Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-24 / 191. szám
AKA 20 FILLÉR CSÜ-ff-STöH, 194i aQfjtisztus M. Szerkesztőség és kía'dófiiváfal: Kolozsvár, Jókai-u. 1©-, I. Teléíön: íl— 09. Nyomda: Égye, íem-tt. 8- Telefon.- 29—23, Csekkszámla: 72058 *t fw r'y I ii« ii—r-mr—— ^ »id-t i -—-—— íIIMígub: IRITHI MiKLŰS Éiadótülajdonos: „PALLAS SAJTÖVALLAx.-» í RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KOLOZSVÁR EÍcrfrzétéd árak: 1 hóra a. 20 Pj hegy edéVfő ló P. -----... M=Ü ..I». A magyar kormány minden szükséges intézkedési megtett Á BÜ&ARÉSfí RÁÖlő SÁÉEDÁN R8TE MIHÁLY KIRÁLY ÁLLÍTÓLAGOS KIÁLTVÁNYÁT ISMERTETTE, AMÉLY SZERINT HÖ'MÁ- NTÁ MEGSZÜNTETI A HABZÓT ÉS ELfOGAÖJA A SZÖVETSÉGES TATALMÁÉ BSKEFÉLfÉT'-ELEIT. A KIÁLTVÁNY SZERINT ROMÁNIÁBAN DEMOKRATA KOíRMÁNY ALAKULT, AMELYNEK ELSŐ PROGRAMPONTJA A BÉCSI DÖNTÉS SÉMMÍ&SE NYILVÁNÍTÁSA. a Magyar kormány mentetté az uj helyzet által MEGKÖVETELT ÖSS2SSS SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKET. f. A SZOVJET NYÁRI HADJÁRATA ,-aímiely.et a niármeteik: alig tiz nappal ezelőtt állitottaöc raejgj,- ujaibb rtagyébb Jer űrét öt jiuittatött szovjet fenraha:óí?ág alá. Ez a kö1- rüílm'éaiy politáfcai téren is érez éti most hatását-. A ssov.et hatalom elszigetelődé- nének szafeastaá, amely 1919-tei kczdőd&t-t, a jélek áaeriirrt a vége felé közié fedik. Moskkva ligyanis )rooo:don . sanátatre“-t aíkiair nyugiti határán alaki taíii, amely megvédi- esfetlieges nyugatái támadások ellen^, Kétségtelen hegy a szovjet a háfooru bt éve allét (jórészt az amgolszlásribk; segítségével) elsőrendű baitoanai hatalommá vált, ama azonibtan a szovjet hírverés szerint nem végeséi, hanem esek e^k-fig: az eddig ismeretlen végcéd ölérésére. A szovjet háború utáni, pokükájsára bizonyos ekintetben- következtetni lehetne a nyugati szomszédos áltamiokikial szemben tanjuisított magatartásából, ha ez vala- mieníiyi érdiekéit néppel egyforma lett volna. Mán.' ahogyan az utóbbi hónapok esemiényieáibői mieigiitéüíhető, a szso\^;etpolár- t'ka minden esetben váltakozó volt. A balti államok, vagyis Észtország, Lettország és Litvánia a legrosszabb elbánás alá esett. Moszkva szerint' ugyanis a balti országok 1918 előtt mindig csak önkormányzatra, die sohasem teljes függetlenségre törekedtek Oroszországgal szemben. Szabad akaratukból léptek át a demokrata államformáról a -(otálisra. 1939 novemberében pedig sémii'yen ellenállást reirn fejtettek ki a szovjet csapatokkal szemben. Ezek a szovjet bárverésben hangoztatott elvek az angolszászok között bizonyára igen nagy megütközést váltottak ki’, hiszen a kérdés ilyen rövid utón váló elintézésé az atlanti egyezményben megállapított elvek szerint nem. nevezhető helyesnek és megfe élőnek. Finnországgal szemben, amely 1939—* 1940-ben o,íy vitézül harcolt sza,badságár- ért, a szovjet nem lépet" fel ennyi követeléssel. 1939Hbeh ugyanijs- nem sikerült Moszkvának Küskitfiefit, mint finn államelnököt az ország élére állítania és- a jelek szerint most is lemond erről a szándékáról. Finnország abban az esetben is ha hősi küzd-dmek után kénytelen 1©' fenni a fegyvert, szabadságát és jiéeníégL állam-' formáját nyugodtan rábírhatná a világ leékiismeretére. De mát énné a jövendő vilégbékie, ha a fin demokrácia, külső kényszer alatt öaszeroppamna? A lengyel kérdésben Sztálin eddig óvakodott a súlyos néz©'eltéréseket még jobban kiélezni. A Szovjet megmaradt eddigi követé ése mellett, vagyis egész Ke- fet-Lengyelországüt követeli, ahol fehéroroszok és uíkir.ánok laknak, egyben oly n lengyel kormányt kivan, amely e területi vesztesége'kmj nemcsak kényszerből isméi* el, hanem adandónak tekinti. A jelek szerint Mofízikva olyan lengyel kormányt talált, amely hajlandó lenne a háború utáni Lengyelország vezetését átvenni. Viszont nem lehet elképzeld, hogy a Cu/rZon- vonaltól kele're élő, több mint egymillió lengyel milyen érzésekkel fogadja ez: a vezetési. Törökország is, mint a szovjiet szomszédja, az utóbbi hetekben igen nagy mértékben va toztatott poli- ikáján.. Helyzet a szovjettel szemben különösen a Németországgal való diplomáciai viszony meg- GBaJkiutáisa után kényes. A már mondhatni égy táborba állt kél- ország örök súrlódásának alapja a tengerszorosok kérdése. Anglia jogosan fel attól, hogy a szovjet a háború után bizonyos jogokat követel a Dabdianieílákíbian, hogy minél közelebbi érintkezést kerenenn az angolszászokkal, akiknek oéljük e kérdésben ugyanaz, mint Töröikorszáigé. Romania es Bulgaria politikai irányvezeté- sebm .is lényeges változások történtek. Alapjában veve Finnország, Lengyelország és Törökország hasonló helyzetben van. Mind a három allam inkább hajlik az angolszászok tanácsaira, mar ónk azért is, mert az ott elérendő jóakaratot adott esetben fel tudja használni Moszkva ellen. Sztálin erre minden bizonnyal alkalmát ad, mivel jelenlegi követelésed a jövőben scak fokozza. > A NYUGATI HARCI ESEMÉNYEK az utóbbi heteikben alakulásukkal újabb súlyos gondokat okoznak a német népnek — mondotta Dietmar altábornagy. — Nem kételkedünk azonban abban — folytatja —, hogy egyensúlyba lehet hozni a nyugati harcokat, mégpedig olyan alakban, amely j kényszerét» az ellenséget, hogy újra magára vegye a harcnak egéaz terhét, amelyről már a normandiai csaták adtak ízelítőt. A kockázatot, amelyet az ellenségnek vállalnia kell, fokozottan emelik azok a fejlemények, amelyek kiérlelő- deseben bízvást hiszünk. Nem kétséges, hogy még szokatlan erőkifejtésre és hajthatatlan eltökéltségre lesz ecélból szükségünk. Berlini katonai körök a nyugatfranciaországi e<ien lények legfontosabb mozzanatát abban látják, hogy most már a 7. németi hadsereg utok-ó maradványai is kivágták magukat az angolszász gyűrűből. A német hadvezetőség feladata most nem az, hogy egyes helyek vagy területek megtartásához ragaszkodjék, kűriem az, hogy a döntés idején ösz- Szefogja a rendelkezésre álló erőket. Párfe dien folytatódik az élőnyomülás, amit előagiit a városban észlelhető zavargás is. Élamps hoßszu küzdelem után elesett, rég egy amerikai erőc-üporr francia szabadcsapatok támogatásával St. Jean de Lüsenél, a francia—spanyol határ közelében partraszüllött- Egyébként a Paris körüli harcok any- nyira igénybe vészük az éseakameiikai csapatok erőit, hogy kénytelenek a bretagnei har ci támasz pontoknál folyó harcoknál dlegaul- leistákat bevetni Bresttol északkeletre, Con- caxneunál, Lorientnél és Nazaareaél 2 támadások véresen összeomlottak. A KELETI HARCTÉR súlypontja továbbra is a déli szakaszra, Tighina térségére ési Moldovára esik. Az előbbi helyen délnyugati, az utóbbi helyen pedig inkább nvu • gáti iránya igyekeznek a bolsevisták előrenyomulni. Berlini katonai körökben kijelentették, hogy mindkét helyen erélyes német intézkedések vannak folyamatban és máris erős német tartalékok kerülnek bevetésre. A Káipátok keleti és északi szegélyén nem került sor jelentősebb harcokra. A keleti arc vonal többi szakaszának helyzetét váltakozó 'sikerű harcok jdlemzik, amelyek során a szovjet sehol sem ért el számottevő területi nyereséget és az eredményes német ellentámadások inkább helyi keretek között mozognak. Drágáimé külügyminiszter a bolgár nép német és szovjet kapcsolatairól SZÓFIA, augusztus 24. (MTI—DNE) Ernganov külügyminiszter a képviselőházban emlékeztetett a közös harcra, amelyben Bulgária Németországgal részt vett, hogy nregvalóisitsa az összes bolgárok egyesülését. Nem annyÍTa a fegyveres barátság fűzi egymáshoz a kit nemzetet, mint inkább &z igazságtalan sors. Törökországgal kapcsolatosan a kiil- iigymmiszier k^felsn-ette, hogy a két ország kapcsolatai mindig jók voltak Utalt ezután a szovjet iránti baráti szempontokra. Az angolszászoknak sréló hadüzenetet tévedésnek mtudottá, hangsúlyozta azonban, hogy az ügyek ilyen alakulásáért az angolok a felelősek. Végül Boris király politikájáról emlékezett meg. A királyt európai színvonalú államférfhidak nevezte s kijelentette, hogy kormánya folytatni fogja ezt a poiiti- • kát, amely a következő szempontok Szerint igazodik: 1. Minden ügy bökés szabályozása; 2. az összes szomszéd országok megértése; L a háború elkerülése a Balkánon. Románia elfogadta a szövetségesek béfcea|ánlatát A bukaresti rádió szerint demokrata kormány alakúit Romániában
