Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-29 / 170. szám

1 ) Itt 44 Ja üä» 2 &. g!.LOrzK: ttammmasB ■wriiiwnriT"-" Manapság mindkét sasét gyakran hasmâij&k beszélő é® gondolkodó emberek. Úgy használják, mintha ctz a két fogalom egymást szervesen kiegészíteni mint patak a forrást; hol pedig úgy, hogy egymással sk&- gessu szemboállitják, mint ssakiadé- kot a heg gyek Ténylegesem megálla­píthatjuk, hogy egyik a másik néü}- kül nem lehet el. A mult csendesen pihen az örök­kévalóságban. Mint beszédes, nagy némaság, mert nem üres kézzel, csu­paszon és kifosztva áll, mint valami utcai koldus, hanem gazdagon, mint sok értéket rejtő kincs^tsliáz, És min­dem elfutó perccel mer^rabolja a jö­vendőt, míg maga gazdagabb leszi Mindazt magában rejti, amit ész éis szív, öröm és szenvedés, siker és bu­kás, számító értelem és elolvadó ér­zőiéin valaha termelt és magáénak mcndctk A múlt nem. az enyészetet, a szakadást és a megszűnést jelenti, hanem a valóságban az éleinek csak megváltozott formáját és elevenen ható erejét.  múltnak csendes de- rang&sébül élő támlás és megtartó erkölcsi erő sugárzik felénk. Minket is műiden pillanat ezer szállal kap­csol hozzá. Ahogy a fa gyötórzeié- nek töméntelen rostjával kauaszks- úik bele az anyaíöldbe, aihonnwin kapja életének, növekedéséinek!, fejlő» dí®ének titkait. De ezek a titkok ki­nyílnak és beszédesek; szálnak hoz­zánk is, csak meg kell érien! szavuk értelmét. Szavaikban, beszédjükben újra m egeleven adnék és előttünk állanak az emberek, akik előttünk élték és munkálkodtak; újra látjuk az ember- rok csfälekedeteit, melyek értéket és tartalmat adtak ieiünt idők végte­lenségének; újra fellöbcgnak aa ér­zések hullámai, melyek egykoir az eniceri szivek vérét hajtották és mozgatták. Ami egyszer volt, semmi­sem enyészik el nyom nélkül, mint a hang, amelyet beiekiáliunk as erdő sötétjébe. Ez a törvény, a megmara­dás törvénye érvényesül az egyes ember életében épem úgy, mint) a nemzeti közösség üstében. Ä gyer­mek szülejével, a család eiőájeável, o nemzet őseivel a lopszorosafeb benső kapcsolatban:, egységben él, dolgozik, szenved, hisz, remél, emlé­kezik akár élőkről, akár megíiattak­ról van szó. ügy vagyunk, mini a rómaiak Janusa, aki egyszerre előre is hátra is tudott nézni. A mi éle­tünk is egyszerre előremuéizés és hát- ratekintés. Ugyanaz a pillanat jelenti «zt, ami volt és azt, ami fesz. Ebből a tényből következik, hogy az1 em- bsii elme nem szakadhat ei & múlt­tól, hanem szorgalmas fáradhatat­lansággal meg akarja azt magénak tartani és munkájának legjavát nem is a jövőnek előkészítésére szenteli, hanem múltjának vizsgálatára fox- tíitja. 1 , így van ez nálunk is. Nézzük csak a múltat. A tudósok egész sora ku­tat, él és dolgozik nemzeti létünk, er&d etünk, első lakóhelyünk, faj­tánk, rokonaink, nyelvünk, szoká­saink, jellemünk tisztázáséval és fel­kutatásával. Minden igyekezetünk az, hogy tiszta képét kaphassuk meg nemzeti életünknek. Tudjuk, hogy nagy uralkodóink: az árpádhási ki­rályok, Nagy hajós, Hollós Mátyás, II. Rákóczi Ferenc udvarában ün- süBphajpokßin a magyar múltat eleve­nítették fel, a regősök és hegedősük ■a dicső elődök nagy tetteiről beszél­tek vagy énekeltek, így vált a nem­zeti mult napi életünk lényeges ré­szévé. Nagyon jól tudták, hogy a megtörtént dolgok emlékezete mosJ tani cselekedeteiknek legjobb tandtó- aoostere. Hasonlóan érezzük mi is, hogy a mult életünknek lényeges része. Igaz valóság és nemcsak kí­sérlet vagy próbálkozás helyes cse­lekedetekre, nemcsak tájékozó­dás a helyes ut felé, melyen jár­ni kell, s amelyen a nemzetet ve­zetni kell. Biztos eligazítás az ésszé­3 rü és termékeny életre. Nemesi* t-- haszontalan, sóhajt ozás és könnyen elfutó érzések álöanvilága, hanem olyan dicsőség, mely az Ősök nevé­hez fűződik, olyan szenvedések, mé­lyekéit az eilosső aomzedékeiknek el kellett viselniük, melyből alakult mult teljes fényében, összes tanulsá­gaival áll előttünk. Az elődök csele­kedetei a mai nemzedéket is jeges büszkeséggel töltik el, míg a tévedé­sek, gyengeségek és bűnök tilalom­fát képeznek és óvnak attól, hogy hasonló hibákba essünk. A nemzeti élete olyan! épületbe? hasonlít, melynek legerősebb funda­mentuma a nemzeti amit, amely nélkül gyükértelensu# válnék a mai élet is és bizonytalanná a jövendő, melyet minden kis vihar kénye- kedve szerbit elsöpörhetne. , , i Mindennap tap asst Kijük, hegyi éle- írünk rengeteg tényezőtől függ, szám­talan apró részletbe tevődik őfesze, fejlődik és alakul teljessé. Nemcsak kézzel megfogható anya# javakra szorulunk, hanem lelki és szaHamf táplálékra is szükségünk van. Lé- lékből éis testből alkotott a jó Isten áldott keze. Kenyér, ruha, pénz, testi erő és egészség mellett szükségünk van szerétéire, gyöngédségre, imád" ságra, vigasztalásra* reménykedésre is. Szemünk előtti omlik ossza az anyagi világ, ha megdördül az ég; ha szabadjára kap harag és szénivé- dély; ha ©lindul bcmbaterhéyel a gyűlölet és pusztítás s®ejli®mé. Merny- nyír© érzi az ember ilyenkor Mcsisé- gét, gyengeségét» porvoitát; lölksbe nyilak k, hagy romló és elemié vilá­gán kívül van egy másik világ is-, melynek határát nem szabja meg kő, fa, fal, viat, hegy, völgy és emberi alkotmányok! Est' a tanulságát me- rithetjük az előttünk feltáruló múlt­nak képéből, s ezt a tanulságot ne- vészük erkölcsi erőnek, mely a múlt­nak legnagyobb ajándéka. Történél. műnk azt tanítja, hogy etrre as esőre van legnagyobb szükségünk. Mi marad msg annak a sexasst- nek, melynek kézéből ármány, Vagy túlerő folytán; kiesik a fegyver? Mi marad meg, hogyha a szerencsétlen­ségnek olyan1 mélységére kertit, mi­kor azt gondolja: vége lesz életének? A szerencsétlenségben, a mélységben megszólal az erős lélek, reámutat a műit tanulságaira és megmenti az eleséstől, kétségbeesés veszélyétől. Higyjiik el, hogy éles kardnál, a rab báné bombánál s kemény fegyvernél is többet jelent a nemzet tiszta be­csülete, a nemzet tiszta erkölcse. Olyan az, mint a gránit, amelyet a nyomás még, szilárdabbá és győzhe­tetlenebbé tess- A nemzeti múlt te­hát olyan erő, olyan vagyon, olyan gazdagság, amelyet senki és semmi el nem tud venni tőlünk, csak mi ma­gunk vesztegethetnénk ©1, ha kellő­képpen meg nem becsalnak. 1 Jól teszi tehát egy nép, ka megbe­csüli nemzet ének múltját és tanul belőle:; ha- megbecsüli a bevált intéz- ményteikeí és hagyományokat; ha éle­téi, cselekedeteit ehhez szabja; ha jövőjét erre építi fel. Bizonyos lehet, hogy kipróbált alapokra épít Ha pe­dig jönnek a meg p rab álfa t ásók nap­jai, akkor neim fog céltalanul téve- lyegni, hanem megy a már kiszabott és biztos ufón. A politika! a jelennel foglalkozik, hegy a jövőt előkészítse és biztosít­sa. Feladata az államéiért gyakorlati vezetése s e eélfeóil annak a lógna-' gyetbb erőnek kifejtése, ami a nem­zeti. közösség helye® vesztésében és biztosításában nyilvánul meg. Ea már most a politika a mult tanítá­saira és az ebből forrás ózó erkölcsi erőkre támaszkodik, akkor helyes utón jár én minden körülmények kö­zött biztosítani fogja a nemzet éleiét és meg tudja valósítani a nemzeti élet eíőfcbrewitelének, fejlődésének ©álját. .VITÉZ BOGA ALAJOS Zathureesky Gyula búcsúztatása KOLOZSVÁR, jiuldus 29. Zoíhtureczky Gyula, atz „EDenzék“ fel«eíLőis isseitetesztoj^j a iközeljövöben eltávozik Ivol'ozsvwrod és a fővárosiban folytatja tovább köeárcá ib$ü- ködésiétt, egyben pociig a kíiiMigyrastettszdé- iiumJban teljeset' majd sacügáila'tiot. A tá­vozó Zostítm'noczky Gyulát pémitakeo este bucsu£stait!táík -tiámsas vacsora- íkeretébecu. A bucsuvacsoirán megjelentek Kolozsvár tár­sadalmi éfliefépek vea© ő szeméi yttséjgpeá, a Mtváüió kötzá-ró barátai, >tdaatelőá és u^ságja-ó kartárs-ai. Az U^siágfimó Egyesültet rievében Végh József szerkesztő vett b.ucsirt Zothureezky Gyulától. Beszédéiben vássaaflpáBatntoi'.it ar­ra az időire araikor — 1941 március 15 ten — Zothurecäky Gyula va s szaitért szülőd a- zajába Erdélybe .és átvette iaz „Eüianzéik“ felelős szerkesztői tisztét. Z-aithureczky eleikor — iraomidoütia töíbbeik között — vál­lalta; a lap nagynevű a.laţpdtájának, Bariba MükLóamalk ©gyík jelmondatát: mîgmdnda- ni mrnde,nkmek az igazságot, lefelé és fel­felé egyaránt. Eunek a goffidola-tmak je­gyiében végezte hivatását a távozó fászier- kesztő óötbb (mimt bárom esztendőn ke­resztül. Végh József ezután a^ „Ellenzék“ srziemkeszfőtstéígie .nev-elbem, mzijid mint a személyes jióbarát viett búcsút Zathureczky Gyulától és Isten áldását kérnie további munlsásisáigiár a. A „Pallas“ lapkiadó r. t. igaz^aitósáigá meivéhen Láls&ló Dezső belvárosa reformá­tus lelkész, országgyűlést (képviselő búcsú­zott a-laip felelős szerkesztőjétől*és râmu- tatoitt1 arra a szerepre, amit Züthureczky az elmúlt három esztendőben, de már jó­val aaeüdött is olyan kiválóan betüMött. Az ő szerepe hidverés volt, a trianoni nehéz időikben Budapest és Kolozsvár közökt, majd Erdióly egyrészónék telszalbadulása rutáin Kolozsvár és a csonka ország, Ko­lozsvár és Európa között. László Dezső beszéde végén -azt kivárnia a távozónak, hogy puMacisztókai munkáságával tovább­ra ás váülalje ezt a munkát: legyen hid Er­dély és az ország fővárosa, tóhöát és mint .akárnak .aátealma voii megásmemi Erdély maá probáémíáát, képviselje .miindenikor és min-dien hörükntemyOk koziiet hüsegged szü- ifaebb hazájának éfl-defeeát Az -Erdélyi Bárt nevében Bálint József pápai prelátus, orssáiggyülésá képviselő mondott btccsiuszava'kat és különösen ká- emelte Zathureczky Gyula fontos tevé­kenységét a helyes közerkolcsöik káalaki- tása terem. Ezután Pogány Sándor ezredes emelkedett szólásra; és az olvasók nevé­ben Zath ureczky Gyulát a megalkuvás nélkülá, harcos, lendületes katona a helytálló polgárt és a kötelességét híven teljesítő huszárfőhadnagyot köszöntötte. A meleghangú üdvözlésekre Zathurscz- ky Gyula meghatott hangon, mondott sziv- bőljövő köszönő szavakat. Hangoztatta., hogy- nem távozik él végképpen Erdélyből, hiszen Budapestem is mindig Erdélyt fog­ja képviselná, — „ahogy lehet“. Erdéíy- mnk köszönheti hitét a ma.gyarságoam és -hisz a boldogabb magyar jövőbeni és ab­ban, hogv a Dunamede-nee nén-ei európai életet élnek majd. Besrtede végén Hangoz­tatta, Ih'ogv nem felejti el sohas-s-m azt, amire Erdély tanította és kérte barátait, tartsák meg tovább-a is szeretetükben. Rédiójamtások esőtekkel, márkás rádiók, csillárok és viilanyfelszerelési cikkek nagy választékban P É T E II PÁL. rád ó é* villamossági vállalat KOLOZSV/ R, Wesselényi-ut 38. Vashid mellett. Telefon: 18 — 39. íarr.wnvmn Mult és politika

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents