Élő Egyház, 1967 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1967 / 1. szám
- 10 _ A nyugateurópai -református és evangélikus magyar lelkipásztori kar között viszont sajnálatosan, semmi szervi kapcsolat nincsen. S e téren közös történelmünk mai legnagyobb balekjeivé lettünk, A legfiatalabb magyar evangélikus lelkipásztor mondta nekem Dániában a legöregebb emberhez illő bölcseséget: hogy a magunk oldalara állítunk- ki-ki - a másik ''tábor " éllen minden érvet, Ez így van. De amíg a nyugateurópai magyar protestantizmus- evangélikus résZe Bécstöl kezdve germán-Európaban Svédországig megszervezetten él, addi^ a magyar gyökerű kálvinizmus angol-francia-latin Európában - Skócia, Hollandia, Párizs, Belgium, Genf, Zürich, Bécs viszohylatában a teljes szervezetlenség állapotában él, A református, vagy a református-papos gyülekezeteknek jo esztendők óta semmiféle élő, ezeket egységbefo^laló közös keretük nincs. Az evangélikus lelkipásztori egyesület maga is lámpássá! keresi pedig ezt a református, vagy református jellegű gyülekezeti és lelkipásztori közösséget, mert belátja, hogy amikor - kisebbségi helyzetében - a magyar protestantizmusról akar szólni, akkor ehhez nem talal református papokat partnerül, így kénytelen- kelletlen - református műveltségű.emberékhez fordul,- akik a gazdag múltú magyar református eyyház egész eszmei lényegét, majay, holnapját, - nem templombajáróan, nem a Bibliával, henem hónuk alatt egy Szabó Dezső könyvvel intézik el^ hogy a jövő magyar református egyház hite nem lehet mas, mint a - szocializmus. -(Lásd Nagy Pál, volt pataki diák - Szépfalusi István evangélikus lelkipásztor kérésére megfogalmazott irasát a koinonia magyar evangélikus folyóirat 1966.márciusi számái. 1) , • t i , . Ezért a nyugateuropai magyar katolikus, evangélikus, református egyház papjainak egymás közötti "partner-érdeke" is cselekvésre hív bennünket! j A svájci magyar katolikus-protestáns nap záróélményeként Angliára térek tehat: egy mai uj Natánáelként ideirva dr, Füsti-Molnár Lajos, volt magyar jarasbiro, évtizedes múltú prédikátor, jelenleg északangliai református segéd-lelkipasztor ne-VetAz ö kezdeményezése sok "kérdésre" feleletet ad. (Arra is például, hogy(szabad-e, lehet-e gyülekezetként élnünk majd akkor, ha a magyarok mindenütt allapolgarságot kapnak. - A következőkben erre az a valasz, hogy nem "szabad", - hanem: "kell".) Dr. Füsti Molnár Lajosék rég állapolgárok már Angliában. S 1965 novemberében elhatározták, hogy megalakitják-az Angliai Magyar Református Egyház északangliai szorványgyülezetét azzal a vizióval, hogy a mostani angliai magyar református egyház egyházmegyévé bővüljön ki. ( Az angliai magyar evangélikusok külön gyülekezetbe szervezettpn élnek.) Szükségesnek látjuk továbbá, - mondja a deklaráció, - hogy a Nyugateurópai magyar heformátus lelkigondozó szolgálat eddigi közös szervezető az amerikai magyar egyház mintájára s a hazai egyházszervezési hagyományokat figyelembevéve önálló jás önfenntartó nyugateurópai magyar egyházkerületté szerveződjék. Hogy aztán az Atlanti Óceán mindkét partján élő református magyar erőket egy közös, nagy szervezetbe össze lehessen fogni, ehhez az . gyesült-államokbeli és a kanadai magyarság látasa, elhatározása és ereje szükséges, -Füsti-Molnár Lajos becslése szerint Angliában - jó egyetértésben, de borzasztó szétszórtságban mintegy húszezer magyar él. Köztük a gyülekezetileg megszervezett magyar evangélikusok számat mintegy 5-600 főben latja. Az eddig egyetlen egy^pap alá tartozó, egyetlen egyházközségben s szórványaiban élő reformátusok létszámát mintegy 3-4000 főre teszi.A többi 15-16.000 fő: katolikus és izraelita magyar. Angliába gyakran átmegy a kontinensről dr.Szekeres Attila, brüsszeli teológiai tanár, Pándy András, belgiumi lelkész, dr.Jakos Lajos, hollandiai ny.magyar lelkipisztórs ott közös szolgalatokat végeznek^ Varga Sándor és Füsti-Molnár Lajos, a két helyi lelkipásztor is - testvéri tanáccsal segít egymáson. /Dr.Füsti-Molnár Lajos gyülekezeti körlevelei nyomán./
