Élő Egyház, 1966 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1966 / 3-9. szám
Egyelőre'annyi-pénznek kell lenni, hogy telket lehessen venni rajta. Ha aztán a város, vagy akár egy magánszemély ingyen telket ad, annál jobb. Ha ez megvan, gyorsan készítenék egy előtervet, hogy az ablakókat is lehetne már árulni s elindítani a padok tényleges bérletét, wcél”-bérletét, emlék-, felajánlás stb,. bérleteket,. Nálunk otthon három idegen már templomot épített,példaadóan. Szép lenne ha magyar templomot magyaroknak nem'a svájciak,- amerikaiak; svédek építenének, hanem .mi: a világban szétszórt magyarok. Egy közös, jelképes magyar templom Senfben, a’világ egyik fontos központjában -saját-pénzen - a legeredetibb akció lenne a-magyar emigráció történetében* Adja Isten, hogy így sikerüljön! stb. -;:Hem várt baráti hangú lapját megkaptam. Örömet szerzett, de kényszerít is. Szeretném egyszer s mindenkorra leszögezni: nem tartozom azok közé, akik azért adnak, hogy ‘'nemes” adományuk összegével fel legyen a közlönyökben tüntetve a nevük. Ezzel senkit sem akarok sérteni. Engedje meg, hogy öreg székely édesapám oktató szavait idézzem,'hogy megértsen s ne vegye levelem sértőnek. i?Fiam, ha adsz, - mondta,mindig felfelé nyújtott kézzel tedd, de fejedet hajtsd le, hogy arcodat csak az Pr lássa.”-Nyugodjon békében. Mindig érzem, hogy szellemi hagyatéka több mint bármilyen kézzelfogható jószág. 0 sem volt kimondott templombajáró - ember, de mindig tudta: jóban, rosszban fel kell nézni, előre nézni. Én is csak ezt teszem.”- . Eddig szól a levél. - 3 kemény, konok, földet néző, rögöt védő atyák emlékéből így terem a ”jóság”Igy épül a”Templom.”- Ne köveket - rakjunk egybe; ezt a “Templomot” épitsük! Aminek megépítésére az otthoni temetők küldenek. Mert mindeneket a temetők táplálnak. S mindenek azért -lesznek újjá, mert hisszük, hogy a Lélek legyőzi a temetők halálát. - Ezek a kurta levelek azt mondjak, hog^ 3Z a Lélek nincs örökre eltemetve bennünk. Él ez, az emigrác ióban -is. Talán még mélyebben, még fájóbban, mint - az otthonmaradtakban. -Csak megmaradni A semmibe lezuhanónak mit ér a csillagok zenéje, mit ér a rét him> az erdők állata, mit ér a gondolatok ereje, az évmilliók szózata, mit ér a hímes pcrzsaszönyeg s a pontos óra a falon, mit ér a szerelem Csak egy kell: csak egy perc még! S még•egy és még csak egy... Csak a percek rebegve könyörgött sorsa... Osszehúződni a semmiségig:•Be megmaradni, - csak megmaradni, az Blet_ruh|ján sejtporul... ' /Miric*. Zsigmond/ Egy másik lóvéi... Adakozásra nem kényszerítünk senkit. Eddig külön, személy szerint nem-is kértünk szinte senkit. Mindenki spontán, önindíttatásból adott. Olykor két körlevél között valaki részletekben befizet szász frankot;-van, aki'ötletesen gügyögő gyermekei nevét is az adakozók közé veszi. Valaki áldozatosan virágot árul idegeneknek a magyar templom céljára. Otthonról könyvjelzőket küldenek vásárra • stb.stb.- Valaki •- ötletesen - apró összegeket küld;öt,-tíz frankotaszerint, ahogyan megtakarított valamit, megvont magától valamit, jó napja volt^ jó hangulatban volt, nem'tudom. Közel másfél éve folytonosan érkeznek nevén e.pró kis összegek. Elvileg senkinek sem küldünk külön köszönőlevelet. - Hozzá írtam mégis, mert ez a folyamatos áldozatosság magát az egész-embert példázza. A válaszból megtudtam, hogy erdélyi, hogy székely... Így felelt:
