Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-19 / 187. szám

I I 1944 augusztus 19, V. T. T. V NT 9 * Xt A mai kereskec^-, akit mindenki irigyel A közönség mindent hajlandó megvenni KOLOZSVÁR, augusztus 19. (Az Ellenzék munkatársától.) A közelmúltban néhány cikk kenetében megvizsgáltuk egyes foglalkozása ágak mai helyzetét, illetőleg rövid! kctesz'j- metszetet készít ettünk egy nagyüzem munka- sanak, ^cgy önálló iparosmesternek és .xisthzeteses köztisztviselőnek életéről Kolozs- vf'r(Jn’ 1944-ben, amikor idestova véget or a történelem legnagyobb fegyveres mérkőzésé­nek ötödik esztendeje. Felmertük a dolgozo kisemberek mai éledehotőség ei t, egy pdbn­tást vetettünk szociális körülményünkre ös néhány szót szólaltunk kulturális életükről. Megállapítottuk, hogy a háború terhét igen nagy mértékben éppen a dolgozó kisember viseli, megfeszített erővel dolgozik, nehéz anyagi helyzetben él, önművelődést Lehetősé­gei korlátozottak/ de az is kiderült a nteg- szó'laltatott munkás, iparos es köztisztviselő szavaiból, hogy csüggedési nélkül varjak sor­suk javulását és a "háború eredményeképpen szociális és kulturális felemelkedesuket. A mai kereskedelem Ezalkalommal a kiskereskedők mai helyze­tét mérjük fel. Mig a háború a munkás', az iparos és a tisztviselő életében fokozott mun­kateljesítményt követel meg és a mindennapi élet sok vonatkozásában lemondást jelent és fegyelmet, türelmet kíván, addig a kereske­dőt általában uj helyzet elé állítja- A bé­kebeli viszonylagos szabadkereskedélem ftiql- jes mércékben a háború szolgálatába áilitott és javarészben központilag irányított elosztó műveletté válik. Megváltozik a nagy- és kis­kereskedőim viszonya, eltolódások mutatkoz­nak a kereskedő és a vásárlóközönség kap­csolataiban, nem kis mértékben megváltozik az adás-vétel módja, 'sőt az egyes kereskedői szakmák rangsora is módosul. így a közszük­ségleti elekeket forgalombahozó üzletek je­lentőségben növekednek a luxuscikkeket áru­sítók róvására. Az áruhiány, a hitelellátás terén mutatkozó nehézségek, a szállítási vi­szonyok mind olyan uj és kétségtelenül 'ko­moly problémákat jelentenek a kereskedőnek és elsősorban .a kiskereskedőnek, amelyek a békeévekben fel' sem merülnek, vagy csak igen ritkán merülnek fel, de, amelyekkel a habo­mban meg kell birkóznia a kereskedőnek, ha nem akarja bezárni üzletét. A háborús kiskereskedelem általános kér­déseiről beszélgettünk egy kolozsvári keres­kedővel. dolgoznak mostanában, ezért egyre kevesebb u j könyv jelenik meg. _ Milyen könyveliet olvas ma a közön­ség? — kérdezzük. _ Az én tapasztalatom az, hogy regén,yt általában nem olvasnak, annál vakabb a há­borús és politikai munkákat^ például azokat, amelyek a zsidókérdéssel foglalkoznak. A szépirodalomban inkább a rövid léiakzetü müveket, a novellas kö' eteket kedvelik. Amii a verseket illeti, véleményem szerint meg kell (hiaini a költőnek, hogy olvassák. Elég példa erre József Attila. A zsidók eltűnésié óta kevés külföldi könyv fogy, Cronint és társait egyáltalán nem keresik, de a külföldi írók kiadott könyveinek száma is csökkent. Kevés az idegen nyelvű könyv, annál jobban fovvnak a szótárak és nyelvtanok. Könyv rengeteg van a piacon, viszont papír és író­szer nagyon kevés. — Mi a tapasztalatod, kik vásárolnak ma könyvet? — Úgy látom, hogy nem azok vásárolnak ak:k vásárolhatnának. A jövedelem nem áll arányban a könyvvásárlás! kedvvel. Könyvet ma is elsősorban a kispénzű Lateiner, a tanár, a tisztviselő és a diák vásárol. A szakköny vek iránti kereslet nagy, Az a tapasztalatom, hogy munkások inkább szakkönyveket vásá­rolnak, mint szépirodalmi müveket. Veszik a különféle pártpolitikai vonatkozású mun­kákat is. A népi írók is háttérbe szorulnak a külpolitikai könyvekkel szemben, 'különösen, azokkal., amelyek a diplomácia kulisszái mö­gé nyújtanak betekintésit. A mai magyar szépirók közül Nyirőt és Wass Albertat ke­resik leginkább. Miért nincs háborús biztosítás? legnagyobb — Melyek a kiskereskedelem kérdései a háborús években? — Említettem már az áruhiányt és a szál­lítási nehézségeket. Utóbbiakkal kapcsolatos az, hogy nálunk miég nincs meg a háborús szállítási biiztositás, pedig Németországban a Kriegsvieirsiahierumg igen jól bevált. A gya­korlatban ez abban jelentkezik, hogy a szám­lakihoz hozzáírják az árucikkenként más és más háborús biztosítási dijat. Ez a könyvnél például féisz-ázalék. — Ma kereskedelemről nem is beszélhe­tünk, hanem csupán áruelosztásról, hiszen a kereskedők jelentős része ugyanazt az elosz­tó munkát végzi, amit például a trafikotok. Ha kap valami árut, azt elsősorban régi vevőinek juttatja. Más'k feltűnő jelenség az, hogy igen sok az uj kereskedő, a gyors meg­gazdagodás vágya és reménye egyre több em­bert hoz orré a pályára. Persze, ezek közül igen kevés a tanult kereskedő. Ma valóban jól élhet, de a háború után nem lesz éppen rózsás helyzetük azoknak, akik minden felké­szültség nélkül, konjunktúrából lettek keres­kedők. . Hogy kü a jó kereskedő, azt majd csak a háború után Láthatjuk meg. KAKAS ISTVÁN. Délfranciaorssághan kibővült a Toulon-Cannes közötti hídfő BERLIN, augusztus 19- (MTU) A — Lépten-nyomon azt halljuk, hogy köny­nyü a kereskedőnek, s ha napjainkban egy társaságban felmerül az egyes foglalkozási ágak mai helyzetének kérdése, egy hang mindig akad, amelyik hitet tesz amellett, hogy ma csak. a kereskedő, az ,,üzletember“" él jól s ha újra kezdhetne mindent, ő is nyil­ván ezt a pályát választaná. Legalábbis a háborús évek tartamára. A közönség mindent megvesz — A kereskedelemnek ma valóban nagy konjunktúrája van — hangzik a válasz —, ezt egyetlen kereskedő sem tagadhatja. Az emberek vásárolnak. Mm den háborús nehéz­ség ellenére sokat és sokan vásárolnak. A kereskedelem konjunktúrája hasonló a szín­házaknak, moziknak és egyéb szórakozóhe­lyeknek az utóbbi években mutatkozó jó kon­junktúrájához és a vásárlási kedv meghalad­ja még az utazási lázat is. Függetlenül a ha­di és diplomáciai helyzet enyhülésétől, vagy esetlegies súlyosbodásául, sőt a bombatámadá­sok elitemére is, határozott tömeglélektani je­lenség, hogy a közönség mindig hajlandó vásárolni és mindent hajlandó megvásárolni. Más, kérdés, hogy ebben a konjunktúrában a kereskedő jól él-e, vagy rosszul- Ha esetleg nem él jól, ez csak azért van, mert nem kap annyi árut, amennyit eladhatna. Egyszerűen nem áll módijában kielégíteni a legtöbb áru­cikkben a mutatkozó keresletet. Ebben a vo­natkozásban még szerencséje, hogy manapság nincs ,,bóvli4 áru, mert mindent d Lehet ad­ni, a közönség ugyanis nemcsak hogy sokat vásárolna, hanem válogatás nélkül mindent megvenne és meg is vesz. Ezzel szemben nem tkok, hiszen általános háborús jelenség, hogy az áruellátás gyenge, külföldi áruhoz úgy­szólván egyáltalán nem jutunk és komoly szállítási nehézségekkel kell megküzdenünk. — Az áruellátás terén tagadhatatlan javu­lás mutatkozik, mióta a zsidó kereskedők, mint fogyasztók, tehát mint gyárt vevők is kikapcsolódtak. A gyárakkal való jobb kap­csolataik révén és a nagyobb mennyiségben rendelkezésükre álló pénztőke sgi'tségével, valamint jobb haceLLehetösegeik folytán a ke­resztény kiskereskedők áruellátását rendkívül megnehezítették. Ezen a helyzeten nem vál­toztatott a keresztény nagykereskedők és cgy- kezek kijelölése sem. Ma viszont a keresz­tény kiskereskedő sokkal inkább jut áruhoz. Ha megvalósul a zsidó kereskedők felraktá- rozoct áruinak szétosztása, illetve eladása, minden valószínűség szerint egyideig árubő­ség lesz. Á könyvszakma helyzete Beszélgetésünk .során most áttérünk köze­lebbi szakmájának, a könyvkereskedelemnek kérdéseire. — Soha annyi magyar könyv nem volt, nem jelent meg — mondja —_ mfn,t az el­múlt években. Papirhiány idle, papirkoriáto- zás oda, a tavaszi politikai fordulat előtt minden Lim-lomra vök papír bőségesen. Most a könyvkiadást iis megrendszabályozták, meg azután köztudott dolog, hogy az hók, sem F ürheir főhadiszállásáról jeliéül a véderő f őpa,ran can oksága: Norimaindíábau az Óméból nyugat­ra mc-srize előröugYó aarovaniánhajla­tot. a folyó mögé voc.ták viasza. Az ellenség- megkiisénelte a Falaisétől északra és északkeletire llévő tkíTség-- be'n élstzak felől nagy erőikíkiefl betömi ebbe a mázd illatba, azonban elkese­redett harcok utón megálló «Muk. Argeníbam1 térségében ellonitámadá- saink szétvertek ellen Séges megke­rülő csoportokat és ezael a FaJai-sé és Argendan közötti isizoamt kitbővi- tettük. Chartres körül továbbtfolliyik az elkesnerodiebt bare. Orlei&mban szintén egész napon át dühöngtek a heves utcai harcok az amietrifkai csa­patokkal, amelyek a harcok lefolyá­sa során a várost birtokukba tudták, venni. St. Makó védői az ellenséges tUiferőv-el szemben alul maradtak. Szakadatlanul a legsúlyosabb tűz alatt állva, miután miniden súlyos fegyverük elveszett, a végem már csak kézifegyverekkel védekeztek. A véderő valamennyi részének; kallóiná’- ja parancsnokuk, Aukutz ezredes pa­rancsnoksága alatt csaknem három­heti hősies viaskodás utáni a legerő­sebb ellenséges erők rohamának is ellenálltak és az ellenségnek ver­zi keleti ■Kelletem a román csapatok visisiza- verbéfc a szovjet, átkeliélsá kísérleteit a Dimyeszher alsó folyásánál. A Kár­pátok előterében Sanioktól nyugatra és Krosnoitól élsízak nyugatra ismét heves harcok folynak. A baranovi Visztula-hidifőhen meghd'insiul tak a bolsevisták ismételt támadásai. Párn- céücsok és páncéiLgránáttiosoik erős el­lentámadásban megtörtiák az ellen- ■Siég szívós ellenállásáit és a - szovjetet visszavetették. Nagyobbszámu ellen­séges páncélost, szétlőttünfkj. VUko- visfcennél kétoldalit a szovjet. 14 lö- vészlLa.dlosiatály és fiö'bb páncéliosdan- dár, számlás osiataiieipülő támogatósá­val folytatta támadásai t. Vilkov; s- ken ismét elveszett.. Rasiedimen mel­lett szétvertük az ellenség megismé­telt támadásait. Liégih arcokban 56 ellenséges repülőgépet lőttünk le. A veszteségeket okozták. Hancuk beke­rüli a történelembe. Dél-Franciaországbam aiz ellenség ki tudta bővíteni és meg tudta erősí­teni Teuton és Cannes közlöttd hídfő­jét. Biztosító és záííckötelé kaink visszavetettek ellenséges páncélos felderítő erőket, amelyek tovább észak felé tapogatóztak előre. 'Meg­hiúsult az ellenség több kisiálrlete, -hogy Toulontó.1 nyugatra újabb csa­patokat tegyen partra. A had tengerészet harc lesz köizeí a Szajna-öbölbetn el süllyesztőt tek 25 mi er brutto regiszitiertoíinát kitevő négy szállít óhajót és két e-1/1 ensiéges rombolót. Egy 15—SO eizer brtutto re­giszter tonnát kitevő .nagy szálLti5ha­jóit, valamint 48.000 brutto registzter- tonnámyii további négy hatjót megtör- pedótztunk. Tekintve, hogy isoilyos robbanásokat figyeltek meg, számol­ni lehat azzal, hogy ezek a hajók is elsüllyedtek. Az egyik tengerészeti parti üteg a, dél-franciaországi part élőit elsüllyesztett kiét ellenésgeis ak- najszedő naszádot és megroimgált egy rombolót. Nagy-Lön dón térsége éj jeli-mappa! súlyos V—1. megtorló tüze alatt áll. Olaszországban vissza vei tünk több ellenséges átkelési kísérletet a;z Ani'e ficilyóin, valamánt számos fedidleritő előretörést, arcvonal lett arcvonalcn Girsentől ózakrla Mó­dok térségében az ellenség áttörési kísérletei hadoiszitályadnk ellkiösiere- diett ellienállásia folytán összeioanlot- tak. Észtországban feldög Timik szá­mos ellenséges támadást- A Pstzköv és a Piejpusz'-tó közötti s'zoros men­t.éni heves harcok lángoltak fel a nyu­gati partra átkelt szovjet csapatok­kal. Szovjet bombázóknak a Kirkens ellen intézett' támadása alkalmával légvédelmi erőink lelőttek 40 ellen­séges repülőgépet. A kel éti arc vona­lon osütőit,ökon összesem 110 ellen­séges repülőgépet lőttünk le. Ellenséges bombázóknak Plojest vidéke ellen intézett ’támadása al­kalmával a német és a román lég­védelmi erőik 18 niéigyirmotocos bom­bázót lőttek le. —o— Két esztendővel ezelőtt közölte a budapesti rádió a megrendítő hirt: nagybányai vitéz Horthy István, Ma­gyarország kormányzóhelyettese, a legelső magyar ember fia a keleti hadszíntéren hő­si halált halt. Nem habozott egy pillanatig sem, hogy az ország második méltóságának székéből a kötelességteljesités mezejére sies­sen, csakúgy, *mim,t bármely névtelen magyar honvéd, aki a magyar határok, a magyar családok, asszonyok és gyermekek védel­mében harcolt a keleti veszedelem ellen. Féléve emelte a nemzet bizalma a kor­mányzóhelyettesi székbe a szociális gon­dolkodású fiatalembert a kemény magyar férfit, de őt nem tudta visszatartani a nyugodt élet, még fiatal neje és kisgyerme­ke sem, ment a harctérre, együtt élt és szolgált sak-sok magyar férfivel, akik szin­tén asszonyt, családot hagytak itthon, hogy ha kell, életük és vérük árán is védjék a hazá.t és a magyar életet. Nem volt kiválta ságos a fronton, vállalta a legnehezebb fel­adatokat is és feladata teljesítésében érte utói a legszebb halál. „Apja fia“ volt, egy nemzet reménysége a történelem nehéz óráiban. Halála mélységes gyászba döntöt­te az apát és megrendítette az országot, de útmutatás volt és erőt adott. Példaadása, hősi élete méltó a legendás magyar harco­sokhoz, történelmünk nagyjaihoz. Szent István, országalapitó királyunk napján reá emlékezik a nemzet, amely példáját halálig híven követi. Kisebb bombázás egy északkeleti városban BUDAPEST, augusztus 19. (MTI) Augusztus 17-én reggel és délután északkelet és délnyugat leiül több alkalommal repültek ellenséges gé­pek az pcszúg lég.!terébe és a berepü« léssel ellentétes vonalon távoztak. Egyik északkeleti, városunkból ki­sebb bombázást jelentettek. Kisebb anyagi károk keletkeztek, ember­életben is volt veszteség. A légvé­delmi tüzérség itt lelőtt egy támadd gépet. Augusztus 17-ről l&-ra virradólag éeves ellenséges gének délről észak felé átrepülték az országot. Ugyan­akkor keletről több gép szállt fel. Je­lentéktelen károkról érkeztek jelen­tések. Imrédy Béla lemondott a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség elnökségéről BUDAPEST, augusztus 19. Vitéz Imrédy Béla csütörtökön levelet irt a Keleti Ancvonl Baj tál isi Szövetség országos ügy veze tő-ein ckérick s be­jelentette a, szövetségi vezetői tiszt­ségről lemondását. Határozatát, az­zal okolja, hogy a Szövetségnek min­den pártpolitikai vonatkozásit ól men­tesen lkjai 1 működnie, mivel pedig a. köKiéleitbem merne sak a tény ésaszá-TP 'diáik, hanem a látszat is szerepet- ját­szik, erre a lépésre kellett jutnia. A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség és Imrédy pártja között nincs sem­miféle kapcsolat- sem. ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖZÖTT OSZTJÁK KI SZENT ISTVÁN NAPJÁN A MOST RENDSZERESÍTETT LÉGOL­TALMI JELVÉNYEKET. A honvédelmi minisztérium a légoltalmi szolgálatban kü­lönleges érdemeket szerzett egyének jutalma­zására „légoltalmi jelvény“-t rendszeresített, amelyet elsőizben holnap, Szent István nap,- ján délután 5 órakor osíztanak ki a kitünte­tetteknek, egyidőben és ugyanolyan keretek között, az egész országban. Kolozsvárt öt- venen kapták meg ezt a szép -kitüntetésit, egyrészük katona, több mint a fele azonban polgári személy, akik a légoltalmi szervező munkában, az oktatás terén, főleg pedig önfeláldozó magatartásukkal a junius 2-i bomba támadás utáni mentési és segítő mun­kálatokban tűntek ki. A jelvénykioszicási ün­nepséget a Mátyás király-téren rendezik meg és azon részt vesznek a kolozsvári légoltalmi különleges alakulatok, a légoltalmi szervezet vezetői háztömbparancsnoktól falfelé, a had­test tiszti küldöttsége és a polgári hatóságok vezetői, képviselői, valamint a társadalma előkelőségek. A jelvényeket a honvédelmi mi­niszter nevében vitéz Mindszenthy János ve­zérőrnagy osztja ki beszéd kíséretében. Ked­vezőtlen időjárás, vagy légiveszély esetén a? ünnepség megtartását későbbi időpontra ha­lasztják. TŰZVÉSZ PUSZTÍTOTT EL EGY Uf- FUNDLANDI KIKÖTŐT. Amszterdamból jelentik: A brit hírszolgálat jelenti St. Johns- ból, Uj-Fundlandból, h agy augusztus 17-én tűzvész pusztította el Grafennak. Uj-Fnnd- land második legmagvobb kikötővárosának nagyrészét. Emberi életben nem esett kár. Az anyagi kár 3—4 millió dollár.

Next

/
Thumbnails
Contents