Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-19 / 187. szám
UJ TANTERV A ROMÁNIÁI ELEMI ISKOLÁKBAN \ romániai magyar* ág két évtireden it iskoláiért vi\lu a IcgsilvoMthb harcol l-ppcn kőt évtUcde unnak, hoa> lo«/öt7i#u miub/hT benyújtotta törv ényjiivastuliit. amely Románia uépt>ktiltÚAÜgy«'t volt hivatva uj jas/orvtvni s amelynek romunl/áló tendenciája u kisebbségek életét súlyon veszedelemnek tolt«» ki. A törvény ogv*égi*«*iteoi akarta a/ Iskolutipusn- kut <"> államosítani a/ oloini oktatást egyetlen iskolatípussal. Knit'kos véleth'ii. hogy éppen kél évíi/c'duiil u népi'kolui oklutiot nagy reform- kisorlcle után most az ohmii iskolák tuultirvöt reformálták meg A/ uj Innteri már cgv évvel ezelőtt megjelent a népiskolák fölső tagozata (V.—VII. osztályok) s/ámára. s a/t egy ki■ őrleti esztendő mán most tették kötelezővé a feleke «■ i iskolák - ámára is. Az nj tanterv mely ■not már u délordélyi magyar népoktatást is érinti — érthető érdeklődésre tarlhut számot nálunk is. Az uj tanterv nemcsak ti tanítás anyngában. itiinem a nevelés célkitűzéseit, n tanítás célját és a nevelői munka mmls/erét illetően is gyökeres újításokat tartalma/. S:erue.<en />«■ akarja építeni a /első tayo:ntokat a falu életfolyamatába és annak irányitöj'h'á akarja tenni. A tanl'ás a falu szükségleteinek számbavételéből halad a jövendő célkitűzések felé. Megalkotásában három fontos alapelv érvénye ill: az egyszerűség, a gyakorlatiasság és az Idő széni ség, s ezzel a fizikai és erkölcsi megújhodást, a közösségi munkára való nevelést, a nemzeti leik iile kialakítását s a hősiességre való nevelést kívánja szolgálni. A tanterv előírása szerint a tanítási idő kétharmad részét a gyakorlati oktatásra kell felhasználni és a fennmarudó egy harmad időben tartott elméleti leckéknek is a legszorosabb kapcsolatban kell lenniük a gyakorlati tevékenységekkel. A felvázolt célok megvalósításában a taneszközök és az iskola . melletti intézmények felhasználási módja is megváltozik. Az eddigi enciklopédikus tankönyvet külön egy-egv kérdést tárgyaló füzetek fogják helyettesíteni. A műhelyek és i.skolakortek többé nemcsak szemléltetésre és ki érletezésre szolgálnak, hanem gyakorlati. produktiv munkát kell bennük végezni. A műhelyekben a falusi mesterségeket kell gyakorolni. Az iskola gazdaságába^ a helyi gazdálkodás minden ágát művelni kell. Hogy a falu életével való kapcsolat minél szervesebb legyen, foglalkoztatni kell a tanulókat a faluban lévő, mintául szolgáló gazdaságokban is. A tanítónak pontos havi programot kell készítenie az elvégzendő munkáról, amely részletes napi beosztásban sorolja fel a tennivalókat. Az elvégzendő munkálatokat és a megoldandó feladatokat a tanulókkal együtt kell kiválasztani. A különböző munkálatok elvégzésére tanulói csoportokat kell alakítani, amelyek ö‘szrállilásánál figyelembe kell venni a tanulók hajlamait és érdeklődési körét. Az elvégzett munkáról minden csoport külön beszámolót készit, amelyet az osztályban felolvasnak, megbeszélnek, levonják a tanulságokat és feljegyzik az eredményt. Buzdítani kell a tanulókat, hogy a munkálatokat beszéljék meg szülőikkel és nagyobb testvéreikkel is, hogy igy még szorosabb legyen a kapcsolat a falu* való életével. Arra kell nevelni a tanulókat, hogy az élet reális problémáit megértsék és megtalálják a megoldás módját, A különböző tantárgyak keretében felsorolt anyagot egymással minél szorosabb kapcsolatban kell tanítani és lehetőleg egy EGYSÉGES PROBLÉMAKÖR köré csoportosítani. A nyelvtani uj anyagot külön órákba kell tanítani, de a begyakorlást a különböző beszámolók alkalmával kell végezni. Az irodalmi anyagot a legszorosabban kapcsolni kell a történelmi és földrajzi anyaggal. A számtant csaknem minden tárgy keretében gyakorolni lehet. A természetrajzi és. fizikakémiai ismereteket a gazdaságtan, állattan és növénytan keretében lehet megtanítani. Nagyon kevés olyan ismeret van, amelyet külön leckében az osztályban kell feldolgozni. A munkacsoportokba való beosztáson kívül külön csoportok végzik az iskolaépület tisztántartását, az iskolai étkező gondozását, stb., úgy intézve, hogy minden tanuló rendre dolgozzék, mindenféle beosztásban. A tanterv végrehajtásának a keretében külön fontosságot nyernek az iskola rryelletti intézmények, mert a gyakorlati oktatás legnagyobb része ezeknek a keretében folyik. Ilyen az iskola kertje, gazdasága, a műhelyek, az iskolaszövetkezet, könyvtár, iskolai étkező, stb. Részletes utasítást ad a tanterv arra, hogyan kell az életre élőké zitő oktatást adni az iskola gazdaságában a gazdálkodás minden ágára a helyi viszonyoknak megfelelően. Ebben együtt kell működnie az iskolának az állami gazdasági felügyelővel. Külön szorgalmazza a tanterv a méhészet beállítását is. A munkálatokra előkészítő oktatás legnagyobb részét télen kell elvégezni és az elvégzendő munkákról előre pontos munkatervet és költégvetést kell készíteni Külön nagy fontosságot tulajdonit AZ UJ TANTERV az iskolaszövetkezetek működésének. Fogyasztási, termelő és hitelszövetkezetek alakítását ajánlja és ezek működését nemcsak nevelési, Hanem üzleti szempontból is hasznosítani akarja. Nagyon fontosnak tartja az uj tanterv az iskolai könyvtárakat, amelyek, nemcsak a wa,gánol vasnuínyul szogáló könyveket foglalják magukba, hamun a/ elméleti oktatás alapjául szolgáló könyveket, füzeteket is. A tanítónak külön tanulmányoznia kell, hogy mely könyvek érdekhk a gyermekeket. A könyvtárat Is egy külön tanulói csoport gondozza. A könyvek cl- vasú áh I lehetőleg be kell kapcsolni a tanulók családtagjait is. A/ uj tini terv szerinti oktatás feltétele a gazdag anyagú iskolanmzeum is, aimlvm-k anyagai állandóan gyarnpiUui kell a tanulók kó/- romükodé ével. A mu/oumnak nemcsak didaktikai, hanem a környék minden társadalmi viszonylatára vonatkozó néprajzi múzeumnak és történelmi múzeumnak Is kell lenni«'. Külön kihangsúlyozza a tanterv a testi nevelés fontosságát a nemzet biológiai életereje szempontjából. Előírja a fegyelmező és erősítő gyakorlatokat, a nemzeti játékokat, kirándulásokat és sportegyesül**!«*» létesítését. Erre külön Urületti'l kell rendelkeznie minden iskolának. A testnevelés szolgálatában nagy gondot kell fordítani uz iskolai étkezőkre, a tanulók orvosi vizsgálatára és az iskolai gyógyszertárra. A nevelés központi gondolata u nemzeti nevelés. aminek egybe kell foglalnia, mint leg- főbb célnak a nevelés összes többi ágúit. Minden Iskoláira ki kell függeszteni a hősi IihIoII tanítók és a falu hősi halottainak a fényképét és vitézi tetteiknek leírását. Vfeg kell ismertetni a tanulókkal mindazokat u történelmi eseményeket, amelyek u helyi»1 környéken folytak le !• h-tleibül össze kell állítani a falu' ■ lakozó adatokat. Minden iskola li * " órát a hősük ti*/tţlrtâiick szentel. Az. ói programjának összeállítására külön utasításokul ad a lanlerv. Minden iskolában meg kell ke doni egy történeti és egy földrajzi album ké szitásét. Ugyancsak hetenként egyszer egy NEVKLÖÓRÁT kell tartani n falusiak számára, ahol a tanító felvilágosításokat act az államvezető lőrékvégeivel kapcsolatban. Ismerteti uz újabb háborús eseményeket és célkitűzéseket, a román katonák Icgujubb tetteit, uz otthonmaradottak kötelességeit és a faluban időszerű munkálatokat. Amint látjuk, az uj tanterv egészen gyakorlati jellegű. A nemzel élcténbki'iiiek megfelelő gyakorlati élei feladatok megoldására akarja ne- velni a gyermeket. Így sokkal inkább a jövendő élethivatás betöltésére nevel, mint a régi tanterv. Sok nehézsége van azonban a gyakorlati végrehajtásnak. Végrehajtani csak na gyón jól b lkés/üll, a gyakorlati élet ágaiban szakszerűen képzelt tanító tudja. Erre külön kiképzés szüksége* sí már működő tanítóknak is. A második nugy nehézség az iskola melletti intézmények oly módon való megszervezése, hogy ezek keretében megfelelő módon történhessék u gyakorlati kiképzés. Harmadik nehézség a munka megszervezése. Nagyon alapos és gondos beosztású munkatervit kell kés/ltedl, hogy minden rendelkezésre álló Időt hasznosan lehessen felhasználni. (i. a.) Jankovich Ferenc: „SZÉCHENYI EMLÉKEZETE'« Vallatnak zordon délutánok. mellemţe térdel az idő — ténye hasítja szsmnillámat s rn'nt életére esküvő: siratok minden léha percet, midőn agyamban meg be m pergett s nem vetett magvat a jövő. És jajgatok halálra vá-ltan, bánom a világ bűnait; se jobbra, se balra nem álltam (nem fértem el sem ott, sem itt)5 estorezom magam, azenban kettővé válók egymagámba*» két árny vonja rám toréit. Nem az vagyok, hejt aki voltam, ki bánatát megnyergelé: s csapkodott szeme-elvakullan küzdve-forogva kétfelé, - sötét gebém ellcvagoltam: uj bánat is kidőlt alólam — igy értem a világ fölé. Miképen ajkamat, rideg zár szorítja összébb Ökleim- Fentről merengek, mint egy Cézár* egy rabhad cselszövésein. «S mint föld a magvát, hét lakattal őrizem fagyos akarattal világmegváJtó terveim. Ha sárgában, vagy feketéken közelít merénylőm, a hit — ö fog ledöfni végre, érzem, hogv rámteritse szárnyalt Hazám, melynek hideg ölében mint egy szobor, elkinzott lovai alszom a táj vad álmait. ROLLA MARGIT KÉT PART KÖZÖTT Kék ködben alszik a folyó, lehunyva mind a lámpaszem. Az égen álmos csillagok s a hold homályos árva szem. Alszik a váró«. Este vám. Nem jár az utcán 'steinikise- Sötétek mind a házsorok., nem ég az élet láza se. . Kék ködben alsznk a Plyó, fölötte hideg hid feszül, nem kVini honnan hova visz. most parttalan a part >körül. Csak megyek rorta hangtalan — lólek focit messzi part küzobt kis stürü ködben lépked itt s a holdra néz a part fölött. Nem éri el a holdat ós a partra sem jut: hontalan. Kék lő ködeikben kóborol s nem vonzza csak a parttalan. ílméíktdis Mjty döUány&st&ít etoít.,. Sűrű emberkigyó terpeszkedik az úttesten. A sokfejü szörny feje valahol a bolt mélyén várakozik türelmesen a maga mindennapi Leventéjére, vagy Symphoniájára, a vége pedig pusmogva, élcelődve rostokol és várja, hogy a cerberuszként őrködő kisegítő trafikos bebocsássa. Van itt mindenféle ember, korra és társadalmi állásra való tekintettel. De a türe\\e mindenkinek egyforma. Nyílik a boltajtó. Zömök, kék munkászubbonyos ember lép ki, „öt“ — csak ennyit mond a bámészkodó várakozók felé. A szemekben valami különös tűz gyűl. Talán mindenki arra gondol, hogy az öt Levente vagy Sym phonia immáron boldog tulajdonosa milyen földöntúli érzéssel fogja majd a kakasgyufát cipője talpán meggyujtva Ián gr adobb anla.nl az „apró mérget“. Mert azt mondják, hogy a dohányzás mérges hatású. Nevet is adtak a szivarban, cigarettában bujkáló apró, go csövünket és többi nemes szervünket rágja, fogyasztja. Ahogy a nyaktiló neve elválaszthatatlan jámborlelkü feltalálójától, Guillotine doktor nevétől, úgy a nikotint sem lehet már másképpen nevezni, hiába tiltakozott egykoron a jó öreg ]ean Nicote francia diplomata, akinek becsületes nevéről a dohány mérgét elkeresztelték. Igaz ugyan, hogy már a mexikói hódítónak, Cortez Ferdmándnak a katonái is megizielték az mdiánusok hódító pipáit, de sokáig Európában nagy-nagy bűnnek számított a pipálás. Talán éppen azért — mondhatná valamelyik mai szenvedélyes dohányos — mert a cigarettát és annak gyönyörűségeit azidőben még nem ismertek. Hoztak is a fejedelmek szigorú rendeleteket a pipaszó mellett politizáló, ország-világ ügyeit pertraktáló alattvalók ellen. Jókainál is olvasható egy derék nemesember szivet szomoritó históriája, akit pipás szenvedélyéért azzal büntettek, hogy a derék füstszerszam nyelét orrán keresztiildófték. Mások viszont azon a véleményen vannak, hogy a dohányzás igen-igen kellemes, sőt egyenesen hasznos folyamatot~ idéz elő az amugyis halandó, egy-két százalékost méregtől meg nem ijedő emberi szervezetben. Olvassuk csak el a n-agy hók életrajzát. Többé- kivésbé mind pipa- vagy cigarettafüst mellett agy alt ák ki szebbnél-szebb gondolataikat. Petőfi is többhelyütt megemlékezik a pipája füstjéről, szerezve a pipagyujtásról ma is élő, igen-igen szép dalt. Külföldetjárt, soktudó emberek mondják, hogy útjukban összeakadtak már olyan , világjáróval is, aki a népeket és országokat a cigaretta ize és a bélyegek rajzolata szerint osztályozta. E°y ilyen szivarfüsttel a világ körüV'-utazó elmélkedéséit papírra is vetette, mondván, hogy az albtín bélyeg idegenben készül, de a vad hegyek aljában termett dohány csípős, tüzes ereje mintha a szkipetárok tüzes vérére emlékeztetne. Az angol dohányról pedig azt hja, hogy keserű, szőke, de izeden, Albion fiai sem igen kedvelik, inkább. 1944 augusztus 1 9. z hinduk termékeit szívják az ult- r.ennt , minden ellenszolgáltatás nél- . A belga dohánynak nah a papírja belga mondja továbbá a sokat látott és sokat szivalt Világjáró , az 'ize francia, éppen uvy, mint a belga bélyegnek is esak a készi tője az, de az ötlet mindig gall kopöuyából pattan ki. Svédek, norvégok, finnek, holtan c*usok, dánok, litvánok a nagyeszű, nagy- pipázó utazó szerint ha bélyeget szépet is csinálnak, de azt nem tudjak, hogy mi fáft terem a jó cigaretta. Szerinte a nagy ,,bagó- sok“ a déliek, spanyolok, portugálok, olaszok, görögök. Dicsén is őket mértéktelenül. ,.Ha spanyol dohányból töltőd meg pipádat, fölöttébb jó izek csiklandjále gigádat" zengi Ibéria népének dohányos, verses dicséretét. ,,Az olasz dohánynak, ha van is párja, utamban e honban lelkesen gyújtottam pipára“ —- szövi tovább a nem éppen klasszikus, de azért dohányos ember fülének kedvesen csengő verset. ,,Portugál s görög, szivar- han-pipában megállja a helyéi széles e világban“ — fejezi le épületes, tanító versét. Ki-ki most már döntse el magában, hogy mennyiben volt igaza a derék, világjáró hazánkfiának, akit ugyan már nem lehet felelősségre vonni állításaiért, mert úgy a múlt század közepe táján szívta mellre a sok-sok tapasztalatot, és az egyes népek dohányukból gomolygó jellemrajzát. De nemcsak Tóth Árpád írna ismét ódát a trafikoslányhoz, hanem az említett ember- kígyó mindenik, füstre szomjuhozó kicsiny porcikája. Mert lassan fogy a nép a bolt elől. Sokan már idegesen nézik az. órájukat. Egyesek inkább nem szívok’ jelmondattal ki* válnak és irigykedve nézik a túlsó oldalon vígan füstölőket. „Már csak Memphis van“ — mondja az. egyik kijövő és tüstént mutatja a zsákmányt: az apró, életet vidító, but feledtető pálcikákat. Szegény Kosztolányi, hogy is irta az egyik versében arról a szivet izgató negyven cigarettáról azt a feledhetetlen sort. Vagy Ady> aki a mindennapi bora mellé felsorakoztatta a glédába állított ceruzákat és a különféle cigarettákat, hogy jobban szántsa honja a kéziratpapirt. De nemcsak az irodalom kulisszatitkai között találkozunk a nemesitő, éltető dohány* füsttel, hanem sokszor a politikában is. Ta* Ián sokan emlékeznek még az idősebb kor- osztálybeliek, hogy a pesti terroruralom vége felé a méregerős, sokszor félig homokkal telt cigaretták világában, az elmés rikkancsok igy kínálták a ,.szovjet“ nevű proletár-cigarettát és egyben gúnyolták az elbukó rendszert; „Gyenge a szovjet“. Közben fogynak a cigarettára várakozók. 'Kinek öt Memphist, kinek már csak öt Délibábot rendel a sors — és a szigoruszemü bolt tos. Mert ő valami megmagyarázhatatlan kulcs szerint kinek ilyen, kinek pedig olyan szivarkát utalványoz. Fellebbezni persze. nem lehet, mert mindenki örül, ha szívhat. Megveszi rruís"' — mondja szinte sértődötten és már dobja is vissza a' dobozba. Hamarjában a dohányzásról még csak annyit lehetne elmondani hogy mindenki panaszkodik, mindenki okosabb módját tudná az elosztásnak — mindenki kevésnek tartja a neki jutott szivarkákat — és mégis mindenki szivja-fujja a füstöt. Na, és végül még azt, hogy ekképpen elmélkedve, mire a bufelejtő Memphisek, vagy Symphoniák birodalmába jutottunk volna — az ajtó bezárult és egy szőrös kéz a következő kedves táblát aggatta a boltajtó belső felére: ,,Dohánynemü nincs. Szivar és olcsó cigaretta is elfogyott“. Csak ennyi, se több, se kevesebb. Tanulság ebből talán az, hogy\ elmélkedj kevesebbet — és légy élelmesebbL (-cyk Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogulásáért az Ellenzék. Az Erdélyrészi Hangya Központ vidéki t aászö v etá.eze t ei részére -üziletvezetőket keres. Pályázhatnak azok a magyar állampolgárok (férfiak, nők), akik az engedélyek átírásához sízülkségeö iratokat kékkőt példányban saját községükön be tudják szerezni és szakképzettségüket igazolná tudják. Javadalmazás megegyezés szetrint havi fixfizetés és forgalmi jutalék. Óvadék céljára a szövetkezet árukészletéhez viszonyítva megfelelő készpénz és ingatlan bekebelezés vagy váltó- biatotsdték szükséges. Pályázatokat „az Erdélyrészi Hangya Központ Marosvásárhely“ szövetkezeti osztályára kell küldeni. Gy. 1674
