Élő Egyház, 1972 (7. évfolyam, 19-20. szám)
1972 / 20. szám
BIÓSZEGHY TIBOR :- 4 -K 0 N 0 L Ó G *>r -ír *>c -ír -ír -ír -ír -XLassan szót válthatok az élettel az élet sorsáról, miután láttán, megéltem egyet s mást, jót, rosszat, pokoltornácot, a tisztítótűz kénköves lángját, az egek kékjét, a béke azúr köntösét, mely a végtelent betakarja. Lassan szót válthatok az élettel az életről, miután nagykorú lettem örömben, hitben, szenvedésben s a hitetlenség keritésén is át meg átbujkáltam, új Ádámként új idők tiltott gyümölcse után sóvárogva. Lassan szót válthatok az élettel a halálról, az örökröl s a múlandóságról, mert egyre bomlik a gyökér a jövő ölén s a fold öle mindinkább anyaöllé válik, nem riaszt, hiv s humusz illatában a koporsó latszatdiadaima a bölcsök hozsánnája lesz,- - időtlenül i.. - -Kurta élet magossága magos öröm kurtasága üres napok rút magánya lélekcsendnek szép magánya nyiss kaput szivem ? csukj ajtót szivem ? vetköztess le szomorúság ruhájából öltöztes fel boldogok ruhájába ó ti Titkok mit kisérgettek engem ? fejem a Keresés szivem a Vállalás lelkem az Elérés reményein Tudomány • • hitem meg Somiétek kivül pillantsak ? belül maradjak ? nyitott-fényű nap zárak nélkül zárulj körém ó irgalom ha időn lenne e szavakat minden nap elmondani nap nap után megigezulnék ámen Hűtlen lettem hozzád Uram, elcsatangoltam Tőled, s mint bitang jószág, bujdosom, áhitva zöld meződet. Terel az ördög árkokon, tüskés, vad bokrokon át, s nem látok mást, csak öklelő, kéjvágyó ember-csordát. Az arany legelő után liheg mindnyája lolke, s egymást taposva megy tova, beléndeket legelve. Tudom már, kár volt a szökés, a testem-lelkem fáradt, esetten megyek, mint a bús, gazdátlan, űzött állat. Ó, légy őriző pásztorom, legeltess újra engem, kies folyóvízre vezess, hogy lelkem el ne vesszen. Eltűröm vessződ és botod, s az lesz vigasztalásom, hogy ha var, azért ver kezed, hogy szived megbocsásson. "ír -a -ír “X -X" -ír *íf -ír -ír -ír -XÁ KEGIGAZULÁS IMA JA tíajoh—Zala Lajos : BÓDÁS JÁNOS : . ELTÉVEDT BÁRÁNY
