Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-11 / 154. szám

FLL KNZ«K 19 4 4 Jnlin« 11. T Lengyelország az idő sodrában \/ .uigol—amerikai -szovjet politikai együttműködést súlyosan zavaró pontok e-.-vik légién végesebbik« minden bizonnyal a lengyel kérik*, amely most .1 keleti arcvoual középső és déli s/ok.w.án folyó harcok alul ismét a világ érdeklődésének előterébe kerv.lt. A csaknem naponta énke/.ö távirati ylentesek, melyek a kénd&bcn felmerülő újabb romé ivek« cs relic/segeket riv.^/icik, inkább alkaU masak a kérdés nonyoluioabHi tételére, mint annak tisztázására. A lengyel kérdés vizsgálatakor két szem­pontot kell minden esetben figyelemre mél­tatni: i. az orosz és Lengyel nép egymás iránti mélységes aaitugonizmusát és 2 a szov­jet egere nagyobb befolyását két szövetsége­sére, Angliára és Amerikára. 'Ha e két szláv nép egymáshoz való viszo­nyáról besaelünk, úgy nem azokat a szem­pontokat kell éntmi, amelyek két nemzetnek az összeköttetéséből, barátságából, vagy kul turaks kapcsolatából erednek, hanem ellen­kezőleg. A két nép a történelem évszázadaim keresztül többször, állott egymásai ellenséges, viszony ban, nuni békességben. A lengyel né­pet műidig vészéi yezreitttc a keleti orosz tömb és Oroszország imperializmusa már a XV. századtól ránehezedett Len gyei orv ág nyu­galmára. A történet! mi ténye* vizsgálatinál vdágiik ki. hogv a lengyelek orosz gyűlölete nemcsak a XVIII, századbeli eseményeknek, kövatikezmenye, hanem már sokkal régebbi időtkne nyúlik vissza- A lengyel történelem a lét bizitosuasinak kifogyhatatlan küzdelme. Háromszori felosztása után is ez az élni aka­rás valósította meg az 1918. november 11 -ét, amikor Pilsudszky vezetésével megalakult az uj lengyel állam. A lassan felépülő lengyel államnak veszedelmes el'éri fel évé válik a szovjet birodalom. A pár környéki békekon­ferenciák meghúzták ugyan a két ország ke­leti, illetve nyugati határait, de ez koránt­sem alakult történelmi tényeken. A két or­szág közötti határ a történelem folyamán annyit változott, hogy állandó szilárd jellegű határvonalról ezúttal sem lehetett szó. Végül a szovjet csapatok veresége biztosította a ha­tárvonalat, ami azonban az oroszok szemé­ben mindannyiszor önkényissmek szánárott- Tdjzenöt esztendő pergett le, s ez idő alatt az oroszok soha nem mulasztottak el egyet­len kínálkozó alkalmat sem, hogy a lengy e­leknek ne kellemeolcnkecltek volna. (Versen­gés Vilmáért.) Közben a pdriskörnyéki igaz­ságtalanságok 1938-ban Történelmi esemé­nyekké értek. A németek előretörése a Szű­ri éta-vidékre. a cseh állam felbomlása, stb. jelentős eseményszámba mennek. Lengyelor­szágot egyrészt kisebbségi politikája, más­részt szövetségesei kaftasz/trófába . sodorták. 1939 augusztus utolsó hetébe nmegnemcíma- dási szerződést kötött Németország a Szov­jet-Unióval, s igy Lengyelország két hatal­mas szomszédjának gyűrűjébe került. Szep­temberben már úgy a német, mint a szovjet csapatok átlépték a határt és harcok köze­pette nyomultak előr a lengyel területen. A két hadserg bresztlátovszki találkozása egyben Lengyelország negyedik felosztását is eredményezi. A lengyel kormány emigrációba vonul. Az 1941 junius 22-1 szovjet—német ellenségeskedés beállítja a mai helyzetet. A londoni emigrációban Sikorski -tábornok, a lengyel kormányéinak kezdetben a legme­revebben elzárkózott minden olyan • lépéstől, amely engedékenységre késztette volna a szovjettel szemben. Ennek oka az oroszok által megszállt területről elhurcolt lengyelek sorsa volt. A viszony nehezen alakult ki a két nép vezetői között. Az angol és amerikai közbelépések ás meghiúsultak a makacs szov­jet magatartáson. Végre mégis megegyezés következtében kialakult a diplomáciai össze­köttetés,, s a londoni lengyel kormány nagy­követséget létesített Moszkvában. Az angol­szászok lallkéis mer éltét súlyos bűnök terhelték s ezárt többször y közbenjártak Moszkvában végleges megegyezés létrehozása tárgyában. SikorS'ki útja elé azonban mindig akadályok gördülitek, míg végre kitört a kassai és az ottani borzalmas feltárások a diplomá­ciai viszony inegszakitásához vezerire*. Síkorski május 3-1 rádióbeszédében szögez­te le kormánya álláspontját a lengyel—orozz kérdésben: . Kész barátságos kasŐca.oao'nkpc b2bD-,DD 1. Kész barátságos kapcsolatokat ápolni a szovjettel 2. Kéri a Szovjet-Unió kerületéről a len­gyel katonák, a fegyver forgató lengyel fér­fiak és államférfiak szabad on boc?i kását. 3. Tiltakozik a Kelet-Lengyelországgal ‘szemben támasztott* szovjet igények ellen. 4. Szovjet segítség az önálló Lengyelország m egteremtésére. Az orosz—lengyel diplomáciai konflik­tusai az angolszász lapok is behatóan foglal­koztak. Visinszk v akkori helyettes külügyi népbiztos gróf Racinsky lengyel külügymi- n is/terhez inté/oct levelében a felelősséget lengyel részre akarta háriitoni, s egyben kö­zöké a szovjet feltételeit a lengyel orosz, együtt működés tekintetében: /, A lengyel kormány szovjetellenes tag­jai váljonok ki. z., Szüntesse he a szovjetellenes propagan­dát. j. \ 'on jók ellenőrzés alá a lengyel emig­ráns sajtót­4, Szüntessenek meg minden további vitát Lengyelország jövendő határairól és a háború utáni helyzetéről. Az angolszász államiérfiak és .1 kormá­nyok tehetetlenül á'kxtHtuk a kút nemzet hi­vatalos .illásrx'ntj-.úiak surlódó malomkövei közöt* Befő! v .l uk gyengeségére mi vem *el- lenff'.őbb, mi.'.t hog-v S de órái r.'Homokot ,.repülősz.rrcncsérl ."meg“ kellett hogv érje. mert ezekül remélték a kiig) el álláspont szilirdiágánnk megtörését. A szövetséges hatalmak a világháború má­sod k szak a* 7 .ínak kezdev'/ir sziik'égesnek láttáik hadicéljaik és a háború unni törek­véseik le szöge zését, antei vet ezúttal nem kü- lon-kü’öi nviLukozarokban fektettek Íz. ha­nem közösül bocsanotr.tk ki. Valahol az At­lant-óceán egyik hajóján irrik al í e tő .* ’• nelmi Okmányt, am elv az •Atlanti Charta" néven ment köztudatba- A szövetség -ok rc4i augusztus 12-cn kelt nyilatkozata a kö­vetkező nyolc porul or tartalmzaza: 1, Országaink nem keresnek a maguk ja­vára sem terület;, sem egyéb természetű gya­rapodást. 2. Nem törekednek semmiféle olyan terü­leti változásra, ami nem egyezik meg az il­lető népek szabadon kifejezett akaratával. ?. Tiszteletben tartják rruniien nép jogát ahhoz, hogy kormányformá át, amely alatt élni akar. megválassza és az a kívánságuk, hogy a szuverén jogok és az önkormányzó. Visszaadassanak azoknak, akiket erőszakkal fosztottak meg tőlük­4. Azon lesznek, hogy a fenrutlló kötelezett-' ségeiket tiszteletben tartva, egyenlő feltételek mellett segítsék elő valamennyi nagy vagy kis, győztes vagy legyőzött állam részesedé­sét a kereskedelemből és a világnak azokból a nyersanyagaiból, amelyek gazdasági jóT.- tük szempontjából szükségesek. j. Arra törekednek, hogy gazdasági téren minden nemzet között a legteljesebb együtt­működést valósítsák meg, s ezáltal minden-< kinek jobb munkalehetőséget, gazdasági fel­lendülést se szociális biztonságot biztosítsa­nak. 6. A náci úranmzmus -végleges leverése után olyan békét akarnak megalapozni, amely minden nép számára megadja annak lehetőségét, bogy saját határain belül blzto-n- ságban éljen cs amely biztosítani fogja azt, hogy minden ember minden országban életét félelemtől és szükségtől mentesen élhesse le. . 7- Ilyen békének minden embert abba a helyzetbe kellene hoznia, hogy a tendereken és óceánokon akadálytalanul utazhassák. 8. Azt hiszik, hogy a világ valamennyi nemzetének reálpolitikai és szellemi meggonJ áolások miatt le kell mondania az erőszak használatáról. Azt hiszik, hogy az általános biztonság egy szélesebb é< állandó rendszeré­nek megalapozásáig ezeknek a nemzeteknek a lefegyverzése elsőrendű fontosságú, mivel semmiféle jövőbeli béke nem tartható fenn, ha egyes nemzetek szárazföldi, ten ceri, vagy légifegyvereket továbbra is arra használják I fel, hogy határaikon kívül támadással fényé- > gessenek. Ugyanígy elősegíteni- és támogatni j 'fognak minden olyan intézkedést, amely ţ j békeszerető népek számára a. fegyverkezés ! nyomasztó terheit megkönnyíti.­Az angolszászok képviselői a területi kér- j déseket illetően a Chartában, amellett, hogy ! egyik fél sem akar területileg gvaraoodtr.. ' két alapelvit szögeznek le; az együk az. hogy a " rü*~':i változásoknál a népek szabadon ktfcytz^rt óhaját tartják irányadónak (2- pont), a má­sik pedig a szuverén jogok visszaállításakor, ahol attól erőszakkal fosztották meg a népet, •• úgy, hogy az. illető nép maga választhatja , meg kormányformáját. (3. pont). Lián gsulyoznunk cs 'felesleges. hogy a szovjet semmibe sem veszt az Atlanti Charta kitételein, a ma legaktuálisabb kérdésben pél­dául. a lengyel kérdésben. Köztudomású, hogy a szovjet nem is o'y rég az 1939-os len­gyel köztársaság ţi .százalékára jelentette be igényét. Ezzel az igénnyel szemben London és Washington tehetetlen ül áll és mit. sem tud tenni a lengyel érdjeitek védelmére- A „Svensk Tidskrift“ cámő svéd folyóirat beha­tóan fodalkozák egyik nemrég megjelent számában a lengyel)—orosz viszonnyal és megállapítja, hogy 1. Lengyelország az angolok szövetségében harcol a németek ellen. 2. Moszkva igényével a Curzon-vonalra megindult a követelések lavinája. j. Sztálin a Chartára hivatkozva, de ezzel össze nem férő kárpótlást követel: ad iák a lengyeleknek Kelet-Poroszországot, Sziléziát és az Oderától keletre fekvő területeket, ugyanakkor hangoztatva, hogy „nagy, önálló Lengyelországot akar“. 4. Churchill ez év februáriban kijelentet­te, hogy támogatja a szovjet terveket és hogy az Atlanti Charta nem vonatkozik a legyő­zőitekre. i. A lengyelek tiltakoznak a Chartában lejek te tett szellem megsértése ellen. Az orosz—lengyel viszony megjavítása ér­dekében lengyel részről számos * próbálkozás törtónt, a lehető legkevesebb eredménnyel. Mikolajezyk jelenlegi lengpisl kormánylő Sikorsk tábor­nok most egy éve történt halála alkalmából beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy kormányzatinak demokratikus törek­vései v.hozat!anok. Továbbra is hajlandó arra. hogy felvegye a politikai kapcsolatokat a szovjettel, s íenrutartsa a ió .szomszédi vi­szonyt Szovjetoro-'zországgal, de a feltétele­ken nem változtathat. A lengyel dráma még korántsem ért véget. Moszkva követel, London és Washington tehetetlen vele szemben. A sok küzdelmet lá­tott lengyel földön pedig folvik a harc . • . Egy azonban bizonvos: a jövő békeszerző­désének időtillóan kell megoldania a sokat szenvedett lengyelek sorsát, mer: enélkül nem lehet elképzelni a Baltikumtól a Balkánig teriedő térség nyugaLmát és fejlődési lehető­ségét. SZABÓ ENDRE. Julius 20-ig kellbeieleitenlök adataikat a kolozsvári egyesül s leknek KOLOZSVÁR, jiilius 11. A belügyminiszter el­rendelte az egyesületek működésére vonatkozó adatok összegyűjtését. A miniszteri rendelet szerint a társadalom erőinek jelentős részét szervezték meg hazafias, gazdasági, társadalmi, jótékonvsági és más különböző egyesületek ke. relében, amelyek a társadalom legkülönbözőbb rétegeihez tartozó tagok millióit foglalják ma gukb&n. Az egy sülr-tekröl vezetett nyivántariá. sok nem adnak áttekintést az egyesületek mű­ködé éröl és azok viszonyairól. Lzért a beliigy- inbtiszter utasította a város vezetőségét, hogy gyüjísc össze ;</. egyesületek működésére vonat­kozó adatokat. A belügyminiszter rendelele szerint a levente, sport és érdekképviseleti egye­Napi 24 fillér járulékot kell fizetni a háztartási alkalmazottak öregségi biztosítására KOLOZuS\ ÁR, ju.Ln.U3 l k A belügry- miiiiscter 2*40.000—1944. számú- ren delekével julius Ti hatállyal éteLbe- lépíette a. háztartási alkalmazottak öregség, tutkkaiüság. özvegye=- árvaság esetére szülő kötelező bizto­sítását. A rendelet értelmében ezek a munkává! falók javstiatmazásuk nagyságára való t eintet nélkül a 7. napibé.•osztályba tartozóak, 5.20 P átlagos májpibárrel számítva. Az öregségi, rokkantsági, özvegy­ségé és árvaságí biztosítási járulékot és járulékpótlékot azokra a napokra kelj fizjertni. amelyre a betegségi biz­tosítási járulékot. Az uj járulék és járulékpótlék együttes összege napi 0.24, illetve havi 7.20 pengő. Ezt ^ járulékot a munkaadó a betegségi és r^, brlieseti biztosítási járulékkal ecyüU utólag, minden hónap 15- napján kö­teles az OTI felszólítása nélkül meg­fizetni. Az OTI a háztartása alkal- mazjUa/k után fizetendő össze* tár­sadalombiztosítási járulékot egy ö*z- szegben köteles kiróni. Az 1944 julius 1-e után munkába lépett háztartási alkalmazottakat az öregségi, rokkantsági, özvegység! és árv&ságí kötelező biztositás szem­pontjából neim kel! külön bejelente­ni, viszont a julius l-e előtt alkal­mazásban voltakat az 0T[ felhívá­sának kézhezvételét kpvelő naptól számított 8 napon belül újból be kell jelenteni, annál ,a kerületi pénz­tárnál vagy kirendeltségéi-, amely a műkaa-Iához a felhívást iküí-döttie. VfT***"- rí- ~ Dr. JANCSÓ ELEMÉR szerkesztésében megjelenő Erdélyi ritkaságok uj sorozata állandóan kapható: Wesselényi Miklós: Szózat > I — II, —------------— Pengő 16. Benkő József: ^ Udvarhely megye leírása ~ Pengő 10, Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek I—II- — — — Pengő 21 Böíöni Farkas Sándor^ Az uj Erdély hajnalán — Pengő 8. r-rvv* ^ -!k -■ Kapható az enzék könyvesboltban Kolozsvár $ Mátyás hirály*té? -ssáns sülelek kivételével az. összes ejryesületeknek Ü nap alatt három példányban nyilvántartási ür lajiot kell kiállitaniok. A kitöltött üriapokat a 15 napos határidő elteltével a város polgármesteré­hez kei! beadni. A belügyminiszter nyomatéko san felhívja az egyesületek -vezetőségét e határ idő betartására, annál is inkább, mert azok ellen az egyesületei; ellen, amelyek a kérdőíve kel nem töltik ki és nem adják be, hatóság- utón történő feloszlatás Tárgyában az eljárási meg fogják indítani. Kolozsvár 'áros polgármesteri hivatala a adatok kitöltésére szolgáló űrlapok kiadását » szükséges utasításokkal együtt már megkezdte, Az űrlapokat e hó 20-ig kell beadni. . ___

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents