Élő Egyház, 1966 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1966 / 3-9. szám

-Innern mondhat le. Amennyiben lemond, létének értelmét adja fel.

A küldetés tartalmilag Isten élő igéjének hirdetését jelenti, amelynek középpontjában Jézus Krisztus kereszthalálának és feltámadásának ténye áll. Ezt a szolgálatot be kell töltenie az egyháznak, akár igényli a világ, akár nem. 2 feladatát be kell töltenie akkor is, ha esetleg a világ, illetve az államhatalom akadályozná, vagy egyenesen megtiltatná. Ebben az esetben kerülhet az egyház illegalitásba és léphet akaratlanul is, a mártir egyház, a szenvedő egyház útjára. A Szentirasna^ és a történelemnek egybehangzó tanítása az, hogy amikor az egyház komolyan vette missziói küldetését, mindig üldözésben és szenvedésben volt része. A Krisztus szenvedésében való részesedés az egyház kiváltsága s ennek elkerülése legtöbbször csak a judási úton, a Krisztus elárulása utján volt lehetséges.

Növekvő aggodalommal látjuk s bizonyosodunk meg afelől, hogy amikor egyhazkormányzatunk beszüntette missziói telepeinek működését s a nem lelkészi jellegű személye^, az úgynevezett ;ilaikus” munkások mindénámü missziói szolgálatát eltiltotta, kihasználatlanul hagyta az egyház és az allam között 194Ő-ban kötött egyezmény-' ben foglalt lehetőséget a különféle missziók ( a gyermek, ifjúsági, pogány, cigány és iszakosmentö misszió) teljes letiltását, vagy igen.nagyfokú korlátozását idézte elő. -'Mindezzel a mai hivatalos egyházkormanyzat az evangélizációs szolgálat tudatos és tervszerű elgáncsolásat tűzte ki célul. A legaggasztóbb az, hogy mindezeknek’ teológiai magyarázatát is adva, e felelőtlen tetteket úgy ünnepük, mint missziói felfogásunk megújulását.Az egyház e missziói küldetésé' vei egyet nem értünk és Jézus Krisztus parancsának engedelmeskedve, a tiltó^rendelkezések ellenére a missziói szolgálat bátor továbbfolytatását minden egyhaztagra, különösen a lelkipásztorra nézve kötelezőnek tartjuk.

3,nMjnden lélek engedelmeskedjék a felső hatalmasságoknak, mert nincsen hatalmasság, hanem csak Istentől: és amely hatalmasságok vannak, az Istentől rendeltettek.(Római levél: 13.r.3.v.)

”Istennek kell, inkább engedni, hogynem az embereknek.(Csel. : 5/29)

Hisszük, hogy jelen politikai hatóságunk is Istentől rendelt hatóság, amelynek az bt megillető tisztelettel, érte való imádsággal és mindazokban a dolgokban való engedelmességgel tartozunk, amik Isten törvényével nem ellenkeznek; Tehát a politikai reakciónak nem vagyunk hívei, sőt ellenezzük azt. A múlt visszaállítására sóvárgó politikai ellenforradalom minden kísérletét ellenezzük. Állampolgári kötelességeinket őszintén és örvendező szívvel teljesítjük. Valljuk, hogy elmúlt társadalmi rendünk Isten igazságos Ítélete foly tán megitéltetett, de valljuk ugyancsak az Ige világosságánál, hogy a jelen állami és társadalmi rend - mint mindegyik, - magán hordozza a bűn bélyegét, tehát számos olyan vónasa van, amit az egyház nem igenelhet, A hitben engedelmes'egyháznak a mindenkori államhatalom felé való prófétai szolgálatából következik, hogy az állampolgárok javát és az igazságot szolgáló tetteiben bátorító és biztató igenléssel megerősítse a hatalmasságotA hibákra, mulasztásokra, bűnökre azonban-újra és újra rámutasson, mint az állam gyógyulásra szoruló sebeire. t t

Aggodalommal látjuk, hogy mai egyházkormányzatunk a prófétai szolgálatnak csak az első felét tölti be, a másik felét teljesen