Élő Egyház, 1969 (5. évfolyam, 16-17. szám)

1969-09-01 / 17. szám

HITREJUTOTTr. K

ROVATA: . t av ^ m

(A "Keresztyen Testvergyülekezet"

kiadványából.)

KRISZTUS TESTE TAGJAINAK SZOLGÁLATA EGYMÁS KÖZÖTT:

A SZENVEDÉSEK.- 12 -A Krisztus Teste tagjainak kölcsönös szolgálata egymás között szenvedéssel jár.

Ez a szenvedés személyes, továbbá másokkal és másokért való szenvedés.(l.Kor.12.26.) Aki ezt a hármas szenvedést ki akarja kerülni, az kétségtelenül veszteséget szenved a növekedésben. - Elsősorban: személyesen kell szenvednünk, mert a Krisztusban való megfeszittetésben, meghalásban és eltemettetésben el kell veszítenünk a mi saját magunknak tetsző életünket. Amilyen mértékben növekszik bennünk a Feltámadott, olyan mértékben válik ténnyé ez az önmegtagadás. Nem megy máskép; csak ha testünket odaadjuk élő áldozatul.(Róma 12.1.) S a magunk áldozatul-adása szenvedéssel jár.

!

Éppen igy a többiekkel való együttszenvedés is nem más, mint a szeretetnek folyto nos áldozat-szolgálata. Ez elöl a szenvedéstől félök folytonosan kitérnek s visszamaradnak azokkal, akik a Krisztus keresztjének ellenségei.(Fii.3.18). '

Még több áldozatot követel a-m.ás okért való szenvedés.

Itt megmutatkozik, hogy képes-e a krisztusi szolgálatot végezni az ember, vagy nem. János fejti ezt ki, amikor ezt mondja:" arról ismertük meg a szeretetet, hogy d (Krisztus) az életét adta érettünk: mi is tartozunk: életünket adni a-mi.testvéreinkért',! (l.Ján.3.16.)

A kereszttel való ellenségeskedés (Fii.3.18,) nem mindig'csak Krisztus visszautasítása, hanem kísérlet a szenvedés visszautasítására és "saját" életünk megmentésé re, biztosítására. Ezért nincs növekedés s remény sincs a fejlődésre.

Krisztus közösségeiben (Testében) vannak olyan szolgálatok, amelyeket egyáltalán nem lehet gyakorolni, ha ml a magunk életét oda nem adjuk. Ahol nagy a száma azoknak, akik a keresztet csak passzívan nézik, (de nincsenek rajta), ott ezek a szólgála tok' vegfezetlenül maradnak. Aki a maga életét oda nem adja ezekhez a szolgálatokhoz, az a kegyelmi, ajándékokat sem elfogadni,sem használni nem képes.

De minden más erő és áldás is bezárul ott, ahol a keresztet csak passzíven szemlélik. Annak puszta megkísérlése is, hogy az életet saját jó(keresztyén) tetszésünk szerint rendezzük be s igy tegyük gazdaggá, kényelmessé, maga után Vonja, hogy Krisztus keresztjét nem ismerjük, nem vállaljuk, nem vesszük magunkra s lelki növekedésünk elmarad. Mert aki öt valóban megismerte, az ma is ezt kérdezi Tőle:"Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?". Az ilyen kinyújtja kezét, hogy az Űr felövezze s oda vigye, ahova magától nem ment volna, jiki ezt nem teszi, arról mondja Jézus:"nem lehet az én tanítványom". S milyen kilátástalan annak a hívőnek az élete, aki küzd Jézus"nem lehet" szavai ellen!

A mi üdvösségünk Fejedelme szenvedések által jutott tökéletességre.(Zsid.2.10.) Ezért az Ö Testének tagjai -is s az egész Test csak szenvedések által juthat el a ki'fejlés fokára. Ez nem lehet máskép! A teljes tökéletességre jutás igénye a teljes szenvedést is magábanfoglalja. E teljes mértékek betöltésének lehet következménye az, hogy Krisztus Testének teljességére jutunk. Emiatt nem keli magunkat vadállatok elé .dobatni, keresztrefeszittetni. Minden időben van elég szenvedés és kereszt és nyomorúság a tagok s az összesség életében is. Bárcsak tanulnánk meg mindig a leckét! Bárcsak készek lennénk betölteni örömmel, mint Pál apostol, ami hija van még testünkben Krisztus szenvedésének; az ö testéért, ami az Eklézsia.(Kor. 1.24.) Bárcsak megmutatná nekünk is az Ur,- mennyit kell az 0 nevéért szenvedni!(Csel.kve 9-16.)

Akkor -mint Pál, - mi is mindent -szemétnek Ítélünk, hogy megnyerve Krisztust, újra s jobban megismerjük öt s az ö feltámadásának erejét., hogy a Krisztus szenvedéseinek részesévé legyünk.(Fii.3.8-10.)

Egy hangya egy szalmaszálat vonszolt.

Egy földrepedésen nem tudta átvinni, ezért átfektette rajta; átment e áthúzta. Akadály helyett .igy lehet a teher elöhaladásunk hídja....