Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-22 / 164. szám

1S44 Julius 22. iiiir ~-* *~iWa"rTfT v.,~

ELLENZÉK

ci

Mit ielentenek Erdély magyarsága

számára a felekezeti iskolák Î

Băga Alasos. Tavasza Sándor és Gál Kelemen nyilatkozata

KOLOZSVÁR, jülius- 22. Mii jelentenek Erdély Tniagyiacrsiáigia számára a felekezeti iskolák? A felszabadulás ujíánd első hetekben lázzal -válaszoltunk erre a kérdésre, hogy ha valaki teljes -részlete'sátegiel és őszdinteségigiel rruetgimá a huszonikéit. esztendős kisebbségi sors- történetiét, úgy első helyen kellene foglalkoznia a lelkészekkel, tanítókkal, és tanárokkal, akik a leg- ny-omoru'Siág'osiab'b anyagli viszonyok között hőise- áildiozattal váildálhák a magyar nemzeti öntud/af rniegtőrzéséit és ób-renVax- táaárt. Érdemes újra és uijira fQiglalkozni az erdélyi magyar hit vallásos' iskolák ügyiével, amielyék mindig a közöségi szellemet szolgálták és a felszabadulás óta is telibecsülbetetlen értékű szolgába jokal tettek a magyar jövendőnek. Erdélyben nemcsak az ősi hagyományokhoz való ragaszkodás teszi természetszerűvé, hogy felekezeti és társadalmi kiülönibség nélkül az et~'érz miaigya.rság ragaszkodik a felekezeti iskoláihoz. Nálunk a hátvallásos oktatás sohasem egy-egy felekezeti céljait vagy hit elveit szolgálta, hanem ,?>z egyetemes magyarság érdekeit tartotta szem- élőtt. E<gy politikai állásfoglalással kap- csplalo-san feltétlenül időszerű, hogy újra hitvallást tegyünk felekezeti iskoláink mellett. Ezíért szükségesnek tartottuk, hioivy egyf-'iázá és iskolai kérdéseink 1-egki- tünőibb ismerőit miegszólaliassuk és uj,ra leszcgezzTÜlk a felekezeti oktatás nemzet- politikai jelentőségét.

Elkenek

d?a vitéz Boga Alajos

prelátus kanonok, felsőházi tejgpt kerestük fel, aki kérdésünkre a köve fcezőket mondotta:

— Nem szivesen nyilatkozom a kérdésben, Így is csak egyéni véleményemet, fejezem ki. Meggyőző diesem ugyanis, hogy mosó olyan kérdéseket felvetni, amelyek magyart a m?4gyárnál szembeállit- hatnak, nemcsak nem tanácsos, de nem is szerencsés, hiszen mindent el kell kerülni, ami a magyar társadalmat, szétfeszítheti. Erdiéíly földjén serkásern tartotta eddig szüksiégesnek azt a gondolatot, hogy az itteni hitvallásos nevelést, állami neveléssel kellene felváltani. Hiszen min- derlki elismeri, hogy a hi',Vallásos iskolák évpen a nemzet legnehezebb idején a magyarság végvárai voltak. Ebiből a mieigál- lapitásból logikusan az következik, hogy ezt az i-ikolázási rendszert tovább is fenn kell tartani, sőt megerősíteni, nem pedig ezeket a „végvárakat“ lerombolni. Minden erdélyi ernlber tudja hogy Szent István király óiba az ifjúság nevelését és oktatását az országnak ebben a részében az egyház, illetve a vallási megoszlás óta a magyai- egyjházák vezették. Éppen ezért nevezzük Erdélyt a hitv,állásos oktatás k&sisszikus földjének. Erdély különvállása idején a fejedelmek az egyházakra bízták az ifjúság nevelésiét és oktatását, az ország adta erre a célra az anyagiakat, az egyházak pedig nevelték és oktat ák a nemzet fiait. így keletkeztek az erdélyi hires iskoláik és nevelőintézetek, amelyeknek kebeléből kerültek ki a nagy államférfiak, hires magyar tudósok, feltalálók, a szép és' jiellemes életre példái V nyujtó közéleti emberek. Csak az idegen és ellenséges központosító uralkodók igyekeztek a hitvallásos' iskolák munkáját korlátozni, vagy guzsbaikötini, die még-egy II. József, vagy a Bach-korszak vezetői sem tudták az erdélyi iskolázást államo- si tárni. A hát vallásos iskolák a román időik alatt is megtartották hátvajllásos ég' magyar jellegüket. Erdély földjén tehát nemcsak erkölcsi és kulturális hivatást töltenek be a hAtvallásos iskolák, hanem magasablbrendai nemzeti .hivatást is. Itt c-iak az 1868-ban meghozott 38. te. adott lehetőséget az állami oktatásnak is, de az állami iskolák mellett a felekezeti iskolák nemes versienyre kelve, tartották mindig, a színvonalat.

— Csak egy-ikét vonás, de látni lehet, hogy itt egy nagyon fontos- nemrztetipoli- tikai kérdésekről van szó, 'amelynek tagadása nem illik bele a nemzeti összefogást hirdető kormányzásba, sem pedig a nemzet életéért folyó harc menetébe. Az er- délvi autonóm keretekben dolgozó egyh.iázak hivő seregei nem is gondolnak arra. hogy életüket folyta‘ó gyermekeiknek nevelése és oktatása ne az ő akaratuk és céljaik szerint ‘ őrién jiák. Az írásiban ol- va.ssulk. hogy itjyümiöl csőikről ismerik meg a fákat. A. hitvallás-ős iskolázás Erdélyben olyan élő fa, a/miély nem érett meg a kivágásra, hanem életerős és termékeny.

Or. Tavasz? Sándor

református püspökhieilvettes-, teológiai professzor állláepomtját a következőképpen foglalta össze:

— Szórványban élő árva magyarok között töltöttem a vasárnapot s így csak hírlapokban olvashattam azt a politikai nyilatkozatot, amely éppen vasárnapon, Kolozsvárt elhangzott:.. Minit erdélyi magyar ember,^ csodálkozva olvastam annak némely kitételét, különösen azt, amely a népoktatást es nevelést egy kézbe, az állam kezébe klvána letenni’ s ezt a szolgálatot ki akarja venni ^ az egyházak kezéből. Erdély földijén merőben idegen, ez a hang, amelynek idegenségét csak fokozza, ha közvetlenül a falu magyar népének lelki közösségéből jövünk, Iha ebben az igazi közösségben megtisztult szívvel fogadjuk s ha az erdélyi magyar faíltu népének fülével halljuk azt.

— Mindenekelőtt feltűnő ebben a nyilatkozatban az a követelés, amely az egésznek premisszája, hogy ne nézzünk a múltba, tehát szakadjunk, el a múlttól, a mi múltúnktól, am«ly pedig tiszta és gazdag, erőforrás számunkra. Ahol 'megszakad a folytonosság, ottt nem m-aradl más hátra, ment a sötétbe ugrás. Nekünk azonban a sötétbe, ugrás éppen. úgy nem keli, min, a bünbánait nélküli puszta folytonosság. De ki is tagadhatja, hogy a mi magyar múltúnk tele van a sötét bűnök felett fénylő nemesítő és nemzetesitő tényekkel és tettekkel? Ez a múlt. cdaépitei- te a templomok, mellé az iskolákat s az iskolák mellé a templomokat, hogy a puszta adottságok felett álló világ lehellete, illata és éltető levegőjie betöltse és megtermékenyítse, valóban megmüvéltté tegye az ezen a földön' folyó magyar életet. Ezért nem szokathatjuk el -az iskolát a templomitól. Tisztában keli lennünk' azzal, hogy a népi tömeg még nem népi közösség, hanem csak azzá lesz, ha.van a népnevelésben 'és oktatásban közöségteremtő erő. A hitvallásos iskolának az ad létjogosultságot, hogy nem puszta tudásra, nem is ideiglenes korszeriké- gekre, hanem mély lelki alapokra épit, ennélfogva tud közösségre nevelő, tényezővé lenni. A faji adottságok öntudatra ébresztése lehet korszerű feladat, de ennek az öntudatnak csa-k az esetleges korszerűségekig terjed az ereje.

— A népoktatást és nevelésit kli lehet venni az egyházak kezéből, de akkor legyünk tisztában azzal, hogy ezzel oda lesz, a magyar észjárás szerint való igazi népnevelés; altkor nem marad más hátra, mint vagy idegenek utánzása, lelkiség nélkül, vagy pedig ideiglenes értékű korszerűségek szajkózá- sa, maradandó hatások nélkül. A hitvallásos iskola hitet ébreszt, hogy a hitből becsület szülessék, a becsületből pedig a hűség és felelősség gyümölcsei teremjenek. Ahol nincs hit, ott nincs becsület ahol nincs haosiiiliet, ott nincs hűség és egyáltalában nijacs felelősség. Ahol nincs hit, ott előbb-utóbb felüti a fejét a félelem s ahol meg jelenik a félelem, ott szükségképpen jelentkezik az egyezkedés és a megalkuvás. Az állami népiskola lehet igen kitűnő ismeretközlő tényező, de nem kitűnő közösségteremtő tényező. Ha a hitvallásos iskolák helyet elfoglalják az állami népiskolák, ott nevelődnek majd igen okos emberek, akik jól tudnak számítani, tervezni és okoskodni de nem tudnak áldozni lemondani és szeretni, már pedig álMélíatás helyett

dozat, lemondás és' szeretet .nélkül nincs magyar közösség.

— A hitvallásos iskolákban tanulja meg a magyar gyermek az első parancsolatot: Én, az Ur vágyóik a te Istened! fis úgy tanulja meg, hogy vonatkozásba hozza az egész élettel, tehát nem emeli önmagáit bálvánnyá, hanem Isten rendeltetésének fogja ismerni is, vallani is egész életét. Pl. nem fogja azt mondani, hogy ő véletlenül alföldi, hanem pl. azt fogja vallani, hogy ő Isten rendeléséből erdélyi magyar, aki rettenthetetlenül csak a magyar földön tud élni és halni. Ami különbség van a véletlenbe vetett hit és az Istenbe vetett hit között, az a különbség a kizárólagos értelemben vett kétféle népoktatás és nevelés között. Kivételit csak azok az állami népiskolák képezhetnek, ahol hitvallásos nevelésű tanítók működnek.

— Erdélyi észjárással, magyar földön és magyar szellemben mi. így gondolkozunk és igy hístzünk. Hisszük, hogy ezzel a gondolkozással minden körülmények között győzünk, és csak ezzel győzünk!

Dr* Hál Kúlamen

tanügyi főtanácsos, aki évtizedeken keresztül volt a kolozsvári unitárius kollégium igazgatója és a felekezeti oktatás kérdéseiről számos tudományos munkája jelent meg, a hitvallásos iskolák jelentőségéről a következőkben nyilatkozik;

—• Nem akarok vísiszakalandozni az erdélyi történelmi múltba, csupán a romári uralom huszonkét esztendejével foglalkozom. Nehéz időkben nagy emberek állottak az erdélyi miagyar egyházak élén, amikor ránkszakadt a trianoni összeomlás. Erdély három nagy püspöke közös pásztotlevélben fordult akkor a magyar tömegekhez, amelyben egymás megbecsülésére és a tökéletes felekezec- közá békére bivta fel a magyarságot. Ennek a szelleminek legfőbb letéteményesei a felekezeti iskolák voltak. Az 1925-ben hozott, a magánoktatásról szóló törvény a felekezeti iskolák életébe való fokozottabb beavatkozást jelentett?. Ekkor léptették *él-etbe a ba'k- kalaureátusi vizsgák rendszerét. A népiskolai oktatást viszont azzal akarták az állam kezébe venni, hogy mindenütt igyekeztek állami rá(kolákat létesíteni. Erdély magyarsága minden nehézség ellenére is fenntartotta felekezeti iskoláit. Az áldozatkészség gyönyörű példáit, mutatta . ebben az időben a magyarság. Szerény jövedéltmü kisemberek hoztak anyagi erejüket jóval meghaladó anyagi áldozatokat az iskoláért, hogy az iskolák fenntartását biztosítsák. A szél; el/keresztúri unitárius kollégium négy felső osztályát az utolsó években az áldozatkész hivak anyagi segítsége tette lehetővé. A Székely- földön egyszerű gazdaemberek (támogatása biztosította a felekezeti oktatást, amely meg is hozta a maga gyümölcsét, mert az erdélyi magyarság a legnehezebb viszonyok között is kitartott nemzeti céljai mellett és lelkiegységét semmi siem zavarta. Ugyanezt a célt és ugyanezt a szellemet fogják a jövőben is megőrizni felekezeti iskoláink, amelyeknek fenntartása az erdélyi magyarság egységes kívánsága.

Elis-gíáA Henriof két

PARIS, julius 22. (Búd. írt.) A milicia tagjai elfogták Henriot volt francia tájékoztatásügyi államtitkár két gyilkosát. Ezek vallomásuk során beismerték, hogy az angol titkos szolgálat megbízásából cselekedtek és a gyilkosságot nem politikai okból követték el. Tulajdonképpeni megbízatásuk az volt, hogy az államtitkárt élne juttassák el Londonba. Henrioton kivül még 36 politikust kellett volna meggyilkolniuk egy ünnepség során, de ezeket a gyilkosságokat a szigorú őrizet miatt nem hajthatták végre.

Augusztus 1. után érvényüket vesztik a kékszinü kenyérváltójegyek

KOLOZSVÁR, julius 22. A hivatalos1 lap szombati szánna (közli a m. kár. közellátás- ügyá miniszter rendeletét ,a régi mintájú kény ér válitó jegyiek érványrtleiLenitéise éh „katona napi éiteilmcszerjegy“ rendszeresítése tárgyában. Az 1944. évi julius hó .1. napja előtt kibocsátott régi mintájú, Budapest székesfőváros és a közellátási szempontból hozzácsatolt városok és községek területén .zöld, az ország többi részén narancssárga, vagy kékszinü kenyérváltójegyek az 1944. évi augusztus hó X. napján érvényüket vesztik és azokra éntől a naptól kezdive sem vendéglátó ipari üzemben, sem nyílt árusítási üzletben kenyeret, zsemlyét, vagy kétszersültct kiszolgáltatná nem szabad. 1944. évi augusztus hó X. napjától kezdve mind a vendéglátó ipari, üzemekben, mind a nyílt árusítási üzleteikben csak az 1944. évi julius hó 1. napján kibocsátott ujxmntáju, Budapest székesfőváros és a közellátás szempontjából hozzácsatolt városok és községek területén piros, az ország többi részén acélszürke színű kenyérvágó jegyek válthatók be. Az 1944.

évi julius hó I. napja előtt kibocsátott régi mintájú ff n omliszt -V á 1 tő jegy ek, a tészta jegyek, az ezen a napon kibocsátott ujrnin'táju finomliiszt-váíitójegyekkel, icrizta jegyekkel

együtt az ország egész területén továbbra is ervanyessk. A m, kir. ihonvédség és a német birodialmi véderő ama tagjak részére, akik köz étkezésben nem részesülnek és Magyarország területén tartózkodnak, „katonai napi élei roisziarjegy“ rendszereslttetik.

* TEGYEN ELŐVIGYÁZATOS, GONDOLJON A TŰZVESZÉLYRE. Különösen vonatkozik ez falusi lakosokra, mert ha nem is saját háza- táján támad a tiizveszedelem. terjedésében elérheti azt és pusztulást okoz. Csak egy módja van a segítségnek: tűzbiztosítást kell kötni' Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság helybeli főügynöksége figyelmesen és pontosan kiszolgálja Önt. Cim: Egyetem-utca 1.

* A MAGYAR—NEMET TÁRSASÁG szokásos

összejövetelét folyó hó 27-én, csütörtökön délután fél 6 órai kezdettel a Társadalom kerthelyiségében megtartja- 041

Méltatlankodó sorok érkeztek szerkesztőségünkbe egy jeles költőtől, mert „Vers-Virágok“ c'imü 430 oldalas ver- ser.könyvét még nem ,,méltattuk , Levelében többször is hivatkozik a 430 oldalt kitevő terjedelemre, mint olyan meggyőző érvre, amely elől senki se térhet ki. Költőnk úgy gondolja — s a maga szempontjából tökéletesen igaza is van —, hogy aki képes volt nehéz, iz- zadtságos munkáival 430 nyomtatott oldalnyi költeményt összeírni, az már^ a fizikai teljesitmmy miatt is teljes elisy mérést érdemel. Érdekes, hogy költőnk mennyire bázik ennek az érvnek a mindent megdöntő voltában. Soraiban egyszer sem emli'i, hogy maguk a versek jók volnának, célzást sem tesz minőségükre, a kötet vastagságát azonban minduntalan kiemeli, nyilván azzal a ki nem mondott meggyőződéssel, hogy aki ennyit tud imi, az csak jó költő lehet. A mennyiséget tehát teljes nyugalommal összetéveszti u nvmőséggel s még csak azt sem mondhatjuk, hogy egyedül áll ezzel a /elfogásánál, mert sajnos, nemcsak a költészet világában, hanem az élet sokkal reálisabb területein is gyakran találkozunk ezzel a meglehetős veszedelmes tévedéssel. Nem akarunk azonban. most ebből a szerény alkalomból, amit a termékeny költő levele jelent, messzemenő fejtegetésekbe bocsátkozni a mennyiség és minőség viszonyáról, maradjunk csak meg a panaszkodó levélnél, amelynek van meg néhány érdekes részlete. Azt írja például egy helyt, hogy „vérzik a szive", hony éppen Kolozsváron nem foglalkoztak müvével, pedig városunkat több alkotásában is „melegen, forró ezeretette I“ énekelte meg. Költőnk itt ismét egy általános hibába esik, azt hiszi, hogy a verset a tartalma teszi. (Azért emeltük ki ezt a 11. számú balhiedelmét, mert nap-nap után újabb és újabb vermekkel borítják el íróasztalunkat különböző érré kény lelkek, szinte szabályszerűen azzal az előrebocsátással, hogy ez kérem ilyen, ez olyan alkalomra íródott, ez rendkívül időszerű háborús vers, ez búcsú kedvesemtől, ? b., stb.J

Visszatérve levelező költőnkre, szó- szerint kell idéznünk még egy mondatát, már csak azért is, hogy a benne foglalt fenyegetés mindenki tudomására jusson. „Szabad legyen végül még megemlítenem — írja —, hogy eme 430 oldalas „Vers-Virágok“ című verseskönyvemcsak cc. egy tizedrésze eddig megint, már kéziratban kézen levő verseimnek; úgy, hogy talán már emiatt is érdemes a „Vers-Virágokról“ is megírni“. Nem szokásunk ugyan a denunciá- lás. de ezt a magyar papirkészletek elleni súlyos merényletet kénytelenek va- 1 gyünk az illetékesek \udom.ására hozni s felszólítani őket, tegyenek meg minden megelőző intézkedést, nehogy — Isten őrizz — a 4300 oldalnyi vers, valahogy nyomdához s papírhoz jusoon. Éppen elég, hogy a nem mindennapi termékenység —r szinte _ világrekordnak mondhatjuk az előállított mennyiseget — már kéziratban is több papirt igényelt, mint egy kisebb vidéki lap, hát még ha ismét „sajtó alá rendezne* egy kötetet. Azt pedig még elgondolni is roslsiz, hogy egyszer netán „gyűjtemény es kiadásra“ fog gondolni. Ismerjük jól a hasonló költőket s tudjuk, nem Iá nak akadályt, ha müveik nyilvánosságra hozataláról van szó. Amilyen agilitásról harcol az elismertetésért koszorús költőnk s amilyen tűzzel képviseli „szakmai“ érdekeit, feltételezzük, még ma is sikerül neki valamilyen uron- módon papirt kikönyökölnie s újabb kötöttel meglepnie hazánk költészetkedvelő olvasóit. Vigyázat tehát, kedves. illetékesek.

Ezek után megkérdezhetné valaki, mondjuk meg végre: milyenek a versek'!

' Mindenről beszéltünk már, csak erről nem.. A kiváncsiakat megnyugtatjuk — a versek rosszak. Egészen rosszak. Nagyon rosszak.

Most tehát méltattuk költőnket. Nemrégiben, leközöltük eou arcvonalra induló honvéd vemét. Másnap a fiatal le- gény rórsacsokorral keresett fel lakásunkon, hálája jeléül. Azt hisszük, a mi ■termékeny költőnk nem' fog virágcsokorral kedveskedni nekünk ezekért a sorokért. (szb.)

* KÖSZÖNET: Kovács József Dézsma-utcní halőrnek, ritka becsületességéért, aki elnesieh ,nagy értékeimet visszahozta. Gecsegné. 02185KOLOZSVÁR ROM. KÁT. PLÉBÁNIA TEMPLOMAIBAN (Belváros. Monostor, Szt. Péter és írisz-telep), azokon n vasárnapokon és parancsolt ünnepeken, amikor a délelőtti szentmisét két légiveszély miatt'meg kell szakítanunk, délután 6 órakor is tartunk szentmisét. Ezeken a I szentmiséken a hívek szentáldozáshoz is hozzá'- I járulhatnak, ha aznap még nem áldoztak és I mise előtt négyórás szentségi böjtöt tartottak