Élő Víz, 1943
1943-december / 9. szám
AZ EVANGÉLIKUS EVANGÉLIZÁCIÓ LAPJA Karácsonyt keresünk Sokan és sokszor megérjük a karácsonyi ünnepeket, de csak nagyon kevesen jutnak el annak igazi értelméhez. Hogyan készül rá mindenki! Még az is, akinek a betlehemi örömüzenet nem egyéb halvány emléknél, vagy jámbor mesénél. A háziasszony milyen buzgalommal takarítja ki az egész házat és mennyi odaadással készíti el az ünnepi étkeket. Milyen áhítattal szövögetik az emberek az örömszerzés terveit és milyen csendes várakozás telepedik rá még azokra is, akik egyébként semmit sem várnak. £s a nagy készülődéseknek milyen kevés az eredménye! Óriási ajándék már az is, ha valaki egy-két gyermek szeméből megláthatja az önfeledt öröm visszfényét. De karácsony a legtöbb ember számára mindenképpen csak semmittevéssel teli két nap áporodott csendjét vagy erőszakolt lármáját jelenti. Milyen üres volt ez a karácsony! — hangzik fel bennünk minden ünneplésünk után a keserű megállapítás. emberi énünkre, odaadó munkánkra szeretnénk rátétetni a koronát, képzeletünk csalóka, sokszor bűnös képeinek valóra- váltásáért esengünk, játékszereket kérünk, amelyekkel sokszor kárt tehetnénk mások és magunk életében, nem gyermeki bizalommal kérünk, hanem a felnőttek ravaszságával akarjuk Istent rászedni, érzelmi dagályok bekövetkezését óhajtjuk, főképpen pedig, mert nem vesszük észre, hogy Isten oltotta belénk a karácsony utáni égető vágyat, amely sokszor csökevényesen vagy eltorzultan él bennünk, de mégis nem egyéb, mint a tékozló gyermek hazakívánkozása az atyai házba. Karácsony csak úgy lehet igazán karácsonnyá számunkra, ha olyanokká leszünk, mint a kis gyermekek. Az most nem fontos, hogy tépett a ruhánk és tépett a szívünk. Isten ad fehér ruhát és új szívet. Az nem fontos, hogy eltékozoltuk az örökséget és hogy a disznók életszínvonalára süllyedtünk. Csak az a fontos, hogy Krisztusban, a betlehemi kisdedben újrateremtődhetünk. A csalódásnak, a várakozások kielégítetlenségének érzete azokat is hatalmába ejti a legtöbbször, akik felismerték már, vagy felismerni vélték azt, hogy a betlehemi jászolban az ő személyes Megváltójuk született meg. Miért nem teljesülnek be a karácsonyi várakozások? Miért nem lesz a karácsony igazi karácsonnyá számunkra? Mert a karácsonytól saját emberi vágyaink beteljesülését várjuk, TARTALOMBÓL: Lvangélizáció: Szabadon. Karácsonyi oldal: Betlehemes ének, Igazságod útján járass engem, Karácsonyi hazaérkezés, Orülsz-e karácsonynak? -— Előadás: Szenvedés másokért. — Iratterjesztés: Mit vegyünk karácsonyra? Imaközösség: Az első imaközösség. — Tükör előtt: Az énimádó. — Morzsaszedés — Kereszthordozók: Ütmu- tató kereszt. — Beszámoló. Fedőlapokon: Karácsonyt várunk. — Tanítás:. Az üdvösség. — Bibliakör: Tudnivalók. Az nem fontos, hogy százszor megtagadtuk Istent — szóval és tettel. Csak az az egy fontos, hogy Krisztusnak, a betlehemi kisdednek vére elfedez minden bűnt. Csak az a fontos, hogy olyan tehetetlen várakozással menjek Krisztushoz, mint ahogyan a gyermek várja a karácsonyfa alá hívó csengő szavát. Csak az a fontos, hogy olyan hittel nézzek Krisztusra, mint az ajándékot adó Jézuskára a gyermek. Csak az a fontos, hogy olyan önfeledten tudjak örülni Isten legkisebb ajándékának is, ahogyan a kis gyermek a karácsonyi meglepetéseknek — még akkor is, ha egészen mást várt. Csak az a fontos, hogy olyan néma örömmel tegyem bele életemet a mennyei Atyám kezébe, mint amilyennel a csillogó karácsoyiát bámuló gyermek teszi kicsi kezét földi atyjáéba. Mindez csak Isten kegyelméből történhetik meg! Mielőtt tovább futna szemünk ezekről a sorokról, mélyedjiink el gyermeki hittel és odaadással csendes imádságba, hogy ez a karácsony legyen igazi karácsony a számunkra. Az örök karácsony csodálatos felvirradása életünk-
