Élő Víz, 1943
1943-május / 2. szám
AZ EVANGÉLIKUS EVANGÉLIZÁCIÓ LAPJA EHfeFor <1... ...Hogy ne hallják az én beszédeimet Jeremiás 19, 15. „Imé én ráhozom e városra és ennek minden városára mindama veszedelmet, amelyről szóltam ő ellene: mert megkeményítették nyakukat, hogy ne hallják az én beszédeimet." A lélekben való megmerevedés, megkeményedés lehet olyan betegség, amit nem szokott az ember észrevenni magán. A megkövesedés apránként halad előre, mint ahogy paránvonként válik a gyúrható agyag cserépkorsóvá. Nem lehet tudni, hol kezdődik és mikor. Egyszer csak megtörtént a vissza nem fordítható átváltozás. A korsók, ha nem járnak is a kútra, előbb-utóbb mégis eltörnek. A merev lelkű, kemény nyakú emberek is meg szoktak tömi. Egyik hamarább, a másik későbben, de megtörnek mind. Talán nem látni külsőleg, mert a lélek láthatatlan; el lehet takarni, le lehet hazudni a hulladék cserepeket, a romokat, de azok ettől nem épülnek meg. Ott maradnak és éktelenkednek. £s összetöretik az a nép is, amelyiknek a fiai el- raerevedtek. A nép fiai mi magunk vagyunk. Kiki a maga személyével felelős a „nép" összességéért! A korsó esetlegesen törik el, de az emberi léleknél és az emberekből összetevődő népnél törvényszerű folyamat következménye az ösz- szeroppanás. Pontról-pontra ki lehetne mutatni, hogy a megkeményedettségben hogyan hat a lélek a testre, meg a környezetre s azután ezek ismét hogyan hatnak vissza a lélekre, mint a súly és az órainga mígnem lejár az egész. TARTALOMBÓL: LATHATATLAN KONFERENCIA: Evangélizáció (A hitrejutás útja: Az embert kereső Isten)*- — Morzsaszedés (Máriabesnyőről). Előadás (Ti vagytok a földnek savai). — Bizonyságtevés (Lopott jószág. In hoc signo). — Morzsák (Rozsnyóról). — Imaközösség (Ne legyetek sokbeszédűek). —Kérdés- felelet. — Iratterjesztés. — Beszámoló. Fedőlapokon: Tanítás (Megszentelődés). — Bibliakör.— Tudnivalók.. A megkeményedéstől a katasztrófáig törvényszerű a folyamat, de nem gépies, mint ahogy a rákbetegség kialakulása sem gépiesen halad előre. De a megkeményedés sem egyforma „minőségű"; szó lehet elfáradásról, eltompulásról. Vagy arról, hogy kelleténél jobban ragaszkodunk valamihez, megrögzött szokásainkhoz, csip-csup dolgokhoz, amire azt mondhatnánk, hogy ez nem bűn! A valóság azonban az, hogy ezek miatt kezd megmerevedni az ember s válik meghajlíthatatlanná. Nem kell hozzá karót nyelni, megteszi a hurkapálca is. Mindig egy kicsit több és több az apró megrögzöttségekből, ugyanolyan hajlíthatatlansághoz vezet. A gazdag ifjú mennyire igyekezett Istenhez hajolni; de amikor vagyonára került a sor, akkor derült ki, mennyire hozzánőtt. Nem lehetett többé elhajlítani tőle, teljesen megmerevedett Pedig miről lehetett szó? Tevékről, juhokról, szolgaszemélyzetről, ezüst tálakról... Az Űr Jézus drága és nagyszerű személyével szemben talán nem is voltak ezek drágák és kedvesek neki, az is lehet, hogy éppen terhére volt a sok mindenféle megkötöttség, ami a vagyonnal jár. De nem tudott lemondani többé, mint az évtizedig ágyban fekvő nem tudja többé elhagyni az ágyat a szabadságért. De lehet a megkeményedés valami aktív magatartás is, amikor az ember felszegi a fejét és azt mondja Isten felé: Nem! Vagy pedig vállat rándít, legyint, hogy: ugyan kérem ... Az eféle „korsók" nem véletlenül törnek el és nem is a használatban, hanem a szándékosságra Isten haragja a válasz, az zúzza össze, mégha vitrinben őrzik is őket Hány, de hány helyen van nyoma az írásokban a legkülönbözőbb fajta megkeményedettségeknek. Emberek és népek megátalkodottságára pedig Isten válasza: vasvessző. A Neki hátatfordítókat fejbesújtja és a hetvenkedőket arculveri. Erre igen sok példát lehetne állítani nemcsak a történelemből, hanem mindennapi életünkből is; csak ki kell várni a dolgok és sorsok legvégét. Isten végtelen türelmes, mert végtelen nagy úr. És végtelen Szeretet is, ezért sokáig vár, hátha megtérnek. De ha azt mondja: Elég!... Akkor jaj az embernek. Emberek, városok, népek: vigyázzatok! x
