Élő Egyház, 1969 (5. évfolyam, 16-17. szám)
1969-09-01 / 17. szám
EUROPEUS:- 5 -Kórházi ágy, - gvardián, - szent Ferenc; -a tudós kálvinista Horváth János s a kolostori irodalmunk*•••. ROMAIN ROLAND francia iró mondja, hogy Beethoven hatalmas sors-szimfóniájának vezérlő témáját - ezt a négy-hangú csodát - madárdal ihlette. • i Fekszem a tisztafehér ágyon s a kórház nyilt ablakán az aranynapsugarban trillás madárdal viliódzik a parki fák lombtengeréböl. - Káprázattá válik szobám csendje s a szinek, gondolatok szép-igaza elindul az ének nyomán. Á lélek önkéntelenül rezdül s határ nélküli "tények", valóságok villódzása kezdődik benne. Csodák "föntje"-e, értelem-"mélye"-e ? - Mindegy. - "Találkozásra", "egymásratalálásra" indit s az alázatban idötelen tények "érintése" érzik... ÁGYAMNÁL gvardián időzik, csendben. - Ferences. - Mindig is szerettem őket: boldog szegénységüket, cicomátlan alázatukat.Vendégem osztrák. - Hallgatunk, mindegyik az ö nyelvén. - Megtöröm a csendet s szólok neki a madarak "égi életi"-röl, ahogyan le van Írva magyarul assziszi Ferencünk madarakhoz szóló prédikációjában, a legrégibb magyar kéziratos könyvben.Jókai-kodex néven ismeretes ez a szent Ferenc életét tartalmazó könyv. Előbb, első kiadója után:Ehrenfeld-kódexnek hivták s a Jókai-céntennárium alkalmával az ő tiszteletére róla nevezték el. Szép, tiszta, harmonikus szeretetröl, szabad mivoltról, egyenlőségről, - persze:nem egyformaságról beszél a madarakhoz szóló prédikálás. -Gvardiánom mosolyogva bólint mondásomra. Án is mosolygással viszonzom mosolyát. Elmondom gvardiánomnak azt is, hogy assziszi Ferencünk prédikálását a madarakhoz s azok "égi életi"-t én a nagy-nagy tudós kálvinista Horváth János könyve után idézem. "Irodalmi műveltségünk kezdetei" című könyvében feltárta a katolikus magyar középkorunk szellemiségét, annak sajátosságait, irodalma Ízlés-áramlatait, teljes élmény-és ihletvilágát; a maga értékpompázatában felzenditve költészete sokféle rejtezettségeit. Eszre sem veszem s már magyarázom gvardiánomnak az életkortalan magyar kálvinizmus eszmevilágát, valóságait "Horváth úr"-ban, mert mi,-volt diákjai,-igy neveztük. "HORVÁTH ÚRRÓL" a következő személyi adatok rémlettek nekem: 1878-ban született a biharmegyei Margittán. A "népnyúzó osztályból" származás bélyegét nem sütötték rá "Horváth úrra. Ez ellen megvédte öt tudós mivolta, tárgyilagossága, embersége. Igaz, hogy könyveit szivesen "eldugják" s hivatkozás nélkül meritenek belőle lépten-nyomon. Mint kitüntetéses érett: annakidejében a báró Eötvös József-kollégium tagja lett. E névtől sem kell megijednie az új-nemzedékbeli tárgyilagos olvasónak, mert az Eötvös-regényeket, mint a Falu jegyzőjét, Magyarország 1514-ben cimüt ma is kiadják otthon. Legfeljebb filantrópnak nevezik, holott a szabadon vallásos, Krisztus-hivö Eötvös ember-és magyarságszeretete az ő vallásos élményéből táplálkozott.(Első, nagy regényének: A Karthauzi-nak a mondanivalója: az önzetlen szeretet apotheozisa, hogy "csak az önzőnek nincs vigasztalása"e földi életben.) Az Eötvös-kollégiumot Eötvös Lóránt, a PAzmány-egyetem névadója, a torziós inga feltalálója, amivel pl.olajat lehetett keresniraz állambölcselö s regényíró Eötvös József fia éppen apja emlékezetére alapította a párizsi École Normale Superieure nevű intézet mintájára, hogy ott, túl az egyetemi tanulmányokon, olyan gimnáziumi tanárok képeztessenek államköltségen, akiknek tudományos képzése meghaladja a csak egyetemi hallgatók képesítését. - Föszaknak a francia számított, - ennek megfelelően ebből volt a legszebb könyvtár, de utána a német következett szintén sok olyan könyvvel, amely nem volt kapható az összes magyar könyvtárakban.
