Élő Egyház, 1966 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1966 / 3-9. szám

- 12 -és "Velünk az Isten, emberré lett” címmel dr. Vajta Vilmost Stras­bourg) tett vallomást. Nem lehet célunk az előadásokról itt ismertetést adni. Remél­jük, hogy amint az eddigi konferenciák anyagával történt, - a Hup-i és a Woudschoten-i anyagot is sikerül nyomtatásban meg­jelentetni és akkor az eddigi öt kötethez hasonlóan ez az anyag is hozzáférhetővé válik azok szamára is, akik a konferencián nem­­lehettek jelen.-Egy személyes élményt mégis elmondok az "Elő egy­ház" olvasóinak. Az Ige magyarázata mindig azzal a kockázattal já1 hogy nem lehet előre tudni: átüt-e az emberi mondanivalón a Szent lélek ereje, - igazi Örömüzenetté formálódnak-e a szavak? Ez alka lommal a Messian francia zeneszerző orgona-kompoziciójának szár­nyára bocsátott előadásban Vajta Vilmos mondanivalója átesett ezen az átlényegülő ser.. Kifejezte a kife jezhetetlent: "velünk az Isten; emberré lettí" Az Agyház történetében kezdettől fogva végigvonul egy irány­zat, mely a “-ereszt áldozatának és csodálatának hirdetésére kivár­ja összpontosítani az Agyház tevékenységét s azt tartja, hogy egy­házi konferenciának csak vallásos tárgya lehet. Egy másik, - ugyan­ilyen régi történeti múltra visszatekintő felfogás szerint Jézus tanúkként küldte szét tanítványait a világba, hogy a legkülönbö­zőbb helyeken más más emberek előtt idötelenül tanítsák, hogy a feltámadt•Krisztusban diadalmaskodó szeretet a legnagyobb hatalom a világon. A tanúskodás semmiféle vallásos formához nincs kötve, a célja a fontos: közölni a kérdezőkkel, hogy a szeretet uralma az ő jelen pillanatnyi helyzetükre is érvényes. A szeretet uralmá­nak a különböző életviszonyokra, lebontását szolgálta a konferen­cia művészi - társadalomtudományi vonala. Az irodalmi délutánon Nagy Pál és Papp Tibor, a Párizsi Magyar Műhely munkatársai a be­mutatott Írásokban a mai élet ellentmondásait-jelenítették meg, - azokét az emberekét, akik .előtt és akik számára a tanuvallomasok­­nak el kell hangzaniok. - Cs.Szabó László (London), egyik szinde.­­rabjából olvasott fel és Judás árulásának emberi hátterét rajzolta meg. A XVI. században az Egyház történelmi keretei a - reformációban szétrobbantak. Erasmus és tanítványai a kiegyenlítés, - a konciliá ció hálátlan feladatát vállalták - hiába. Erasmus tanúskodásának hatását kora vezető embereire mesterien állította elénk Cs.Szabó László. uasz-Lo. Kövy Attila "Apáczai Csere János" előadása egy másik tanűt szólal­tatott meg a XVII.századból, Erdélyből. Apáczai vívódása annál is-, inkább közel állt a konferencia résztvevőinek személyes problémái­hoz, hiszen egy Nyugateurópában tanult fiatal magyar tudós kereste bennük személyes részét a közjó előmozdításában Erdély-Magyaror­­szág-Európa távlatában. A múlt tanulságai után a jelen problémái­val is szembe kell nézni. A külföldön élő fiatal magyarok számára Magyarország és a szomszédos országok sorsa, helyzete továbbra is az egyik sarkalatos kérdés. Ezek a fiatalok, akik tiz évesen hagy­ták el az országot, vagy nem is ott születtek, de kandallótűz mel­lett órákig énekeitek magyar népdalokat, kérdéseket tettek fel és ezekre a kérdésekre felelni kellett, úrvényesül-e otthon a "szere­tet uralma"?, mennyiben határozza meg a jövő alakulását?, milyen feladatokat ró a magyarokra otthon és Nyugateurópaban?

Next

/
Thumbnails
Contents