Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-11 / 154. szám
1 9 4 í j M1 i a s 11, EL LENZÉS mm *> Nemzetnevelők Mtódjórt elöljáróban helya'edgazáítj ide aaofeait, akik aat hiszik, hogy a követke- aölkiben, amikor a ,pemzetoevelők“ súlyos felielossiéigérdd beszélünk, a „nemzet nap- saáirruosaiirpil“ — a taniJóktrói, tanárokról kiválnunk stótani. Őket az aJábibijak csak amnyiiban érdeklik, amennyibe^ be&etar- toanak a nemzet ve^etörétegésbe, szeretnék azt mon-diani elitjébe, ha a két fogalmat azonosítani lehelnie. Akikor ugyanás, amikor nemzieimevelői felelőeséqgtrőiL beszélünk, egészen természetszerűleg a nemzet egész vezertctnótegéire gondolunk. Tatán. túlzás néLkül elmonültajjask, hogy nemzetünk és ezzel hazánk sorsa is nem annyira a harottérí eseményektől, vagy legalább is nem egyedül ezektől, hanem zilált belső társadalmi ésLetükk megújhodásától függ. Sajnos, már közhelyként hangzik, ha azt az egységes magyar ,.tá»r- sadatomjszervezjetei) sürgetj-ük, amelyben minden magyarnak egyformán meg van a maga helye és szerepe, felelőssége, de ugyanakkor értékéhez mért részesedése a magyar élet által termelt erkölcsi, szellemi és anyagi értékek élvezetében. Közhely ennek a nemzeti követelménynek a hangoztatása, merá szavakkal agyonreklámozták s a szavakat nem igen követték a tettek. 1 A nagy jeistózáporban egyről rendesen elíMedlkeziteik, arról, hógy társadalmunk élete csak akkor újulhat meg, ha az azt alkotó egyének, tehát minden magyar emberi s megújul. A bálványozott indi- vűduaíiszítiikius életszemlélet helyét, melynek emberét az irigység és anyagi javák iránti áilzött hajéba jellemezte, el kell foglalnia annak a magyar szociális köz- gondolkiozásnaik, amelynek rugója a nem- zjetrtárs iránti különös szeretet, megnyilatkozási formái pedig az önzetlen áldozatkészség és az a szerzésvágy, melynek tárgyát nem annyira anyagiak, mint erkölcsiek és szellemiek alkotják. Hogyan itörténhetik ez meg? Hogyan válhatik a már gyermekkortól egyéni önzésre nevelt magyarból olyan ember, aki a vele született irigységet, az egyéni el- lenszonvteket, sértett hiúságot, az erő és hatalom jógáin1 való szerzásvágyaii önmagáiban legyőzve, őtszmíéu, egyéniségének 'legjobb tudása szerinti latban&tésével be- soralvozzcxn a nemzeti közösségért együttműködőik táborába? Ez nem népmüveléoügy, amtet sokan gondolják. Uj emberi életformáról, az éteOaéioknak revízió alá vételéről, a lélek mélyéről kiinduló magatartás-változásról van szó. Előadásokkal, ankétekkel, propra- gandaszőlamokkial ezen a téren már ntem lehet semmit elérni. Kényszereszközök,, divatos áramlatok, törvényes paragrafusok mind előidézhetnek bizonyos külső magatartásbeli váko- zá&t, de ez, ha nem lélekből, hanem meg" gy&Ödiásíből született, éppen akkor fog csődöt mjopdani, amikor aktán ez a csőd a legromb-olóbb lesz: magyarnak magyarral való ellen nem őrzött, sokaktól nem látott érintkezésiékor. Különösen áll ez ránk, \ magyarokra, akiknek tönbéneimében az erőszak majd minden más népnél kevesebb szerepet vitt. A magyart rákényszeríteni olyan magatartásra, amely neki nem lelkiügye, nem igien lehet. Egy uf marad csupán: a példa. Egy bi- zoows erkölcsi magatartásra gyermekeket talán lehet nevelni sraugges'ztiv hatágú beszédekkel, mesékkel, történelmi pél- diákkal, a felnőttek világában azon'ban csak egy hatásos nevelő, nemzetnevelő tényezőt ismerek: a példaaidásé. Régi nevelési alapszabály: nevelni csak igazmondással lehet. És lehet-e az igazmondás hitelességét erősebb érvvel alátámasztani, mint életmódunkkal, amely alátámasztja ée nem megcáfolja az általunk hirdetetetteket. Ezért mondja az újabb magyar ‘bor legnagyobb nemzetne-1 velője, Teleki' Pál, hogy ä legelső erkölcsi törvény az, hogy ezt a törvényt az ember elsősorban önmagára és a hozzá közelállókra értse és csak azután követelje másoktól. \ Ezek után feltehetjük a kérdést, kitől várjuk a példaádáBt. Kétségtelenül mm- den magyartól, de súlyosan felelősek az általuk áldott példákért azok, akiknek az elete, a oselekedetei, á nhagalturtáas magasabb helyről, nagyobb területre vetítik árnyékukat vagy fényüket. Minél magasabb közigazgatási, vagy ársadialmá tisztségei. 'Ölt be valaki, a nemzetne velők rendjében, annál felelősségteljesebb tisztet visel. A nemzet vezetőrétegébe tartozni, tehá1 nem egy diploma megszerzését, bizonyos tisztviselői glóbusok elérését, vagy a közhatalom valamelyes részévei való rendelkezést jelent csupán. De nem- jelent önkéntesen vállalt egyesületi elnökségeket, vagy választmányi tagságokat sem. Fe- l-előbség pedig nem csupán hivatali felettessel szemben van. Emisokkal súlyosabb az. a felelősség, amely a mai értelemben vett „vezető“ létemre rám, mint a n&mzettársaknak példát mutató „nemzet- nevelőre“ nehezedik. Hogy időszerű példával is éljünk: amilyen szívesen hatódik meg továbbra is a vezetőférfi -eddigi kis lakásában azért, hso^v a bombesujtott magyar fedél alá jusson, vagy amil ven erős kézzel tudja me szabi ázni szerzésvágyát a könnyű szerzési lehetőségek alkalmaikor a „vezető- férfi“, olyan kicsinyre zsugorodnak össze az igényei annak, aki látja a példát és az esetek tóbíbségében követi is azt. A nemzet jövőjéért való felelősségben osztozni kívánó magyarokat megnyugtatjuk: a fentiek értelmében vett nemsetnevel oá tiszt és. „vezetőiérfiuság“ nem .kevesek .kiváltsága. A nemzeti társadalom épületének hatalmas lépcsősorain csak egy a legalsó lépcsőfok, százával vannak az egyre emelkedő fokok. Senki se higyje, hogy ő áll éppen' a legalsó fokon, aki már senkinek' sem világi that példával. És azi se feledjük, hogy a világosság sokszor a sötét mélységekből villan fel a magasba! Magyar Testvérem, akii olajos kézzel ott állasz a gép teellett, te, aki a paragrafusok sűrűjében keresed' a helyes még- oldásokat, egyesületi elnök légy, vngy egyszerű tizedese egy utcának, mind nemzetoevAők vagyunk! Mindnyájunknak éreznie kell a felelősségéé. De irányt keresünk, magyarokat, akiknek tetteihez szabjuk a saját tetteinket. És ilyenkor a legmagasabb fokon állókra tekintünk. PUSKÁS LAJOS. gémek oöztatlian bizalmát kitérdlemeb je és megmyenje. Ezt pedig úgy fogja elérni, ha munkásságai a törvényeken és jogszabályok on tuilnaienőerii Lélekkel és s'ziwel szenteli enneik a vármegyének, amelynek a mai nappal ténylegesen első tisztviselője lett,. Savból üdvözlöm alispán urat ée ki fejtendő munkásságához /az Úristen bőségés áldását kérem. A f őisp án beszéd e után Ájlay íGaboir dr., Kjo&ozs vármegye uj alispánja emelkedett szólásra és első sízavai- val mélységes hÁdoi.a/ttal éts hálával emlékezett meg országéipitő Kormányzó Urunkról. A megjelentek hosszasan éltették a Kormányzó Urat. Ezután az alispán a belMgymi- niszterniek mondott" köszönetét kinevezéséért, majd a keleti arcvonalon legendás küzdelmeket vívó honvédet nkr öl emlékezett meg. Az alispán kegyeleftes szavakkal emlékjesett meg elhunyt hivatali elődjéről, /majd programjónak ismertetése során elmondotta, hogy olyan közigazgatást kíván kiépíteni^ amely gyors, fele- lősségtelj'0s, a törvényes jiogsza.bá- lyoknak megfelelő puritán igazgatás é's éppen ezért kerül miniden olyan eljárást, amely az élet menetéi gátolja, nem egyszer megállitja s ezáltal eikieseredést vált ki. — Közszolgálatot ma helyesen ellátni —^ mondotta — nem könnyű, ‘die áldozatos feladat. Ezt azonban, megköveteli nemcsak a fegyverben álló honvéd, de a belső rendihez, nyugalomhoz fűződő országos érdiek isi. A fegyelmet, rendet, áldozatos és napi politikától, .személyi áskálóda1- soktól mentes munkát mindern körülmények között meg:köv etetem. — A vármegye nemzetiségi viszonyaiba — folytatta beszédét Ajtay dr. alispán1 — szer elétet, becsületes és igazságos közigazgatást viszek. A jogszolgáltatás és a közigazgatási eljárás terén, a törvényes rendelkezések betartásán és alkalmazásán szigorúan őrködni fogok s rajta leszek, hogy a vármegye nemzetiségei megértést, egymással szemben szeretetet tápláljanak s maradékalarail, minden hátó gondolat nélkül beilleszkedjenek a magyar államvezetés álltai megkövetelt gondioílatkörbe:. A jó és lielyeisen vezetett közigazgatás — tiaipaisiatalataim szerint — -a nemzetiségek közötti megértésnek egyik kitűnő módszere. — Különös gondoskodásom tárgya lösz a 22 -éves idegen uralom alatt tudato'san és intézmény esten lesz eg é- ■niyitieítt magyarság gündozáísa. Ma különösen fontos feladata a vármegyének a hadbavormltak családtagjairól, a haJdlndkkantákról, a hadiözvegy alcrő'l és árvákról való goindos- kodáts. A vármegye szociális igazgatását, amit a kormányzat jelentős összegekkel támogat, az egyházak és a társadalom segítségével elsősorban a háborútól közvetlenül sújtottak s ezek között a bambakámsuh tak gondozására akarom f,ordítaná Az alispán végiül a takarékosság szükségességét hangoztatta s munkájához a főispán és a törvényhatósági bizottság bizalmát, megértését és támogatását kérte. Az alispán nagy tetszéssel fogadott beszéde után a törvényhatóság nevében Boga Alajos dr. prteláfcus» kanonok emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy Kolozs vármegye kör zönsége örömmel és ragaszkodással köszönti az uj alispánt és munkája1' ra Isten áldását kéri. Äs egység mellett Az alispán beiktatása után Forgács József dr*. főjegyző ismertette Borsod vármegye' törvényhatósági bi- zoí/fságának átiratát, amelyet a nemzet politikai egysegének megteremtéséért hozott. Az átirattal kaptárodato- san Kolozs vármegye .löívényható- súgi bizottsága határozatot fogadott el, amelyet felterjeszt, a kormányhoz. A határozat szövege a kövsítkező: — Kolozs vármegye töivényható- sági bizottsága, a th. kisgyülés javaslata alapján örömmel üdvözli Borsod vármegye közönségének a nemzeti erők összefogása tárgyában hozott határozatát, azonban ennek ei'edlményét nem az ugypeveziedt „egypárt szervezetben‘;-ben, hanem a mai különböző irányba törekvő és haladó pártok között egy olyan' egység létrehozatalában látja, amely a háború tartama alatt egyedül biztosítja a m. kir. kormány részére azt az erőt, amellyel a nemzet fennmaradásához elkerülhetetlenül szükség van. — Ezit annál sürgősebbnek ileli„ mert szomorú tapaszadat azt bizonyítja, hogy a különböző politikai pártok az egységre törekvés helyett a széthúzás és egymás elleni egyre élesebb harc felé’ haladnak. — Mindezek alapján felirattal fordul a m. kir. kormányhoz, hogy ennek a széthúzásnak vessen véget és mindén erejével hasson oda, hogy a pártok közötti harcok szűnjenek meg és az oly annyira óhajtott egység immár a tizenkettedik órában valósuljon meg. .Egy kolozsvári adótiszt halálos motorkerékpár szerencsétlensége Felnyársalía egy szekér rudja Beiktatták Kolozs vármegye ■ uj alispán!ét Ă vármegye törvéayhatáságec állást foglalt az egység megteremtése mellett KOfLOZSVÁ^R, Julius íl. Hétfőn délelőttit rendkívüli közgyűlésen iktatta be tisztségébe Kolozs vármegye törvényihatósága Ajtay ‘Gábor dir. alispánt. A magyar Hiszeikiegy Ahaiig- zása után az elnöklő Imczódy-Joks- man Ödön dr. főispán meghatoíti szavak kai emlékezetik meg atz uj alispán elődjéről, á nemrég elhunyt Sízász Ferenc dr. alispánról. — .Szász Eerenc, aki élete utolsó percéig' dolgozni akart és tudott az ő szedetett vármegyéjéért — mondotta /többek között a főispán —* méltán éis1 joggal visel hetije ohmét:' „a vármegye első tisztviselője'''. A töita é ]iyhatásági bizottság Gzász Ferenc dr. érdemeit jegyzőkönyvben örökitettö meg éfe a közgyűlés résztvevői a főiispájnii miegemlékezésit felállva hallgatták végig. Äz uj alispán eskütétele Forgács Jcizsef d’r. vármegyei főjegyző olvasta feli ezután a btöiigy- minitszter leiratát, amely, Ajitay Gábor dr ny. miniszteri tanácsos id.ne- vezéséről szól. Az uj ál ispánt eskütételre küldöttség hívta meg a közgyűlési terembe. A terembe lépő alispánt a törvényűiatiósági bizottság tagjai és az egyházi, kalóriád, valamint polgári hatóság,clk megjelent képviselői Wkesedeasel üdvözölték. A hivatali efekü letétele után, Foia gács József dr. főjegyző átnyújtotta Ajtay Gábornak az alisipánd hatalmai jolképoző őisri vármegyei pecsétet és néhány keresetlen szóban, biz- tciäitottar az uj alispánt a t.isztvisisilói kar odaadó mim kásságárói]. A főjegyző szavai után I néződvJőksrnan Ödön dr. főispán köszikv tötto Akay Gábor dlr.-í, — Alispán ur előtt az a szép és nemes feladat áll — mondotta a fő- isţr>ân —, hogy a vármegyB kozönsé-KOLCXZSVÁR, jul.ius 11. Megnecn- ditő szereimsatiienség áldózata tett Vasvári László Eperjes-utca 3. szám (alatt lakó 35 éves kolozsvári adótiszt. A fiatal tisztviselő légen Kolozsvárról kivitte családját Magyarkapus községbe ş most hétfőn' meg akarta látogatni. Motorkerékpáron induiit el Kolozsvárról s a déíii ófrák- ban már Szász fonásén volt, ahol mint mondják,, időzött egy keveset, majd tovább akarta folytatná útját. Szánzifenes határában egy előtte robogó gépkocsit akart megelőzni, de közben unotorkerékpárja űeídült'ödiött' a»z autó sárhányöjánalk, úgyhogy ennek következtében a motorkerékpár irányt változtatva uinigy lenőlniottel balra sodródott és beleütközött egy szembejövő szekérbe, olyan szenen- csétlieintU, hogy ' a szekér rudja a motorkerékpáros Vasvári I^ászlónak a gyomrába fur&dolt s yaLásáí|g.al íelnyársal’a. A torzaldnas szerencsét] eniéisg szemtanúi telefonon azonntaí ért esi- fett 'k a kotC'ZisVci.ri mentőket,, akik a mentőautóval 3—10 perc leforgása ntett TTv'r l<i is érloeíztek a hdv.szinre és mindent mégis érettek, d.: a s-.r- rcnc útlcn emberein már nem sikerüli isegitemi, mert néhány perc múlva anélkül, hogy GStzmóieitet egy pillanatra is vifsszaniyerto volna, a, heslyszineri meghalt. A szerencsétlenség ügyében) megindult a hatósági vizsgálat a felelősség kérdesének meg- állapitásána. A tragikus véget ért adó tiszt halála Kolozsvárom nagy megdöbbenést, keltett s családja iránt osztatlan részvét nyilván/uJ naeg. ___________________‘ .-435 ELLEJSZÉK tábori posta ja Kerekes Márton őrvezető a C.-444. tábori pos- taszámról szerető üdvözletéi küldi szüleinek testvéreinek és rokonainak és üzeni, hogy jő1 van, ne aggódjanak érte. Gáli István tizedes a C.-híi tábori postaszám■ ról üzeni feleségének, szüleinek, kislányának rokonainak és kollégáinak, hogy jól van, egész séges. Mindnyájuknak üdvözletét küldi. Zatoschill Ottó honvéd u C.-444. tábori posta számról üzeni feleségének, rokonainak éi nyomdász kollégáinak, hogy jól van. Szereti csókjait és üdvözletét küldi. Dáné Tibor hdp. őrmester: Mann Béla tizedes Márton Márton és Kamilli Zoltán őrvezető. Un- gór Károly szakaszvezető. Komáromi Gábor ét Szilágyi Sándor honvédek üzenik az L.-Só.'}. tábori postaszámról hozzátartozóiknak és ismerőseiknek, hogy mindnyájan egészségesek, üdvözletüket küldik és sok-sok levelet várnak. Mezey Béla honvéd a K.--41S. postaszámrol üzeni feleségének és leányának, hogy jól van Minél több leveiel vár. Dohánygyári kollegáit üdvözli. Balogh Dezső honvéd a H.-707. tábori postaszámról üzeni szüleinek Kovászodra testvérei nek Somkerékre és Pávára. Sag:, Lénké neb Sepsiszentgyörgyre, hogry jó! van egészséges érte. ne aggódjanak, mindnyájukat szeretette csókolja. Ismerőseinek üdvözletét küldi.
