Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-30 / 196. szám

ß za ■ ÜLLENZtR , aanramaffUitf 1 9 ii 8 U (| U I / I UM 3 0. ummmk Ax uj miniszterelnök és miniszterek életrajza (ElsóoUiaU cikk \ \í Ml T K VUIÓIVAN I S A \\ 11 MF1 MSI K \SSI \ NvDK-torvjelenlegi katonai c\ pohtT.ü he!v/eió\el kapcsolaiban adlak bővebb nu»;var.». A két jelentést t«'J|Cs egcs/ohen közöljük lapunk má* lu-lvén, Jtt cmp.ui .i/i .» r<v.'*’t emeljük ki a r.ui'o­ban oilianp/ait trite. v tcauk, amel\ sz-rirlt Németország hatvanak mindaddig tolví.uód- nia kell, ameddig a/ e lengek jelenlegi cél kitűző e ket követik, * aniig .» pusztítás *zán dekának hol ívbe .» (óin év/ és .» jobb ho­kit.is nem lép A W illídmatrasse'ii upv.mak­kor megillapitorták, hogy az a körűin tény, hogy az ege?*/ nemet nép tisztában van a/ /al. hogv .»' ellenség milyen soroc szám neki, fokozza a ja xj. ckz-intságát, hogy a háborúnak hamarosan döntő fordulatot ad jón. Ugyancsak illetékes n -met helyről közöl­ték a következőket: Külföldi lüptudósitók- nak azokkal a hires: . sekkel kapcsolatban felvetett kérdő éré. hogi német részről a sem lege* külföldön keresztül az. elk-n seggel éiini- ktzésbe léptek volna, a Wilhelmstza-se s/ó­■ünk folytatása.) vivi»je kijekitwtcrtc, h_^v Nénv.'Torezág ellen.* tele \fll való egyetlen érintkezése az amely ken a német katonák az arcvonalon állanak; ma* érintkezésről nincs e/ó. A HARt TÍ KI I SI .Mi-NY I K a keleti aivvoi’ialon a roman arc vonalira és a K !<-ti Kárpátok deli ié- ’éve korlátozódtak, .» többi arevoni.il re zen nem voltak kűjöiiosebl hatéi cselekmények. A Kolietj Kárpátok déli r*V ►ven ■«»került szovjet csapotoknak átlépni a magyar haránt mint azt a német hadi je lenté* közölte. Magyar és német c apaiok itt a leg. k sebb harcban állanak az. ellenséggel. I ránc .»országban nm t már véglegesen megv/imt a Parisban el szórt nemet ellenáll.» i lés/ktck tevékenysége s a francia főváros most már telje, en a szövet'égősek kezére ke­rült. A t rainciaors/ig! csata súlypontja ni >,*r a Szajna és Marne folyókhoz helve/ődött ár. aho-1 növök vei elkeseredett seggel folvik ,» küz­delem. A de!francia tör égben szántén mozgó- háború folyik, irt a •«zövetsc&es csapatok el­érték a grenoblci tér.iégben előrenyomulva, Amnemas-senél a francia—svájci határt. A német rádió katonai helyset magyarázója: „A háború addig folytatódni, mig ellen­ségeink eddigi céljaik mellett kitartanakí6 BERLIN, augusztus 33. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A nagy német rádió ismert szóvivője kedden a katonai helyzeteit fejtegette: — Ennek a háborúnak — mondot­ta — folytatódnia kell mindaddig, mig ellenségeink eddigi céljaik mel­lett kitartanak, amíg a pusztítás szándékának helyébe nem, lé,3 a jc- zan ész és a jobb belátás. Meri ez a szándék a végsőkig való elszántsá­got a nemzetünk „uiiima ratio“-jává avatja. — Hogyan állnak a dolgok? Kát hónap leforgása alatt jelentékeny ré­szét el veszteti ük annak, amiről a háború első éveiben hódításaink gyümölcseként azt hittük, hegy szi­lárdan a kezünkben tartjuk és ame­lyet kétségtelenül hadvezc lésünk hadműveleti és gazdasági alapjai­nak lényeges kitágításának tekint­hettünk. — Franciaország nagyrészt kicsú­szott kezünkből. A legsúlyosabb har­cokban állunk fontos és még meg­maradt területek tartásáért, mind a tengerparton, mind Franciaország északkeleti és keleti részem Itt cly?u mezgóháboru indult meg, amely ebben a tekintetben emlékeztet az 19415. évi harcokra. — Ha keleten szemléljük a dolgo­kat — folytatta a szóvivő — hálás elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy BERLIN, augusztus 30. (TP). A Wil- helmabnwse keddi sajtóér\,ekezletén egy külföldi laptudóitónak arra a kérdésére, hogy a Birodalom mostani helyzetét mi­ként vtéiük meg, a WiHhekmstrasse szóvivő­je kijelentette, hogy külföldöm teljesen ha­mis kai.'crtai és politikai jellegű mértéket alkalmaznak a pillanatnyi történésekre. Anglia és a szovjet érmék a háborúnak a joyarrum máin lényegesén kedvezőtlenebb helyzetben is volt, mint Németország. Csu­pán azo-kra a napokra kell emlékezni, amikor semleges statisztikusok ceruzával a kezvMyem akarták azt a rwpolíi .megálla­pítani, amelyen Anglia elveszti a háborút, minthogy a német temperái’alt járó fegy­vernem súlyos csapásai alatt az a>igol ha­jót ér annyira eltűnőben vök, mint soha azelőtt. Francoüzyrszáug összeomlása és az angol ser,egeknek a szárazföldről váló el­űzése után Anglia hatalmai szempontból csaknem teljesen védelem nélkül állt és a IMekizemilés legjelentősebb részeit nél- külözte. A bé'politikában viszont Chur- chilknek erős ellenzéki áramlói okkal kel­lett megküzdenie, elsősorbatn a Labour Party-vail. Akkoriban egy találmány, amellyel sikerült szembeszállni a német tengeralattjáró fegyverrel és a belső firont cvryréxjbetömöritésére irányuló óriási erő­feszítés a fejlődésnek ezit az irányáu meg­változtatta. A szovjet helyzetét viszont mim,den meg­figyelő remény elemnek tekintette, mikor a nemeitek Moszkvái és a Volga előtt áll­tak és a KaükAzia áaimezŐitt fenyegették. Méris mindezek a számbeli spekulációk a háború fohramán tér™rtnhy nak bizonyul­tak és Kavkázia ■ olajmezőit fenyegették. Németországot azért tvxlta felülmúlni — ír»a egyelőre legyőzhetőnek tekinthet­tünk egynémely olyan veszélyt, me­lyei csak néhány héttel ezelőtt a Bi­rodalom közvetlen fenyegetése szem­pontjából égetőnek kellett tekinteni. — A dolgok ilyen állása alakján hinni lehet, hogy legyözhetök lesz­nek a közvetlen katonai következ­ményei ama körök áruló elszakadá­sinak, amelyek a fiatalkorú román királyt használták fel eszközül. Olyan szükségesség előtt állunk, amelyben nincs választás továtbhar- colas és méltányos kiegyezés között, hanem csak: vagy-vagy — fennma­radás, vagy pusztulás. így a kés- hegyíg menő harc a legcélszerűbb szükségesség parancsa ellenségeink­kel szemben. Először n népek, de közvetve kormányaik is csak igy ke­rülnek szembe annak szükségével, hegy végtére világosan válaszolja­nak arra a kérdésre, van-e értelmük a meghozott és a jövőbeni katonai és politikai áldozatoknak i^s veszte­ségeknek. Ha valami még hinni en­ged abban, hogy még erős ütőkár­tyákat tudunk kijátszani, akkor ez éppen az a lelki erő, amelyet az arc­vonal és az cithon az utóbbi súlyos hetekben tanúsított. • — A harcoló katonáról beszélni felesleges, Julius 2C. éta növekedő mértékben ömlik oda az uj erő- Erős, uj impulzus tölti el a hadsereget cs i a felíegyverkezés minden terét. folytatta továbbá a szóvivő — mivel a Bi­rodalom a háború folyamán a fegryverké- szités terén egészen uj utakra lépett és ezért gazdasági erőének jelentős részeit megosztotta. Az az előny, amelyet a né­met tudomány és a mémet fegyverkező széliem ezeken az uj utakon elért, csakha­mar a hadiesemények lefolyásában válto­zást fog■ létrehozni. Ehhez járul még a kéI is égen kívül emelkedett hírei szellem, amely a német népet ma is változatlan erővel tölti el és az éppen mást mozgósí­tott anyagi és személyi tartaléka Untak óriá­si ereje. Igen merész volna az a feltevés — folytatta a Wilheinvztrasse szóvivője —, hogy az olyan változás, amely *a\z ellen­ségnek a tengerailaMjá-ók elleni küzd eb­iemben sikerült, a légüháboruban nem vol­na lehetséges. Az ellenség Kerületi nyeresége a hábo­rút éppen olyan kevéssé dönti el, mint ahogy nem fejezték be a háborút adina k idején Németország területi téren elén eredményei. A Birodalom azonkívül csu­pán messzire előretolt stratégiai uéő éré­nek részeit adta. fel s a német fegyverek által szerze t területek jelentős részei to­vábbra is. birtokában vannak. Az dllenol- őiil oly egyszerűnek látszó számításai va­lahogy nem helyesek. A német nép győ­zelembe vetett hil ét és hazájának megvé­désére irányuló elszántságát az ellenség mindazon csapatai erősen érőik, amelyek a birodalmi Katátokhoz közelednek, mint p&darul a szovjet csengitek a keletporosz- orszáfk határon. A német nép bízik íiarCia- lékoóbem és mélyen meg van győződne arról, hegy gazdasági és morális ereje e háború összképét hámorom megváltoz­tatja. ________ Vitéfc LAKATOS Géza m. kár. titkos la- XiáoM», taal^íáila on kívüli veaéuear •<!»«» 1890-ben szülvüott Un lap*-Mén. Római ka­tolikus KoaApttskoJáát a poarés-áik g-irn- n,az.. urnálxun viijgtüle, ni) j<l a Ludovika Mkuidőmmn jiövtAn<kt*tk»- ]<*it »--■ noml rangd- Nót avattuk haeliía^gyá. A/, első világtiá- borut eút-jétÖ. végig mint cső pattá:,' és vxva.«: ikatiii tiszt kü/zlbtte át és suilyosan uv't is stílx‘üiílt. Kiúünitcté».ik egész áorá­mám i'ttztvul. . Tuet» jdonnsa a ha<k<-kit<nu>- nyes V'.-ako.rona Rciidmek js. Az első vi- lághuboru uitíug mámt vezeirlcaaí ti ezt a Lu- dovuár** akacümca tanára volt, majd külön­bözei kx-iftporKi heosatáMbian teljesá tett szol- •gtáJiuto^. Kéíicjibö) nuni kiatoniad attasé a prá­gai követségre k’ rült és hat évet tó tött ebben a bec/sztá^-ham. Utana a más kólói gyailoglhad'testlhez került csapatszulgálái­ra, íruajd hl.dtest vezérkairi fexnok, két éven át pedig diandá apa ránc nők volt Bu- dűf>e:^en. b tán<a másifél évig a> 2. hadsereg v/zérkan főnöke, majd két éven át a kas- a j "VIII. hadtest parancsnoka volt. 1943 januárjában, mint a magyar meg­szálló erők pairamc.-moka a keleti arcvona - ra meivt és később ő vette át az 1. had­sereg parancsmoksájált. Az ő nev'éihiez fű­ződnek 'ívok a hadműveletek, a molyuk 1944 április—májusában a szovjet had­erőké. a Kárjiát Ától elűzték. A második, világháborúban szerzett kitüntetései a M" gyár Érdem rend na gy keresztje a kar­dokká. a hadi.-zal gon, a különös di- culu'ő elismerés a k rdokkal a hadiszaia- gon, a német Vaske restit lovagkeresztje és az I. osatályu Vi ekereszt. Dr. vi óz GYULAY TIBOR iparügyi mi­niszter 1887-ben .-z ül etett Kolosa’áron. Unitárius vallásai. Középtsko áit és egye­temi tanulmányait Kolozsváron vegi/zte ée a Ferenc/ József 3\idomár»yegve:err>en Sub auspiciis Rc,:is a^tták az álla-m'udo- mányok doktorává. Az állami szolgálatot a Köc/gymti S.latiszt?>kai Hivatalban kezd­te, majd f földmüveléüigy: manisztedum- ba helyezték á‘. Az első váláyháboru u‘án mint tartalé­BERLIN, augusz.tus 30. (MTI) Hétfőn a Szajnánál és a Márnánál növekvő e!k.»^ere- detrsn'ggel folyt a súlyos küzdelem — mint a Német Távrati Iroda értesül. Az eilen je­ges harci cselekmények sulvponrja a Pán •* tói keletre, a Marnen.il volt. Erő, páncclos, gépesitoot. tüzérségi é* lxkiibázókötelókeKkel kéz. dere támadást a 3. északomén kai ladereg a Meaux—M ont mi rail vonalon észak» írii'.y- ban és két erős ékkel Viljjers,—CoWereo1 erdő é*. a reimsi ut ellen tört előre. E két fői ész között Chateau—Th’errynél él attól észak­nyugatra részerőkkel támad az edlenscg. Sú­lyos harcok folynak Fismet szakaszán. A Marne felső folyásának tér-égy ben ellentá­madások vannak folyamatban a Troyevtol keletre előretörő anrenkai páncélos kötelé­kekkel. Éppúgy, mint a Máménál, a délfran­cia térségben is mozgóüáboru dúl. Az Interinf. jelenő az északtranciaorszagi harcokról: A nehéz harc:repülőgépek kölcsönös harc- bavetése is hozzájárult ahhoz, hogy Pári'1, amelyet a német csapatok az 1940. évi meg­szállás alkalmával teljesen sértetlenül hagy­tak, a háború borzalma tói megtépázott vá­rosok képét mutaasa. Paristól északra, Le Bourget mindkét oldalán megkísérelték az BERLIN, augusztus 30. (MTI) Illetékes né met helyről közük tájékoztatásul: A birodalmi főváros politikai köreiben a ro­mániai helyzettel kapcsolatban kedden jelez ték. hogy rövidesen számolni lehet azzal, hogy közzéteszik azoknak a személyeknek neveit, akik a román nemzeti kormány tagjai. Ezzet GENF, au-gusztut 30. (MTI). A Német Távirati lrodp' közli: Mint Londonból je­lentik, ac ampal lapok és folyóiratok fo­kozott terjedelemben foglalkoznak a V—1. támadásaival. A Times utalással az angol köcegészspgüg-yi miniszter beszédére, megátir&pitja, hogy Nagy-London Terüle­tén a néikrülözhet-\tiem munkások az el­múlt tiz hét alatt rendkívül sokat szen­vedtek. Többem közülük életüket, vesztet­ték és nagyon sokap súlyosan megsebesül­tek. Különösen tekintélyes azonban a V—1. okozta' anyagi húr, amely a háború óta felmerült egyik legnagyobb problé­mát jelenti. A karbanhelyezési munkáln­RT. nyomása. Felelős vezető: MAJOR kos hadnagy szeneit le. 1935-br-n főbí.ö.n..- gyi rc*ndfo4cozuit<»t ny»-rt, 1936-ban vitézzé uv*.itták. 1919-től 1921-ig a külügymini.-z- téninmiran mint miniszteri tilkAr 'eljt- .- tett «oigáilatot, majd a budAjx-sd K-. kodelma »ás Iparkamarához lép U á , ahol 1931-ben a k in»t*ra főtitkára lett. 19«1- Ixh> pedüg a kamara nvniszU-ri biz: o-a. 'I'ygja az Bndólyré- zi Gazdasági T nácj- r:'ak, a Magyar Nmnzeti Bank fötanácsa- mak, stb. Tulajdonom a Magyttr E.dem­rettd k<xaé$»kr resztjének. RAKOVSZKY IVÁN dr. vallás- és köz- okUitanügyi miniszter 1895-ben szül tett. Rőurmii katoLikus vü Lásu. 1910-ben orszá :- gyűlési képvi.selövé választották. Gróf Ti­sza István bizalmas hive volt. Az 1. .:r>r— véd huszárezredben teljesített & világhá­borúban szolgálatot. A Károlyi forrada­lom idején a Keresztény Nemzeti Párt igazgatója vö t. A kommumzmu^ k:’. iré- sekor felvidéki birtokára vonult vissza. 1921-b n k»kiytek-n volt Csehország /t e - lutgyni é Magyarországra költözn:. M,n‘- belügymc.nisztemek, n-gy érdeme volt az ország bíjiső rendjének helyreállilásaban. 1926-ban mondott .e miniszteri állásáról. Vitéz HKNNYEY GUSZTÁV külügynu- nis?1er, szolgál a lanka vüh altábom.gy 1888-ban született Kolozsváron. Evangé­likus vallás«. A bud apes'i hadapród isko­lában avatták hadnaggyá. Szolga atât 38-as Molináry .gyalogezredben k'zdte nrr-g. Az első világháborúban mind\'ú.;g a harctéren teljesített szolgálatot. Az ö-z- SBeomlás után a honvédelmi minisztérium kül’kn.böző ősz á vaia müködöát. 1925-ben párisi, m fjd később athéni, utána pedig belg-ádi ki torvai attasé volt. 1933-ban a vezérkar külföldi osztályánál: vezetését vette át, 1937-b.n dandáj-narancsnokká nevezték ki, 1940-ben a szk-kesfebérvári ha dies; par rcs-noka, 1943-ban gyalogsági felügyelő lett. 1944-ben a h.onvéch?!má mi­ni er rábízta a munkaügyi főcsooort fő- nö>r,'té@éá s a honvédtaLmi uázioUság vezető­je vo t. amerikaiak, hogy erős páncéloi kötelékekkel áttörjenek észak felé, azonban a németek vonalaikat mindenütt megtartották, majd len­dületes ellentámadással feftartóztaí-tak őket. Nehéz német harci repülőgépek a város észak-1 keleti és keleti szegélyén hatásosan bombáz­ták az amerikaiak készenléti állásait. Párás­tól északkeletre az amerikaiak munoen ren­delkezésükre álló páncélos és gépesített kö­telékekkel támadásra indultak és átütötték a gyenge és magukat szívósan védő német biz­tosító csapatokat, majd é-.íak felé nyomul­tak. Itt még eLke*teredett harcok folynak. Noha már napok óta nehéz ágyukból lö­vik a mameiUei és a touloni kikötő körzetet, a német ellenállás utolsó fészkei erélyesen tovább védekeznek. Ennek során Toulonban kedden heves harcokra került sor, amelyeket kézifegyverekkel, sok eüetben szúró é« vágó- fegyverekkel vívtak. A Rhone völgyében az amerikaiak isméi megkisérehék, hogy előre­törésekkel útjába álljanak a német elszakadó mozdulatoknak, ezek azonban olyan tervsze­rűen folvnak, hogy útközben a németek ala­posan elpusztíthatnak minden katonai szem­pontból fontos berendezésit és építményt, amiből az ellenségnek haszna lehet. kapcsolatban arról értesülnek, hogy a külföl­dön tevékenykedő román missziók száma, ame­lyek a birodalmi kormánynak nyilatkozatai tettek a szövetségi politika lojális betartására, emelkedett. Rövidesen várható a berlini román követség állásfoglalása is. tok állandóan folynak ugyan, de a pusztu­lás is fokozódik. Churchill auigcsetiis 2-i adatai, amelyek szerint addig egymillió hé- pusztult el. többé-kevésbé régen meg­haladottak. További házak ezrei omlottak azóta össze a V—1. nyomán. A Limáén című lap kijelenti, hogy valóságos fosztor- cf)üőol járvány tört ki. ELLENZÉK, poli’.ikai nsLUÜnp. Felelős szerit■“srtft: ZATHURECSKY GYULA Felelős itailá: VITA SÁNDOR JÓZSEF. A Minerva ürcdalmi és Nyomdai Műintézet A FF ilhelm&trasse Némptország katonai és politikai helyzetéről A Szajnánál és Máménál növekszik a küzdelem hevessége Rövidesen közzéteszik a román nemzeti kormány névsorát Angol lapok a F.-I. hatásáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents