Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-22 / 164. szám
6 ELLENZftK UH 19 4 4 Jolin» 2 1 ^ 0 kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola jelentősége A második világháború által eld- idozeft válságokkal teljes időszak ^minden tekintetben Alkalmas arra, hogy gyakran nagy fonto>sisá.gu kér- diésekben is n deklődésürik 6s figyelmünk sokirányú igén yhe vét olta következtében olyan elhamarkodott megállapításokra ragadtasson bennünket, amelyből később téves végkövetkeztetéseket vonhatunk le. A legjobb szán dókkal ültéivé számosán úgy képziellik a legeredim - nyerőbben szolgálni hazánk ügyet, ha az indokoltnak látszó takarékossági elvek szigorú kér észt ül v it ölére törekszenek, igyekezzünk tieháL leegyszerűsíteni az admiíiisiztj-ácí«it, szüntessük meg a felesleges hivatalukat, intézményeket és a megtia,kantot t pénzben, munkaerőben jelentkező energiát használjuk más, a nemzet élet éhen fon tcnsabb feladatok végrehajtására. Bizonyára ez az egyébként bölcsnek látszó okfejtés indított, egyeseiket aura, hogy bizonyos mezőgazdasági szak intézmén yünk 1 é t j ogosu 1 teágá.t kétségbe vonják. A háború kellős közepén nem tartjuk időszerűnek a kérdés felett vitát indítani, de feltétlenül szükségét érezzük, hogy a keleti végeken) fontos küldetést betöltő erdélyi Mezőgazdasági Főiskolának a múltban elfoglalt, valamint a jelenlegi helyzetére is néhány szempontból a Leg- t árgyilago sa bba n rám u t a ss u.ník. Gyakran szokás az iskolák fontosságát a tamilok létszáma alapján mérni és abból azok létjogosultságára vonatkozó következtetésit, 'vicin- ni. Kétségtelen, hogy az ily ein megáll/a.pi í ások sokszor egyoldalúak lehetnek. miután az iskola nevelő és képző hatása éppen azokon a vidékeken kell hogy jobban érvényesüljön, ahol a szakképzés vagy más szempontok, azok fenn tartását szükségessé teszik. Még fokozottabb mér- tékben áll ez a megállapítás a mezőgazdasági iskolákra. Amikor ezek fenntartásáról van szó, nagyobb távlatokban kell vizsgálódnunk és ke^ nesnüjik kell azokat a gazdasági s nemzetpolitik a i célokat , amelyeket az iskola fenntartása szolgál. Különösen tekintetbe kell vennünk azokat a kerül eteket, amelyeknek ifjúságára a-z iskolák vonzóereje kibat. A helyes iskolapolitika tehát nem dolgozd a;t kizárólag a tanulóik létszáma vagy területi elhelyezkedése alapján (bár mint tapasztalni fogjuk, főiskoláink e te ki őrületben sem hogy hátra semmi kívánnivalót), hanem az összes köiűhnény eket egybevetve kell hogy' cél kit ü zéseineik a megyailó&itásához hozzál ásson. Ilyen sokoldalú szerepet tölt be a kolozsvári Mezőgazdásági Főiskola, amelynek megalapítását már az első világháború előtti időszakban szorgalmazták az erdélyi részeken. Az ekkor megindult mozgalomnak az volt a célja, hogy a ko~ 1 ozsv ári Gazdasági Aikadlémiái átszer- vezve, mint egyetemi fakultást kapcsolják a kolozsvári Ferme József Tudóniányegy etemhez. Már ekkor érezték, hogy egy mezőgazdasági főiskolának a keleti részeken milyen nagy jelentősége van, mert eltekintve a Székelyföldtől és a Partdumtól, vonzóereje a tiszántúli területeikre, sőt hazánk távolabbi vidékeire is kiterjed. Ennek bizonysága az is, hogy a román időkben a hallgatóság érdek - lőldláse szintiéin Kolozsvár felé terelődött. Ép ennek következtében ala- kiülit át az Akadémia főiskoláivá, illetőleg később a temesvári műegyetem mezőgazdasági fakultásává.. A visszatérés után átszervezett Vo- l-tzsvárd magyar Mezőgazdasági Főiskola vonzó hatása i:s hasonló arányban erősödött meg, amiit bizonyít az a könülfmény is, hogy az 1943—44. tanévben nemcsak a negyedévre beiratkozott hallgatók létszáma emeiIrta : vitéz Szász István kod ot t az előző évhez viszonyítva több mint háromszorosára, hanem az első évben is jelentős létszám gyarapodást figyelhetünk meg, melynek közel kétharmada a .ruem erdélyi hallgatóságra ősik. Ez a jelenség nemzetpoliti kai szempontból nem hátrányos, mert a 22 évig el- szakitott Erdély foldjéuuek és népének a megismerését hatásos módon elősegíti. Érdemes a főiskolai hallgatók létszám nüaik évről-évre való alakulását figyelemmel kisiéiről, mert a vizsgálódás érdiek es eredményiekre vezet. Ennek s rán összeíráson Irtásit telietünk a kisebbségi idő és a bécsi döntés utáni magyar korszak szám- a datai között is. Előrebocsátom, hogy az 1938 —39. ás az 1939—1949. iskolai évek adatai sajnos nőm állottak rendelkezésünkre, mert. a román hatóságok a vonatkozó anya- könyveket magukkal vitték. Az intézet iránti érdeklődés a harmincas évek elején ugrásszerűen emelkedést mutat. A megelőző éveikben ,a beiratkozottak létszáma IS és 100 között ingadozott, míg az 1939—30. tanévben ez a szám 147-re emelkedett és 1937—38. tanévben fokozatosain eléri a 312-es létszámot. Ennek az a magyarázata, hogy a román egyetemek .különböző fakultásain a felvételt jelentős mértékben korlátozták, azonkívül a mezőgazda- sági érdekképviiselieti és f el ügyel e t i^gazatok nagy egzisztenciális lehetőségeket biztosítottak, úgyhogy érdemes vcllit a főiskolai oklevelet megszerezni. A legfőbb okot mégis abban kereshetjük, hogy az • intézet az 1929. évben átalakult főiskolává. A főiskola által kibocsátott oklevél teljes értékűvé vált. Ugyanezt észlelhetjük a magyar korszak 1942—43., 1943—14. évfolyamaival kapcsolatban is, amikor a beirat kozott ah száma 231-re, illetve 391-re emelkedett. Vagyis amióta az intézetet főiskolai rangra emelté^ és így teljesebb értékű diplomát ad, amely a földmű veiésügyá minsiztérium fogalmazói karán való elhelyezkedést is biztosítja, az érdeklődés iránta mindinkább fokozódik. Megállapíthatjuk azt is, hogy a* újonnan beirat kozottak közül jelentős szám a IV. évre esik. Ugyanis a hároméves akadémiát végzettek igyekeznek, különösien ha állami szolgálatban állanak, diplomájukat a teljesebb értékű főiskolai diplomával felcserélni. Ez az érdeklődés még tovább fokozódna, ha az intézet, miként a romáin időben volt, a doktori cim elnyerésére is lehetőséget nyújtana. Ha a negyedév hal Igát óságának illetőiSég szerint való megoszlását figyeljük, úgy azt tapasztaljuk, hogy az 1942—44. tanévek második félévében Erdlóly, Bánság és a Partium terület érői 71, a tisztán tuli vidékről 58, a Duna-Tiiszaközéről 32, a Dunántúlról 27, a Felvidékről 10, Kárpátaljáról 6 és külföldről 1: összesen 200 közvetlen oklevélszerzés előtt álló hallgató került ki. Az említett II. félév hallgatóinak 34.4 százaléka erdélyi ilLetőiségü, a többi az ország különböző részein .lakik. Ez az arány természetesem lassiatn el fog tolódni az erdélyi kerület javára. Az 1918—19. tanévtől .napjainkig — leszámítva a nyilván tartásunkból hí án vzó 1938—1939, 1939—40. tanéveket — az I. évre beiratkozott hallgatók száma 1239 volt. Ezek közül 48.3 százalék (590 fő) esüélyl bánsági és parti umbel i s 51.7 százalék (310 fő), el lek intve a csekély számú külföldi hallgatóktól, Románia, illetve Magyarország más vidékeiről került ki. A bécsi döntés utáni magyar tamlási időszakot vizsgálva, a helyzet az erdélyiek számár lány iá szempontjából látszólag ikiedivezőtile- nebb, mert az itteni terület a hallgatóság 44.fi százalékát (122 fő) a trianoni és a többi magyar területek pedig 55.4 százalékát (152 fő) szolgáltatják. Ha azonban figyelembe vesz- szük a visszatónt erdélyi és keleti részek is a trianoni békeszerződéssel Magyarországtól Bomáiniiáhciz csatolt területek nagy népesség és ki- teajedésbeli különbségét, megállapíthatjuk, hogy az erdélyi hallgatóság számarányának emelkedése szempontjából a magyar idő a román korszakkal szemben abszolút értelemben is nagy fejlődést mutat. Ezt aizért hangsúlyozzuk ki, mert így az III IJL111 IJ. í I p — cü ett^cca p t-. — dü TÓ rJ OJ cv) CJ CM T-l Cl 0*1 ^ Cri O* <T) Cb Ä Cî CG CT2 CJI (7) a megállapítás is elevik, mintha az erdélyi ifjúság nem viseltetne kellő érdeklődéssel az intézet iránt A román időben a nem erdélyi illetőségű I. éves hallgatok közül moldvai 16 százalék, ha vasalii öl di 36.1 százalék, bukovinai 2.8 sízásalék, besszarábiai 28.5 százalék, dobrud- zsai 4.3 százalék és külföldi 6.3 százalék volt. A bécsi döntés utáni időszakban dunántúli 18.4 százalék, duma-tisza- közi 20.4 százalék, tiszlántuld 45.4 százalék, felvidéki 11.8 százalék, kárpátaljai 3.3 százalék és külföldi 0.7 százalék volt. Feltűnő a tiszántúli vidék intézetünk iránt tanúsított .nagy érdeklődése, amely nemzeti él,erünkben történelmünk folyamán sok más vonatkozásban is tapaszt alhat A Ha a grafikonra egy pillantást vetünk. azonnal megállapíthatjuk az intézet iránti érdeklődésnek a mar gvar időkben mutatkozó fokozatos emelkedését. A jövőre vonatkozólag biztos Ígéretként jelentkezik az utolsó év beiVatkozottainak magas létszáma, mely a főiskolán évről-évne oklevelet szerző mezőgazdák utánpótlását, sőt egyelőre számbeli gyarapodását is biztosítaná. A fenti statisztikai számokon ala- puló megái lapít ások mellett egyenrangú tényező gyanánt, kell hogy szerepeljen a kolozsvári .főiskolának íiemzetjpolitlkaf jelentősége, amely különösien a bécsi dlönitéis utáni időszakra vonatkozólag emelhető ki. Tudvalevő, hogy a romáin feuha- tóság alatt álló dó]erdélyi részeken, Temesváron egyetemi fakultása ranggal továbbműködik a Kolozsvárról el menekített román mező- gazdásági kar. Csak abban -arz esetben lehet arra számítani, hogy Erdély jeléül eg nem magyar feaüiatóKetonoi szolgálat és betegség miatt Üzletünket jul. 24-től jul. 31-ijí/Ary« tartjuk Kérjük t. vevőinket az elkészült fotó- munkákat jul. 72-én 1 óráig szivesked- / jenek á t v e n n i11 Kovát s P. Fiai ----------—... _________ fotón» a /. üzlet, }\ Mátyás hirály~tér H. ss. 1 ság alatt álló területeiről is meginduljon a tanulni vágyó magyar ifjúság érdeklődébe a kolozsvári főiskola iránt, ha ez az intézet formailag is Legalább olyan képesítést (adhat, mint egy egyetemi fakultás és ha a főiskola tekintélyét még teljesebbé tesszük azáltal, hogy az oklevelet szerzetteknek a doktori cim elnyelésére is megadjuk a lehetőséget. Erdély éghajlata és mezőgazdasági viszonyai merőben eltérő képet mutatnak, ha az ország többi részeivel összehasonlítjuk. Az itteni különleges feladatok ellátására nem lehet ifjúságunkat az ország vala- melyik másik részén levő főiskolában tökéletesen 'kiképezni, mert. későbbi tevékenységét ez feltétlenül hátrányosan befolyásolná Előbb-utóbb úgy is át kell térni ók főiskoláinknak a tájjelleg szerinti specializálódásra, amely a tanulmányokban, elmélyülni szándékozó ifjúságunkra okvetlenül vonzólag fog hatni. Ha szabad párhuzamot vonnunk: mig pl. a .magyaróvári főiskola a nagy- és köz épgazda súgok üzemi viszonyainak a tanulmányozására, a mezőgazdasági ipánál és a belterjes állattenyésztéssel kapcsolaltos kérdésekkel való foglal hozásra kelletne hogy akalmat nyújtson, Fmdély sajátos birtok megoszlási viszonyainál s kiterjedt zöldmező.sazd'áilkodásánál fogva a kolozsvári főiskola a kis- és törpeüzemek és a zöldmező gazdálkodás kérdéseivel való foglalkozásra nyújthatna kiváló lehetőséget. A főiskola továbbfejlesztése során állandóan szem előtt keli tartanunk azt. az elvet, amely a tanítás nemes értelemben vett szabadságát feltételezve, a haladást biztosítja és az intézet jelentőségét nemcsak állandóvá teszi, die annak az erdélyi hagyományokhoz méltó módon való emelésére is alkalmas. Apály és ép — Stefan George verse — Vágyam közeledbe ha rebben És sóhajom száll eped ön, Gyámoltalan égedelemben Úgy tűnik az alkonyidőn, Mint törzsét fiatal fának Ha vonná vad ölelés, Hűlt ujjak simítanának Arcán, mely zsengepikés. Ám este a sűrűbb árnnyal Egy gondolat fogja kezed, Dal s tűz most messzibe szárnyai És utunk arra vezet, Hol fürtit az éj zilálja És csillagok zápora kel — Fényförgelegek piheárja Ránk tündököl és fölemel. lm, engem siilyom-íosztva Az álcm a menny fele visz. És neked a könnyért hozta Sok más közt értem is. Most sápadt, sebhedt voltom Egyszerre teneked is drága, S ajkamról lázam eloltom Ajkadba, az ifin virágba. Ford, íL ÜüFűXÉ SEÁEIió