Élő Egyház, 1970 (5. évfolyam, 16. szám)
1970 / 16. szám
. A MAGYAR LELKISÉG ISKOLÁJA - szabad magyaroknak: -NEHÁNY SZÓ BARTÓK BÉLÁRÓL ÉS A BARTÓKI ZENÉRŐL. 'KözlisEUROPHJS.) .>BARTÓK Béla 25 éve halt meg New-Yorkban (fehérvérűségben, 65 évesen). A Zeneművészeti. Főiskola tanára volt Budapesten s ősi magyar népzene-kutatásai eredményének elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta. Kodály Zoltánnal együtt, mintegy tízezer népi dallamot gyűjtött össze, illetve viaszhengerekre vett, s hogy.ezek valaha is hanglemezekre rögzittetnek-e, az nagy kérdés. 'Alapvető müvében: A magyar népdal-ban leírja ősi népdalaink sajátosságait: az ötháhgjegyü skála, a pentatonik ritmikáját, - azt a magyar versritmusnak megfelelő sajátságot is,'amely a magas hangról lefelé és onnan hirtelen felszökkenö menetű, ami mégfélei á’magyar versszöveg elsőszótagbeli hangsúlyosságának, hogy tudniillik egy hangsúlyosra 1, 2, vagy legfeljebb 3 hangsúlytalan szótag következik, de mindég azonos időtartammal. ...... Másik, jelentős tanulmánya: A magyar népzene, és a szomszédnépek népzenéje! (Bartók-ezért végigkutatta az ország határszéleivel határos országokat, sőt dalgyüjtései során Kis-Ázsiát, Oroszország nyugati részeit is.stb.) E'tanulmányában megállapítja azt, hogy nem a szomszédnépek népzenéje . hatott erősebben a magyarra, hanem a magyar népzene a szomszédnépek népzenéjére. Bartók hangsúlyozza, hogy kutatásait'a tudós-tárgyilagosság szellemében végezte. Nem nemzeti sovinizmust, nem nacionálista túlzásokat akart kideríteni, csak az igazságot. Ezért kutatásai eredményének az ellenkezőjét is azonos tárgyilagossággal közölte volna! Magyar zene cigányzene?! cimü Írásában megállapítja azt, hogy Liszt Ferenc (tévedése) óta cigányzene néven ismert zene újabbkori fejleményként a romantika korabeli idegen gondolkozás! vidéki polgárság zenéje, erősen nyugati hatások alatt, s a "cigány" csak előadója ennek a zenének,de nem szerzője is. - A cigányságnak, mint népnek is van népzenéje, de ez nem jutott el hozzánk* A 17.ík, 18.ik században a magyar nyelvterületen a cigányok csak mint fegyverkovácsok és hóhérok ismeretesek. A cigányzene néven ismeretes zene mesterkélten sallangos elöadásmógjával, cifrázásaival, bövitett sekondjaival, úgynevezett ropogtatós ritmikájával, vagy édes-bús hangulataival semmi azonosságot nem mutat a gyökeresen magyar népzenével. Inkább nyugatos szentimentálizmussal, az álérzelmek s szobaköltészetes ál-élmények világával van tele. A jórészt nem-mágyar származású lelkiség volt az, amely ebben az elöadásbeli modorosságban vélte megtalálni a maga úgynevezett "magyar"izlését s nagyban hozzájárult ahhoz a magyar-kép-kialakitáshoz, amelyből a külföld a magyart afféle sirva-vigadós, vagy hajrá paprikásan-csárdásos, hetekig-mulatós, betyárromantikás, feudálitásokban elmerülös lelkiségnek érezte. .a NÉPZENE-KUTATÁSNAK és értékei kifejtésének nagy előzményei- irodalmunkban vannak.Már Horváth János kimutatta azt, hogy irodalmi népiességünk nem Herder-i német hatás, de azt megelőzőn magyar költői kezdemény. Faludy Ferenccel indul s az úgynevezett néputánzó népdalokból fejlik müköltöi alkotásokban valóságos ihletté, amikor is költőink ön-élményeik kifejezésére fejtik ki a különböző népdali formákat, egészen az Arany Jánosban betetözödö magyar nemzeti klasszicizmusig, amely tehát nem a görög klasszicizmusból fejlődött, mint például a német klasszicizmus, hanem magyar népi gyökere van. A mi népies irodalmunkban a dalnak, a népdalnak a verses szövegét jegyzik fel s ezt szolgált költői ihletül. A századfordulón a szociális bajok meglátása s az ellenhatás a belső politikai erőkre a .népiesség élményét népivé, népiséggé mélyíti. A magyarság védekezik 3 keresi ösztönösen élménye s valója ősi, magyar gyökereit. Ebben nagy jelentősége van Wy költészetének, akinek.magyarságélményében a maga ősei felé való visszahajlása centrális jellegű.(Góg és Magóg fia, Ond vezér unokája, az ös Kajánnal, mint a költészet iémonával tusakodó, - Nap fia, ezer évet alvó Paraszt zsálya stb.stb.)
