Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-30 / 196. szám
r O i . A \ o r«< ft A c CjO í. 1 1 o n t SZERDA, 19ÍÍ augusztus 30. LXV. évfolyam, 196. szám. ÁRA 20 f •' ' V .1 ~ l kff&iTu'ifri kJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16-, I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye. tem-u. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 72056 lllPIIOUi: El Rí ifi MIKLÓS viadótulajdonos: „PALLAS SAJ TÓVÁLLAoA í RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KOLOZSVÁR. Előfizetési árak: 1 hóra 5.20 P, negyedévre 15 P._ Lakatos Géza vezérezredes alakította meg az uf kormányt Négy miniszter megtartotta tárcáját — ilakovszky Iván, Vladár Gábor, v. Heimyey Gusztáv, Markos Olivér, v. Gyulay Tibor a kormány iij tagjai BUDAPEST, augusztus 30. (MTI) Vitéz E-ztójay Berns miniszterelnök kedden délelőtt benyújtotta kormánya lemondását. Á F»méltóságú Kormányzó Ur a kormány lemondását elfogadta. Vitéz Sziójay Döme miniszter elnök, mint ismeretes, augusztus 12-ón egészségének teljes helyreállítása céljából kétheti szabadságra ment. A hivatali életből pár hét- j re való teljes kikapcsolódástól remélték orvosai és önmaga is, hogy pár- hertl szanatóriumi gyógykezelés után ismét átveheti a miniszterelnöki, valamint a külügyminiszteri teendők ellátását. Az elmúlt kétheti gyógykezelés;:) idő és az orvosi vélemény azonban arról győzték meg, hegy egészségének teljes helyreállítása céljából további szabadságot kellene kérnie, amit a mai sorsdöntő időkkel nem tartott csszsegyeztethetőnek. Ezért —- mint lemondó Ierreíében is hangsúlyozza, lelkiismeretbeli kötelességének tesz eleget akkor, amikor megrongált egészségi állapotára tekintettel benyújtja maga és kormánya lemondását. Á kormány tagjai kedden délután 2 órakor rövid minisztertanásera ültek össze, amelyen tudomásul vették vitéz Sztójay Döme minisztereinek elhatározását és aláírták lemondásukat. Vitéz Sztéjay Döme minisztereinek hálás köszönetét fejezte ki kormánya tagjainak önzetlen hazafias munkássá cinkéit és azért az odaadó támogatásért, amelyben őt részesítették. Az nj kormány  Fő méltóságú Kormányzó Ur vitéz Lakatos Géza vezérezredest bízta meg a kormányalakítással és előterjesztésére még kedden délután kinevelte az uj kormány tagjait, akik a következek: Miniszterelnök: Lakatos Géza m. kir. titkos tanácsos, szolgálaton kívüli vezérezredes. Vallás- és közoktatásügyi miniszter: Eakcvszky Iván dr. m. kir. titkos tanácsos. Igazságügyminiszter: Vladár Gábor dr. m. kir. titkos tanácsos. Pénzügyminiszter: Beményii-Schneller Lajes dr. m. kir. t. tanácsos. Honvédelmi miniszter: Csatay Lajos m. kir. titkos tanácsos vezérezredes. Földművelésügyi miniszter: Jurcsek Béla. Belügyminiszter: dr. vitéz Bonczes Miklós. Külügyminiszter: vitéz Hennyey Gusztáv szolgálatonkivüli altábornagy. Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Markos Olivér dr. Iparügyi miniszter: dr. vitéz Gyulay Tibor. A Kormányzó Ur Öfőméltósága a küzellátásügyi miniszter teendőinek ellátásával a földművelésügyi minisztert bízta meg. A kormány ki- .evezéséről szóló legfelsőbb elhatározást és a legfelsőbb kéziratokat a hivatalos lap szerdai száma közli ţ Az uj kormány tagjai kedden este 10 órakor tették le a Főméltóságu Kormányzó Ur kezébe a hivatali esküt. Az eskütételnél mint zászlós ur közreműködött báró Perényi Zsigmond m. kir. belső titkos tanácsos, a Szent Korona őre, a fcl^Tház elnöke«. A miniszterelnök eskümintáját Ra- kovszky Iván dr. rn. kir. titkos tanácsos vallás- és közoktatásügyi miniszter, a kormány tagjai eskümintáját bárcziházi Bárczy István in. kir. titkos tanácsos, miniszterelnökségi államtitkár olvasta. HELYZETMAGYARÁZAT A NÉMET RÁDIÓBAN Aa&szssva továbbra is hadtállapotbanlévőnek magát Romániával Szovjet csapatok a Ekeleti-Kárpátok déli részén elérték a magyar határt CORDELL HULL, az Egyesült Államok külügyminisztere, aki A telkié helyettes angol minisztere nőkkel együ it Romába érkezett, német illetékes hely közlése sze- riirut a.sajtóértekezleten kijelentette, hogy a román kérdésiben kizárólag Moszkva dönt és ai Egyesült Államok, valamint An@li'?i csupán megfigyelő szerepre szorítkozik. Szovjet forrásból közölték, hogy Moszkva háborúban résztvevő hstfalom- nak aktrja elismerni Romániáit. Német részről ezzel kapcsolatiban' megjegyzik, hogy nem arról van szó, Lopy Románia a. háborúból kikerüljön, hanem a háborús erőfeszítések fokozásáról a bolsevisták javára, m;köziben Románéi? csatatérré változik. A hasonlatosság Mihály király és Badotylio lépése között berlini vélemény szerint kézenfekvő. A fentebbi hírnek részben ellentmond a Berliner Börsenzeitung jelentése, mely ranyut1 sít arra, hogy a szovjet külügyi nép- bizto-ság már néhány napja helyesbítette Mihály ki rály ki állványának azt a megállapítását, hogy fegyverszüneti állapot lépett volna életbe a Szovjetunió és Románia között. Egy újabb moszkvai hivatalos körilést idéz *a» berlini lap, amely szerint egyáltalán nincs szó fegyverszüne.i szerződés aláírásáról ^ Románia és a Szovjetunió között. Mihály király elhatározta ugyan a fegyverszünet aláírását, de ez az elhatározása mindeddig egyoldalú, mimt- hiogy a szovjet kormány további fejleményeket várj)?, nem jelente, te ka készségét a fegyverszünet megkötésére s továbbra is vá'tozatiliamufl fennállónak tekinti a hadiáillapotot a Szovjetunió és Románia közölt. A SZOVJETUNIÓ KELETEURÖPAI CÉLJAIRÓL és szándékai ró 1 ir a New- york Times kairói tudósítója, a nemzetközi biztonsági értekezlet alkalmával. A stockho'má Svenska Dagbladed a cikkel kbpucsolatbl n naegjiepyzii,, hogy a közölitek szerint Anglia és az Egyesült Államok teljes egészükben elfogadják a szovjet követelés?it. A balti államok kérdése Londonban és- Washingtonban' véglegesen a szovjet javára dőlt el. Jóváhagyták a Finnországgal szembeni szovjet feltételeket, Len|'|Vielországot ille ően pedig diplomáciai körökben az a meggyőződés uralkodik, hogy a megoldás a szovjet elgon- do’ áenkrio z i rm zod’k A LENGYEL KÉRDÉS EGYÉBKÉNT isimét felszínre került. A londoni lengyel kormány ugyanis — mint német részről tárjékoztatásüí közölték — ujjbhb emlékiratot intézett Moszkvához, emelyet kedden továbbitettek a szovjet fővárosba. A három porutra osztott emlékirat első pontjában a háború u‘áni orosz—lengyel együtt működés re tartalmaz tervezetet s •aizit javasolja, hogy a két ország' közötti végleges határt csak a háború végleges befgjiezése u án húzzák meg. A második porit Mikoilujcziik vezetésével Varsóban megalakuló kormányt indítványoz. Ebben a kormányban megfelelő számú helyet biztositaniánc'k a kommunistáknak, valamint a moszkvai lengyel bizottság mák. A harmadik pont az alkotmányos lengyel kérdések rendezésére — Lengyelország ’erületének végleges felszabadulása után — nlépszo/vazást káván. VERNON BARTLETT képviselő, az ismert angol politikai szakíró a ,,Nens Chronicle' keddi számában ídővcrü lengyel kér dé-ekkel foglalkozik és a többi között ezt írja: Varsóban a lengyelek számára olyan helyzet állt elő, melynek súlyosabb követkéz menyei lehetnek, mint többezer lengyel hazafi megöietcse. Nagybritarania és az Egyesült Államok röviddel ezelőtt azzal a kéréssel fordultak a Szovjetunióhoz, hogy fejles-ze ki az Olaszország és Oroszország közötti inga forgalmat, hogy Varsóba segítséget küld- hevenek. A kérést Moszkva elutasította. A szovjet ugyan a rádión keresztül segítséget igéit, de ígéretét azzal a fenyegetéssel kisérte, hogy a varsói lázadás vezetőit haditörvényszék elé álk-tja. A londoni lengyel kor mány — folytatja Bartlett —, súlyos íele- lő.oéget visel, amiért ,.Bor tábornokra“ bízta a felkelés időponitjinak megválasztását. A felkelés tehát a szovjet, az angol és az amerikai kormány előzetes megkérdezése nélkül kezdődött meg. Bartlett ezután szószerint ezt írja: Ezt az egyoldalú intézkedésit balgaságnak kell mondanunk. A londoni lengyel kormány egyes tagjaj kétségtelenül azt remélték, hogy a hazafiak fel fogják szabadítani a várost. Masok azt remélték, hogy az ellenállási mozgalom elindítása meg fogja erősíteni Miko- lajczyk miniszterelnök helyzetét, aki annakidején útban volt Moszkva felé. Az oroszok azonban elfelejtették a lengyelekhez korább intézett, lázadásra szóló felszólításaikat. Bartlett kijelenti, hogy a nézeteltéréseket nem lehet ktküszöbölmii fenyegetésekkel. Ha a lengyel hazafiakat megölik, a Szovjetunióval szemben táplált lengyel gyanakvás még jobban megerősödik. Bartlett emlékeztet ezután Churchill ama kijelentésére, amely szerint kívánatos minél több németet elund láb alól, de segíteni kell azokat az embereket, akik feladatul tűzték ki .az, ellenállás megszervezését. A három nagy szövetséges v <zo nva — állapitia meg Bartlcti —, olyan időben vált feszültté a lengyel ügy miatt, amikor a z egvüít.müküdés kivánntovibb, nvr bármikor. (Folytatás a/, utolsó oldalon.) Műig teli folytatódnia a háborúnál«, tn?g eüenségefnteél a józan ész és jebb belátás aen lép a pasziftás szándékénak helyébe
