Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-19 / 187. szám

UJ TANTERV A ROMÁNIÁI ELEMI ISKOLÁKBAN \ romániai magyar* ág két évtireden it is­koláiért vi\lu a IcgsilvoMthb harcol l-ppcn kőt évtUcde unnak, hoa> lo«/öt7i#u miub/hT be­nyújtotta törv ényjiivastuliit. amely Románia uépt>ktiltÚAÜgy«'t volt hivatva uj jas/orvtvni s amelynek romunl/áló tendenciája u kisebbsé­gek életét súlyon veszedelemnek tolt«» ki. A törvény ogv*égi*«*iteoi akarta a/ Iskolutipusn- kut <"> államosítani a/ oloini oktatást egyetlen iskolatípussal. Knit'kos véleth'ii. hogy éppen kél évíi/c'duiil u népi'kolui oklutiot nagy reform- kisorlcle után most az ohmii iskolák tuultirvöt reformálták meg A/ uj Innteri már cgv évvel ezelőtt megjelent a népiskolák fölső tagozata (V.—VII. osztályok) s/ámára. s a/t egy ki■ őr­leti esztendő mán most tették kötelezővé a fele­ke «■ i iskolák - ámára is. Az nj tanterv mely ■not már u délordélyi magyar népoktatást is érinti — érthető érdeklődésre tarlhut számot nálunk is. Az uj tanterv nemcsak ti tanítás anyngában. itiinem a nevelés célkitűzéseit, n tanítás célját és a nevelői munka mmls/erét illetően is gyö­keres újításokat tartalma/. S:erue.<en />«■ akarja építeni a /első tayo:ntokat a falu életfolya­matába és annak irányitöj'h'á akarja tenni. A tanl'ás a falu szükségleteinek számbavételé­ből halad a jövendő célkitűzések felé. Megalko­tásában három fontos alapelv érvénye ill: az egyszerűség, a gyakorlatiasság és az Idő széni ség, s ezzel a fizikai és erkölcsi megújhodást, a közösségi munkára való nevelést, a nemzeti leik iile kialakítását s a hősiességre való neve­lést kívánja szolgálni. A tanterv előírása szerint a tanítási idő kétharmad részét a gyakorlati oktatásra kell felhasználni és a fennmarudó egy harmad időben tartott elméleti leckéknek is a legszorosabb kapcsolatban kell lenniük a gyakorlati tevékenységekkel. A felvázolt célok megvalósításában a tan­eszközök és az iskola . melletti intézmények felhasználási módja is megváltozik. Az eddigi enciklopédikus tankönyvet külön egy-egv kér­dést tárgyaló füzetek fogják helyettesíteni. A műhelyek és i.skolakortek többé nemcsak szemléltetésre és ki érletezésre szolgálnak, ha­nem gyakorlati. produktiv munkát kell ben­nük végezni. A műhelyekben a falusi mestersé­geket kell gyakorolni. Az iskola gazdaságába^ a helyi gazdálkodás minden ágát művelni kell. Hogy a falu életével való kapcsolat minél szer­vesebb legyen, foglalkoztatni kell a tanulókat a faluban lévő, mintául szolgáló gazdaságok­ban is. A tanítónak pontos havi programot kell ké­szítenie az elvégzendő munkáról, amely részle­tes napi beosztásban sorolja fel a tennivaló­kat. Az elvégzendő munkálatokat és a megol­dandó feladatokat a tanulókkal együtt kell ki­választani. A különböző munkálatok elvégzé­sére tanulói csoportokat kell alakítani, amelyek ö‘szrállilásánál figyelembe kell venni a tanulók hajlamait és érdeklődési körét. Az elvégzett munkáról minden csoport külön beszámolót készit, amelyet az osztályban felolvasnak, meg­beszélnek, levonják a tanulságokat és feljegyzik az eredményt. Buzdítani kell a tanulókat, hogy a munkálatokat beszéljék meg szülőikkel és na­gyobb testvéreikkel is, hogy igy még szorosabb legyen a kapcsolat a falu* való életével. Arra kell nevelni a tanulókat, hogy az élet reális problémáit megértsék és megtalálják a meg­oldás módját, A különböző tantárgyak keretében felsorolt anyagot egymással minél szorosabb kapcsolat­ban kell tanítani és lehetőleg egy EGYSÉGES PROBLÉMAKÖR köré csoportosítani. A nyelvtani uj anyagot kü­lön órákba kell tanítani, de a begyakorlást a különböző beszámolók alkalmával kell vé­gezni. Az irodalmi anyagot a legszorosabban kapcsolni kell a történelmi és földrajzi anyag­gal. A számtant csaknem minden tárgy kereté­ben gyakorolni lehet. A természetrajzi és. fizika­kémiai ismereteket a gazdaságtan, állattan és növénytan keretében lehet megtanítani. Na­gyon kevés olyan ismeret van, amelyet külön leckében az osztályban kell feldolgozni. A munkacsoportokba való beosztáson kívül külön csoportok végzik az iskolaépület tisztán­tartását, az iskolai étkező gondozását, stb., úgy intézve, hogy minden tanuló rendre dolgozzék, mindenféle beosztásban. A tanterv végrehajtásának a keretében külön fontosságot nyernek az iskola rryelletti intézmé­nyek, mert a gyakorlati oktatás legnagyobb része ezeknek a keretében folyik. Ilyen az iskola kertje, gazdasága, a műhelyek, az iskolaszövet­kezet, könyvtár, iskolai étkező, stb. Részletes utasítást ad a tanterv arra, hogyan kell az életre élőké zitő oktatást adni az iskola gazdaságában a gazdálkodás minden ágára a helyi viszonyoknak megfelelően. Ebben együtt kell működnie az iskolának az állami gazda­sági felügyelővel. Külön szorgalmazza a tan­terv a méhészet beállítását is. A munkálatokra előkészítő oktatás legnagyobb részét télen kell elvégezni és az elvégzendő munkákról előre pontos munkatervet és költégvetést kell ké­szíteni Külön nagy fontosságot tulajdonit AZ UJ TANTERV az iskolaszövetkezetek működésének. Fogyasz­tási, termelő és hitelszövetkezetek alakítását ajánlja és ezek működését nemcsak nevelési, Hanem üzleti szempontból is hasznosítani akarja. Nagyon fontosnak tartja az uj tanterv az is­kolai könyvtárakat, amelyek, nemcsak a wa,­gánol vasnuínyul szogáló könyveket foglalják magukba, hamun a/ elméleti oktatás alapjául szolgáló könyveket, füzeteket is. A tanítónak külön tanulmányoznia kell, hogy mely köny­vek érdekhk a gyermekeket. A könyvtárat Is egy külön tanulói csoport gondozza. A könyvek cl- vasú áh I lehetőleg be kell kapcsolni a tanulók családtagjait is. A/ uj tini terv szerinti oktatás feltétele a gaz­dag anyagú iskolanmzeum is, aimlvm-k anya­gai állandóan gyarnpiUui kell a tanulók kó/- romükodé ével. A mu/oumnak nemcsak di­daktikai, hanem a környék minden társadalmi viszonylatára vonatkozó néprajzi múzeumnak és történelmi múzeumnak Is kell lenni«'. Külön kihangsúlyozza a tanterv a testi neve­lés fontosságát a nemzet biológiai életereje szempontjából. Előírja a fegyelmező és erősítő gyakorlatokat, a nemzeti játékokat, kirándulá­sokat és sportegyesül**!«*» létesítését. Erre külön Urületti'l kell rendelkeznie minden iskolának. A testnevelés szolgálatában nagy gondot kell fordítani uz iskolai étkezőkre, a tanulók orvosi vizsgálatára és az iskolai gyógyszertárra. A nevelés központi gondolata u nemzeti ne­velés. aminek egybe kell foglalnia, mint leg- főbb célnak a nevelés összes többi ágúit. Min­den Iskoláira ki kell függeszteni a hősi IihIoII tanítók és a falu hősi halottainak a fényképét és vitézi tetteiknek leírását. Vfeg kell ismertetni a tanulókkal mindazokat u történelmi esemé­nyeket, amelyek u helyi»1 környéken folytak le !• h-tleibül össze kell állítani a falu' ■ lakozó adatokat. Minden iskola li * " órát a hősük ti*/tţlrtâiick szentel. Az. ói programjának összeállítására külön utasításokul ad a lanlerv. Minden iskolában meg kell ke doni egy történeti és egy földrajzi album ké szitásét. Ugyancsak hetenként egyszer egy NEVKLÖÓRÁT kell tartani n falusiak számára, ahol a tanító felvilágosításokat act az államvezető lőrékvégei­vel kapcsolatban. Ismerteti uz újabb háborús eseményeket és célkitűzéseket, a román kato­nák Icgujubb tetteit, uz otthonmaradottak kö­telességeit és a faluban időszerű munkála­tokat. Amint látjuk, az uj tanterv egészen gyakor­lati jellegű. A nemzel élcténbki'iiiek megfelelő gyakorlati élei feladatok megoldására akarja ne- velni a gyermeket. Így sokkal inkább a jö­vendő élethivatás betöltésére nevel, mint a régi tanterv. Sok nehézsége van azonban a gya­korlati végrehajtásnak. Végrehajtani csak na gyón jól b lkés/üll, a gyakorlati élet ágaiban szakszerűen képzelt tanító tudja. Erre külön ki­képzés szüksége* sí már működő tanítóknak is. A második nugy nehézség az iskola melletti intézmények oly módon való megszervezése, hogy ezek keretében megfelelő módon történ­hessék u gyakorlati kiképzés. Harmadik nehéz­ség a munka megszervezése. Nagyon alapos és gondos beosztású munkatervit kell kés/ltedl, hogy minden rendelkezésre álló Időt haszno­san lehessen felhasználni. (i. a.) Jankovich Ferenc: „SZÉCHENYI EMLÉKEZETE'« Vallatnak zordon délutánok. mellemţe térdel az idő — ténye hasítja szsmnillámat s rn'nt életére esküvő: siratok minden léha percet, midőn agyamban meg be m pergett s nem vetett magvat a jövő. És jajgatok halálra vá-ltan, bánom a világ bűnait; se jobbra, se balra nem álltam (nem fértem el sem ott, sem itt)5 estorezom magam, azenban kettővé válók egymagámba*» két árny vonja rám toréit. Nem az vagyok, hejt aki voltam, ki bánatát megnyergelé: s csapkodott szeme-elvakullan küzdve-forogva kétfelé, - sötét gebém ellcvagoltam: uj bánat is kidőlt alólam — igy értem a világ fölé. Miképen ajkamat, rideg zár szorítja összébb Ökleim- Fentről merengek, mint egy Cézár* egy rabhad cselszövésein. «S mint föld a magvát, hét lakattal őrizem fagyos akarattal világmegváJtó terveim. Ha sárgában, vagy feketéken közelít merénylőm, a hit — ö fog ledöfni végre, érzem, hogv rámteritse szárnyalt Hazám, melynek hideg ölében mint egy szobor, elkinzott lovai alszom a táj vad álmait. ROLLA MARGIT KÉT PART KÖZÖTT Kék ködben alszik a folyó, lehunyva mind a lámpaszem. Az égen álmos csillagok s a hold homályos árva szem. Alszik a váró«. Este vám. Nem jár az utcán 'steinikise- Sötétek mind a házsorok., nem ég az élet láza se. . Kék ködben alsznk a Plyó, fölötte hideg hid feszül, nem kVini honnan hova visz. most parttalan a part >körül. Csak megyek rorta hangtalan — lólek focit messzi part küzobt kis stürü ködben lépked itt s a holdra néz a part fölött. Nem éri el a holdat ós a partra sem jut: hontalan. Kék lő ködeikben kóborol s nem vonzza csak a parttalan. ílméíktdis Mjty döUány&st&ít etoít.,. Sűrű emberkigyó terpeszkedik az úttesten. A sokfejü szörny feje valahol a bolt mélyén várakozik türelmesen a maga mindennapi Le­ventéjére, vagy Symphoniájára, a vége pe­dig pusmogva, élcelődve rostokol és várja, hogy a cerberuszként őrködő kisegítő trafikos bebocsássa. Van itt mindenféle ember, korra és társadalmi állásra való tekintettel. De a türe\\e mindenkinek egyforma. Nyílik a boltajtó. Zömök, kék munkászubbonyos em­ber lép ki, „öt“ — csak ennyit mond a bámészkodó várakozók felé. A szemekben valami különös tűz gyűl. Talán mindenki ar­ra gondol, hogy az öt Levente vagy Sym phonia immáron boldog tulajdonosa milyen földöntúli érzéssel fogja majd a kakasgyufát cipője talpán meggyujtva Ián gr adobb anla.nl az „apró mérget“. Mert azt mondják, hogy a dohányzás mérges hatású. Nevet is adtak a szivarban, cigarettában bujkáló apró, go csövünket és többi nemes szervünket rágja, fogyasztja. Ahogy a nyaktiló neve elválaszt­hatatlan jámborlelkü feltalálójától, Guillotine doktor nevétől, úgy a nikotint sem lehet már másképpen nevezni, hiába tiltakozott egyko­ron a jó öreg ]ean Nicote francia diplomata, akinek becsületes nevéről a dohány mérgét elkeresztelték. Igaz ugyan, hogy már a mexi­kói hódítónak, Cortez Ferdmándnak a ka­tonái is megizielték az mdiánusok hódító pi­páit, de sokáig Európában nagy-nagy bűnnek számított a pipálás. Talán éppen azért — mondhatná valamelyik mai szenvedélyes do­hányos — mert a cigarettát és annak gyö­nyörűségeit azidőben még nem ismertek. Hoztak is a fejedelmek szigorú rendeleteket a pipaszó mellett politizáló, ország-világ ügyeit pertraktáló alattvalók ellen. Jókainál is olvasható egy derék nemesember szivet szomoritó históriája, akit pipás szenvedélyéért azzal büntettek, hogy a derék füstszerszam nyelét orrán keresztiildófték. Mások viszont azon a véleményen vannak, hogy a dohányzás igen-igen kellemes, sőt egyenesen hasznos folyamatot~ idéz elő az amugyis halandó, egy-két százalékost méreg­től meg nem ijedő emberi szervezetben. Ol­vassuk csak el a n-agy hók életrajzát. Többé- kivésbé mind pipa- vagy cigarettafüst mellett agy alt ák ki szebbnél-szebb gondolataikat. Petőfi is többhelyütt megemlékezik a pipája füstjéről, szerezve a pipagyujtásról ma is élő, igen-igen szép dalt. Külföldetjárt, soktudó emberek mondják, hogy útjukban összeakadtak már olyan , vi­lágjáróval is, aki a népeket és országokat a cigaretta ize és a bélyegek rajzolata szerint osztályozta. E°y ilyen szivarfüsttel a világ körüV'-utazó elmélkedéséit papírra is vetette, mondván, hogy az albtín bélyeg idegenben készül, de a vad hegyek aljában termett do­hány csípős, tüzes ereje mintha a szkipetárok tüzes vérére emlékeztetne. Az angol dohány­ról pedig azt hja, hogy keserű, szőke, de izeden, Albion fiai sem igen kedvelik, inkább. 1944 augusztus 1 9. z hinduk termékeit szívják az ult- r.ennt , minden ellenszolgáltatás nél- . A belga dohánynak nah a papírja belga mondja továbbá a sokat látott és sokat szivalt Világjáró , az 'ize francia, éppen uvy, mint a belga bélyegnek is esak a készi tője az, de az ötlet mindig gall kopöuyából pattan ki. Svédek, norvégok, finnek, holtan c*usok, dánok, litvánok a nagyeszű, nagy- pipázó utazó szerint ha bélyeget szépet is csinálnak, de azt nem tudjak, hogy mi fáft terem a jó cigaretta. Szerinte a nagy ,,bagó- sok“ a déliek, spanyolok, portugálok, olaszok, görögök. Dicsén is őket mértéktelenül. ,.Ha spanyol dohányból töltőd meg pipádat, fö­löttébb jó izek csiklandjále gigádat" zen­gi Ibéria népének dohányos, verses dicsére­tét. ,,Az olasz dohánynak, ha van is párja, utamban e honban lelkesen gyújtottam pi­pára“ —- szövi tovább a nem éppen klasszi­kus, de azért dohányos ember fülének kedve­sen csengő verset. ,,Portugál s görög, szivar- han-pipában megállja a helyéi széles e világ­ban“ — fejezi le épületes, tanító versét. Ki-ki most már döntse el magában, hogy mennyiben volt igaza a derék, világjáró ha­zánkfiának, akit ugyan már nem lehet fele­lősségre vonni állításaiért, mert úgy a múlt század közepe táján szívta mellre a sok-sok tapasztalatot, és az egyes népek dohányukból gomolygó jellemrajzát. De nemcsak Tóth Árpád írna ismét ódát a trafikoslányhoz, hanem az említett ember- kígyó mindenik, füstre szomjuhozó kicsiny porcikája. Mert lassan fogy a nép a bolt elől. Sokan már idegesen nézik az. órájukat. Egye­sek inkább nem szívok’ jelmondattal ki* válnak és irigykedve nézik a túlsó oldalon vígan füstölőket. „Már csak Memphis van“ — mondja az. egyik kijövő és tüstént mutatja a zsákmányt: az apró, életet vidító, but feledtető pálciká­kat. Szegény Kosztolányi, hogy is irta az egyik versében arról a szivet izgató negyven ciga­rettáról azt a feledhetetlen sort. Vagy Ady> aki a mindennapi bora mellé felsorakoztatta a glédába állított ceruzákat és a különféle ci­garettákat, hogy jobban szántsa honja a kéziratpapirt. De nemcsak az irodalom kulisszatitkai kö­zött találkozunk a nemesitő, éltető dohány* füsttel, hanem sokszor a politikában is. Ta* Ián sokan emlékeznek még az idősebb kor- osztálybeliek, hogy a pesti terroruralom vége felé a méregerős, sokszor félig homokkal telt cigaretták világában, az elmés rikkancsok igy kínálták a ,.szovjet“ nevű proletár-cigarettát és egyben gúnyolták az elbukó rendszert; „Gyenge a szovjet“. Közben fogynak a cigarettára várakozók. 'Kinek öt Memphist, kinek már csak öt Déli­bábot rendel a sors — és a szigoruszemü bolt tos. Mert ő valami megmagyarázhatatlan kulcs szerint kinek ilyen, kinek pedig olyan szivarkát utalványoz. Fellebbezni persze. nem lehet, mert mindenki örül, ha szívhat. Megveszi rruís"' — mondja szinte sértődöt­ten és már dobja is vissza a' dobozba. Hamarjában a dohányzásról még csak annyit lehetne elmondani hogy mindenki pa­naszkodik, mindenki okosabb módját tudná az elosztásnak — mindenki kevésnek tartja a neki jutott szivarkákat — és mégis mindenki szivja-fujja a füstöt. Na, és végül még azt, hogy ekképpen el­mélkedve, mire a bufelejtő Memphisek, vagy Symphoniák birodalmába jutottunk volna — az ajtó bezárult és egy szőrös kéz a követke­ző kedves táblát aggatta a boltajtó belső fe­lére: ,,Dohánynemü nincs. Szivar és olcsó cigaretta is elfogyott“. Csak ennyi, se több, se kevesebb. Tanulság ebből talán az, hogy\ elmélkedj kevesebbet — és légy élelmesebbL (-cyk Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogu­lásáért az Ellenzék. Az Erdélyrészi Hangya Központ vidéki t aászö v etá.eze t ei részére -üziletvezetőket keres. Pályázhat­nak azok a magyar állampolgá­rok (férfiak, nők), akik az enge­délyek átírásához sízülkségeö ira­tokat kékkőt példányban saját községükön be tudják szerezni és szakképzettségüket igazolná tud­ják. Javadalmazás megegyezés szetrint havi fixfizetés és for­galmi jutalék. Óvadék céljára a szövetkezet árukészletéhez viszo­nyítva megfelelő készpénz és in­gatlan bekebelezés vagy váltó- biatotsdték szükséges. Pályázato­kat „az Erdélyrészi Hangya Köz­pont Marosvásárhely“ szövetke­zeti osztályára kell küldeni. Gy. 1674

Next

/
Thumbnails
Contents