Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-08 / 152. szám

1944 július 8» ELLENZÉK. SZABÓ ENDRE RIPORTJA i Fillérek csermelyétől a pengők folyamáig m m n '»ZÍ3&áL2tX&£*3iK. Az Iskolaszövetkezet — a szövetkezés iskolája Harsogva jő két vadpatak, Egy harmadik, e</y negyedik, • Külön kis völgyből mindenik, — De egymás felé tartanak^ Alább a sodruk sebesebb, Alább már malmot hajtanak, Fűrészt lenditnek rönköt vágni. (Jeményik Sándor) Nem is oly régien egyik vidéki váro­simé iskoteigazgatójának vendége vol­taim. Bezárult, á tanév. Életéről és mun­kájáról beszélt és büszkén mutogatta im­már elcsendesüld „ibiroidálmának“ kin­csedét. Sortra jártuk a tan.érmeket, szer­táraikat, miig együ folyosó szegletében kis szobácskába tévedtünk. A feltáruló kép mű is élénken él emlékezetemfoen. Apró gyermekhjad rágta kínosan a ceru­záik végét* izzadt és izgult, miért s>chogy- öem tudtak munkájuk végére jutni. — Az iskolaszövetkezet helysége . . súgta felém igazgató barátom, nehogy a vizsgák izgalma- bennem is kellemétlen emlékeket idézzen fel. — Az évvégi mérlegbe hiba. csúszott be: 3.42 fillér többletünk van s holnap a köz­gyűlés elé igy nem állhatunk..., — felelte kérdő tekintetemre a vezető tanár. Hol lebet tehát a hiba? Ezt kutatták, apró kis mágy-rok. Végre kiderült. Az öszesitéfrnél kifej­tettek egy 3.42 filléres tételt. •— Csak hanyagság volt — állapította meg egy bamaszemü fiúcska, nehogy máéra gondoljon a most betolakodott ide­gen, mert hiába, a pénz az komoly dolog., ott mindennek „stimmelnie“ kell . . . Ez a kiép elevenedett fel bennem, ami­kor egyik szövetkezeti szaklapban meg­pillantó'fiam az észailcerdelyi iskolaszö­vetkezeti szervezet 1942—43. tanéivá be­számolóját. Kivámesia,n lapoztam, hogy megnéz.em az öosziesitett mérleg végered­ményeit. Az Értől — az Óceánig: fillérek helyett' hatalmas összeget kitérő számoszlopok jelzik az eredményt. És itt — az Értől az Óceánig — a fillérek és pengők kezelése köriben uj nemzedék nő fel, amely a régi, csak önmagának élő sí a ki-ki maga utján jiárö, csak a vagyon után sóváirgió, de a munkát lebecsülő társadalmia,'.* kell le­váltja és kell átvegye az őnhelyekiet, frgy a magyar összefogás ere jébe vetett hité­vel, igazi iszövetkjezefi szeltemimjeil átita­tott munkáiéval alapozza meg nemzete jövőjét a népiek harcában. Szemléletük­ből eltűnik az én és nem marad máié, csak a mi, az égvén helyett i?_. közösség érdekli, o gondolkozásukban a hasznot felcseréld a felesleg. Ezt a iövőt formáló munkáit végzi nagy zaj nélkül, szerényen, de a mlaga kicsiny.sé?'éfchn is annál na­gyobb lendülléttel és a jövőbe vetet?1 tör­hetetlen hittel az erdélyi magyar ifjúság szövetkezeti szarveziete. vöjiéért agg:dó tani tó és tanár gondossá­ga alaki.'otita ki az iskolaszövetkezetei. A próbálkozás korszaka 1922—1924 köré esik, amikor -zörványosan, főleg a Bán­ság területén, alakúinak meg az eiső in­tézmények. Az eredményre egyre inkább felfigyelnek az illetékes' tényezők, mig az isko. 1 aszÖvetikiezetiak tervszerű kiépítése Isi megindul 1934—1935. tanévje alatt.- Ér­dekes, hagy az első ki sér letek a nqpi&ko- lákban folytak, a hálóztát tervszerű ki­építése azonban a kö7ii(pi.: kóláikban kez- i'dött és kanyarodott aztán vissza ?. népiskolához, A kisebbségi életben, mu- datkozutt meg minőm káibib mennyire szükség van utánpótlásra a gazdasági életben és összefogási a id.egen érdekeik támadásai ellen. Az eredmények igazol­ták az elgondolásokat. ZSIDÓK A SZÖ VETKEZE H ESZME ELLEN A felszabadudá-r után pillanatnyilag gyisngült a mozgalom, mart a magyar köz.-.kbatás nem ismerte ezl az intéz­ményt. Azonkívül a kereskedők és hozzá kel] tenni, hogy főleg a zsidó könyvikereskedők — veszélyes üzlettársat, látttak az iakolasoöve kezetekben, éts1 nem rositeiták beadványokkal ostromolni az il­letékes tényezőké:' betiltásuk érdeké­ben. — így két kolozsvári zsidó könyv- kereskedő is, a Boros és Bernét cég,, beadványban kérte a kultuszminisztériu­mot az itteni iskrlaszövet kezetek betiltá­séba, mert ezek ,,el veszik kenyerüket“ — így mondták kérésükben. Az ostrom ért- hie^ő volt: az iskolaszövetkezetek szokás szerint mindig a legközelebbi miagyar könyvibereşked'őtöl szerezték be áruikat s továbbították a tanulóifju-ág felé. így a zsidó k/knpcsolódott az üzletből. Hogy ez fájlt nagyon? Hát természetes. De azt nem sziámii bttálk, hogy volt olyan hely­ség Erdélyben, mint pl. Csíkszeredában, ahol az iskolaszövetkezetek beszerzései mentették át a két magyar könyvkeres­kedőt a felszabadulás uj korszakába. Mi is az az Iskolaszövetkezet? Apja munkás, de 5 az osztály legjobb aanulója. Szeretik társai s az iskolaszö­vetkezetük elnökiéivé választották. Nagy fiú miár: II. oszt. polg. isk. tanuló. — Mi ez a ti iskolaszövetkezetek — kérdezem az elnök úrtól egy alkalommal. Bátran és fegyelmezettén feLelgete.t. — Az iskolaszövetkezet — a szövetke­zet és szövetkezés iskolája. Ezt tanuljuk itt meg. Saját’ pénzünket összeadtuk és úgy gyiimöicsözitetjiülk, hogy abból ne csak nekünk, de az iskolának is haszna, legyen. — Hát ezt hogy csináljátok — szólok kétkedőén. —r Hát üzletrészeket jegyeztünk. Va­gyunk 44-en, fazekunk 2 pengőt, az lett 88 pengő s már legelőször több mint 100 pengőre irkákat vásár oltunk Kovács bá­csitól. — Ez nem lehet: 44x2=? ■— De az Igazgató Ur kölcsönt folyósí­tott, de letörlesztettük már régen ... — emelte fel üde hangját. •— .Miből?? — A százalékból, amit Kovács bácsitól kaptunk. És igy felpattant a beszélgetés alatt a. ^szövetkezet“ számos titka, amit számsze­rűleg őriznek az ügyviteli könyviek raj-' aolt betűi. — Mire vagytok a legbüszkébbek? Sokáig törte buksiját a törpe elnök ur... — Hát a rongygyüjtésre, meg, hogy 4 könyvet vettünk a káosz.ott jutalmak kö­zié, mieg . . : az egészre . . . s a könyvtár­ra .. . Visszavonult számadásai mögé. Egy- szer-kiéttszer felpillantott még s. elfeledke­zett mindenről. Már csak dolgozott . . . Így egyesül egy szép szellemi emelke­désének és anyagi jólé ének két alapin- -tézmiényef' az iskola és a szövetkezet. Bár az iskolaszövetkezet mint a tanulok kicsi intézményié indul, azért nem nélkülözheti már a kezdeményezésnél sem az irányí­tást. Az elhatározás-ól kezdve azonnal a lényeges része a vezetésnek a tanulók kezében van. Ők hívják össze az alakuló közgyűlést, a tisztségek viselőit önmaguk, köréből választják és a munka menetéért már ettől a pillanatig magukat teszik fe­lelőssé. A siker érdekéiben hathatós propagan­dáit fejtenek ki, mert „becsület“ kérdésé­vé válik „a szövetkezet“, mely aránvai- ban a törpék országába tartozik. Az üz­letrészek bettze ése, a könyvek megvásár­lása, az anyagok .beszerzése és azok áru­lása mindi-mlnd esemény a gyermek lel­kében, mely 'kitörölhetetlenül szép emlé­ket hagy és további tevékenységre ösztö­kél. A szövetkezet miféleségiét természe­tesen a helyi adottságok szabják meg: de legyen az bármiféle, a benne résztvevők miagismerkednek a gazdasági élet legele­mibb törvényeivel és követelményeivel. A ninz itt nem is játszik más szerepet, mint a kísérleti eszközét. Rajta tanulnak is benne lát hatják munkásságuk eredmé­nyét. Ezt az eredményt azonban nem ön­ző célok szolgálatába állítják: a haszon Urnák fedezésére szolgál, mely az is­Az erdélyi példa követésre talál kollai előmenetelted függ. Tüdők esetet, amikor az iskola,jutalmakra szánt könyv­mennyi »égének 50 százalékát .a „Szőve. - kévét“ elnöksége ajánlotta fel közgyűlési határozattal. Mérlegeljük e tényt peda­gógiai és nemzeteazdtasávi ieteníő-'éyére... KÉT ÉVTIZED TÖRTÉNETE A külföldi példák teljesítményei alig ■ halottak ezen a téren a mn.gyar létekre. I Megrázkódtatásnak kellett jönnie, hogy ráiáicl edjünk a benne rejlő összefogó erő- i re. A Trianon után Erdély ma,gyár fele- 1 kiveti iskoláiban, az idegen megszállás egyre nyomasztóbb súlya, alatt a nép jö­Nemsokára a tanügyi átszervezés, során megjelenít rendele. továbbra is biztosítot­ta a mozgalom szabadságát és fejlődését. Az erdélyi felekezeti iskolákon kívül, a moist már ismét magyarrá lett állami is­kolákban is, mlind nagyobb számban szervezték meg az iskolasziövetkezet eket. Szükségesnek mü átkozott központi irá­nyításuk is- és a kát északerdáilyi szövet­kezeti központ támogatásával megalakult Kolozsváron az Erdélyrészi Iskolaszövet­kezetek Szövetsége. Kiadásában Iskolaszö­vetkezeti Közlöny jelenik mag a szövetke­zeti eszmét sóját ki adásában megjelenő könyvsorozatban terjeszti. Ugyanezt a óéit szolgálja a kisebb tanulók révére ki­adott Iskolaszövetkezet Törpekönyvtár ki o; íny füzets-ciroziata is, amely egyben a magyar történelem kimagasló alakjait s a magyar nemzeti közösségiért hozott áldo­zatokban gazdag étettörténetüket ismer­teti. / Az erdélyi magyar ifjúság példáját kö­veivé, Erdély hegyein túl is terebolye- sediik a szövetkezeti ifjúság tábora. Egy­re több iskolaszövetkezet alakul, hogy megalapozza 3z egykor naggyá fejlődő i szövetkezeti Magyarországot. rrwam-WT.'-’U-ICTW EIL© MÓLT LECKE A MAI CIMKÓRSÁGOS VILÁGNAK HOGYAN CÍMEZTÉK EGYMÁST A RÉGIEK. RÉSZLET KŐVÁRI LÁSZLÓ: A MAGYAR CSALÁDI £ KÖZÉLETI VISEL ETEK ÉS SZO­KÁSOK A NEMZETI FEJEDELMEK KORÁBÓL CÍMŰ KÖNYVÉBŐL A címezés sajátlag kétféle, társalgási és köz­életi: mindkettőt egy füst alatt tárgyaljuk. A társalgási címezés régen igen egyszerű. Az atyafiak tizedizig is bátya, öcsém, sógor, koma, hitták egymást. S ezt Apor példákkal is vilá­gosítja, melyből egy párt megemlítünk. Ismert egy urat, ki a székelyek tábornoka, fejérmegyei főispán s országos elnök volt, ki amint paripán megy fel a táblára, egy kézdivásárhelyi polgár megszólítja: sógor, vétesse elé kelmed peremet! Az ur, felmenvén és elnökölvén, az egész tábla és sokaság előtt szólt: sógor, hová lett, jere perelj, amint megigérém... Ugyanezen urnák egy szegény nőrokona szegény emberhez ment férjhez; valahányszor a hozzá közel fekvő jószá­gában megfordult, mindenkor magához hivatta: na néne, mire van szükséged, megkérdezte, s üresen el nem bocsátotta. Azon időben — mondja más helyt Apor — mind az urak, mind a nemesség, parasztság nagv szeretetben éltének. Nem volt annyi ur, mint most, Csáki Lászlón kívül más gróf nem lévén: urnák Erdélyben azt tartották, kinek háromszáz, jó főembernek, kinek kétszáz, elévaló nemes embernek, kinek száz vagy legalább hatvan­hétben jobbágya volt. Régen a tizenkét taná­csos, s nagyságosokon kívül, többnek nem volt úr neve, s nem ezek nején, kivül több. kit asszony, s kinek gyermekeit urfi, ^ kisasszonv- nak kellett volna szólítani; hanem bármely fő- ember volt is, uram kelmed, nejét asszony kel­med. mint vagyon asszonyom, gyermekeit pedig kis uram, kis asszonyom, vagy Sófi asszony. Margit asszonynak ciirjezék. S ha legkevesebb rokonságban állt, öcsém, bátyám megszólítással éltek. Mi a közéleti címzéseket illeti, azok az osztá­lyok behozatalával kezdődlek, mit az Anjou­ba znak köszönhetünk. A cim egyelőre csak személyes, mennyiben a személyes állással volt egybekötve. Igv lőnek áz ország zászlós urai mindjárt kezdetben tekin­tetes, a XVj. században már tekintetes és nagy­ságos urak, mig az alatta fegyvert fogó nép egy. átaljában nemes címet kapóit. Nemes voll tehat a magyar cime századokon át. De mint nyugottal érinkezni kezdénk, mintha visszaestünk volna Ázsiába, hol egy-egy főnök szélvész urának, csillagok becsének hivatja ma­gát, egyszerre divatba jöttek a címek. A nemes­ből nemes és vitéztő, majd nemes és vitézlő. mig végre ezekhez még a tekintetes is hozza jőve. A nagyságos cim, mely mint említők, egyelőre a zászlós urakat illette, idővel családi címmé kezde válni. I. Ferdinánd kezdé e címet oszto­gatni; az ő s Rudolf Erdély utáni kapkodása alatt, e cim csakhamar úgy benőtte volt a hazát, hogy 1603-ban, midőn a trónkövetelő Székely Mózes a Barcán elesett: ha igaz, csupán egy szántóföldeken tizennégy nagyságos ur feküdt. Azonban Bocskai e cimkórságnák, jó példával 1? menvén elöl, véget vetett, s a következő fejedéi- | mek alatt boldognak tartotta magát, ki a nagy- | ságos címtől megszökhetett. g A nagyságos leve a legfőbb családok minden g cime. S hogy ezt sem bigyeszfheté minden jött- g men neve elibe: bizonyítja Rhédei Ferenc § nagyságossá tétele, kit 1606-ban háború idején tett szolgálataiért, törvénycikk által tették azzá. Kit a törvény ki nem emelt, ha szintén ország­tanácsos volt is. bővön beérte a nemzetes és tekintetes ciinmel. Apafi Mihály fejedelemsége előtt csakis tekintetes nemzetes Apafi M. uram ő kegyelmének, nejét nemzetes Bornemisza Anna asszonynak látjuk címezve.; s uralkodása derekán még csak 11 nagyságos ur vala a ha­zában. De volt még egy, az, ki a nagyságosokat te­remthette — a fejedelem, kit mint zászlós ural, mint erdélyi vajdát illetett. Es ezidőben, mikor annyi nagyságos, ur jőve a hazába, s az ódon tekintetes jelentősebb lett a friss nagysásnál: valóban méltó megjegyeznünk, hogy csupán Báthori Zsigmond és Bethlen Gábor használtak fenséges cimet, mennyiben az elsőnek Rudolf aranygyapjnt, s fejedelmi cimet ajánlott; az ‘ utolsó pedsr mint választott magvnr király. Jól­lehet Beihlennek is, már megválasztása elölt, ajánlatott a gyapjú és fenséges fim. azonban ez utón nem fogadta el: nem kell nekem, úgy­mond aranyörv: most ott nyulászok, hol akarok, akkor arany pórázon visznek, hová akarnak. Ké­sőbb a nemzet kezéből s akaratából felséges cimet véve. fel. A grófi és bárói cimek, mint nem magvar rimek, a nemzeti fejdelmek alatt Erdélyben szo­kásban nem voltak. Minden taviaisz folyamán a Szövefság meghirdeti a szövetkezett ifjúság közös­ségi szellemiének erősítését ég szakisme­reteinek elmélyítését célzó szövetkezeti versenypáttyáiziatát. A pályázatot és az el- scfcibségie.' eldöntő veireenyt az ifjúság nagytfckiu érdeklődése kísérte. Dijat nyert 24 tanuló és 10 középiskola, valamint 40 néjprüíkoLa jutalmazást nyert eredményes­ségéért. Az. 1942—1943. tanév lezárásakor 230 iskolaszövetkezet működött. Az iskola­szövetkezetek taglétszáma a köveik ezer­képpen oszlott meg: főiskolai hallgató 30; középiskolai tanuló 4.314; népiskolai nö­vendék 9.6.15, összesen 13.959 szervezetit tag. . A fillér urtját és szervezeti hálóját akar­tuk végi gkisémi ezekben a sorokban. A sok kicsi sokra mrgy elvének bemutatá­sára ide keil iktassunk egy iskolaszövet­kezeti évvégi mérleget. A 230 közül talá­lomra vegyük a 25.-et. Icme: A gyergvótölgvesi rom. kát. népiskola „Gyopár“ iskolaszövetkezet taglétszáma 30, üzletrészek száma 57, befizetett’ üzlet­résztöke 37.13, üzleti forgalom 102.55, kéirpénz 37.75. áru beszerzési áron 49.05, üztetrészhátráléik 19.87, jegyzett üzletrész tőke 57. tartalék alap 11.16, berendezés értékcsökkenési alap 19.43, összes vágyom 106.67, összec teher 87.59, összes jövede­lem 27.19, összes költség 8.11, összes fe­lesleg 19.08 pengő. Ne mosolyogjunk ezen sz üzletmeneten. Apr őrnagy arck igyekezete és komoly munkája fekszik ebben a kimutatásban, akik tudják mvár mit, jelent ez vág* amisz a kifejezés, tudnak bánni vele és ha kell, élnek is vele. AZ ÉRTÖL — AZ ÓCEÁNIG A csermelyről szóltunk az imént, lás­suk amikor fillérek folyamokká dagad­nak. A közséfpiiokolá'kban 2 pengős, népisko­láikban ne dig 1 prngős üzle részekből ösz- szetevődő, lejegyzett üztetrésztőke 21.223 pengőre amrlkedett. amelyből .a ténylege­sen befizetett üzletrésztőke 18.353.26 pen­gő. Az iskolaszöve kezetek készpénzkész­lete 21.389.06 pengő. A befizetett üzletre?'’tőke mellett a kü­lönféle tartalékok összege 20.190.60 pen­gőre emelkedik. Ebiből 16.047.22 pengő a rendes tartalékalap. Az összesítő mérleg anunága szerint az iskolaszövetkezetek összvagyona 79.097.96 pengőire emelkedett, amely 58 százalék gyarapodást mutat egyetlen év alatt. Az iskolaszövetkezetek fogyasztási osz­tályai által elért évi forgalom 220.325.35 pengő volt. Az ősz esi tett mérleg va<rvon és teher oldalainak, valamint az ? r ed mén ys zárni a költség és jövedelem oldalainak egybeve­tése nerig az erdéhi ifjúság szövetkezeti munkájának gyümölc'ét adja meg beszé­lő számokban. 18.353 pengő befizetett üz­let resztekével 10 hónap leforgása alatt az ifjúság munkája 25.191.43 pengő tiszti felesleget eredményezett. Gazdasági téren men den bizonnyal olyan eredmény, olyan teljesítmény ez. amely egyedül is a .gaz­dasági neveié" leghatásosabb eszközévé avatja az iskolaszövetkezetét. Az erdélyi magyar szövetkezei ifjúság köze egy évtizedes- múltja után egy esz- "endő munkájáról számoltak be a felso­rolt adatok. A szám ok, számsorok sokasá­ga bizonyságot szolgáltatnak arról a mun­káról. '."/melymk keretében az uj nemze­dék gazdasági tudásában gazdagodik, kö­zösségi szellemében, erősödik s amellyel egyikor £zdlgálni fogja a saját maga, nem­zete s az emberiség jobb jövőjét. v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents