Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-31 / 197. szám

*5 KÖ.VYVTA budapesî Pítrlsat-at ÄRA 20 FILLER LXV. évfolyam, 197. szám CSÜTÖRTÖK, ígií augusztus 31 Szei lccsztoíség és kiadóhivatal : Ivoloz^y^r, Jokai-u. 16-, I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye' tem-u. 8- TeJefon: 29—23. Csekkszámla: 72056 SUPUaiTä: Hinti 13IML0S I ■«WM5wp-'<^g uYsm'Tutstmsm Wl&s&SL'&íSt 1 Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJT ÖVÁLLAx.A i RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KOLOZSVÁR. Előfbehd árak: 1 hóra 5.2Ü P. negyedévre Iá P. ...•-- . TTaaaiiMmaiaim ........n. . r. 0 állási megszorítások Erdélyijén ,-f»nnm'^r,úriutirtím'A A németek Bukares t és Plojestközött felfogták az erős szovjet nyomást RSiátoii sent szeptemberben, sem oMlőlieriieEi nem ár véget ^ ieiesilették lei siémet iüetékes helyen . / A NÉMET SxÁjTÓ a tőle megj-z&kot!t ri­deg és érzelemmentes tárgyilagossággal fog­lalkozik a jelenlegi nehéz helyzettel. Illetéke,- r-émet helyen ikreim tettek, hogy a történelem akarta, hogy a habom ötödik évének végével a nemzetek és eszmények gigászi harca tető­pontja ellőtt álljon. Mindkét ré zről megad- Tak^ a jelt a döntő csapádra; Németország el­lenfelei keleten, délen,, nyugaton és a lev égő­ben indultak támadásra, német részen pedig az emberek és hadfezerek lázas, totális moz- gősitá\aval. Az erők. amelyeket az ellenfelek harcbak ül dtiek, hatalmasak. A .hideg számítás azonban azt eredménye­zi, hogy az 1939. évi állapottal szemben Németország nem csupán a maga határait tartja hatalmában, hanem lengyel, balti dán, németalföldi, belgiumi éa franciaországi te riiletből még néhányNzázezer négyzetkilomé­ternyi előteret tart kezében megfelelő lakos­sággal együtt. Ezenfelül Finnország, Magyar- ország, Szlovákia, Horvátország és Olaszor­szág nagyobb része renddkjexésére állnak Németország hadi potenciájának. Mindezek aa telkietek együttvéve több mint isxázmi-llió főnyi lakosságot képviselnek. Az ellenség azt hiszi mostani eredményei mámorában, hogy Németországot már az összeomlott demokrá­ciák mértékével mérheti, holott a nemzeti szocialista állam-életforma, amely történel­mi okokból természetesen nőtt ki. éppen most ismét a viszonyok kényszere alatsc uj forra­dalmi lendülettel kezdi a háborút viselni. Ebből az uj nézőpontból tekintve, a háború eldöntése még nem történt meg. Az uj fegy­verek bevetése most megkezdődött. A háború hatodik e zt-endejónek kezdetén a djömtés versenyfutásai vált az ellenséges offenzívak e, a németek arra irányuló képessége között, hogy az ellenfelet megkösse egy arcvouaalon, amiben a terület nem játszik szerepet, amíg az uj földi és légi hadosztályok erejével ék az uj titkos fegyverek hatásával az ellenfélnek; olyan nagy veszteséget nem okoznak, hogy 1 oldereng bennük annak felismerése, hogy a háború sem 1944 szeptemberében, sem októ­bereben nem ér véget. A döntő o-ata sokkal inkább Németország javára fog eldőlni abban az értelernbeiy hogy az ellenfelek számira semmi körülmények között seni válik Lehető­re Németország es ezzel Közép-Európa ellen a harcot bárhogyan is befejezni. Hogy ebből nőnemű következmények -adódnak Németor­szág ellensegire, mégpedig mind a bolsevista Oroszországra, mind a súlyosan megviselt Angliára végül a meg egy második háborús feladat előtt allo Amerikára, az kézenfekvő. Éppen ezzel kapcsolatban a legnagyobb je­lentő égé van annak, hogy Japánéit a csata komolyan még csak, meg vem kezdődöot. Németország es Japán már eleve tisztában volt azzal, hogy ebben a háborúban- élet­halálharcról van szó. Tudták, hogy ezt a há­borút ki keli állmok, hogy nemzetként to­vább élhessenek. Ez mindkét nemzetnek nagy erkölcsi erőt ad. A „Völkischer Beobachter^ ,,A határvidék hajtóvadászata“ c-immel ir az elmük hetek e- omuiyeirţ'i. Me-gáljapitjai, hogy az elmúlt nyár e menyeinek vizsgálata azt a látszatot kelthetné, mintha Európa gátjai beszakadással fs .1;, egetn-ének ekkora anyagi és embe-rfölény- nyel, ilyen túlerővel szemben. Ennek a lát­szatnak estek áldozatul a julius 20-i árulók i>. Ennek a bomlásnak engednek a gyengék és a gyávák, néhány hadvi telő és -semleges ál­lam, akik öt perccel a befejezés előtt homok­ba dugják fejüket, vagy kegyelemért rím:in­kodnak - a látszólag győzeíemictas ellenség lá­bainál. Mindenki tudja, hogy a megadás éh­ínséget, nyomort, nemzeti megsemmisülést és bol sevista rabszolgaságot jelen,t. A gyengék mégis behunyják szemüket és igyekeznek el­hitetni másokkal és önmagukkal; hogy ..fele olyan rosyz lesz, ha önként megadják ma­gukat a gyűlölködő ellen bégnek“, pedig az állítólagos „győzők ‘ még irtaguk sem olyan hiztoak a dolgukban. Sámson északameri­kai külügyminiszter és Morrison brit hadügy­miniszter hangoztatta, hogy a lehető leggyor­sabb döntést követelik, Németországnak nem szabad időt adni, hogy oly rettenetes fegy­vereit alkalmazhassa. A német ellenálld ■ min­den egyes napja közelebb sodorja a Biroda­lom ellenségeit végzetükhöz. A ROMÁN LÉPÉSSEL, egyidejűleg Bul­gária is uj utakat kérésé: if politikája szá­márai. Mint e szovjiet rádió egy híradásá­ból kiderül, Bulgáriának aa volt a oélj-a, 1 hogy ei ismertesse somiéig ességéit a harc- banáVó orszáűpkkial. A moszlkvaá rádió ugyani — mint az MTI ankarei jteien'tése közötte — megcáfolta az,t a hiat, mintha a yjcuyréó elfogadta volna Bulgária seméagciirégl nyiliatko-z) tát. Szovjet kor­mánykörök szerint a bolgár nyilatkozat a jelenlegi helyzetiben nem kielégítő. Bér- hat politikád kö-rokjben élénk figyelmet keli,étit a rnoszkva rádió közlése. Ez »afc ál ásfiaglalás- — jel art (ették ki a Wilhelm- etrasaen — válasznak t-eikin-tfhet-ö Bulgá­riám; k arra a kívánságára, hogy a jövő- bem semlegesinek tekinti magát. Berlini fölfogás szerint semmi kétség sincs abban a tókiinitótteni, hogy ezt a szovjet állásfog­lalás i miegifcöieiő követe itek fogják kö­vetni. Berliniben kiemelik azt a londoni jelentést is., amely szerint az angol fővá­rosban hason!óiképpen semmit sem akar­nak^ tudni a botllgár senregességi nyűöáitko- zatról. A bolgár kormány egyébként kedden többórás miiniszitiertanácsot Tartott, ame­lyen az qrnszág jelenlegi helyzetiévéi és az abból származó következményeikkel fog- lüjikozortt. A MOSZKVAI RÁ.DIÓ je'entäste sprint Sztálin üdvözlői táviratot intézett De Gauüéhoz abból az alkalomból, hogy7' be­vonult Párásba. A soovjiet és a miaga ne­vében baí'ái l?ágos üdvözletét tolmácsolta. Dso^obk: fdJKLÁ UMANV Ö UJSOKIH STÍTYJ k PODO'VK Mögül ev koíomc^ *■ ' ' VA/UTiÄ H , ŐtkNOVSCZ MDAU(ÉS»BOroVNI ^ţipISI.VLvI^yi^s^DotY I N KAROLY# Tűicyes üfck'AS KQiG&V fAÖOSVH te TS SlÉííf DaV . \ M, s ) I sz "i Bft&SS Ő^L/' ÖALAC v pdb/M2 <2"(JPAIIA4M iZMAllg C'U NiAC»ySlE3erl '1 o n-| 1 3 \. f BUKĂQEsr sy BEL6PAD, Fe.tűnőnek tartják, hogy hasonló távira­tot sem Roosia eíit, sem Churchill nem in­tézett De Gaul,lehoz párisi bevonulása al- klamával. Régóta ismeret-eiee^ hogy War- shin:gik>n eleitől fegjva bizonyos idegenke- cjéssel vi1'el őtett De Gaulle személye i:ámt. Ez féire nem érthetően mutatkozott meg íz utóbbi napokban is, amikor az am:e:rifcai ko-rmány csak hosseta© vonakodás után határozta el magát arra, hogy- h'oz- z.áj, árui jón az elfoglalt francia1 te rule ek közigbzgajtásá'n'ak, De Gaullera v'aló bízá­sához. Az erről sV/ó megjálliapodá'sban Washing,ton hangsúlyozza, hogy De G-auile algíri bizottságát csupán ideiglenesen s át­menetileg ismeri el Franciaország kormá­nyának. A Reuter-roda diplomáciai tudó­sítója utal arra, hogy az erről szóló ame- rik-aí köz eményben olyan kité lelek sie- repelnek, amelynek az angol nyilatkozat­ban nem találhatók. Az amerikai szöveg toyák szt.kasza igy szól; „Eisenhower amerikai parancsnok ló tábornoikat felha- talmazjzék, hogy mindaddig tárgy-alhois- son az algíri francia bízóttságigi., mint. Franciaország de facto kormányával, amig ez a Franciaország felszabr ditása és Né­met (ország leverése ércekében küzdő fran­ciák többségének táraaaja.táhát élvezi. Ez a felhatalmazás azon a követelményen ala­pul, hogy Eisenhower főparancsnok szá­mára mindazt -a- hatáskört biztosítani kell, amit ő a katonai hadmüve'.etek akadály— Jalan irányítása érdekében szükségesnek lát. PLhélyt a kafoniaii helyzet megengedi, alkalmat adnak a francia' népnek, hogy szabadon nvilv,ámítsa ki akisiratát kormá­nyzásaik megyálte szitásán ál “. A Reuter-iro- da tudósítója fllal arra, hogy en a rész biztonsági záradéknak Tekinthető, annak az óvatos magatartásnak megfelelően, ame yet az amerikai kormány (eddigi ista- ’nnsátoitt a francia bizottsággal szemben. Megjegyzi még a Reuter-iroda, hogy az arygiol .közvéleménynek is van egy monda­ta. amelv hiányaik a washingtoni kor­mány7 közleményéből. Ez a mend a 1 igv hangzik: ..Az eryezmé'ry tekintetében ki­kért ek ’a* szovjet kormáiny véleményéi is. amely kifeiieaesre juttrUa hozzájárulá­sát“. A ROMÁNIAI BELSŐ VISZONYOK­RÓL az: utóbbi 24 órában nem érkeztek újabb jelenéseik. A kauoma.i helyzet to­vábbra is a saov’et javára alakúi ezen a területen, mert a román hadsereg egy ré­szének fegyverletétele után az orosz e?a- ■patök éiV'náűiás nélkül szálltak meg Ro­máin! a ujahib terű eleit. A KELETI K.ÁRTÁTOK déli részév be- tö/11 szerv jet csair j,íróikat mugiuvr és német erők viuwiaretették, a h^egőbói beretet? ejtőernyős egységeket pedig meoeemmisi- tafctéJc.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents