Élő Egyház, 1972 (7. évfolyam, 19-20. szám)
1972 / 20. szám
- 5 -dr.Ravasz László : GENOCIDIU “ír "í\~ •/(" *>(" "ír , . 'X- "ír "ír (NÉPIRTÁS) Vasárnapi levél.(Élet és Jövö) M A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ után különös esemény történt a jogeszne fejlődésében: megszületett a nemzetközi felelösségrevonás; megszületett a nemzetközi büntetőjog. A GYŐZTES hatalmaik közmegegyezéssel megállapították a háborús bűnösség fogalmát, s elhatároztál*, hogy mint bűncselekményt, üldözni fogják. A legyőzött országok saját szuverenitásukon belül egyező értelemben igyekeztek eljárni; s ezenkívül nemzetközi bíróságok létesültek, megállapították azok perrendjét és az Ítéleteket végrehajtották. Nürnbergben, Tokióban ítélkezett ilyen törvényszék. A nemzetközi büntetőjog egy új bűntett fogalmát határozta meg: a népirtást, vagy latinos szóval genocídiumot. a genocídium "szándékos és rendszeres elpusztítása vallásos, nemzeti és faji csoportoknak" mondani sem kell, hogy ehhez a Hitler-féle szörnyű zsidópusztitás adta meg a szomorú indokot. Mindenek előtt dicsérjük meg a legmelegebb szavakkal ezt a roppant jelentőségű s az erkölcsi világrend legmélyebb gyökereiből fakadó gondolatot. azután - felsóhajtunk, óh, mért ily későn, levelek hullása, daru távozása idején? Ilyen későn, mikor az emberiség már évezredek óta véres kézzel, örült elmével, átkozott szívvel gyakorolja a népirtást I Az ókori kelet nem a szembenálló katonákat nézte; nem egyénekre utazott. Előtte az ellenség a nép egységében állott, és a legtöbb háború népirtás volt. A Biblia ótestamentuni része nem győzi felsorolni azokat a népeket, amelyeket a honfoglaló zsidók kiirtottak. S Izrael történetének három szörnyű népirtás adja a nagy fordulóit: az asszir, a babilóniai és a római, iiindeniket felülmúlta a legsötétebb s leggonoszabb népirtás: a nemzeti szocializmus pusztítása. Még sokan emlékszünk arra, hogy az első világháború után milyen rendszeresen irtották ki a kurdokat és az örményeket a fegyverben álló műviét világ tehetetlen sopánkodása mellett. A GENOCÍDIUM "vallási, nemzeti ős faji" csoportokra utal. Volt-e tisztábban és világosabban megfogalmazható népirtás annál, mint amit Richelieu és XIV.Lajos franciaországa miveit a hugenották kiirtásával és szétkergetésével a délanerikai Buenos-Airesig, Louisiánaig, Kanadáig, Berlinbe, GQnfbe, s a fejedelmi Erdély védelme alá ? Kern volt-e népirtás, amit a spanyol inkvizíció miveit a mórok, a zsidók s az eretnekek között ? Nem volt-e népirtás ugyancsak Habsburg fennhatóság alatt a cseh husziták kiüldözése, a volt osztrák tartományok protestáns tömegeivel együtt ? a genocídium nem szorítható csak azokra az eljárásokra, mikor keresztlevélre, két nagyszülőre, vagy fekete körömre megy a dolog. A genocídium kiterjeszthető a kapitalizmusra, amikor a maga legsötétebb korszakában a gyermekek millióit, vagy a négereket dolgoztatta napi 10-14 órán, nyomorult napszámért. Le vajon nem lehot-c genocídiumnak nevezni azt a népcserét, amelynek következtében 30-40 millió ember vált hontalanná Európában a második világháború után ? Nem lehet-e népirtásnak nevezni egyáltalán a háborút, s a legutóbbi háborút például, amelyben tiz és tiz millió drága fiatal elet pusztult el, a szembenállott népek színe-virága ? Nincs-e egy blokádnak népirtás jellege, ha terhe alatt megroppan egy életerős nemzet, mint az a gyümölcs, amelybe titkos betegség kapott be ? És megkérdezhetjük utoljára: nem végezno-e szörnyű genocídiumot az az atombomba, amelynek pusztító ereje Hiroshima óta szokszorosan meghatványozódott ? TÁGABB ÉRTELEIrBEH nem népirtás-e a pusztító, vak nacionalizmus ? S az olyan osztályhs.rc, amely a legyőzött rétegeket nem akarja a maga új társadalmába befogadni ? Nem végez-e népirtást az a délamerikai állam, amelyben időnként felparázslik a kisebb-nagyobb egyházak s felekezetek üldözésének a lángja ? Bizony, a genocídium sokkal-sokkal egyetemesebb gyakorlat, mint amilyennek Rafael Lemkin yalei egyetemi tanár, a nürnbergi nemzetközi büntetőbíróság volt amerikai közvádlójának tanácsadója annakidejében volte.