Élő Egyház, 1970 (5. évfolyam, 16. szám)
1970 / 16. szám
HÍREK, ESEMÉNYEK: MENEKÜLT MAGYAROK SVAJCBAHOZATALA: -17-A Svájci keresztény, magyar munkásszövetség elnöketBöröcz József 1969-ben' elérte a svájci'hatóságoknál, hogy az itáliai menekülttáborokból Svájc is -befogadott húsz családot, illetve egyedülálló személyt« Az akciót a fenti szervezet bonyolította le, (A táborokban a kiválogatást Böröcz József, Nagy Csaba mérnök, néhai Nagy Sándor leik pásztor nemrég Svájcba menekült fia, és Krvzsely József végezte el.) A svájci magyaro! több mint I4.OOO Frankot adtak össze az akcióra, tekintve, hogy a Svájcba hozott magy menekülteket a fenti szervezet látta el a legszükségesebb dolgokkal, szobát, lakást, munkahelyet szerezve nekik. Az ,1970-es évben újabb 15 munkavállaló menekültet enged be a svájci hatóság, családja kai együtt. E menekültek idehozataláról, beinstallálásáról, munkábaállitásáról most is a magyaroknak kell gondoskodni.(Svájc ugyanis 1956-57-ben befogadott 12.000 magyar I960 után ugyanennyi csehet, szlovákot s köztük csehszlovákiai magyarokat is. Ezenkívül évente kb, 3-400 kérelmezőnek ad. menedékjogot. Ezek most jórészben csehek, szlo1 kok; de annakelötte túlnyomó többségük magyar volt. - Svájc olykor beteg-és munkaképt len menekült-csoportokat hoz be Itáliából és Ausztriából, vagy a Távol-Keletről stb. A menekültek szempontjából viszont nem telönti magát "bevándoroltató" országnak, így a magyar akciókhoz hozzájárulását csak akkor adja, ha a menekültek behozatalával felmerülő költségeket mi, magyarok vállaljuk.) Ehhez az újabb akcióhoz az illetékesek ezúton is kérik a OYájci magyarok megértő, széleskörű támogatását. A szervezet póstacsekkszámtája: l±b-k010, Olten. A szervezet cime: 8022 Zürich, Postfach 117. - ElnöketBöröcz József, főtitkára:Nagy Csaba, ing., pénztárosa:Winkler József. - ■ KIK kérhetnek menedékjogot? Azok, akik:akár útlevéllel, akár beszökve a határon, úgy érkeztek Svájcba,, hogy más államban hosszabb ideig nem időztek, ott menedékjogot nem kértek,1-akik igazolni tudják, hogy vallási, politikai meggyőződésük miéit, társad, mi helyzetükből, származásukból kifolyóan börtönt ültek, üldözésnek voltak kitéve, va, ennek a lehetősége -akár visszatérésük után is - kézzelfoghatóan fennforog* - A többe1 keresés reménye, a jobb gazdasági életre való vágyakozás politikai menedékjpg elnyerésére nem jogosító oki Azok, akik más országban menedékjogot kaptak, illetve menekült-táborokban élnek, csak az úgynevezett családösszeköltöztetési akció jogán kérhet: bebocsájtásukat Svájcba, - ha rokonaik élnek itt. -A menekült - ez az utszélrekerült, hazátlan, jogtalan embe: lény mindig csak kérhet! - De tudnia kell, hogy kérni jo£a_van. Az ö jogát a földkere] ség csaknem minden müveit állama Jcözös megállapodásban biztosította s e megállapodást minden állam magára nézvést is kötelezőnek tekinti. - Viszályos esetekben a menekült a Nemzetek Szövetsége mellé rendelt genfi Menekültügyi Fökormánybiztossághoz folyamodl * * *-ÍS. . ._ WURMBRAND RICHARD volt zsidó vallású, majd lutheránus, hitre tért bukaresti lelkész több könyvet irt börtönéveiról Romániában. Köztük legnevezetesebb a :Börtönben Istennel cimíi,(Az angol nyelvű mü megjelent német, francia fordításban is!) - Wurmbrand lelkész nemrég több svájci városban előadást tartott élményeiről s elképzeléseiről is:'hogyan lehetne vés; nélkül segiteni az üldözötteken. - írásai, előadásai s a köréje csoportosultak akciójc mindenütt élénk eszmecserét váltott ki a hallgatóság között s a sajtóban is. 'Miellettí is, "ellene" is nyilatkoztak. - Sajnos, a Keleten járt nyilatkozattevők nem mondhatta! el mindent, különben nem látogathatnának el többé ezekbe az országokba. - így nyilatkc zatukkal a "helyzet javulása" mellett - az igazságnak legalább annyit ártottak, mint amennyit használni kívánnak az üldözötteknek azzal, hogy “kormányokat illetően "kimélel sen" fogalmazták meg nyilatkozataikat.
