Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-22 / 164. szám

6 ELLENZftK UH 19 4 4 Jolin» 2 1 ^ 0 kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola jelentősége A második világháború által eld- idozeft válságokkal teljes időszak ^minden tekintetben Alkalmas arra, hogy gyakran nagy fonto>sisá.gu kér- diésekben is n deklődésürik 6s figyel­münk sokirányú igén yhe vét olta kö­vetkeztében olyan elhamarkodott megállapításokra ragadtasson ben­nünket, amelyből később téves vég­következtetéseket vonhatunk le. A legjobb szán dókkal ültéivé szá­mosán úgy képziellik a legeredim - nyerőbben szolgálni hazánk ügyet, ha az indokoltnak látszó takarékos­sági elvek szigorú kér észt ül v it ölére törekszenek, igyekezzünk tieháL le­egyszerűsíteni az admiíiisiztj-ácí«it, szüntessük meg a felesleges hivata­lukat, intézményeket és a megtia,ka­ntot t pénzben, munkaerőben jelent­kező energiát használjuk más, a nemzet élet éhen fon tcnsabb feladatok végrehajtására. Bizonyára ez az egyébként bölcs­nek látszó okfejtés indított, egyeseiket aura, hogy bizonyos mezőgazdasági szak intézmén yünk 1 é t j ogosu 1 teágá.t kétségbe vonják. A háború kellős közepén nem tart­juk időszerűnek a kérdés felett vitát indítani, de feltétlenül szükségét érezzük, hogy a keleti végeken) fon­tos küldetést betöltő erdélyi Mező­gazdasági Főiskolának a múltban elfoglalt, valamint a jelenlegi hely­zetére is néhány szempontból a Leg- t árgyilago sa bba n rám u t a ss u.ník. Gyakran szokás az iskolák fontos­ságát a tamilok létszáma alapján mérni és abból azok létjogosultságá­ra vonatkozó következtetésit, 'vicin- ni. Kétségtelen, hogy az ily ein meg­áll/a.pi í ások sokszor egyoldalúak le­hetnek. miután az iskola nevelő és képző hatása éppen azokon a vidé­keken kell hogy jobban érvényesül­jön, ahol a szakképzés vagy más szempontok, azok fenn tartását szük­ségessé teszik. Még fokozottabb mér- tékben áll ez a megállapítás a me­zőgazdasági iskolákra. Amikor ezek fenntartásáról van szó, nagyobb táv­latokban kell vizsgálódnunk és ke^ nesnüjik kell azokat a gazdasági s nemzetpolitik a i célokat , amelyeket az iskola fenntartása szolgál. Külö­nösen tekintetbe kell vennünk azo­kat a kerül eteket, amelyeknek ifjú­ságára a-z iskolák vonzóereje kibat. A helyes iskolapolitika tehát nem dolgozd a;t kizárólag a tanulóik lét­száma vagy területi elhelyezkedése alapján (bár mint tapasztalni fog­juk, főiskoláink e te ki őrületben sem hogy hátra semmi kívánnivalót), ha­nem az összes köiűhnény eket egybe­vetve kell hogy' cél kit ü zéseineik a megyailó&itásához hozzál ásson. Ilyen sokoldalú szerepet tölt be a kolozsvári Mezőgazdásági Főiskola, amelynek megalapítását már az első világháború előtti idő­szakban szorgalmazták az erdélyi részeken. Az ekkor megindult moz­galomnak az volt a célja, hogy a ko~ 1 ozsv ári Gazdasági Aikadlémiái átszer- vezve, mint egyetemi fakultást kap­csolják a kolozsvári Ferme József Tudóniányegy etemhez. Már ekkor érezték, hogy egy mezőgazdasági fő­iskolának a keleti részeken milyen nagy jelentősége van, mert eltekint­ve a Székelyföldtől és a Partdumtól, vonzóereje a tiszántúli területeikre, sőt hazánk távolabbi vidékeire is ki­terjed. Ennek bizonysága az is, hogy a román időkben a hallgatóság érdek - lőldláse szintiéin Kolozsvár felé terelő­dött. Ép ennek következtében ala- kiülit át az Akadémia főiskoláivá, il­letőleg később a temesvári műegye­tem mezőgazdasági fakultásává.. A visszatérés után átszervezett Vo- l-tzsvárd magyar Mezőgazdasági Fő­iskola vonzó hatása i:s hasonló arány­ban erősödött meg, amiit bizonyít az a könülfmény is, hogy az 1943—44. tanévben nemcsak a negyedévre be­iratkozott hallgatók létszáma emei­Irta : vitéz Szász István kod ot t az előző évhez viszonyítva több mint háromszorosára, hanem az első évben is jelentős létszám gyarapodást figyelhetünk meg, melynek közel kétharmada a .ruem erdélyi hallgatóságra ősik. Ez a je­lenség nemzetpoliti kai szempontból nem hátrányos, mert a 22 évig el- szakitott Erdély foldjéuuek és népé­nek a megismerését hatásos módon elősegíti. Érdemes a főiskolai hallgatók lét­szám nüaik évről-évre való alakulá­sát figyelemmel kisiéiről, mert a vizs­gálódás érdiek es eredményiekre ve­zet. Ennek s rán összeíráson Irtásit te­lietünk a kisebbségi idő és a bécsi döntés utáni magyar korszak szám- a datai között is. Előrebocsátom, hogy az 1938 —39. ás az 1939—1949. iskolai évek adatai sajnos nőm ál­lottak rendelkezésünkre, mert. a ro­mán hatóságok a vonatkozó anya- könyveket magukkal vitték. Az intézet iránti ér­deklődés a harmincas évek elején ugrásszerű­en emelkedést mutat. A megelőző éveikben ,a be­iratkozottak létszáma IS és 100 között ingadozott, míg az 1939—30. tanév­ben ez a szám 147-re emelkedett és 1937—38. tanévben fokozatosain el­éri a 312-es létszámot. Ennek az a magyaráza­ta, hogy a román egyete­mek .különböző fakultá­sain a felvételt jelentős mértékben korlátozták, azonkívül a mezőgazda- sági érdekképviiselieti és f el ügyel e t i^gazatok nagy egzisztenciális lehetősé­geket biztosítottak, úgy­hogy érdemes vcllit a fő­iskolai oklevelet megsze­rezni. A legfőbb okot mégis abban kereshetjük, hogy az • intézet az 1929. év­ben átalakult főiskolává. A főiskola által kibocsátott oklevél teljes érté­kűvé vált. Ugyanezt észlelhetjük a magyar korszak 1942—43., 1943—14. évfolyamaival kapcsolatban is, ami­kor a beirat kozott ah száma 231-re, illetve 391-re emelkedett. Vagyis amióta az intézetet főiskolai rangra emelté^ és így teljesebb értékű dip­lomát ad, amely a földmű veiésügyá minsiztérium fogalmazói karán való elhelyezkedést is biztosítja, az ér­deklődés iránta mindinkább fokozó­dik. Megállapíthatjuk azt is, hogy a* újonnan beirat kozottak közül jelentős szám a IV. évre esik. Ugyanis a hároméves akadémiát végzettek igyekeznek, különösien ha állami szolgálatban állanak, diplo­májukat a teljesebb értékű főiskolai diplomával felcserélni. Ez az érdek­lődés még tovább fokozódna, ha az intézet, miként a romáin időben volt, a doktori cim elnyerésére is lehető­séget nyújtana. Ha a negyedév hal Igát óságának illetőiSég szerint való megoszlását fi­gyeljük, úgy azt tapasztaljuk, hogy az 1942—44. tanévek második félévé­ben Erdlóly, Bánság és a Partium te­rület érői 71, a tisztán tuli vidékről 58, a Duna-Tiiszaközéről 32, a Du­nántúlról 27, a Felvidékről 10, Kár­pátaljáról 6 és külföldről 1: össze­sen 200 közvetlen oklevélszerzés előtt álló hallgató került ki. Az em­lített II. félév hallgatóinak 34.4 szá­zaléka erdélyi ilLetőiségü, a többi az ország különböző részein .lakik. Ez az arány természetesem lassiatn el fog tolódni az erdélyi kerület javára. Az 1918—19. tanévtől .napjainkig — leszámítva a nyilván tartásunkból hí án vzó 1938—1939, 1939—40. tan­éveket — az I. évre beiratkozott hall­gatók száma 1239 volt. Ezek közül 48.3 százalék (590 fő) esüélyl bánsá­gi és parti umbel i s 51.7 százalék (310 fő), el lek intve a csekély számú külföldi hallgatóktól, Románia, il­letve Magyarország más vidékeiről került ki. A bécsi döntés utáni ma­gyar tamlási időszakot vizsgálva, a helyzet az erdélyiek számár lány iá szempontjából látszólag ikiedivezőtile- nebb, mert az itteni terület a hallga­tóság 44.fi százalékát (122 fő) a tria­noni és a többi magyar területek pe­dig 55.4 százalékát (152 fő) szolgál­tatják. Ha azonban figyelembe vesz- szük a visszatónt erdélyi és keleti ré­szek is a trianoni békeszerződéssel Magyarországtól Bomáiniiáhciz csa­tolt területek nagy népesség és ki- teajedésbeli különbségét, megállapít­hatjuk, hogy az erdélyi hallgatóság számarányának emelkedése szem­pontjából a magyar idő a román korszakkal szemben abszolút érte­lemben is nagy fejlődést mutat. Ezt aizért hangsúlyozzuk ki, mert így az III IJL111 IJ. í I p — cü ett^cca p t-. — dü TÓ rJ OJ cv) CJ CM T-l Cl 0*1 ^ Cri O* <T) Cb Ä Cî CG CT2 CJI (7) a megállapítás is elevik, mintha az erdélyi ifjúság nem viseltetne kellő érdeklődéssel az intézet iránt A román időben a nem erdélyi il­letőségű I. éves hallgatok közül moldvai 16 százalék, ha vasalii öl di 36.1 százalék, bukovinai 2.8 sízásalék, besszarábiai 28.5 százalék, dobrud- zsai 4.3 százalék és külföldi 6.3 szá­zalék volt. A bécsi döntés utáni időszakban dunántúli 18.4 százalék, duma-tisza- közi 20.4 százalék, tiszlántuld 45.4 százalék, felvidéki 11.8 százalék, kárpátaljai 3.3 százalék és külföldi 0.7 százalék volt. Feltűnő a tiszán­túli vidék intézetünk iránt tanúsí­tott .nagy érdeklődése, amely nem­zeti él,erünkben történelmünk folya­mán sok más vonatkozásban is ta­paszt alhat A Ha a grafikonra egy pillantást ve­tünk. azonnal megállapíthatjuk az intézet iránti érdeklődésnek a mar gvar időkben mutatkozó fokozatos emelkedését. A jövőre vonatkozólag biztos Ígéretként jelentkezik az utol­só év beiVatkozottainak magas lét­száma, mely a főiskolán évről-évne oklevelet szerző mezőgazdák után­pótlását, sőt egyelőre számbeli gya­rapodását is biztosítaná. A fenti statisztikai számokon ala- puló megái lapít ások mellett egyen­rangú tényező gyanánt, kell hogy szerepeljen a kolozsvári .főiskolának íiemzetjpolitlkaf jelentősége, amely különösien a bécsi dlönitéis utá­ni időszakra vonatkozólag emelhető ki. Tudvalevő, hogy a romáin feuha- tóság alatt álló dó]erdélyi részeken, Temesváron egyetemi fakultása ranggal továbbműködik a Kolozs­várról el menekített román mező- gazdásági kar. Csak abban -arz eset­ben lehet arra számítani, hogy Er­dély jeléül eg nem magyar feaüiató­Ketonoi szolgálat és betegség miatt Üzletünket jul. 24-től jul. 31-ijí/Ary« tartjuk Kérjük t. vevőinket az elkészült fotó- munkákat jul. 72-én 1 óráig szivesked- / jenek á t v e n n i11 Kovát s P. Fiai ----------—... _________ fotón» a /. üzlet, }\ Mátyás hirály~tér H. ss. 1 ság alatt álló területeiről is megin­duljon a tanulni vágyó magyar ifjú­ság érdeklődébe a kolozsvári főisko­la iránt, ha ez az intézet formailag is Legalább olyan képesítést (adhat, mint egy egyetemi fakultás és ha a főiskola tekintélyét még teljesebbé tesszük azáltal, hogy az oklevelet szerzetteknek a doktori cim elnyelé­sére is megadjuk a lehetőséget. Erdély éghajlata és mezőgazdasá­gi viszonyai merőben eltérő képet mutatnak, ha az ország többi részei­vel összehasonlítjuk. Az itteni kü­lönleges feladatok ellátására nem lehet ifjúságunkat az ország vala- melyik másik részén levő főiskolá­ban tökéletesen 'kiképezni, mert. ké­sőbbi tevékenységét ez feltétlenül hátrányosan befolyásolná Előbb-utóbb úgy is át kell térni ók főiskoláinknak a tájjelleg szerinti specializálódásra, amely a tanulmá­nyokban, elmélyülni szándékozó if­júságunkra okvetlenül vonzólag fog hatni. Ha szabad párhuzamot vonnunk: mig pl. a .magyaróvári főiskola a nagy- és köz épgazda súgok üzemi vi­szonyainak a tanulmányozására, a mezőgazdasági ipánál és a belterjes állattenyésztéssel kapcsolaltos kér­désekkel való foglal hozásra kelletne hogy akalmat nyújtson, Fmdély sa­játos birtok megoszlási viszonyainál s kiterjedt zöldmező.sazd'áilkodásánál fogva a kolozsvári főiskola a kis- és törpeüzemek és a zöldmező gazdál­kodás kérdéseivel való foglalkozásra nyújthatna kiváló lehetőséget. A főiskola továbbfejlesztése során állandóan szem előtt keli tartanunk azt. az elvet, amely a tanítás nemes értelemben vett szabadságát feltéte­lezve, a haladást biztosítja és az in­tézet jelentőségét nemcsak állandó­vá teszi, die annak az erdélyi hagyo­mányokhoz méltó módon való eme­lésére is alkalmas. Apály és ép — Stefan George verse — Vágyam közeledbe ha rebben És sóhajom száll eped ön, Gyámoltalan égedelemben Úgy tűnik az alkonyidőn, Mint törzsét fiatal fának Ha vonná vad ölelés, Hűlt ujjak simítanának Arcán, mely zsengepikés. Ám este a sűrűbb árnnyal Egy gondolat fogja kezed, Dal s tűz most messzibe szárnyai És utunk arra vezet, Hol fürtit az éj zilálja És csillagok zápora kel — Fényförgelegek piheárja Ránk tündököl és fölemel. lm, engem siilyom-íosztva Az álcm a menny fele visz. És neked a könnyért hozta Sok más közt értem is. Most sápadt, sebhedt voltom Egyszerre teneked is drága, S ajkamról lázam eloltom Ajkadba, az ifin virágba. Ford, íL ÜüFűXÉ SEÁEIió

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents