Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-08 / 152. szám
8 ín-Sl J ii 1 î n s R. ELLENZÉK 'otava#: tmitftflBBRBgifll DÉLERDÉLYI HÍRADÓ Komoly én gondterhelt hangulatban emlékezett inog- a. 10 mân* sajtó az omstz habom mogiiuli- üisanak harmadik A\ifoaMu>l ójától. \ lapok hangoz látják, hogyi Románia az őt. 1940-ben ért igiiizmigdialamsÁg helyrehozása 'érdek eben ragadott fegyvert és barom év alatt már rengeteg áldozatot hozott Európa és Románia közős ügyéért. Az ország most nehéz órákat él. Egy része isméi omsz megszállás alatt, áll, a meg nem szállott területeket, naţ vonta érik a légitámadások), menekülök tizez.rrá vándoroltak el az ismét megszállt Dnyeszteren in'mend részekről s az ó-királyságból igen sokam költöztek á‘t Dé Leadlélybe és a Bánságba. A son’s Oroszország Balkánra vezető útjába állított. — Írja Pandit 'Seiearu a Curentul junius 23-i számában — s már puszta létünk is, mint. nem- szláv népé, ellentétben áll az orosz érdekekkel. Államnnk megalaikulá- sa és politikai újjászületésünk egybeesik az Oroszországot 1852-befn Szabászt ápolnál ért vereséggel. Ha nem dőlt volna össze a cáj-izmus a múlt világháború v gén, Nagyroimá- nia sem tudott volna megszületni. Igaz, hogy az oroszok a múlt háború alatt titkos szerződésben hozzájárultak Erdélyinek Románia résziére való biztositásáhaiz, de Palivan orv tábornok már abban az évben iklje.len- ■ tette, hogy Románia területi gyarapodása veszélyt jelent Otroszország- ra nézve. S ez igv lesz mindaddig — fedezi be Sea cam —, amiig megőrizzük politikai függetlenségünkéit és nem-szláv n.ép maradjunk, mely Oroszországot, a balkáni szlávok tál elválasztja. Az oroszok Balkánra törekvése, a kibékitlieteílen orosz—román ellentét, Románia ék-szerepe keleti és díéli szlávok között, a magyar politikai szemlélő számára is bőven nyújt anyagot a gondolkodásra,. Valamivel bizakodóbb az Universul névtelen cikkírója, aki Simeon Darnutiuna.k 1848-ban Balázsfalván mondott beszedet idézi: ,.Nemzetség nélkül sehol sincsen szabadság, világosság, csak csapás, íötétség és alóltság. Ami a világosság a látásnak, a nap a növények növekedésének, a szó a gcxn adatnak, az a nemzetiség minden népnek“. Európa ujjárendezéss a nemzetiségi elv nélkül nem lehetséges, a románok pedig biztosak abban, hogy amint kivívták függetlenségüket-, majd 1918-ban nemzeti egyégükct, ugyanúgy a jövőben sem lehetséges, hogy az életihez és a nemzeti egységhez való jogukat elhomályosítsák a nemzeti jogok és a nemzetközi jog örökéletü törvényeitől idegen szempontok. A múltban bizonyos körülmények között kénytelenek voltunk ellenségeinknek engedni — úgymond — de ez nem tette kétségessé igazságunkat s a nemzetközi rend csak a függetlenség és a nemzeti területek tiszteletben tartásán épülhet fel. Amti eddig a pódiumról hirdettek a határon túl, azt most imába foglalják. Az ismert közíró, akinek néhány hónappal ezelőtt a Curentul külön rovatot nyitott az erdélyi magyar kérdés számára, most az erdélyi görög keleti és görög katolikus" ifjúság vallásos mozgalmairól számol be. A szebeni és balázsfalvi egyházi ejedelmek vezetése alatt álló erdélyi egyházak a világi elemet is bevonják a vallásos életbe, s mi hozzátehetjük, hogy ezt az óki- rályságbeii román egyházaktól eltérő világias és önkormányzati rendszert a görög keletiek és katolikusok részére az 1868.-IX. és XXXIX, magyar törvénycikkek valósították meg. A román ifjúság visszatért a valláshoz: harcol és imádkozik a holnapért. Nem állt meg az élet a dél erdélyi magyarság berkeiben sem, noha Brassót, Szebenit., Temesvárt, Áradni bombatámadás érte, a férfi Lakosság nagyrésze a frcmton vagy- munkaszolgálaton vau, a menekültek elárasztották Délerdíélyt. Az erdélyi magyarság jól bevált, nagymultu intézményei azért folytatják munkáinkat. A Kisebbségi Köriévé!-bői tudjuk meg, hogy az Erdélyi Magyar. Gazdasági Egyevsületn.?ik 208 gazdaköre van s az Észak-Erdélyiben ismert munkán kívül legutóbb iSizász Pál elnök vezetésével a falusi nép vászonnal való ellátása érdekében indítón akciót. Az Erdélyi Gazda N agyéi iye( le 11 n mgj e fenő dől erdő 1 y i kiadását Kacsé Sándor, az isimért iró szerkeszti s egyik legaitóibbi számában arra inti a. gazdaközönisléget, hogy az aratás alkalmával vigyázzanak az el leans ég gyuj főlapjaira*. Ez a. kérdés is közös ugye az északi és dél e rd ól y i magyaroknak éppen úgy, mint a, bábom és a bombázás. Huszadik évfordulóját töltötte be a 'Szövetkezés eimü kétheti Lap, a Hangya szövetkozieti központi liiva tálos lapja, amelyet Fekete György szerkeszt. Kuloiwusen meglep egyik utóbbi számában az iskolaszövetkezetek szép munkája Dél-Erdélyben. Az iskolaszövetkezetek én keresztü l hívja fel a figyelmet Fekete György aura, hogy a gyermekeket <Vvná kell az ellenséges robbanószerek érintésétől, mert a robbanó játékszer éppen olyan veszélyes lehet, minit, a fel nem robbant lövedék. Egy ilyen „•döglött, gránát“ legutóbb bárom to- roc k őszen t gyorgy i játszadozó kis gyermeknek okozta a halálát. A magyar toll mcwt is a ncpkltebbságj. élet szolgálatában ül. A délerdélyi magyarságnak két irodalmi és közművelődési jellegű társasága van. Egyik az aradi Kölcsey Egyesület, másik a temesvári Arany János Társaság Mindkettő munkássága a viszonvok folytán eddig egészen szűk keretek köze szorítkozott, vagy pedig teljesen megnémult. Az. irtritó évben mindkét egyesület egyre több életjelt ad magáról. A Kölcsey Egyesület regénypályázatot hirdetett s az első dijat 50.000, a másodikat 30.000 lejben állaprútorra meg. Ugyancsak könyvkiadási vállalkozásba is kezdett a Kölcsey Egvesület és a ..fecskés könyvek1' sorozata valóban igen szép sikert ért el. Ebberv a sorozatban eddig egyetlen eredeti, uj munka jelent meg: Szeinlér Ferenc Hazajáró lélek c. könyve, melyben az iró szép emléket állít elhunyt apjának A sorozat többi száma Mik száthnak, Gárdonyinak, Móricznak, Tömörkénynek egy-egy regényét, vagy elbeszélés- gyűjteményét vitte el a délerdélyi magyar olvasókhoz. A Kölcsey Egyesület nemrég választotta meg elnökének Olosz Lajost akiben az egyesület olyan irányítót nyert, aki fiatal segítőtársaival a délerdélyi néip élet érdekeit és a legtisztább irodalmi szempontokat egyaránt szem előtt fogja tartani. A Kölcsey Egyesület egyébként már az elmúlt évben is két pályadijat tűzött ki magvar középiskolások részére. A pályatételek time: ,,A magyar Urai költészet eszmevilágának fejlődése Balassa Bálinttól máig“ és „Erdélyi tudósok és irótk élete és munkássága az emberi művelődés szolgálatában“. A két pályázatra összesen öt pályamunka érkezett be. Az irodalmi pályázat 5000 lejes diját Dani Jánoe, a gyulafehérvári róm. kát. főgimnázium VIII. oszt tanulója nyerte, a másik pályázat első diját nem adták ki. Az irodalmi társaságok, gyűléseit is gátolják a háborúval kapcsolatos korlátozó rendelkezések. A temesvári Arany János Társaság ezen úgy sjegiitett. hogy tagválasztó gyűlés helyett a „Havi Szemle“ hasábjain szólított fel nyolc délerdélyi írót arra: tekintsék magukat addig is, amig meg választhatók lesznek, a társaság tagjainak. Ezek; Bujthos Mihály lelkész, dr. Boros Béla teológiai tanár, Deprcczeui István lelkész, dr. Fodor József lelkész, Kakassy Ilidre lap.v/enkes/.tó, Kulcsár S. Kálmán újságíró, Nemes Elemér rcf. püspökhelyettes, Szepesi Nils István lelkész! A társaság egyébként januárban verspályáza/Oot hirdetett, melynek eredményéit a bíráló bizottság hosszabb megfőni tolás után júniusban hirdette ki. A p.tly izatru beérkezett 319 vers arról ad hírt, hogy ma Délerdúlyben mindenki költőnek hiszi magát. Talán minden naás, külső tevékenység hiánya és a magyar irodalmi központoktól való elszakítotts.íg kényszerít ma mindönkit írásra ti ez biztatja azzal a kc-zdő írókat, hogy tehetségük kdinnyén érvényesülhet. A nagy érdeklődéi* azonban úgy látszik nem volt arányban a pályázók tehetségével: a pályázaton egyetlen öin/ílló uj tehetség sem tűnt fel. Az elismert írók jórészének a pályázattól való tartózkodása miatt most is, mint a lóéli Hírlap 194z. évi pályázatán, középszerűnél jobb munka ahg crkezeKt be. A biiáló bizottság éppen ezért nem adta ki az első dijat, hanem hat 3000 lejes dijat osztott ki. A nyertesek a következők: 1.* N.kodémusz Károly A henger és én c. verse. z. Reviczky Mária öt verse. 3. Fráter Balázs: Ave Március. 4. D. Vass Alisért: Éjfél lehetett. 5. Magva- rossy Zoltán: Tájkép szüretelőkkel. 6. Róz a Anna; Akik láttuk. Ezeken kivüí még négy vers nyert dicséretet. Az ÉsEakjcrdclybcn is elismert Írógárda tagjai közül legutóbb Kahós Éva jelentkezett önálló verskötettel, Szemlcr Ferencnek ped-g a ..Havi Szemle“ egv hosszabb elbeszélő költeményéből közöl részletet, melyben Dsida Jenőről emlékezik. Dtda is élete -végén több elbeszélő kölleifiénnvel tette a nevét emlékezetessé. A kisebbségi sorsban felgyűlt mondanivalók legkifejezőbb formája, úgy látszik, a vers. Az egyetlen magyar főiskola Dél-Erdélyben a nagyenyedi Belli len-kolkgum teológiája. Az einyedi teloógiát Bethen Gábor 1622-ben emel t o' akadémiai rangra. A tieol.ú- g-La 1896-ban beszüntette munkás^V- gát, mivel a millenium után a lelkészképzést a Kolozsváira áthelyezett teológia végezte, de a bécsi döntés után isméi megkezdte működését, mert Délerdólyben 'egyetlent mag-tar protestáns lelkészképző intézet sem maradi. Az enyedí teológiáinak a legutolsó iskolai évben 12 harmadéves, 4 másodéves és 4 elsőéves hallgatója volt. A teológia tanulmányi felügyelője Nagy Ferenc református püspökhelMetites, aki mellett négy beírniakó teológiai tanár és kiét bejáró előadó működik. A csekélyszámu hallgató korántsem elég a református egyház Leliké- szi utánpótlásának biztosítására s igy egyre több egyházközség marad lelkész nélkül. Az alacsony létszám azzal magyarázható^ hogy az érettségi után papi pályára menő fiatal embereik nem kapnak a katonaságtól tanulmányi haladékot, hanem ha aktban a korban vannak, előbb le kell szolgálni ok k atonai éveiket -és csak azután iratkozhatnak be a.teológiára. Ez a rendelkezés egyaránt sújtja a más felekezetű llelkeszi páHegyi Endre versei: S’z&zHtytnada&ak Szállnak rajokban a szörnymadarak, a végtelen kékség csendje .alatt. Nem sasok, nem griffek, nem keselyük, testük hüs acél, a s>zinük ezüst. Ha bugásuk hallik, tompa moraj — megáll a mozgás, az élet kihal. Vak félés leihe csap, rossz pillanat, kutyáink szűkölüek s vonitanak — Falun Nehezen melegszik nagyon itt a nyár, ribizke ha lesz június végire, a tóban nem úszkál püffedt békanyál, a tejünk is sovány, mimes semmi föle. \ £ , Ebben a hegyek közé zárt faluban töltöm napjaim, több már mint négy hete, kívánnék jókat — s azt eszem, ami van, étel a krumpli is nemcsak a csibe. Nem is illenék hozzám most a jó, melyet csak egy adhat nékem: othonom — hogy ne idézzem, ne essék róla szó minden percünkben, nincs olyan napom. Ottmaradt a ház, a kert, sok nyári szín, virágait most a kétségek szedik — közelben elárvult házak romjain két bomba tölcsérre éktelenkedik. lyára készülő tanuló ifjú áj/ot akik közül a magyar cvanpéliku-ok és az unitári'U ok megáil&podád ko lőttek a refonná tus. egyházzal, hogy az ő lelkész-jel ólt jeik io a reforma'us teológián kaphatnak kiképzést. A kerenztény egységről ir tanulmányt a Havasi Szeműn májusi számában A.rgay György, a magyar evangélikusok szu.petri n tend ease. Megállapítja, hogy a keresztény egység forró vágya nem- a papoktól indult 'ki, hanem az egyszerű nép lelkében született meg, tehát a laikusok szívügye. A nép a keresztiény egység alatt azt érti, hogy az egyházak nie torzsaikodjaruak, ne ócsárol- ják egymást, ne igyekezzenek egymás híveit elhalászni, hanem éljenek békességben egymással. Ennek az egységnek véleménye szerint nincs semmi akadálya, -öt az már meg is valósult. Megteremtette azt egy minden emberi erőnél hataima- sabb kényszerűség, a körű lőtt uruk tomboló borzalmas háború. Most nem az a fontos, hogy az emberek rui. rt félik az Istent, hanem a lényeg az, hogy higyjenek benne s ez a lényeg benne van minden keresztény felekezet tanításában. Megmutat kozott ez az egység a bomba támadások alkalmával, amikor* az emberek egymáson igyekeztek segíteni vallásra való tekintet nélkül. A cikkíróié Llf ész pedig egy római katolikus lelkész inellett temetett német katonákat. A keresztény egység létező valóság, csak eddig nem vettük észre 63 nem fektettünk súlyt reá. A vallási könyvek • csak arról elmélkedtek, hogy mi a különbség a keresztény vallásfelekezetek között, mi az, ami elválasztja őket egymástól, die nenn mutáltak reá arra, hogy az egyházaik miben egyek. „A hit nem lehet elválasztó fal magyar és magyar között. Ellenkezőleg: ismertető jel. Isten ennek szánta És ahol a hit nem ez, ázt nem Isten, akarta, emberek tették elválasztó fallá. Az élet azonban rájuk cáfol. Ión az éleiben számtalanszor boldogan tapasztaltam meg a keresztény egységet, azért hiszek benne, szenvedélyes meggyőződéssel teszek vallást róla és fogom Szüntelen fanatikusan/ munkálni mindig és mindenütt, utolsó szivdob- bajnásomigl“ — fejezi be vallomását Argav György. A Havi Szemle júniusi számában Horváth Jenő nagyenyedi teológiai tanár szól hozzá a keresztény egység kérdéséhez és belső lelkiismeretvizs- gálaiot sürget. Magyar papok beszélnek ezeken a sorokon át s valahogy a mi kisebbségi sorsból hazajáró lelkiismeretűm két is megszólaltatják, amikor még tudtunk a kereszténység felekezeties formái és pántcélokra elorzott jelszavai nélkül is magyarok és emberek lenni. A másik alapvető kérdés, amelyről a Havi Szemle most kezd el cikksorozatot, a népi élet kérdése. A legutolsó számban Nagy Ödön népi műveltségűnk teljes kialakulására mutat iá meggyőzően. Ugyancsak a népi műveltség miatti aggodalmat érezzük meg- a Kiss Béla cikkében is, aki három előző cikke folytatásaképpen most a hét falusi, csángó magyarok épitőmüvészetéről ir. A cikk több rajz kíséretében képletesen ismerteti a csángó kapu fejlődését és di szí testeit. A szám többi részéből megemlítjük Rass Károly cikkét br. Jósika Miklósról, egy lürandello-fordítást Horváth István és Boldizsár Iván novelláit, Debreceni István, Fekete Lajos, Török Sophie és JaiiklV vich Ferenc verseit, és fordításait. A Figyelő rovatban. Vita Zsigmond, d:u Vass Albert, Puha .Sándlar és Vincze László Írásait találjuk. A Havi Szemle címlapján jelképes rajz áll. Jobbra a gyulafehérvári ka- tedrális, balra az enyedí vár templom tornya s közöttük friss hajtásokkal teli ágon madárfészek. Belőle a béke galambja száll az ég felé. Üzenetet jelent ez a írd számunkra: a ke- resztélniy hitből és a magyar múltból megujhodó emberibb életforma üzenetét
