Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-31 / 197. szám

t EI.U:N7fR 1944 nufjusztus 31. Lassan kényelmet lenné vált, hogy a lá­ba ajub< ; A h lónál mar ideg'? lettem tás ere yes> han­gon szóltam fel a kovái tetejére, amíg vé­gül sikerült a fölöttem mni sorst-arsa- mat rábeszél!:ii, r.ogv legalább 44-e- ci— pojet helyezze e’ más te lé. A kocsi tetejé­re vezető lépcső legfelső fokán egy ki­lencven kilós, jólöt törött férfi s n zöget t., * kiről útközben kiderül \ hogy felesege és két gyermeke vart- a Balaton partján. A vonaton a tognagyobb összevisv óság­ban a kocsikban, lépeseik ön és a vagonok tetején ut1 sok és csomagok hevertek s a pokoli kánikulában ájuldozva a hőségtől ' öeögtünk a Balaton felé. A legtöbb utas hozzátartozóit ment le meglátogatni a hét végén és csaladjuk már hónapok óta él- degé a B i üt ton pártján, távol a bombá­zások színhelyétől, jó ellátási viszonyok között. Rövid ideig enyhülést hozott a nagy hőségben a Velenctt-tó melletti szakasz, ahol a viz felől pár f'kka hüvö ebb le­vegő száll I a vonat. felé. Azu'án uj> bb idegőrlő döcöges, pár órai izzadás és vég­re megérkeztünk a Balaton első állomá­sára. Világosra. Innen kezdve fokozato­san fogyott a verrat közönsége. „Végigro­bogtunk“ a kisebb fürdőheyek m'llett, mindenhol síig pár percig vesztegelt csak a vonat és menetrendszerű pontossággal érkeznünk meg Siófokra. Siófok a te# fogaim z&a&b fuidíkitp A Balaton legvárosibb fürdőhely a mult év óta meglepő változáson ment keresztül. Ez a nyaralóhe'y volt a legjobban elzsi- doecdott az egész parton és ve elmúlt években szinte lehetetlen vol i szabad he­lyet kapni v síi amelyik szállodában, vagy a.falusi házakban. " ’ ^ Siófokra teljesen uj közönség ment eb­ben az évben nyaralni és a vendégeknek C3ak kis százalékai számit őslakónak. E to­bst íz öslakókat is alaposan megtizedel­ték az eimu t hetekben rend-zett razziá­kon. amikor több munkakerülő aranyif- jm vittek el ai tétlen pénzszórásból ’a kü­lönböző munkaiáborokba, hogy kipótolják mindezt az elfecsérelt időt, amit még a mai viszonyok mellett is munka nélkül töltöttek el. ■A fürdőhely szállodái és panziói még most az uiolsó szezonban is zsúfolva van­nak, de mégis meglátszik se eddig min­dig végletekig zsufót Siófokon, hogy idén kevesebb ?. nyaraló. Amire már emberem­lékezet óta nem volt példa, falragaszokon kínálják a faluban a lakásokéit. A nyara- lóközcnség legnagyobb része jobbmódu tiszt\úseiökbő . üzletemberskből kerül ki, akik eddig nem juthattak el erre a fürdő­helyre, mer » egyrészt anyagi lehetősé­geik nem bírták, hogy lépést tartsanak az­zal az esztelen pénzszórással, ami az el­múlt években ezen a fürdőhelyen folyt, másrészt lehetetlen volt szobát kapniok. Aránylag kevés a gyermek is, mert nem szezon vendégek, hanem csupán szabadsá­gukat i!-|t töltő férfiak és asszonyok ke­resték fel a fürdőhelyet, akik gyermekei­ket már kora tavasszal, valami biztos fa­lusi helyre küldték el és ők csupán a munka fáradtságát pihenik ki itt a Bala­ton nartján. A nyarail óközönsétgi nem pa­naszkodik -.z e’látáis miau# sem, hiszen a környékbeli falvak fedezni tudják 21 szük­ségleteket A Balaton körül igen rossz a vonetköz- lékedós. Napontej egyszer jön és megy egyetlen személyvonat és csupán Keszt­hely és Siófok között van egy 'motoros- járói, amelyik Keszthe'y felé hajnalban, Siófok felé pedig ette ll-'kor megy. A ba­latoni hi?jójáratok, melyek a múlt évek- j ben a nyuralóközönség kedvencei lettek, naigyon megritkultak és bizony nem egy nagy nyaralóhelyet egyáltalában nem 'e- het hajóval elérni. Az egyik járat Siófok­ról indulva Füredet és Tihanyt érintve érkezik Földvárra, egy másik’ Siófokról Alsóörsön keresztül A mádiibai megy, ezen­kívül teljesen önállóan a Balaton nyugati felében is egy hajójárat tartja fenn az összeköttetést kétohárom fürdőhely közö tt. A ezzttdes* Tíivd Az azelőtt kedves fehér színű kis ha­jó, mot terepszürke színűre festve, egy óra alatt szákit át Siófokról Füredre. Ta­lán ez az egye ;len balatoni fürdőhely, ami nem változott a 'muiltévi helyzethez viszonyítva. Füred mindig a legcsende­sebb, a legnyugodtabb s a legszebb für- dőhe'ye volt a Balaton partján:, k és fő­leg a betegek látogatták a fürdőhely kö­zepén a földből felnörő gvógyviz miatt. A gyönyörű sétányokon, csöndes, előkelő és di a ja ver.dógííVk.brn *'/ időst'bb korosztály nyaral es arunk ^l enére, hogy a fürdő­hely ív. k kőt sí 1 oldja is van, egy rendes partment.i fii dö és egy cölöpökre épített wirkai'ielyszorü fa traun, alig látni für­dő-őket a hullámokban. A bet:-gok nem igen mennek a vízbe, inkább : z árnyas platánfák, gondozott parkok padjain ül­dögélnek és j butaság, amelyik már a múltban sem nagy örömmel kereste fel a számára túlesendő? fürdőhelyet, ebb-m ez évben még kisebb létszámmal jelent meg Fű reden. Húsz percig tart hajón az ut Ti hányba. A hajó még hamarabb ér od 1, mint az autó. mert levágja a tihanyi fiélsügeC nagy kanyarét és menetrend-'zerü pontos­sággal fut be a kikötőbe. Tihany sem ai a mondáin fürdőhelyek közé tartozik, hi­szen ot emelkedik a hegy ormán, intő jelként az apátság fettői épülete és lent a parton csak pár turistaszálló és egy-két szerény villa várja ■' nyaralókat. Amiig Siófok és Füred kikötőjében ó sok gyö­nyörű vitorlás horgonyoz, emig Siófok strandján vidám, hangos élei fo viik, ad­dig Tihany a csend, a nyugalom h'.eája. Újabb hucz perc a következő hajóállo- / v. ahol k mura lehet áttszáil-ni. maid megint húsz pere múlva már a fe’dvári móló ál'omá9ai m.l- lett áll meg a hajó. Földvár minden szög­letéből a jómód, a crazda^ság. a gondta- V nság sugárzik és ezen a fürdőhelyen adtak to'álkcxrót egymásnak a politikusok, a mágnások, a pénza riszt okra iák, a színi és irodalmi világ nagy ágai. Ez a jellem­vonás most is megmaradt, de //. első tornyom ások bizon vos frivol, a mai idők komoly-ágával nem törődő könnyelmüsé- iyct. mutatnak. A für , le-lyn- k az a kö­zmű é‘>e. aki nem a c önd-s úri villák fa­lai között éli le rr piait hanem a kira­katban tár-a da Imi élőket él, mm hajlan- i dó tedoma-ul venni, hogy a pe-Kgö.s mu­latóba ok, a többezer pengő® kékekben fo­lyó kárfvnc- tők, a ..kár: a did! nw élet“, a botrányok és pletykák kora letűnt. Ezen a fürdőhelyen iehet a legtöbb semmit ttevő, csak a szülők pénzét szóró fiatal fiút k leányt Iá*ni, akiiionok egész napja ebéd, uzsonnái és vacs óra moghivá-:okb;n, társa­dalmi szereplésekben, motorbidkiitetoán- diulásókban és munkaképpen legfeljebb eiíy—egy vitorlás útban rnerü ka. A lege uribb fürdőhelynek k’káltott Földvár jó kóréi és lektort ti vét teljesen tönkre teszi ez. a felelőtlen réteg és kihívó életmódi­juk mellett Mimik z at idők változásá­hoz alkalmazkodó társaság, -kik mulato­zásoktól és botránvoktól mentesen, szűk családi körben pihenik ki a.e év fáradal­mait, Eoen a fürdőhelven lebe 1 a legtöbb gvtomeket át’r.d, a strand tele van '.pró kék-hároméves fiukkal és leányokkal, a kék szüleik felügyelete mellett vidám ne­vetéssel örülnek a víznek és a napfény­nek. Ezek mellett disszonáns jetonség •a nyakba nőtt frizurád hordó jam-peoek se­rege. Földvárról vonaton lehet IMI éré eljut­ni. Az ut rlig félóra és az időközben már valamennyire kiürült vonaton a konvati hűvös lcvegőbrn már kibírható az irtenás. Ebben az évben talán Lélle vezet a zajos, vidám és gondtalan életet élő közönségé­vel valamennyi bs’atoni fürdőbey közt. Az országút és a Baltion partja közötti régien folyik a nagyvilági élet, a mulato­zások, a társadalmi érintkezés, az ország­úton túl pedig a Max: i. házakban ' pro gyermekikkel dögös családok — lekn- ikább c-napán anya a gyeim'-keivel — él­nek. A faluban nem alkalmi, hanem idényvendégek laknr.k és a ba? toni fü.- döszezon ebto-n az évben a légi támadd ok miatt október közepéig hu-ódik ei. A szülök legnagyobb rész? a gyermek•• kei a fürdőire yen akarja iskolába járatni é.> c ak ai komolyabb bictg idő beáll óval térnék vissza a fővárosba. Leli én minden szoba a zsúfolásig m'?'- te*lt. A falusi házak éppen úgy megtolok a nyaralókkal, mint a -zó lodák és; o-anziok és e összes fürdőhelyek között talan itt nyaralnak a legtöhben. A Balaton partján ebb:n az évben nrm csupán a nyaralás kedvéért te’eped tok meg a pestiek, h*.nem a bizton-ápot. nyugalmat keresik. Igaz, hogy fe.üo fe­lett gyakran szóla rck meg a magyar r:-s az ellenséges gépek kattogó gc-pDuckáh ádáz légiharcok, él.k-holálra menő küz­delem fölvik a hullámok feett. mégi na­gyobb nvu:alom'ban és csendben élnek, miint a főváros lakói. BORBÉLY LÁSZLÓ. Az első vonal nemharcoló névtelen hősei Gaficia, augusztus hó. Még nem találták Tel azt a gépet, amelyik üzemanyag nélkül tudna működni, a in u u i. .1 és az -élet folytonosságához kell a meg-nn-g ujuló erőforrás. Műiden teremtett lény közűi tuian egyedül az ember képes arra. bogy hu­zamosabb ideig végezze a neki kiszabott tel adalot anélkül, hogy éleihez vagy italhoz jut­na. Mert előfordult ez is olyankor, amikig .az ételhordó midit lesodorta málhájával >g>ű;l a légnvomás. vagy egy akna telitalálata. A szakácsok munkája Idekint bizony nem irigvlésreméltó. A konvha, altot közel 700 em­ber részére i óznék Csepál Antal honvéd föszn- kács főnökiedé alatt, több mint liz kilométerír van az első vonaltól. Krre a nagy távolságra az étel elkészítésének biztonsága miatt van szükség. A konyhának nem szabad baja essek Az első vonalban küzdő baka sokszor nem is tudja, hogy mekkora utat — és milyen utat. __ tesz meg az a kontier, amelyet délután két­három óra felé lihegve, izzadva kicipel Csepál barátunk, meg a kocsisból kuktává vedlett ba­rátja. Milicz Miklós honvéd. Ez igy történik: Az arcvonaltól tiz kilométerre fekvő telepen levágják az aznapra kiszemelt borjút vagy mar­hát.Mindennapra friss hús kerül a ménkii nagy kondérokba. Maga az ételkészité^ reggel 4-- j órakor kezdődik. A húst jó „vastag” főzelék köríti, az egész körülbelül 10 órára készül el. Ekkor a kész ebédet kbebb kondérokba rak­ják. Ezekben a kisebb kondérokban 85 liarco' ebédadagja fér el. Magába az első vonalba három itten kondér indul el százhatnvannyob fő számára szóló melogétellel. A kondorokat málliás állatokra pakolják. Egy ló két kon dért visz. a második lónak már csak az egvik oldalára függesztenek lel belőlük, a másik olda­lára nz ugyancsak célszerűen felmálházott ke nyerek kerülnek. A további kenyéradagokat még két másik ló cipeli, persze csak minden máso dik nap. Ugyancsak a lovakra málházzák a cigaretta és citromszállitmányt is. nemkülön­ben a cukorkákat. Fél tizenegy felé aztán elindul a lovakkal Csepál és Milicz a felfelé kanyargó sáros, csú­szós. göröngyös, szűk hegviuton afelé a magas­lat felé, ahol a nagy harcok folynak. A hossza szerpentint félteié három, süt rossz időbér, uégv óra alatt teszik meg. Ez alatt ember és állat annyira kimerül, hogy járni is alig tud Nem mintha ez a távolság valami különösen nagy lenne, hanem azért, mert ugyanezt az utat nap. mint nap. szünet nélkül megteszik, amellett főznek is. alvásra bizony alig marad idejük. A vonal mögött egy kilométerrel „parkol nak”, azaz. lemálházzák az állatokat kikötik őket egv fenyőfához, aztán megkezdődik a? ebédosztás. Eddig egv ló cipelt két kondért. most egy komiért két ember cipel. A kiosztás a vonal legtávolabbi pontján kezdődik és mire az utolsó csajkái is telemerik, rendszerint 4—5 óra felé jár az idő A (Nepál—Milicz-kondéros különítmény min­den csoporthoz külön lemászik és elkiáltja ma­gát: — Csajkát fogj. itt az ebéd! Minden csoportnál akad egy-egy baka. akt oldalbadöfi az éthordókat, mondván: — Te, pajtás, ha marad a végén, gondolj rám is! És Csepál. aki már ismeri a koszto'ai ét­vágyát. megígéri és be is tartja, amit ígér. Irta valóban marad a kondér fenekén, nem saj­nálja a fáradtságot, nekivág újból és itt is. ott kimér egy kis repetát. Kiosztják a kenyeret is. a cigarettát is. meg a többi napi járandóságót é‘ mire mindezzel végeznek, már hat óra felé jár az idő. Következik a kondérok újbóli felmál- házása és az indulás visszafelé. . . Naponta huszonöt-harminc kilométert tesznek ilyen módon meg, hegynek fel, völgynek le, csúszva, botorkálva, nyakig sárosán, de men nek panasz nélkül, mert a bajtársaknak kell az ennivaló. Mire újra telephelyre érnek, már sö­tét van: tiz-tizenegv óra az idő. Ez mindig at­tól függ, hogy mekkora volt a szűk szerpen tinen a forgalom. Odalent aztán nekilátnak a másnapi ebédfőzés előkészítésének, végre ugv éjféltájban, mint a liszteszsákok, eldőlnek a szalmán. Ébresztő három órakor. Bizony a szakácsok korán kelnek... Es igy megy ez nap-nap után. I.cgfeljel !> nem ilyen simán, ahogy mindez itt ina va­gyon. Mert megtörtént már. hogy fent a domb- hajlaton. ahol az ul egy szakasza nyílt terppen visz, akkora tüzet kaptak. hogy minden i í- szándékuk mellett sem tudtak továbbmenni. Akkor aztán várhattak, amig megtisztul a le­vegő — esetleg egészen besötétedésig. Termé­szetesen, ha ilyesmi adódott, akkor aznap al­vásról szó sem lehetett, mert minden órákkal “tolódott ki. Sőt igyekezniük kellett, nehogy az ebédfőzés idejének kezdete is kitolódjon. Ki­sebb nkná/ásoknak. géppuskázásoknak oda se figyelnek, megszokták. KÁLLAY GÁBOl; haditudós;t<‘». fU/fP/RiMíV Írószerben irodai fel­szerelés i tárgya li­bán teljes raktárt talál az gsreaasasy—ffimiliT KOM V ¥ B S- BOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér Te 1 efs 11-99 Súlyos károk a bombázóit Ravennában MILÁNÓ, augusztus 31. (MTI). A Né­met Távirati Iroda jelentté: Ravennát uj- bó' súlyos angol—amerikai .terrortámadás érte. Sok gyújtó és robb nőbomcát deb- t’:k a város lakónegyedeire. Nagy kárck rtoleókisztok a barck-stílusban épült ra- ver.nai dómban, egy másik templom, a közlkóírház, a vásárcsarnok és más köz­épei-etek súlyosan megrongáló:ltok. Az utóbbi napokban ezenkívül ar a»ngolszácz reoülők Vercel i és Cun-eo tartómén vas úlbb falujára robbanó és gyuj^óbembáka" dobtak és gépfegyver tűzzel támadták a mezőkön dolgozó munkásakat. Az ELLENZÉK táboripvstájn KARASEK PÁL honvéd a C. 918 tábori post aszúmról üzeni feleségének, kisgyerme­keinek: Rózsik a, Szabina, Mariska és I téri­kének, hogy most egy csendes kis faluban van és nagyon jól érzi niagat. Szerető csőri­jét küldi és levelet vár tólük. A kolozsvári vízmüveknél minden ismerősét üdvözli. SZŐKE fám os. a H. 599- tábori posta- számról üzeni édesanyjának, feleségének, kis­fiának és testvéreinek, jói van. sok csokot, üzletfeleinek és ismerőseinek üdvözletét küldi. ROVARCSÍPÉS ELLES — DOHÁSYHAMV. A nyár kellemetlenségei közé tartozik a legyeken kiírni a különféle rovar fajták csípése is. A va­karó zás csak etmérgesiti a csípés helyét, mert kiszélesíti azt a bőrfelületet, ahol a futónk behatolt, eltekintve attól, hogi> a dörzsölés folytán újabb izgató anyagok ke­rülhetnek u bőr alá. A rovarcsípés ellen a leg­jobb tanács — amit már az orvosok is kiprO báliak —, ha a sérült felületre szivar, cigaretta vagy pipa nem forró hamuját hintjük néhány csepp vízzel nedvesítve, aztán tiszta kézzel letö­röljük. A dohány hamujában ugyanis olyan káiiümkarbonát vegyidet van, amely ellensú­lyozza a különféle rovarsavak — például a hangyasav — hatását. Azok a gyógy szappanok, amelyeket használni szoktak, ugyancsak káliumot tartalmaznak és igy hasonló jellegűek. lit­vánnak növényi gyógyszerek is: például a fok­hagyma. amelyet a szórási felületre szétvágva kel! lenni, azután a levendulának, a mentának és a szék fűnek az olajai. tiia&âs& HúIcAohU&tiil 19, jUJf, a aig ai színád

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents