Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-03 / 174. szám

HLLENTZÍK ______ nAtmJilÜllwlwW IK belépett a küzdők sorába orosz lobogók a pétervüri templomban Mfir-Dooiald Rams -y k• \r>vis(■ 1 f» kiféri)ibi nw n is ■ toréi m>k .szólalt fel ogyiec’iül a hábo­rú nllen, amikor ki ja len ette: „meg vagyok győződve, hoţty a kormánynak -nincsen igaza. Érvei épp úgy, mini cselekedetei helytelenek“, A háboríts párt azonban döntő bef ol y áss vl bírt Angliában:, aminek eredménye Lord Kitchener e.s Wdnstoai Churchill, a mostani mártisal ?neLnök kine- veeiése lett. ChtUírahilil ugyancsak ragyogót*. a t>ol- dog'/igitAl. A hatolom és a hatalom meg­tartásának kívánság.'!* kerekedett benne télül, melyet az akikor is fellángoló ir kér­Örömujjongás Péterváron Végezetül iktassuk ide Paleologue em­lékiratából a következő pár sort: ,,1914 augusztus 5. Szerda. A pétervári francia kolónia ma a Nötre-Da me de Franc :b'?i ünnepélyes mi sót szolgál at, hogy 1st .n áld árát kérje hadseregeinkre“. Reggel 5 órakor Buchanan azt telefo­nálta, h< ry :z éjjel táviratot kapott a Foreign-Office tói, amely bejelenti, hogy Anglia részitvesz a háborúban. Elrende­lem tehát, hogy a brit zászlót tűzzék oda, a franca és orosz zászló mellé, amely a főoltárt díszíti . . . A templom telve van.. Minden érkező szemé1 y a-oám uivnaz a vidám meglepetés tükröződik. Az Union- Jack. amriv az ol ár fölött lobog, minden­kinek tirdemá°á.ra hozza, hogy Anglia im- mláír szövetségesünk. A mise után a kar egymásután énekli: Domine, salvam fac Revubliccm... Domine, solvam fac Imperatcrem Niko- larum... Menekültek sitvonul&sa Szlovákián dós- inogj- hot ősén megtépázott. Csáki s 3 (lábain szolgál Olthatott megifölolö esakózt ama, hogy ovit letöröl jóik. A/, alkalom itt volt. A hadiba! ópés még egy okát rejti magába az a beszélgetés, amely a hadüzenet után zajlott le egy né­niét és egy angol politikus között. Harcolni fogunk az wtolsó vércse ppág — mondta a német. — Harcolni fogtunk az utolsó penvnyig — mondta az angol. Ez történt 30 évvel ezelőtt, augusztus 3-án é.s másnap, augusztus 4-én, á'adták a német kormánynak az angol hadüzenetet. Domine, salvam fac Regen Bristanni­cium... És ezekkel az Isten dicsérő szavakkal sorsára indították cl Oroszország, Fram- ciaország és Anglia a fegyvereket... A „kis“ világháború kitörésének lázas uj jonigásálbam gondolt-e valaki vájjon arra, hogy hairminc év u án, a „nagy“ világhá­ború teljében leszünk? S vájjon ma gon­dolnak-e arra a történelmi tanulságra, amit ez a harminc esztendő szolgálhatott örök emlékeztetőül? Az elbukott Oroszor­szág és az éle 1 ehetőségétől megfosztott Ném etorszá g ismét n-gyha tál ómmá lett s ismét Oroszország akarta elnyelni félel­metes ellenfelét. Az „akkori“ elképzelések csődöt mondtak, vájjon, milyen sors vár a ..mostani“ tervekre? Az emberi él?-< kétségek közt zajlik s talán éppen ez az emberi élet... Egyszer talán kisüt a nap a viharfelle­gek mögül... Ma harminc éve Anglia is Angol, francia, Augusztus 3 . , . Itt* az alkalom a bosszúra Eh/asz-l»t.bo­rin giá ér ■. A franca rev-.ins-gondtulat dia­dalt ül Az oroszokkal való titkos megál­lapodás szerint a francia kormány rendé - leiére a csapatok átléptek a nem:r hyrart, megszálltak több nini. négy helyiséget é.s a Schluít-saorost és ugyanakkor Vívtam, a miniszterelnök kijelent:, hogy „mindez csak elöcigydzati intézi ke dós, meet F ran- cit-«ország -magatartása változatlan, marad". Ekkor már Jaurés, a beke igazi híve, ki eritve feküdt ravatalán. ■ A francia kormány végzetes politikájá­ért Clémenceau, Delcassé és a többi né- metgyülölö államférfi mellett súlyos te­her fekszik Izvolszkij, párisi orosz nagy­követ. lelkén, akinek féktelen németgvü- íöiete nyomta rá bélyegé, a francia dip­lomáciára. Kezdetben a nagy párisi lapok átérez- ték a helyzet komolyságát é, tartózko­dóan nyilatkoztak ; monarchia és Szerbia konfliktusában, amit azonban „felülről“ elmérni attak és a ,.szláv testvériség“ ügy­szolgálatába állítottak. Paris csőcselékének lelkét lángra gyúj­tott?. a németellenes p opaganda. Minden­ki a hadüzenetet követelt?. Schoen báró, a neme nagykövet, naég Parisban maradt. A mozgósítás utáln, valamint a jogtalan határátlépések mi-<tt kénytelen volt kor­mánya megbízásából a hadüzenetet át­adni. „A neme‘ hatóságok az ellenségeskedés számos tényét észlelték francia részről, melyet német területen követtek el. Megsértették Belgium semlegességét is. Bombáz ék Kalsruhe és Nürnberg váro­sokat. A német birodalom, tekintettel ezekre a támadásokra, Franciaországgal hadi állapotban lévőnek tekinti magát“. A német követ missziója Párásban e?> zel négy évre befejeződő 4. Másnap Izvolszkij, az orosz nagykövet, élete vágyának beteljesülését szemlélhet­te a franci* kamara ülésén. Viváami mi­niszterelnök Poincaré köztársasági elnök üziehetét olvasta fel, ami a legjellegzete­sebb hazugságokkal kezdődőt r „Francia- ország rovat kun megrohan ás áldozata...“ V-fviani helyzetismertetését és a háború Viseléséhez szükséges törvényjavaslatokat # francia kép viselőház kitörő lelkesedés­sel fogadta és szavazta meg. A g'.oire aemze e is rálépett a végzetes útra . . . Anglia előlép Augusztus 3 . . . „Immár világos, hogy Európa békéjét nőm lehet többé megóvni“ — kezdte be­szédét Grey angol külügyi államtitkár az alsóháziban, amelyben kijelentette, hogy ha Franciaország északi partvidéké. tá­madás éri, „az angol flotta minden hatal­mában álló lépést meg fog tenni“. A nemet birodalmi kancellár még ek­kor is feto rántotta, hogy a nemet; flotta- elkerüli Franci a ország északi partvidéké'', ha ■ garanciát kap ennek f ejében Anglia semlegességére. Anglia azonban már rég másként határozott. Hadd tenger észe tét már jülius végére a legnagyobb csöndben mozgósítót "a s az ir partok elő-t állomáso­zó, .valamint a Gibraltárban tartózkodó egységeket szigeti kikötőkbe rendelték. Mindez következménye volt VII. Eduard angol király bekerítő p-alttáká,jónak s an­nak a félelemnek, amely az angol lélek­ben élt, hogy egy uj.aibb német győzelem esetén Németország' hatalmi súlya a brit- teké mellé nő s világihatalmi pozíciója esetleg megrendül. Ezt pedig Anglia ho­gyan tűrhette volna? Az angol magatartás tette a háborút — világháborúvá. A brit Ik-o-rmiány háborús politikája nem talál teljes megértésre. Grey és Churchill politikája miatt- egyszerre három minisz­ter jelentette be lemondását és lépett ki az A sqníth -kabinetből. A képviselő-házban POZSONY, augusztus 3. (MTI) A „Grenz­bote“ szerdai. számának közlése szerint kö­zös megállapodás és a szlovák kormány ha­tározata alapján Szlovák-a bizonyos számú ukrán, lengyel és orosz menekültnek nyújt menedéket. A menekültek egy része csak át­vonul Szlovákián, míg a másik részt bekap­csolják a szlovák munkaközösségbe. A me­nekültök a menekültgondozó hivataltól iga­zolványt kapnak. Gondos és szigorú egész- jknügyji vizsgálatnak vetik őket alá és a ve­lük hozott adatállományt is szigorúan meg­191« a a u o 12 tu ?i X-------“^riír—Mi 1—mm 1111 imr i"T - t A VIDÍ1K HANGJA A.z „KJ Nép“ (Újvidék) Irju : A laíárjáráflt valahogy kilieven.uk a tör-V liodoljttwg vüinyii emlserpus/ tát .l'.ít niír vesl>é, sót azóta engedtük meg inagiuií; - . • i/i a fenyüzevt., hogy hét hadtevtny-. í- ov---- ‘>tro Amerikáivá kavÁndorok magyarral 1o ' .íbhisökkuiUsuk a nemzet sv-űnát, amihe/ / el ő világháború újabb nagy vérvesztesége jarul/r. ennyi bo-Lsors és ekk >ra nemzeti sze renctóiLcaiííégek után valóban szinte csoda, hogy még ólmuk s kizárólag a magyar nép bámulatos életerejének és sva válságának. tu lajdorucható, hogy a csapásokat mindig ki bevertük. lx*gaAább annyira, hogy a/ ember veszteséget pótoltuk és az országot meg tar ’ hattuk. A tanulságot megrázó formában a legnagyobb magyar, Szécbearyi István is hír ck-toe; oly kevesen vagyunk, hogy nálunk meg az apagyiilkosnak is meg kellene bocsi - tani. Pedig az ő idejében még az összes eu­rópai népek előt/t a magyarság vezetett a népszaporodás statisztikájában. A rendszerváltozás temérdek olyan embert is felszínre vetett, akik a rendszerváltozás? a párt versengés h a jnaAh as adásának, és az őr­ségváltást az egyéni érdekek és hatalmi tö rekvések eldoradójának tekintették. A leg­kisebb falut, a legtávolabbi tanyacsoporto: is felverte a pártversengés zaja -s megkezdődött a politikai árverés jelszavakkal, programok­kal es Ígéretek aranyhegyével. Zsidóbérenc és arugolbarát lett ma mindenki, aikii útjában áll egyesek személyi érvényesülésének és hatal- .1 törekvéseinek. így lett zsidóbrenc s angolba­rát az a derék gazda is. aki négy évet töltött a fronton az ekő világháborúban, helytálló magyar volt a megszabás alatt, a felszaba­dulás óta becsületesen dolgozott a faluiáért és nemrég vitézzé avatták. De zsidóbérenc és angolbarát lett megszámlálhatatlanul sok más magyar is, aki egész életén át a szivén viselte a nemzet és ország érdekét, tettekkel szerzett érdemeket és áldozatokkal elismerést. Ott tartunk mát hovatovább, hogy ismeret­len és a küzdő magyarok sorában soha nyil­ván nem tartott egyének, sőt közönséges po­litikai lesipus-kások és a konjunktúra orvva­dászai a magvarországi zsidóság hetvenéves uralmiért és bűneiért is ugyanezeket az igaz magyarokat teszik felelőssé. Ha a tőzsdén a politikát is jegyeznék, ma kétségtelenül a . zsidóbérenc és angolbarát“ fogalmaknak ár­folyama állna a legmagasabban. Meggyőződésünk, hogv a nyakló nélküli pártversengésnek, személyi harcnak. rága­lombajszának és egyéb időszerűden és nemte­len eszközökkel folyó torzsalkodásnak hama- & rosan végeszakaa érdeklődés hiányában, mert a magyar nép nem ezt akarja és nem ezt várta. A magyar nép egységet akar. az erők összefogását, békességet, rendet, munkát es fegyelmet a belső arcvonalon, hogy megáll- hassuk a helyünket a sorsdöntő küzdelemben. 4* A „Debreceni Újság Hajdulöld64 ir ja í Alkalmas magyar szó nem igen akad a decentralizációra, ami azt fejezi ki, hogy nem lehet mindent egy helyen központosíta­ni.. Egyeníie-tes elosztást kell teremteni min­den téren. Régen, közel huszonöt esztendeié rárdetj ük, hogy a központost tás semmiféle formában sem lehet szerencsés. Huszonöt esztendővel ezelőtt senki sem gondok arra. amiben ma élünk. lg)7 elsősorban nem gon­dolhattunk arra, hogy a nagyobb m?*gvar központokat éppen azért fogja az ellenséges repülőtámdás gyakran felkeresni, mert a köz­pontokban egy-egy támadás alkalmával az egész országot megbénító karokat okoz­hat . . . Ma a legegyszerűbb ember is úgy gondol­kodik. hogy értékeit, már amennyiben érté kektuek lehet nevezni a szegény ember va­gyonkáját, minél több helyen legyen. Ha egyik elvesz, legalább maradjon valami pót­lás. Milyen okos, milyen előrelátó, milyen nemzetgazdaságilag megbecsült cselekedet lett volna például, ha a trianoni átok reánk- szakadása után mi úgy gondolkoztunk volna, hogy nem Budapest az ország. Ha minden nagyobb intézményünknek legalább megfelelő hasonló intézménye kevésbé veszedelmes vi­déki helyeken is volna. Ami pedig a jövőt illeti, ne áltassuk ma­gunkat. A jövő a vidéké és a decentralizá­cióé, mert a háború örök, míg emberek élnek a földön, így biztosítani' a jövőben is kell magunkat... vizsgálják. A vibáylttoneUsis mcfyéozi a Uá&acus id'ákd Alkonyati beszélgetés a sciatici uezet'álceUésszct KOLOZSVÁR, augusztus 3. (Az Ellenzék munkatársától.I A avár időnként fel-fellángolo hőhullámában a perzselő nap tüze elől a jó­tékony árnyékot kereső nagyközönség gyakran sétál ki a városi parkba: a Rákóczi-kertbe, ahol helyet foglalva a kényelmes padokon, el-elmé- lázgatik a csendesebb s boldogabb időkről, amikor bár alig lehetett ülőhelyet kapni, mégis mintha minden más lett volna, jts ez így is van. Az ember, ha figyelmesebben végigtekint a vi­rágágyakon és bokrokon, azt látja, hogy most sokkal szegényebben pompáznak, sokkal sze Sziweí és téleUUet kelt ápotni a uUág&kat Az öszhaju, hajlotlhátu, de mindig vidámarcu I kertészmesterrel minden évszakban találkozni | lehet az ő „birodalmában”, hiszen, mint mond- | ia: minden évszaknak meg vannak a maga ker­tészeti munkái, ősszel falevelet gyűjtünk, ge­reblyézünk, télen száraz fákat irtunk, ágakal gyűjtünk, tavasszal ásunk, ültetünk, kiültetünk, kibontjuk a rózsatöveket, virágbokrokat, nyá­ron pedig kapálunk, gyomlálunk és locsolunk. Nem nehéz a kertészkedés, de sok türelem és főleg szív és lélek kell hozzá, hiszen aki szépen alzar kertészkedni, annak egy kicsit művésznek is kell lennie. Sajnos, a háborús idő erre a mesterségünkre is meglehetősen rányomta bé­lyegét, mert most csak csökkentett létszámú munkaerő áll rendelkezésre, ezenkívül pedig ne­héz a jelen körülmények között messze vidék­ről beszerezni a különlegességeket. Nagy veszte­ség az is, hogy a legszebb és legkülönlegesebb rózsafajtákat dúsan termelő helyek (Nagv- enyéd. Földvár) odaát maradtak. Azóta drágult úgy meg a rózsa, azóta nem igen ültetjük tele a parkokat, tereket rózsákkal. Uelty it •z&Íd’Séggeup’p>o k Az Erdélyszerte megcsodált, úgynevezett szö- nyeggmppok mosolygós szálvia és pelárgónia csoportjai helyett bizony Kolozsváron most sok helyen konyhakertészetet. rendezlek be. Eleinte furcsa volt ez, de aztán megszoktuk, hiszen ez is a háborús szükségletek közé tartozik, — mondja Incze János, aki az elmúlt világhábo­rúban ezredkertész volt és önérzetesen teszi, hozzá, hogy .annakidején négyszer kérezkedett ki a Irontra, még sem akarták elengedni. Igen... akkor még zavartalan volt az élet a hálország­rényebben illatoznak. Vájjon miért van ez? Ta­lán a virágnak lelke van és megérzi, hogy mi­lyen borzalmas háborúban jajong az emberi­ség? Talán ezért nem mer pompázni, illa­tozni, mert ilyenkor nem ülik? A virágok csodálatos életéről és a termelés jelenlegi helyzetéről sok érdekes és megható dolgot mesélt el nekünk a napokban, munkája végeztével Incze János városi alkertész, a séta­tér és a fontosabb terek kertészeti vezetője. Né­hány apróságot érdemesnek tartunk felidézni az elmondottakból. ban. akkor még versenghettek az ezredek itthoni virágkertészetükkel. A mai totális háborúban erre nincsen idő. Még sok mindent mesélt saját életéről is a virágok szerelmese. Elmondta, hogy a virágok közt munkálkodva, lelkében olykor dalok te­remnek, melyek közül egyikkel egy fővárosi zeneműkiadó által hirdetett pályázaton dijat is nyert. Eldudolja halkan. Virágokról, „hársfa­lombos utcasorról” szól a dal. Aztán csendesem kezet szorítunk és az esti szélben tovaröppenő dohányvirágillat mámoritó áramlatában, lassan hazafelé ballagunk, miközben úgy érezzük: mégis szép az élet, mégis érdemes élni! (—őri.) A NYIDASKERESZTES PÁRT kolozs­várii sizsrvezete au^uszíus 1—15-ig iga­zolványfelülbélyegzest tart Unió-u. 3—5. szám alatti köapoTi-ti helyiségében) a hiva­talos órák alatt. A felülbélyegzés e'm/u- lasztása a tagok sorából való törlést von­ja maga után.. Kivételt csak hadbavonul- tak és eltávozottak képednek. Szervezés vezető: Dr, Kovács Ernő főkerületvezeto. 02634 Minden méretű csomagoló ládát Stttklmüiler láda és faárugyár Dés. Tel. árkormánybi atosi |S1 áron készítünk. Sh 171 .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents