Élő Víz, 1943

1943-október / 7. szám

BIBLIAKÖR A Hit abc-je

5. A hetedik nap. (T. Móz. 2 : 1—3.)

A napok hetes beosztása teremtési, isteni eredetű. A Szentírássa] ellenkező hitetlenség már próbált ezen változtatni 10 és 5 napos beosztással, de nem sikerült, hiszen maga Isten mérte ki. Az emberi szervezetnek is a 7-ik nap felel meg a pihenésre. Ha valaki meg akarná változtatni, akkor az egész teremtett világ rendjét kellene megváltoztatnia.

Három dolgot kell tudnunk a hetedik napról.

1. A szombat. A zsidó sabbat (szombat) a sábbat héber szóból származik. Magyarul: pihenni, megnyugodni, megszűnni. Tehát a pihenés, megnyugvás napja. A 2. vers szerint Isten nem megpihent e napon, hanem megszűnt a munkájától, befejezte, de nem fáradt el benne.

Megáldotta és megszentelte ezt a napot. Ekkor fejeződött be a teremtés. Ugyanígy kellett ezt a napot megszentelni a választott népnek is: megszűnni minden munkától. Halálbüntetés terhe mellett volt tilos dolgozni e napon a zsidóknak (II. Móz. 31 : 13, IV. Móz. 15 : 32—36).

2. Az Ür napja (a vasárnap). Az első keresztyének „a hétnek első napján"' gyülekeztek össze: szombatnapokon csak akkor, ha a zsidóknak akarták hirdetni az evangéliumot, akiket csak szombaton érhettek el. De ünnepük az ,,Ür napja" lett (Jel. 1 : 10), amikor Jézus feltámadott a halálból. Isten befejezte az első világ teremtését úgy, hogy ,,iátá, hogy minden, amit teremtett, íme igen jó". De a bűneset után újra kellett teremteni ezt a világot. Ez az újjáteremtés Jézus halálával és feltámadásával kezdődött. Tehát a szombat, a hét utolsó napja az első, de azután bűnbeesett világ teremtésének emlékünnepe. A vasárnap, ,,az Űr napja" pedig a hét első napja, a világ újjáteremtésének napja. Aki még ezekután is a szombatot ünnepli, hitetlenül úgy vétkezik, mint aki nem vesz tudomást arról, hogy az Atya akaratából Kisztusban megindult az újjáteremtés . .. (Hogy mi Isten akarata, arra jellemző az is, hogy szom- oaton Jézust a sírban hagyta, gyilkosai pedig ünnepeltek, „megtartották a szombatot".)

3. A keresztyén vasárnap munkaszünet szempontjából megegyezik a régi szombattal. Isten azt mondotta: „Hat napon át munkálkodjál" — mindegy tehát, hogy melyik lesz a munkaszünet állandó hetedik napja. Csak: „megemlékezzél a megpihenés napjáról ..Ha Jézus hétfői vagy keddi napon támadott volna fel, ugyanúgy lehetne az is a ..megpihenés napja" a munka szempontjából. De tudnunk kell, hogy a keresztyén vasárnap megszentelése most már elsősorban Isten igéjével élés és Jézus feltámadása feletti öröm, a Szentsekben való részesedés napja: tehát Szombat, Húsvét, Pünkösd egyszerre Isten maga tette azzá ...

6. Az Eden. (T. Móz. 2:4—14.)

1. Ezekben a versekben Isten kétféleképpen is kiemeli az embert a többi teremtmények közül. A 7. vers szerint nyilvánvaló, hogy az ember három részből tevődik össze: a föld pora, az Istenből való „életnek le- hellete" és amit ez utóbbi a porból alkotott: élő lélek. (V. ö. az eredeti héber szöveget I. Thess. 5 : 23 eredeti görög szövegével, illetve Luther helyes fordításával!) Van valami csodálatos és különös ebben: Isten lénye szerint Szentháromság — s a képére és hasonlatosságára teremtett ember is háromság

.........Mi Urunk, Isten

ünk . .. micsoda az ember... kevéssel tetted ót kisebbé az Istennél..Nagy felelősséget ró reánk ez, különösen, ha arra gondolunk, minek teremtett bennünket Isten, mi lett belőlünk bűneink miatt és mivé akar újraformálni

2. Másrészt azáltal emeli ki Isten az embert, hogy az „igen jó" földön még külön is alkotott számára egy helyet, az Édent. (Perzsa eredetű szó.) Paradicsomot a paradicsomban. Ez az Éden a bűneset után teljesen eltűnt, sőt a föld többi része is átok alá került (3 : 17). Mit kell tudnunk az Édenről?

Csupa növények, fák voltak benne; az eredetileg megteremtett ember más volt, mint a mai, nem élt állatok húsával, vért nem ontott. (V. ö. 9 : 3!)

A kert közepén lévő két fa mutatja, hogy a Sátán már ekkor Istennel szembefordult angyal volt; különben nem lenne szó élet fájáról és különbségről jó és gonosz tudása között.

A négy ágra szakadó folyóvíz neveiből sejhetjük, hogy az Éden a mai Tigris és Eufrátes folyók vidékén lehetett, az Ararát környékén. Az új teremtés világában Jézus lett az áldások folyama. Aki hit által iszik „belőle", abból tovább árad az áldás (Ján. 7 : 37—38). Végül pedig majd újra előtűnik az Éden és folyója teljes gazdagságában: Jel. 22 : 1—5! Gondoljunk az ige folyamára is szerte e világon s Jézus vérének árjára.

7. A törvény. (T. Móz. 2 : 15—17.)

1. „Mívelje." Itt már másodszor olvasunk arról, hogy az ember dicső, verejtéknélküli, nemes munkára teremtetett (V. ö. 1 : 28).

2. „Őrizze." Már előbb megtörtént a Sátán bukása s tőle kellett volna őrizni az Édent. Dicsőséges feladat a még bűntelen ember számára .. .

3. „Parancsoló az Űr Isten." Mielőtt parancsolna, előbb nagy szeretettel ad: minden fáról bátran egyél.

Azután jön a törvény. A dicsőséges harcban a megállásra egyetlenegy mód van: engedelmesség Isten szava iránt (Zsolt. 119:9). A törvény olyan, mint a vészcsengő: azonnal megszólal, ha jelentkezik a kísértés. Pl. ha valahol nincs felírva, hogy „Tilos a köpkö- dés", bár nem szabad köpködni, mégis megteheti valaki. De ha kiakasztják a táblát, már mindenki tudomást szerezhet arról, hogy ez ott bűn. Tehát az a tilalom teszi nyilvánvalóvá, hogy a bűn: bűn (v. ö. figyelmesen Róm. 7:7—13; 14—25). Hogyan bízhatta

meg Isten az embert a kert „őrzésével", ha nem adta volna útmutatásul ehhez a törvényt?! „Azért a törvénv szent. .. igaz és jó." — És a törvényhez az is hozzátartozik, hogy legyen büntető határozata: „amely napon eszel, meghalsz."

8. A házasság. (T. Móz. 2 : 18—25.)

1. „Nem jó..." tehát Isten a házasságban valami jót akar ajándékozni, további szeretetét adni.

2. Csodálatos két szó: „segítőtárs", „hozzáillő"!

Nem véletlenül találja az ember: Isten szerzi néki.

3. örvendeztető ajándéka Istennek, hogy az ember adhatott mindennek nevet itt a földön. Amint a felfedező tudósok is nevet adnak annak, amit felfedeztek.

4. 21: Az egyetlen nélkülözhető testrész, amelyben hús is és csont is volt, a borda. A mai operációknál alkalmazott elaltatás is nem „új emberi találmány", hanem Isten adománya.

5. Innen érthető a férfi bizonyos felsőbbsége a nővel szemben (I. Kor. 11:8). Bibliaellenes a „papucskormány" s épp ezért bűnös is.

6. De ezt a felsőbbséget a férfi „ragaszkodásának" kell megóvni a zsarnokságtól.