Az Isten azonban a történelem folyamán sohasem félt az ő igazságával és kijelentésével kicsiny és jelentéktelen dolgokba alászállni. Isten az ő teremtő munkáját az emberiség között sohasem kezdte hatalommal és fénnyel, hanem elrejtette a legkisebb, legjelentéktelenebb kezdetekben. így Isten Noé napjaiban az emberiség egész jövőjét egyetlen család, megmentéséhez fűzte. Hogy a népek világában az ő isteni kijelentése számára tolmácsot és eszközt neveljen, azt Isten Izráel keletkezésekor egy Ábrahám, Izsák és Jákob hitéhez és engedelmességéhez kötötte. Jézusban — aki maga volt az Isten kijelentés? — a mennyek országa, mint Isten teremtménye először egy jászolba szállt alá. Később a Genezáret tava egyszerű halászai fogadták be az Isten országát. Az első pünkösd alkalmával a Jeruzsá'emben várakozó tanítványok kis seregéből alakult az Isten országa gyülekezetté. Apostolok üzenete által és Krisztus egyszerű tanítványainak a bizonyságtétele és élete által a keletkező kisázsiai egyházon keresztül lépett be az Isten országa a megavult világba. Ki sejtette abban a régi világban, hogy ez a kicsiny kezdet, amely a zsidóknak botránkozás, és a görögöknek bolondság volt, ilyen rejtett isteni erőt hord magában, amelyik a maga órájában minden létezőt megrázkódtat és a világnak új jövőt ad? Csak néhány évszázad telt el és a régi pogány világ haldokolva omlott össze, és Bizánc és Róma a keleti és a nyugati egyház léptek annak örökébe. De ahe'yett, hogy az egyház továbbra is az Isten országa állni épült volna, ezután az egyház epitette az Isten országút. Az egyhá’z nem volt többé az üdvösség bizonyságtevöje, hanem csak az üdvösség intézője, nem volt többé a kijelentés prófétája, hanem csak a kijelentés örizője, nem Isten teremtése, hanem világszervezet volt. Az egyház külsőleg uralta a világot, de belsőleg elvesztette az Isten országát. Az egyház a trónon ült, de a népek Üdvözítője nélkül. Földi hatalommal rendelkezett, de szegény volt a lélek hatalmában. És mégsem volt látszat minden az egyházban Voltak tagjai, akik nem éltek abban a tévhitben, hogy az Isten országát ök hordozzák, hanem akik tudták, hogy őket hordozza, az Isten országa. Ezek elhagyatva szenvedtek, aszkéták, remeték, számüzöttek és mártírok voltak, hogy az egyházban megmenthessék magukat a világtól és az Isten országában bennmaradhassanak. Egv^ícsiny nyáj! A reformációban Krisztus, mint a léléJcÜdvözítője, mint az egyház Feje, mint az Isten országa tartalma, ismét láthatóvá lett. Az emberek ismét Krisztus által üdvözöltek és nem az egyház által. Ismét megtapasztalták az Isten-Leikének vezetését és nem merültek ki szent rendeletek teljesítésében. Ismét az Isten élő beszédéből merítettek vigasztalást és erőt és nem a hagyományokból és a papok beszédéből. Istent ismét lélekben és igazságban imádták, anélkül, hogy az Isten imádása. az Istennel való közösség — szenthelyekhez és szent rendtartásokhoz lett volna kötve. Bizonyos, hogy a megreformált egyházban ismét nagyon sok konkoly volt a búza között, sok ember.’ cselekvés az Isten alkotása helyett, sok e világ országából a. mennyek országa helyett. De a tanítványokhoz hasonlóan az Isten országa ezeket sem vetette el, hanem felhasználta, amilyen mértékben az Isten Lelke működésének szabad utat engedtek. Fél évezred leforgása alatt a reformált egyház sok tagja tapasztalta meg személyesen az üdvösség gazdag áldásait. A reformáció egyháza újra meg újra az előtt a választás előtt áll, hogy Isten műhelye marad, vagy pedig Isten országának alkotó mestere akar lenni Hogy a világ befolyásától mentes maradhasson, mindig újabb és újabb ébredések történtek, amelyek később ismét az egészre megtermékenyítőleg hatottak. Milyen kicsibe kezdődött sok minden, ami később saját külön körén túl kiszámíthatatlanul sok áldás forrásának bizonyult. Éppen ezért ne félj, te kicsiny nyáj! - . , . _ Mert a te Istened céltudatos munka Istene. Nemcsak az egyháznak, mint egésznek, hanem Fái apostol evangéliuma szerint, minden egyes tagnak, Krisztus dicsőségének szemlélése által ugyanarra a képre kell átalakulni. Ahogy hordtuk az első ádámna.k a képét, és mint az emberiség tagjai, vele- szerves egységet alkottunk, úgy mint az Isten újteremtésének tagjai, hordani fogjuk a mennyeinek képét is. ' .... 6 élű Víz
