Élő Egyház, 1966 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1966 / 3-9. szám

- 8 -PadAnyi-Gulyás Jenő levele:(USA).

Bizonyosan nem én voltam az egyedüli, aki az ”É1Ö Egyház” április-májusi számát kézbevéve lereh Lajos otthoni látogatását ágy olvasta, mint a sajátmagáét, amelyet sokan annyiszor megtettünk gon dolatban s most láthattuk, milyen lenne'az a valóságban, akár Szatmáron, akár Szigeten, Körösön, vagy Sztánán.

Az emlékekből eredő édes-keserű hangulatnál azonban én sem sze retek soha megállni. Ezekből azonnal igyekszem'kielemezni a jövőt formáló erők összetevőit s biztos vagyok abban, hogy az idekinti magyarságnak küldetése, hivatása van pontosan úgy, ahogy azt Kodály Zoltán és Illyés uyula - ehhez a magyarsághoz szólva - meg is irta.

így tekintem a genfi templom építése ügyét is. Világosan látom ^enfen messze tál terjedő jelentőségét. Fontosnak érzem, hogy ezt a gondolatot hivő katolikus testvéreink is megértik s mint Jákli István szép levele tanúsítja, támogatják is, olyan időben, amikor "szükség nektek újjászületnetek” tanítás nem Pannonhalmától Debrecenig,.hanem Rómától Genfig dobogtatja meg a sziveket*«

Mindezt mérlegelve, nagyon szeretném, ha ez a templom stílusával, építészeti megjelenésével olyan példamutató, olyan bátor, tiszteletet ébresztő és lélekemelő lenne, mint azt rendeltetése meg kívánja. Nem a méretek fontosak, nem is a költséges anyagai. A formája, a stílusa kell, hogy maradéktalanul kifogástalan legyen; a legkényesebb igényeknek és‘ennek a mi keservesen vajúdó, de igére tél teljes korunknak megfelelő.

Egy névre gondolok itt: Kós Károly nevére. Ö egyike a keveseknek, akik a magyar géniuszt az építőművészet nyelvén megszólaltatni képesek voltak s aki még ma is épit, ma is tervez:

1964-ben tervezte meg a brassói kálvinisták templomát, amely - öles eszközökkel és anyagokkal is -'modern formát kapott. Kérdezem: nemvolna-e rendjén, ha Kós Károlyt, 'annyi ízesen, magyar épület tervezőjét, az ”Országépitö” szerzőjét,.volt egyházmegyei főgöndnokot és izig-vórig építőművészt kérnénk meg a tervnek... legalább egy väzlc terv elkészítésére? Ki volna erre hivatottabb, ha nem ö, aki ma együtt éli az erdélyi magyarsággal- azt, amit a sors ottani testvéreinkre kimért? Milyen megbecsülése lenne- ez a nyolcvanadik éven felül még dolgos építőművész pályájának és milyen becsületére válne ez Genfnek s benne a.genfi magyaroknak.

Ha azt mondanád, hogy korai még'a tervezés, még nincs elegendc pénz együtt, erre válaszom kettős:

Az első az, hogy közel négy évtizedes pályám alatt nem láttam' még épületet,’amely pénzzel s nem egy gondolattal kezdődött volna.

A másik pedig: az a tapasztalat, hogy egy látható, képzeletünket foglalkoztató tervre a pénz is hamarabb gyűl, mint a szép szavakra.

Javaslom: kérjétek fel Kós Károlyt a templom tervezésére. Írjátok le számára a templom építés célját és körülményeit és hívjátok bt meg, vázolja fel: mint képzeli a genfi magyar protestánsod templomát?