Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-22 / 164. szám

ÜK K&CÜI Üt sflssseis „Én nem hlzelkedhetem édes nem­zetein tcivékcd, hogy hazugságom­mal dicsérjelek, hanem im meg ni on­dóm magadunk fogyatkozásaidat, olyan indml és szándékkal, hogy megismervén magad is, vesd ki ezt n mocskol telkedből, reformáld vét­keidet, oltÖT.zél igazságba, övedzzél erősséggel. Ha azért magunk fogyat­kozásait megismerjük előbb, köny nyebben az igazságot is feli élhetjük aztán.“ (Zrínyi Miklós.) Julius 22.. szombat, prol. N fii U î I* 011 d ^tária Magdolna, rum. 1 kát. Mária Magdolna, a — 11 —■■■— -- Nap kél 4.26, nyugszik 19.47. &C.K.£WX*ir *Zju Román ön július 17-től 30-ig Az elsötétítés kezdődik 21.45 órakor, véget őt 4.45 órakor. SZOLGÁLATOS GYÓGYSZERTÁRÁK : Fortuna gyógyszertár. Mátyás király tér 33 sz. Telefon: 21—52. — Hvgea gyógyszertár, Széchenyi-tér 32. sz. Telefon: 24—04. — Victoria gyógyszertár. Horthy Mikiós-ut 4 7. sz. Telefon: 15-M>9. — Opera gyógyszertár. Hunyadi-tér 1. sz -Távbeszélő 11—96. Jelentés a pénteki ellenséges lerepülé­sekről BUDAPEST, julius 22. (MTI) Ju­lius 21-én a koradélelőtti órákban egyes ellenséges repülőgépek a Du­na vonalát követve előbb délről észak felé, később ellenkező irány­ban átrepülték az ország légiteré'.’. A déli órákban egy ellenséges kötelék az ország nyugati határa mentén délről északnak átrepült, majd ugyanazon az útvonalon visszatért. A koradélutáni órákban egy ellen­séges kötelék repült át légiterünkön északról dél felé a Duna vonalát követve. á hozományvadász . . . A CORVIN műsora Î Ma, szombaton premier! EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELETEK. Va­sárnap reggel 8 órakor ai evangélikus temploma ban Járosi Andor esperes szolgál. A Vasvári­utcai elemi iskolában Anna diakonissza test­vér délután fél 5 órakor hirdet igét. A Káldi- utca 6. szám alatt, a Hárompiispök-tér köze­lében, délelőtt 10 órakor vitéz Molnár János segédlelkész szolgál. AÜGUSZTUS 31-IG LEHET PÁLYÁZNI A ZÖLDKERESZTES TANFOLYAMRA. A zöld­keresztes védőnői pálya iránt érdeklődők szá­mára a kolozsvári \ édőnőképző Intézetben szeptemberben uj tanfolyam kezdődik. A tan­folyamra jelentkezők átépitett mondern inter­nátusbán kapnak lakást és ellátást. A tanfo­lyam hároméves és annak sikeres befejeztével a belügyminiszter a védőnőt kinevezi. Tanul­mányideje alatt az internátusi ellát ás és tanul­mányi költségek megtérítése címén havonta 105 pengő fizetendő, de indokolt esetben az állam teljes vagy fél ösztöndíjat ad. A tanfo­lyamra pályázóktól érettségi, ’ tanítónői vagy óvónői végzettségei kivannak meg, indokolt esetben hat középiskolával bírók felvétele is számításba jöhet. Akik a tanfolyamon, részt kí­vánnak venni. pályázatukat augusztus 3t-ig adják be a következő címre: M. kir. Állami Védőnőképző Intézet igazgatósága. Kolozsvár, Mussolini ut 7G. Hogy a kérvényhez milyen okmányokat kell csatolni, arról az intézet ve­zetősége díjtalanul küld ismertetést. REFORMÁTUS ISTENTISZTELETEK. Vasár­nap délelőtt az életbeléptetett uj rend szerint a Farkas-utcai, a Horthy Miklós-uti és a Mus- solini-uri templomban 8 órakor, míg a Magyar utcai templomban és a hozzátartozó imaházak- bnh 9 órakor kezdődik az istentisztelet. A dél­utáni istentiszteletet mindegyik templomban változatlanul 6 órakor tartják. y ssHssnBBRF"’ Rádiójavitások csövekkel, márkás rádiók, csiliárok és vi lany.'elszereiési cikkek nagy választékban PÉTER PÁR rád ó é? villamossági vállalat KOLOZSVÁR, Wesselényi-ut 38. Vám id mellett. Telefon : 18—33. \ népek közötti megéiitésatit'ik miin'- dig- az volt a/, •egyik legfőbb akarta lyia, hogy egyik vagy másik man izet nőm i’iiilott. tisztába jönni 'Stajat eno- j'é v t’ I (\s gyen igrség'i ii v i'il, erén uy e i v ml és hibáival s miközben ábrát uJük utam «/.alatti, moglosAnri-tMI<- m töb­biek éllel él 's véguiil saját nuagáinaik isi romlását okozta Az önismeret éis a. józan bn'biirálat tehát nemcsak a nem / e I n *eg»uj 11 lásái na k kiln tü t iló­pomja, haiveim ugyaniakkor a népek egy ti t (ülésén eh is állandó szabályo­zója. \ annak korok, amikor a mod felet t.i elmérhet az un'all; odó eszme s az ilvan időszakot rendesen háború követi. És vaumnak korok, amikor — rend esten a nagy, katasztrófáik után — a nemzett magába száll s az öirudi- cséretet az onbirálat váltja fel. Sa­játságos jelenség 'nálunk magyarok' mái, hogy a nemzeti hibák egyik leg­nagyobb ostorozó ja, Széchenyi ép­pen a reformkor .nagy nemzeti fel­lendülésének id etiléin, mondt a el a leg­súlyosabb bírálatot a nemzetről. Az ö szelleme azóta is visszajár, cumikor uj utaiti kiéld törni a régi nyomon, mert a magyar (feladatok elvégzésé­hez a nemzet csak ömmiagából, a mac ga tulajdonságainak. és képességei- niCik reális mérlegelése alapján nyer­het erőt. Szomszédaink, bár sokat tartanak arra, hogy ők milyen régi népek, mégis minit nemzet ruinidénik fiata­labb a magyarnál. Egyeseknek csak a berlini kongrej.sisz.us ismerte ed ál­lami függetlenségét, mások csak az első világháború után emelkedtek politikai nemzetté. Nem lehet, te hál csodál kozni azon, ha a Kárpátokon, sőt. a javított trianoni határokon tud, fiatal és szapora népek vérbő nacio­nalizmusa veisizi körül hazánkat. Az önbirádat. nem a fiatat népek eré­nye, a szaporaság pedig terjeszke­déshez veket , .-téLw. ír—r -y­gyarország és a nemzetiségek, illett- ve a iszomszédok közötti- politikai ellentétek mid össze százötven évre vezethető vissza, amióta a naciona­lizmus a kor uralkodó eszméje s ezeknek az ellentéteknek a mai időkben annyira kivonatos kiküszö­bölésére, vagy legalább is a tisztázá­sáig egy mód klnáikotzik•; ha miniden nép tisztába jön önmagával.. A ma­gyarokat i.s beleéürve. Ezért, figyelünk fel éirdékíődétssel mindén olyan hangra, amely a ha­tárokon -túlról jut el hozzánk és bár csak egészem távoli csengésében arra vall, hogy ott is, talán a külpolitikai helyzet kényszerítő hatása alatt, megimidüit a magunk revíziója, és uj, ■—hangokat i-s hallatnak. Ebből a szempontból két román 'köz­iró, Vaisile Netea és Gabnieil Tepélea munkássága érdemel figyelmet. Nem ismerjük közelebbről ujisáigirói pá­lyájukat, de mind a kettőt -erő-s kap­csolat fűzi Erdélyhez s cikkeiket nemcsak a fővárosi nagy lapdk, ha­nem az észak erdélyi emigráns ro­mánoknak Bukarestben megjelenő hetilapja, az „Ariiéiul“ is szívesen közli. Nálunk Tép el Pa az ismertebb, akinek egyik megértést kereső cikke néhány héttel ezelőtt az egész ma­gyar sajtót. bejárta. Az „Universul“ ju.liu s 9-i számában TepeLea az er­délyi seggel foglalkozik, amit sokan szeretnek úgy feltüntetni, mint a mult emlékeiből táplálkozó konizer- vetítirv irányzatot. Ezzel szemben a cikkíró rámutat arra, hogy az erdé­lyieknek még sok mondanivalójuk van a román jövő kialakítása szem­pontjából, mégpedig elsősorban szo­ciális téiren. Az „idegein uralom“ Er­délyiben közelebb hozta eigymáslbotz a népet és az intelligenciáit s mdköz- hen el Ítélő szavakat- talál a magyar f em-ha lóságra, hangsúlyozza, hogy ennek eredményeképpen az erdélyi román társadalóm egységesebb lett, mint a regájti, szövetkezetei utján jobban megszerv ezkedett, a közős­sé oi szellem inkább áthatja a társa­dalom valamennyi rétegéi s az erdé­lyit,kel a társaid alt ni utóin vitió «zer- vc-zkcdéw dinnamianxusa jellemzi. Ez- '/j‘-l a szol leim iist‘ggc.1 jelentkezik a közéletben a././n erdélyi roiméjn. nieim- zodék írja Tepélea s rmi hiimtol-en ama gondolunk, hogy a bécsi (Inti •tás óta hányszor írták le és mond lak H ugyanezt a. tiomán megszállás a Iáit felnőtt magyar genovtéhüiól. Vas ile Netea, a legfiatalabb erdé­lyi román im nem/esték képviselője, a „Vremea,“ juniors 18-i számlában messz/ibbne tekint s „Törtérijelem és politika között“ cumi cikkéiben fel­veti a kérdést: mi lennie, ha a,z em­berek nem azt néznék, hogy mi volt, hanem azt, hogy ima mi van? El kell vetnünk a történelmi szemléletet — irja a román sajtó másik részéinek ellentmondásai között —, hogy he­lyet adjunk egy szigorúan reál poli­tikai szemléletnek, annak a maga­tartásnak , amit a ma eseményed szabnak míg és nem a levéltárak irat csomói. Miután felsonotlja vala­mennyi nemzet történelmi előítéle­teit és igényeit — -5 ___ W—'^=0-=^:— - , Tlítet tesz az önismeret és a helyes önitó- let mellett. „Világosan szétnézni né­ped körül, fellelem éts szeretet, nélkül métJegelni mindazokat., akik körü­lötted élnek, igazságosan elismerni erejüket és gyengeségüket, őszintén összehasonlítva magadat szórni szó­dái d dal, aztek, erejével és éti diákéi vei, hogy azután a t.e életed szükségle­teinek megfelelően járhass el, fel­szabad i tani magadat, illuzíóktőíl és ábrándoktól,' hősiesen magadévá té­ve a valóságot, felejteni, felejteni mimól többen— s Európa valamennyi népének sokat keil felednie — felej­teni, hogy kizárólag a reális és ter­mészetes alapokra lehessem építeni, úgy a nemzeti, mint a nemzetközi reimdiben, ez jelenti a politikai szel­lem megvallását és alkalmazását.“ S végül hozzáteszi: ,u történelmi szellem és a történelmi emlékek gvőzielme bűn volna az egész embe­riséggel szemben.“ Szerző a dialektika kedvéért, állít­ja ilyen élesen szembe egymással a történelmi és reál politikai szemlél •-?*- tét, bár az igazsághoz könnyebben eljuthatott volna, ha azt mutatja kif hogv a töi*t óné lemből mi alkalmas az épitéisre é- mi áll ellenltétben a népek, jól felfogott érdekéivel. Mert amilyen igaz az, hogy a történelmi jogok nem igazi tarnak el a mai kér­dések útvesztőjében, olyan igaz az is, hogy a reálpolitikárnak a történe­lem realitásait is tekintetbe kéPl vennie. így iis azonban világos a cikk tendenciái a: leszámolna a mult illúzióival és a mai adottságokra építeni a Jövőt. Hogy ez a jövőbe te­kintés milyen horizontokat nyit meg Netea szamei ellőtt, a.rra jellemző Hodízsa Milán halála alkalmából az „Universul“ julius 6-i számába i:ü. visszaemlékezése. Ebben a cikkében részletesen ismerteti Hodzsn utolsó munkáját, a kö'zépeurcpai fedteráció tervezetét. Hodzsa a középeuróroai parasztiáillamokat akarta szövetség­be összefogni, mert szerinte a pa­rasztok nem harc'ások és imiperailis- ták. hanep^ eltepkezőlee, ők ktép^zik az erős középet a baloldali munká's'- mozealom és a j ohhoóilal i polgárság között s ők töltik ki a kapitalizmust a priöletáriátustól elválasztó űrt. Hodzsa. szerint — s ezt Netea is hall­gatólagos helyesléssel] idézi — csak a szlovák, lenigylek naagyar, boilgár, éts román p arasz tsá>g összefogása építhetné újjá és egyben pacifikal­hatna Középeurópáit. Ebbe a gondolatsorba kapcsölódik bele szerzőnek a,z „Ardeailul“ juinius 25—.iulius 2-i számlába Írott cikke Európa jövőjéről é© a kis népekről. Netea felsorolásában a ikis népek adják Európa sajátos szellemiségét s ha kiatclnarliag- gyiengébbek is, nem képezhetik csere 'tárgyát a nagyha- t:aktnak között. A tartós béke csak Európa Nnul amennyi1 népének síza- baídságár alapulhat, miért, különben föld részű nik kény szermii kát á,bor rá alakulna át. Az európai gondolatot ‘ 1144 II. csak u nagy éa kcs nép«k közötti észiH/ej-ij <-gye.ii. ,u 1 y möjcv; rn.ut 1 ih(ki nw^r s önnek kerotébm a ki a n épek idetöduea és szabíuítaágiioz való jogának éli -arterf.se. Jgacsságot a kis népekimrdí! hangzik Nrftea cikkétir'k befejező akkordja. Ej «ndélyi «ztellcttn, rnemzeti önis rncicl., kozépeunöpaj (/.ss<Zöf(4rás, kis népek jövője mindezek a kérdé sek nállufik is étllaiujóau napirendért sze/rt^pelpék. Iga-/, hogy csak egy kis kör tartja ók el felszínen, de odaát sincsenek bizonyára sokan, akik a „magunk revíziója“ során idáig elju­tottak. Ily nincs is mögöttük politi­kai hatalom s ha a tömegek nem is szeretik az ilyen járatlan utakat, mégis ez az a keskeny ut, amely a népek közötti megértés kapujához elvezethet. MIKÖ IMRE. Népes klubnap a MÉP-hen BUDAPEST, julius 22. (MOT) A Magvar fiat Pártja csütörtökön rendkívül élénken látogatott klubnapot tartott, amelyen megje­lentek a párt törvényhxxzói és főispánok is igen sokan. Jelen volt Tasnády Nagy András há/jíír.ök, Reményi-Schncller Lajos pénzügy- minir/Xer, Antal István, Juraek Béla m: nLszterek,, Ruszovszky Lajos, tíonczos Miklós államtitkárok, Hunyadi-Bazás Endre orszá­gos aielnök. Váéz Teleki Mihály gróf tájé­koztatót adott a bel- és külpolitikai helyzet-, rol, valamint az időszerű kérdésekről. Fel hívta a párt tagjait, hogy folytassák a mun­kát a jobboldali gondolat jegyében. Mélysé­ges megdöbbenéssel emlékezett meg arról a merényletről, amelyet a Német Birodalom vezére ellen terveztek. Az országos elnök örömének adott kifejezést, hogy a gondvise­lés megoltalmazta Hitler Adolfot. A párt tagjai egyhangú helyesléssel fogadták az or­szágos elnök szavait és megnyugvással vették tudomásul, hogy a nagy, szövetséges Német Birodalom vezére továbbra is népe élén áll és folytatja munkáját a háború győzelmes befejezéséért, amely a magyar érdekek meg­valósításához is vezet. A TIZES SZERVEZET közleményei (íyii julius 22., szombat.) A LAKÁSREVIZIÓVAL kapcsolatban felhívta az elnökség a tizedesek figyelmét, hogy ha valgmi megjegyzésük vám amire a figyelmet felhívni szükségesnek látják és ezeket a meg­jegyzéseket a helyzetjelentésben nem közölték, szíveskedjenek azokat pótlólag hétfő reggelig beadni a T. Sz. irodájába. Hétfőn megkezdőd­nek a kiutalások, tehát akkor tudnunk kell minden olyan esetről, amelyet a revízió során helyre kell hozni. A később érkező bejelenté­sek esetleg már a határozat meghozatala után kerülnének az elnökséghez, ezt pedig már ne- hé7i lenne megváltoztatni. Ha tizedeseink a közönség részéről hallanak panaszokat vissza­élések miatt, kérjék meg a panaszkodókat és zugolódókat, hogy kifogásaikat tegyék írásba és szintén adják be. Aki csak rossz hangulatot kelt panaszaival, de Írásban, tehát felelősség­gel. nem hozza azokat az illetékesek tudomá­sára, bomlaszt, tehát kártékony tagja a társa­dalomnak. Hogy aztán utólag birálgassa az esetleges félrevezetés miatt méltánytalan hatá­rozatot arra semmiképpen sem les£ senkinek joga, aki ilyen körülményekre az elbírálást megelőzően fel nem hívta a figyelmet. A bi­zottság a kiutalásoknál a család szociális körül­ményeit veszi elsősorban figyelembe, valamint a lakásigénylő fizetésképességét a lakbérhez vü szonyitva. Mindezeket a körülményeket azon ban az igénylő által adot^ írásbeli adatok alap­ján tudja csak elbírálni. Bár a tizedesek alá­írása az igénylőlapokon ott van, mégis előfor­dulhat. hogy egyes helytelenül beirt adatok a tizedes figyelmét elkerülték. * ÁLLAMI GTPJARMÜVF.ZFTŐKÉPZŐ TAN­FOLYAM kezdődik julius hó 24-én. Résztvehet- nek mindazon férfiak és nők, akik 18. életévü­ket belöltötték. Jelentkezni lehet személy-, teher- és motorkerékpárra a „Szász-sofőrbkoíá- ban naponta d. e. 8—13, valamint d. u. 15—13 óráig, Kolozsvár, Árrád-ut 26. sz. Tel.: 28—46. Le kell fejteni az 50 kilón felüli sertések bőrét. A Budapesti KözJöny sízomibaiti számábam jeíémt meg a.z iparügyi miniszternek a sertésbőr Lefejtésének újabb szabályozásáról •szóló 35-300. Ip. M. számú rendelet?. A rendelet szerint az, aki hatósági engedély alapján közfogyiatsizitás cél­jára 50 Kilogram élősúlyt, elérő, vagy meghaiadö sertést levág, köteles a levágott sertés bőrét lefejteni. A le- fejtett sertés bőrét a nyersbőr for­galmát szabályozó rendeltétek ren­delkezései szerint szabad forgaílctm- bahozni. PAPIBBAN, írószerben. Irodai !ai* szerelési tárgyakban télj as raktárt &iál az „Ellenzéki£ kSjsyvésbüitbíUía

Next

/
Thumbnails
Contents