Élő Egyház, 1967 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1967 / 1. szám
4/a Könyv a bölcs', emberről, aki sziklára építette az ő házát... i ^ITT_ES__MA"(1966) :Trombitás Dezső: los-angelesi lelkipásztor 22 prédikációja. (Molnár J.nyomdája, München.)-X—X-X..-Kezidetben volt..,., a mi mostani évezredünk elejéről a magyar nyelv Halotti beszéde... ...Volt Erdösi-Sylvester Jánosunkkal a rigi próféták által a mi nyelvünkön is szipen hozzánk szóló Isten... ...Volt Balassink, - volt Pázmány, - ...istenes verseiven nagyon is volt - Ady; ...Ravasz László, - vagy ^rochászka Ottokár, - Tóth Tihamér is volt azért egy kissé5 ... ,..s aztán jött a ... semmi... S a magyar prédikátori irodalomban - kint és otthon - testté lett ez a semmi és erőst lakozik közöttünk - ha eszünkbevesszük, hogy a magyar versnek, prózának, színdarabnak s ide s tova a mozgóképszínháznak a friss múltban volt Tamási Árona; vanNémeth Lászlója, Illyése, Weörös Sándora - s túl az én szegényes irodalmi ismereteimen - holtbiztosán van még más is...- S mai magyar prédikátori irodalom - - ” semmi. -Mert a görög Arisztofanész óta ’ a francia Gaoriel Marcelig - Vörösmartyt, Aranyt is bevéve - azért fogta meg századokra, sőt évezredek re egy-egy alkotással az iró az olvasót, mert az Írónak saját"stílusa",1ectöbbször olyan különszerü formavilága volt, hogy ez a mondanivalóhoz hozzáadott "egyéniség" épúgy széttcrhetetlen egységbe került a mondanivalóval, mint az ösegyiptomi építkezéseknél a szinfesték a fallal, - S ha az iró ilyen eszközt használ az ö munkájában, anpak a tévedéseit is elnézi, észre sen veszi, "fel .sem rója a "nyájas" olvasó. Bossuet, volt meauxi francia püspöknek - Temetési beszédei olvasása közben - ugyan ki vetné szemére, hogy a világteremtés idejét a zsidóság alig ötezer évével méri müvei széljegyzeteiben? Csak az én korlátolt ismereteimre támaszkodva is emlékszem, hogy ezelőtt századokkal franciák is, magyarok is - de biztosan mások is, - versbe igyekeztek szedni a csillagászatot, a fizikát, a matematikát. S "Szent Dávid" százötven zsoltára azért tartja koronás királyként magát még ma is a zsidó istenes lirában s nálunk és mindenütt, mert verses ihletettséggel szerezték, A dogmatika-teologiát persze, versbeszedni nehéz. De Luther nemcsak amiatt nagy,, hogy a hit által, - a cselekedetek nélküli - megigazulást hitte és hirdette, - es. ezt olyan erővel hirdette, hogy a"sola"(fide)- az "egyedül hitböl"latin szócska a friss francia katolikus-protestáns ökuménikus forditású Római levélben is bentvan, de Luther azért is nagy, - mert akárcsak a mi 'Károlyi Gáspárunk - olyan "stilust": vagyis nyelvezetet adott a német bibliának, amit az élő, folyton alakuló nyelv mai modern igénye sem, - vagy csak alig tud széttörni, alig tud szabadulni ettől a bár ósdi, de a lényeggel összenőtt "formával".- S a franciáknál pláne a próza s az "új nyelv" megteremtői között van Kálvin János neve, (mint a magyaroknál Szenezi-Molnár Alberti) Otthon vannak bizonyos fények. Ha nem is szeretjük Esze Tamást ha Bottyán János iró, ha Bódás János,a költő,Isten mellett a párt békevonalának is túlzott tiszteletet szentel olykor, - vagy ha az evangélikus Gzalatnai “ezsöt veszszük, aki az egyháztörténeti események kapcsán feleleveníti az egyház gazdag múltját, itt-ott némi rianás észlelhető általuk a mai magyar protestáns egyházi irodalom jegén. - A többi persze, hallgat; csak az asztalfióknak imák sokan otthon. - A fiatalabb papi nemzedék is hallgat, ha csak nem az a baj, hogy a békevonalasak elírják előlük az egy-két'hetilapban, két-három protestáns folyóiratban azt a kevés helyet. ./ c
