Élő Víz, 1944

1944-szeptember / 9. szám

BES2ÁMQLQ Házanként! evangel.nációnk és aug. 15-i csendes napunk áldással telt el igen sokfelé. Sok akadályon át valósult meg pedig. Csep- regi Béla testvérünknek, akin át a gondolat felve­tését és a terv kialakulását adta az Ür, hirtelen ka­tonai szolgálatra kellett bevonulnia. Jórészt ez a zökkenő okozta, hogy a kéziratokat igen későn tudtuk összeszedni a Nyíregyházától Orosházáig és Pécsig terjedő messzeségből. Főleg pedig — Buda­pestről ... Az utolsó kézirat három nappal az első 3 ív szétküldése előtt futott be> a nyomdába, amely az egyik gépszedő bevonulása miatt jóformán csak fél- erővel dolgozhatott. Az üzem a'att szinte állandó szol­gálatot kellett tartanunk a szedőgép mellett, hogy azonnal korrigáljunk és visszaadjunk mindent, amit kiszedtek. A sietés miatt mégis sok lett a sajtóhiba Eközben történt, hogy az »Értelemzavaró sajtóhibák« jegyzékében is felcserélődött az első két sor... Sót megtörtént az a mosolygós eset, hogy az »Isten bo­londsága < (I. Kor. 1 ;21, 25.) botrányos szavakat har­madszorra Is »Isten boldogságá«-nak szedte hűséges szedőnk, akinek vigyázó szeretetéért egyébként igen hálásak vagyunk. A nagyobb példányszámban rende­lőknek három részletben küldtük szét a 104 olda­las »Csendesedjetek el«-t, hogy biztosítsuk az idején való kézbesítést, míg a többiek két részletben kapták. Amint már a tulajdonképeni beszámolóban olvastuk, kevés lett az 1800-as példányszám. Sokan késve rendelték meg, főleg abban a hitben, hogy elő­fizetőinknek rendelés nélkül is meg fogjuk küldeni. Az okozhatta ezt, hogy előfizetőink többször kap­tak már rendelés nélkül egy-egy könyvet. Eze­ket azonban sohaie mi küldtük, sőt. a szétkül­désükről nem is tudtunk. (Ha így küldenénk valamit, akkor a ra az adventi házacska mintájára alaposan felhívnánk a figyelmet.) A csendes nap megtartásáról több helyről vet­tünk már hírt. Budapesten az angyalföldi gyülekezeti teremben reggel 8-tól este 8 lg kb. 80-90 en voltunk együtt annak ellenére, hogy az utolsó vasárnapig »titokban« volt az összejövetel s akkor is csak azo­kon a föistentiszteleteken értesülhettek róla testvére­ink, amelyeken a hirdetés el nem maradt. Közös óhaj­tásra úrvacsorát is vettünk. A beszámoló kiterjedt az egész hétre; különösen arról volt jó hallani, ahol most volt először (és pedig napról-napra) családi áhí­tat. Kedves meglepetés volt a csendes napnak sződ- ligeti testvéreink érkezése. Fülükbe jutott a »titkos« budapesti összejövetel híre, s »felkutatták«. Szegé­nyek először Óbudái a mentek ki a nyugatiból, aztán vissza, hogy végül kiérjenek Angyalföldre. Sopronion hatvanan töltötték együtt a csendes­napol a Leánykor kezdeményezésére. Már a kezdőna­pon, 8-án is együtt voltak, lévén ez rendes biblia­köri napjuk. Egy házi bibliaóra tagjai is csatlakoz­tak. A közbenső napokon a leánykor tagjai külön jöttek össze, a többiek pedig házanként, illetve ki­csi csoportokban. A zárónap bizonyságtételeit s kö­zös imádkozását különösen is megáldotta az Ür­Nagyváradon, a viszonylag kicsiny és szétszórt egyházban naponként gyűltek össze a gyülekezeti teremben azok, akik ilyen alkalmat kerestek. Felvált­va vezették esperesük, diakonisszájuk, kántoruk, egy férfitestvérünk s egy leánykori tag. Minden nap meg­beszélték az elöádást. ami a közös imádkozással együtt igen elmélyítette Isten üzenetét. A résztvevők száma lö—16 közT volt. Az utolsó napon 14-en ki­rándultak a Komódi-i gyülekezetbe, ahol ottani te:t-,éreink- kel együtt tartották meg a csendesnapot, amelynek programját szóló-énekekkel s evangéliumi költemé­nyek előadásával is bővítették. A nagyváradi testvére­ket szeretetvendégségen látták szívesen. A testvéri ta­lálkozó oly jó volt. hogy ismételni és elmélyíteni óhajtják. Kassán az ott katonai kiképzésen lévő Joób Olivér testvérünk szolgált naponként a közösségben. A csen des napon 27-en gyűltek össze a Bethesdában. Isten iránti hálával emlékeznek meg a csendes hétről. (Szeretnénk a Bethesdáról is egyszer már hírt kapni!) Kolozsvárott minden reménységen felül 62-re nőtt a résztvevők száma a csendes napon, amelyet egyik testvérünk kertjében tartottak és úrvacsoravé­tellel fejeztek be a fák alatt álló oltár előtt. Vendég- előadók voltak dr. Kneffel Pál orvos testvérünkön kí­vül ref. teológiai tanárok is. A beszámoló levél egy­szerű szavakban el sem mondható áldásról beszél. Orosházán már 7-én, hétfőn összejött az imakö­zösség, hogy együtt is könyörögjenek a másnap kéz dődő házankénti evangélizáció áldáraiért Azután rész­ben házanként, részben három kisebb csoportban csendesedtek el napről-napra. 13-án, vasárnap d. u. 157-en együtt hallgatták meg a »Felébredtek ébre­dése« előadást, amely igen mély benyomást keltett. A csendes napon reggel 8-tól este fél 9-ig 107-en voltak együtt. A megbeszélések igen élénken foly­tak s a morzsaszedés áldásait is megadta az úr. Csömörön Gálát György lelkésztestvérünk front­szolgálata miatt (gondoljunk reá is!) felesége egyik lelki testvérünkkel rendezte el az egész hetet. Nap- ról-napia közösségben is összejöttek, s a részvétel egyre nőtt 18-tól 35-ig. A csendes napot, amelyet Budapestről kért diakonisszatestvér szolgálatával is megáldott az Ür, 90-en töltötték együtt. Mind dolgo­zó emberek, akik előzőén egész héten át az éjszaká­jukból vették el a csendes időt. Számosán jöttek Cin- kotáról és Nagytarcsáról is. Külön öröme volt a csendes napnak a szeretetvendégség közössége, ame­lyen a lelkészlak udvarán terített asztal mellett 90 szempár ra2yogott az Ürban való örvendezéssel. Karcagon múlt évi békéscsabai konferenciánkon résztvett egészségügyi védőnő testvérünk vezetésével tartotta meg az elcsendesedés hetét kicsiny kö­zösségük. A csendes napot együtt töltötték s ezen vendégük volt Debrecenből Vajda Mária is, akinek több füzetét ajánlottuk már sok szeretettel olvasó­inknak. A láthatatlan nagy közösség tudata sok erőt adott a kis csapatnak. Csorváson a lelkész és vallástanítólelkész vezeté­sével naponta gyülekeztek össze a templomban 30— 40-en. A zárónapra meghívták Orosházáról Péterfia Zoltán tanár testvérünket is. 40—50 résztvevője volt a napnak, sőt az esti előadáson már 60-an voltak együtt, — jórészt a csorvási evangélizáció óta élő imaközösség tagjai. Gyulán a magános és házi elcsendesedés mel­lett csütörtökön kicsiny, négytagü bibliaköri közös­ség határozta el, hogy naponként összejönnek, min­denki hoz egy-egy új résztvevőt, s minden este más-más háznál jönnek össze. A kezdő létszám ezen a módon hamarosan meghatszorozta önmagát. Végül is összesen 48-an vettek részt az evangélizáción. A morzsaszedésböl az a vágy csendült ki, hogy ne szé­ÉLŐ Víz 7

Next

/
Thumbnails
Contents