Élő Egyház, 1970 (5. évfolyam, 16. szám)
1970 / 16. szám
Adynak az öserök önmagában megélt eme mély éüiénye szükségszerűen irányítja öt paraszt-kultuszára."Boldog, aki paraszt,”- Á Kalota partján a pompás magyarok,akiknek kemény fejéből a papi beszéd messze száll s nyári illattal ve,gyűl. De a kurucok zseniális megjelenitésében is a népinek az a nyelve szól, amely egyszeriben mindennek ihletöje lesz, ami utána következik. A "Nyugat ellen Nyugatot hozz" pedig valóságos művelődési programm is! S ez a Bartók - Kodály zenéjében valósul meg legtermészetesebben. Az ö tudatos törekvésük: zenetudományi és zeneszerzési tudással fegyverkezetten a nyugati zenekultúra színvonalára emelt és kifejtett magyar népzene. Amint Petőfi és Arany János révén a népies Ízlés müköltöi alkotássá egyéniesül a Urában s epikában, Bartókban, Kodályban ügy fejük operává,daljátékká, zongoraversennyé, vagy szvitté a parasztdal, a népzene. Erkelre,Zichyre a nyugati klasszikus,vagy romantikus zene hat vissza;Bartók s Kodály zenéje magyarságélményeket elmélyítő, ihlető indítás, mint költőinknél is. Nem másolásra, de önállósulásra indító alkotás-élmények kifejezése ez. Nem véletlen viszont az sem, hegy a 400 éve elvesztett függetlenség után csak a húszas évek teremtik meg a társadalmi érvényesülést is a népi zenei irányzatnak. Ezek a szellemi én-eszmélésre ébredés évei. Századok távlatából valójában most vetül elő először a kérdés: Mi a magyar? A "Mit ér az ember, ha magyar?" Ady költészetének is egyik alapvető élményi kérdése. Ezt a megújuló önszemléletet az is szabadabbá tette, hogy nem volt egységbeszervezve, de mindegyik maryartárgyú szellemtudománynak valójában ez a "Mi a magyar?" a legmélyebb kérdése, nem sovinistán, nem nacionáüsta rajongással persze, de a népek közé emelkedő öneszmélet indításaival. Az új-lelkületű ősi zenének részben nehezebb, részben könnyebb volt az érvényesülése. Nehezebb volt azért, mert a romantikus szemléletű s a nyugatit utánzó hallások számára ez nehezen volt befogadható a skálában, tónusban, ritmikában és főleg a dallamban szinte ellenkező hangzású zene. Abban a zenei életben, amely természetszerűleg a dur-moü lelkiségben volt elmerülve legalább száz évek óta, ez a zene valósággal disszonánciának hatott. Nehéz volt e zenében kifejeződő őszinteséget, erőteljes cifrázatlanságot, éles egyszerűséget és mélyen tragikus életlátást a sokfele szentimentálizmusban, édes dallam-gyönyörködésekben, az ál-érzelmek és ál-élmények elhatalmasodásában nevelődött nemzedékekben, vagy azok ellenére érvényrejuttatni. Az új zene érvényesülése viszont könnyebb volt azért, mert ennek az irányzatnak nem lehettek közvetlen politikai-világnézeti céljai. A népre, vagy a népi-re elsősorban mint lelkiségre, illetve alkotó, kifejező szeüemiségre utalt s nem mint politikailag osztályba hajtható tömegre. Sőt a magyar lelkiség állandó teremtö-kifejezö termékenységét dokumentálta, tehát szükségszerűen szintézisben s nem osztálytagozódásban élte a magyar népiséget. S az is könnyítő mozzanat, hogy a Bartók-Kodály zenének oly kiváló értelmezői, nagy-nyugati műveltségű esztétái voltak, mint Molnár Antal, Szabolcsi Bence, és főleg Tóth Aladár.( Például a Tóth Aladár Zenei Lexikonja is párját ritkitó zenei tanulmányok gyűjteményes kötete s nem afféle adattömeges Lexikon.) A népi zenei ihlet szemléltetésére, - ebben az összefüggésben bármily különösen hangzik is, - rövidsége miatt egy Vörösmarty-münépdalt idézünk: "Haj,haj,haj,/Be szép selyemhaj!/ Ez a leányhaj/ . Eddig a népdali élmény, -ismétlések, ritmus, felkiáltásos hangulat stb. -Ezután jön a müköltöi kifejtés, mint az eredeti elgy nyörködés s lelkesülés szélesebb kibomlása. Ez a két sor:"Bomlott fürti tengerében/ Hattyuvállak fürdenek benn"/. - A szókincs s a gyorsuló ritmus itt is népi (pl.:fürdenek benn),de a kép-mozzanat csak müköltöi lehet, hogy aztán az első három sor ismétlésében újra tiszta népivé kerekedjék s záródjék. ( E münépdal aztán tárgyának megfelelőn: (Haj, száj, szem...!) a következő két szakaszban is ugyanezt az alkotásképletet követi.) Nyersen szólva, ez a kis példa valóságos magyar zenénk élményvilágát és alkotásmódját is szemlélteti, tartalomban, formában egyaránt!
