Élő Egyház, 1967 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1967 / 1. szám

.... Láttok mezítlábas kisfiúkat és kislányokat. Rongyokba bújt fiatalokat

és öregeket. Ráncos arcú, megtört hitü dolgozó embereket, láttok düledező zsellérlakásokat vályogból, sárból verve, náddal, szalmátetőyel. - A magyar ugar robotosairól készült képek ezek. A magyar föld szegényeinek, mezítlábas zselléreinek, földnélküli Jánosainak az életviszonyait 'hozzák elibénk ezek a képek, nyersen, őszintén, cicoma mentesen.

.... Ez a kendőzetlen szegénység persze, nem az egész Magyarország, de ne

szégyeljétek eáeket a felvételeket, hanem tettre serkentsenek bennünket, hogy véreink ne legyenek a nyomor rabszolgái.....

/Beszámoló az amerikai magyar gyülekezetnek. Lásd:Csonkaországban c. alphai füzetet!)

1960:

A színfal változott, - a nyomor, él:

Egy özvegy leveléből:(Bpest.)

.....Téli kabátom nincs, sem őszi, sem tavaszi. Húsz éve egy átmeneti kabátban

járok. Megadom a méretem, de ami nagyobb, abból egy kis átalakítással mindig tudok kisebbet csinálni.

Más ruhadarabot is hálával efogadok, mert húsz év óta semmi ruhafélét nem tudtam venni. Úgy kifogytam belőlük, hogy szégyelek az utcára menni1, ismerőssel találkozni...

..«.4 Pedig mindez nem az én hibám. Férjemet, - erdélyi volt, - az A.60-ban = (Andrássy út hatvanat olvasson a nyájas olvasó-) elintézték. Utána semmi nyugdijat nem kapok. Amit saját szolgálatom után kapok, az élni kevés, meghalni • sok. - írják fel a címemhez, hogy nyugdíjas vagyok, hátha vámkedvezményt kapok

a csomagra*... .. . \

(, Egy özvegy me rnokne.J

Az otthon hite: (egy lelkészcsalád leveléből:)

.......Kedves Zsuzsa} Meglepödöl, hogy megtudtuk a elmed. Szüléidtől

kértük el, mert olvastuk leveleidet. Őrölünk, hogy jól érzed magad abban a gyönyörű országban. Az a mi mennyei Édes Atyánk kegyelme és szeretete, hogy az Evangélium számára nincsenek országhatárok. Ezért írunk neked. Jézus rendelte, hogy menjetek, el e széles világra és hirdessétek az Evangéliumot; az Isten szeretetét. Mi is ezt tesszük a rádió, a televizió, a posta korszakában. Hisszük, tudjuk, hogy közel van az Úr. ^e is élj ott kint ezzel az áron vett alkalommal ás hirdesd életeddel, beszéddel, bizonyságtétellel az Életet: Krisztust!.....

"Mert ö a mi békességünk, aki lerontotta a közbevetett válaszfalakat és ellenségeskedést az ő testében."(Efézusi levél 2/14.)

•ÍHHHHHc

Harcba induló Dávid éneke

/Kocsis Gábor/

Parittyámban a kő: az Úr neve. Előttem szürke, sokpáncélú rémség; mögöttem: árnyékhadsereg, fölöttem2 orkán, férgéteg, és öngyilkos kisértés.

£*e parittyámban: kő az Úr neve.

A számban: győzni bízó, büszke ének. Barát, ellenség2 mind nevet, íjíahó, de mégis! Én megyeki És senkitől se félek.

Hisz parittyámban kő: az Úr neve. legkedvesebb juhom megöltem érte. Bőréből készült szij-remek, forgó parittya- férgeteg, suhanj! Az Ür Ígérte,

hogy parittyámban kő:.az ö neve!

Már nem nevetsz, ijesztés durva szobra. Fölöttem fények erdeje : s kezemből sújt az Úr neve páncélos homlokodra! •