Élő Egyház, 1966 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1966 / 3-9. szám
Ezekre a kérdésekre a társadalomtudományok eszközeivel e sorok Írójának ”Keleteurópa nyomorúsága és reménysége'1' c. előadása és a ”Keleteurópai Kerekasztal Konferencia"’ kivánt válaszolni. Az elmúlt húsz év szabadsagmozgalmairól tizenegy keleteurópai politikus, történész vagy filozófus véleményét hallottuk. Szabó Zoltán (London), ugyanezeket a problémákat az irodalmi kifejezés eszközeivel mutatta be egy novella formájában. A novellahőse a nehány Londonban élő magyar, a harmincévesek generációjából. Van-e jövője I-íagyarországnak ? és mi az értelme annak, amit mi Ghánában, Londonban vagy Genfben csinálunk? A kérdéseket a novella egyik hőse teszi fel a baráti együttesnek s azok szenvedélyesen vitatják.- 13 -Igen, a konferencia résztvevői szembe akartak nézni a nagyhét csendjében, a hollandiai fenyők magányában, és pedig együttes erővel, életük kérdéseivel. Ezért jöttek el a kastli és a löweni diákok, a londoni fodrász, a kölni, a zürichi titkárnők, az öt nyelven vitázó és tréfálkozó stockholmi medika, a bécsi gimnazista kislány, a selzthali orvosnő és a schaffhauseni .orthoped sebész, a-Hollandiában letelepedett agrárszakember, geológus, közgazdász... mind. A kérdéseket következetesen tették fel és szívósan vitatták a válaszokat. Együttes lelkiismeretvizsgálat volt ez a konferencia. Számadás az idősebbek részéről: mit tettek? Amikor a fiatalok a mindennapok és a holnap felöl kérdeznek, tudtok-e hitelesen tanúskodni? Amikor az értékek és a tekintélyek elértéktelenedésében senki sem hisz el valamit, "mert a pap mondja”, tudtok-e egyek lenni a szolgálatban, hogy elhigyjék nektek, hogy Krisztust szolgáljátok? A nagypénteki ökuménikus beszélgetés azt is nyilván megmutatta, hogy a közös szolgálat alól-nincs kibúvó. Egyéni sérelmek, felekezeti rivalizálások - még a Cs.Szabó László által oly élethűen megjelenített négyszáz éves felekezeti beidegzettségek sem szolgálhatnak elfogadható mentségül egy olyan vezetőnél, mint Jézus, aki azt mondta: ” az én erőm erőtlenségben mutatkozik és valósul meg.” Nagypénteken áhitat volt. ”Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?” Az áhitatot tartó igehirdetöröl a.résztvevők nagyrésze csak akkor tudta meg, hogy katolikus pap, amikor az esti ökuménikus beszélgetésen a második vatikáni zsinat eredményeit ismertette. Az Egyház Urának a szolgálata, s nem a felekezet számít! cJo%Ío0Jo Imádság fövr,b%% (Dr.Tóth János) (József Attila verse) Alkotni vagyunk,nem dicsérni; Gyermekeink sem azért vannak, Hogy"tiszteljenek bennünket S mi;Atyánk,a te gyermekeid vagyunk. Hiszünk az erő jő szándokában. Tudjuk,hogy kedveltek vagyunk előtted Akár az égben laksz,akár a tejben; A nevetésben,sóban,vagy mibennünk. Te is tudod, hogyha mi sírunk, ha arcunk fényét pár könnycsepp kócolja, Akkor szivünkben zuhatagok vannak, - De erősebbek vagyunk gyenge életüg-Mert a fűszálak sohse csorbulnak ki3, .Csak a kardok,tornyok és ölő igék. Most mégis,megfáradván ’ Dicséreteddel keresünk új erőt S enmagunk előtt- is térdet hajtunk,- , mondván: Szabadíts meg a gonosztól. Akarom,
