Élő Egyház, 1970 (5. évfolyam, 16. szám)

1970 / 16. szám

TODNIVAUjK_ az öregségi járadékkal kapcsolatosan Svájcban:

Mindazok, akik a nyugdíjkorhatárt elérik(férfiáknál 65,nőknél 62 esztendő), a minimális állami öregségi járadékra jogosultak, akár dolgoztak Svájcban, akár nem. (Kivételt képeznek azok, akik a korhatáron túl is munkaviszonyban maradnak s egy főre eső keresetük havonta meghaladja a 400 Svfrankot, Ez esetekben a munkaviszony fennállása alatt az állami öregségi járadék folyósítását felfüggesztik.)

az állami öregségi járadékra jogosítottak, abban az esetben, ha vagyonuk, készpénzbetétjük a 6.000 Svfrankot fejenként meg nem haladja, s eltartásra kötelezhető elsőfokú rokonunk nincs Svájcban,( gyermek, szüle, vő, meny, ha külön keresete van, testvér, stb.) úgynevezett községi öregségi kiegészítő járadékra is jogosultak, s ezt kérni kell! (A kérelmező általában olyan nyilatkozatot ±r alá, amellyel a hatósági közegeket feljogosítja az esetleges rejtjeles, titkos stb.bankbetétek felkutatására is!)

Azok az egyedülálló idős személyek, illetve 40-ik életévüket betöltött rokkantak, akiknek a két fenti forrásból származó járandóságuk nem éri el a minimális életköltségeket, ennek kiegészítését kérhetik az államtól, azon segélyszerv utján, amelyhez csatlakoztak, amikor Svájca érkeztek.(Prot.egyházi segélyszerv, katolikus Caritás, Izr.-, Orthodox segélyszerv, Munkás-segély stb.stb. - E szervek azok esetében, akik nem kaptak, vagy nem kértek svájci állampolgárságot, a községi.illetékességet vannak hivatva pótolni.)

Azok a Svájcba hozatott (tehát:kivándorolt) szülök, akik kiérkezésük után menekültté minősítésüket kérik s ezt megkapják, öt évi svájci tartózkodásuk után szintén jogosultak állami öregségi járadékra, mindaddig, amig vissza nem térnek abba az országba-'., ahonnan Svájcba vándoroltak. - ,; .

~X~ tv ~/~ ■/(- "X-X- -XMagyar ^szervezeti, közösségi stb.élet Svájcban:

Az állampolgári jog megkérelmezésének lehetőségével(12 év után)a városok - magyar egyesületi élete több helyen megszűnt, illetve az efféle tevékenység csökkent. Emellett csaknem minden jelentős városban létrejöttek a katolikus missziós gyülekezetek, egyházközségek, sokszor magyar misszió cimen, a papok is elhagyván a katolikus megjelölést a telefonkönyvekben stb,stb. - Ennek a magyar renaissance-nak örülni kell, tudva, hogy egy Úrnak;-Istennek dolgozunk, aki közös. -Máshelyütt közöltük, hogy a Svájci magyar protestáns gyülekezetek közössége is alakulóban van. Az egyik számottevő szavú református ember azzal jellemezte ezt a helyzetet, hogy a megkapott svájci állampolgárság örömére megalakul majd az országos presbitérium is!

Svájcban a kanton-egyházak szuverének.

Mi is a kantoni egyházakba tartozunk. Oda fizetjük az adót.(Ez egyik kantonban kötelező, közadók módján, - másutt tetszőleges.) A kantoni egyházak területein, s a városokban szerveződtek a gyülekezeteink, a kettős tagság elvén.( Svájci kantoni egyháztagság és magyar gyülekezeti, illetve istentiszteleti közösségi tagság gyülekezeti vezetőséggel, bérelt istentiszteleti helyei, autonom pénztárral stb.) - Amint a svájci kantoni egyházak országos zsinati tanácsot és Közgyűlést alkotnak, mi is éppúgy megteremtjük a gyülekezeteink országos közösségét.

így az itt is-ott is összehajló négy-öt hivő magyar országos viszonylatban is összehajlik, erőt képvisel és hallatja a szavát. -te “X' /a

A világmagyar reformátusság tömörítésére , -illetve szervezetbe fogó

kísérletek-felújítására mozgalom indult. Élén dr.Bütösi János fötiszteletü lelkipásztor áll, aki au USA-i Kálvin-zsinat mostani elnöke. -- 18 -