Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-22 / 164. szám
ÜK K&CÜI Üt sflssseis „Én nem hlzelkedhetem édes nemzetein tcivékcd, hogy hazugságommal dicsérjelek, hanem im meg ni ondóm magadunk fogyatkozásaidat, olyan indml és szándékkal, hogy megismervén magad is, vesd ki ezt n mocskol telkedből, reformáld vétkeidet, oltÖT.zél igazságba, övedzzél erősséggel. Ha azért magunk fogyatkozásait megismerjük előbb, köny nyebben az igazságot is feli élhetjük aztán.“ (Zrínyi Miklós.) Julius 22.. szombat, prol. N fii U î I* 011 d ^tária Magdolna, rum. 1 kát. Mária Magdolna, a — 11 —■■■— -- Nap kél 4.26, nyugszik 19.47. &C.K.£WX*ir *Zju Román ön július 17-től 30-ig Az elsötétítés kezdődik 21.45 órakor, véget őt 4.45 órakor. SZOLGÁLATOS GYÓGYSZERTÁRÁK : Fortuna gyógyszertár. Mátyás király tér 33 sz. Telefon: 21—52. — Hvgea gyógyszertár, Széchenyi-tér 32. sz. Telefon: 24—04. — Victoria gyógyszertár. Horthy Mikiós-ut 4 7. sz. Telefon: 15-M>9. — Opera gyógyszertár. Hunyadi-tér 1. sz -Távbeszélő 11—96. Jelentés a pénteki ellenséges lerepülésekről BUDAPEST, julius 22. (MTI) Julius 21-én a koradélelőtti órákban egyes ellenséges repülőgépek a Duna vonalát követve előbb délről észak felé, később ellenkező irányban átrepülték az ország légiteré'.’. A déli órákban egy ellenséges kötelék az ország nyugati határa mentén délről északnak átrepült, majd ugyanazon az útvonalon visszatért. A koradélutáni órákban egy ellenséges kötelék repült át légiterünkön északról dél felé a Duna vonalát követve. á hozományvadász . . . A CORVIN műsora Î Ma, szombaton premier! EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELETEK. Vasárnap reggel 8 órakor ai evangélikus temploma ban Járosi Andor esperes szolgál. A Vasváriutcai elemi iskolában Anna diakonissza testvér délután fél 5 órakor hirdet igét. A Káldi- utca 6. szám alatt, a Hárompiispök-tér közelében, délelőtt 10 órakor vitéz Molnár János segédlelkész szolgál. AÜGUSZTUS 31-IG LEHET PÁLYÁZNI A ZÖLDKERESZTES TANFOLYAMRA. A zöldkeresztes védőnői pálya iránt érdeklődők számára a kolozsvári \ édőnőképző Intézetben szeptemberben uj tanfolyam kezdődik. A tanfolyamra jelentkezők átépitett mondern internátusbán kapnak lakást és ellátást. A tanfolyam hároméves és annak sikeres befejeztével a belügyminiszter a védőnőt kinevezi. Tanulmányideje alatt az internátusi ellát ás és tanulmányi költségek megtérítése címén havonta 105 pengő fizetendő, de indokolt esetben az állam teljes vagy fél ösztöndíjat ad. A tanfolyamra pályázóktól érettségi, ’ tanítónői vagy óvónői végzettségei kivannak meg, indokolt esetben hat középiskolával bírók felvétele is számításba jöhet. Akik a tanfolyamon, részt kívánnak venni. pályázatukat augusztus 3t-ig adják be a következő címre: M. kir. Állami Védőnőképző Intézet igazgatósága. Kolozsvár, Mussolini ut 7G. Hogy a kérvényhez milyen okmányokat kell csatolni, arról az intézet vezetősége díjtalanul küld ismertetést. REFORMÁTUS ISTENTISZTELETEK. Vasárnap délelőtt az életbeléptetett uj rend szerint a Farkas-utcai, a Horthy Miklós-uti és a Mus- solini-uri templomban 8 órakor, míg a Magyar utcai templomban és a hozzátartozó imaházak- bnh 9 órakor kezdődik az istentisztelet. A délutáni istentiszteletet mindegyik templomban változatlanul 6 órakor tartják. y ssHssnBBRF"’ Rádiójavitások csövekkel, márkás rádiók, csiliárok és vi lany.'elszereiési cikkek nagy választékban PÉTER PÁR rád ó é? villamossági vállalat KOLOZSVÁR, Wesselényi-ut 38. Vám id mellett. Telefon : 18—33. \ népek közötti megéiitésatit'ik miin'- dig- az volt a/, •egyik legfőbb akarta lyia, hogy egyik vagy másik man izet nőm i’iiilott. tisztába jönni 'Stajat eno- j'é v t’ I (\s gyen igrség'i ii v i'il, erén uy e i v ml és hibáival s miközben ábrát uJük utam «/.alatti, moglosAnri-tMI<- m többiek éllel él 's véguiil saját nuagáinaik isi romlását okozta Az önismeret éis a. józan bn'biirálat tehát nemcsak a nem / e I n *eg»uj 11 lásái na k kiln tü t ilópomja, haiveim ugyaniakkor a népek egy ti t (ülésén eh is állandó szabályozója. \ annak korok, amikor a mod felet t.i elmérhet az un'all; odó eszme s az ilvan időszakot rendesen háború követi. És vaumnak korok, amikor — rend esten a nagy, katasztrófáik után — a nemzett magába száll s az öirudi- cséretet az onbirálat váltja fel. Sajátságos jelenség 'nálunk magyarok' mái, hogy a nemzeti hibák egyik legnagyobb ostorozó ja, Széchenyi éppen a reformkor .nagy nemzeti fellendülésének id etiléin, mondt a el a legsúlyosabb bírálatot a nemzetről. Az ö szelleme azóta is visszajár, cumikor uj utaiti kiéld törni a régi nyomon, mert a magyar (feladatok elvégzéséhez a nemzet csak ömmiagából, a mac ga tulajdonságainak. és képességei- niCik reális mérlegelése alapján nyerhet erőt. Szomszédaink, bár sokat tartanak arra, hogy ők milyen régi népek, mégis minit nemzet ruinidénik fiatalabb a magyarnál. Egyeseknek csak a berlini kongrej.sisz.us ismerte ed állami függetlenségét, mások csak az első világháború után emelkedtek politikai nemzetté. Nem lehet, te hál csodál kozni azon, ha a Kárpátokon, sőt. a javított trianoni határokon tud, fiatal és szapora népek vérbő nacionalizmusa veisizi körül hazánkat. Az önbirádat. nem a fiatat népek erénye, a szaporaság pedig terjeszkedéshez veket , .-téLw. ír—r -ygyarország és a nemzetiségek, illett- ve a iszomszédok közötti- politikai ellentétek mid össze százötven évre vezethető vissza, amióta a nacionalizmus a kor uralkodó eszméje s ezeknek az ellentéteknek a mai időkben annyira kivonatos kiküszöbölésére, vagy legalább is a tisztázásáig egy mód klnáikotzik•; ha miniden nép tisztába jön önmagával.. A magyarokat i.s beleéürve. Ezért, figyelünk fel éirdékíődétssel mindén olyan hangra, amely a határokon -túlról jut el hozzánk és bár csak egészem távoli csengésében arra vall, hogy ott is, talán a külpolitikai helyzet kényszerítő hatása alatt, megimidüit a magunk revíziója, és uj, ■—hangokat i-s hallatnak. Ebből a szempontból két román 'köziró, Vaisile Netea és Gabnieil Tepélea munkássága érdemel figyelmet. Nem ismerjük közelebbről ujisáigirói pályájukat, de mind a kettőt -erő-s kapcsolat fűzi Erdélyhez s cikkeiket nemcsak a fővárosi nagy lapdk, hanem az észak erdélyi emigráns románoknak Bukarestben megjelenő hetilapja, az „Ariiéiul“ is szívesen közli. Nálunk Tép el Pa az ismertebb, akinek egyik megértést kereső cikke néhány héttel ezelőtt az egész magyar sajtót. bejárta. Az „Universul“ ju.liu s 9-i számában TepeLea az erdélyi seggel foglalkozik, amit sokan szeretnek úgy feltüntetni, mint a mult emlékeiből táplálkozó konizer- vetítirv irányzatot. Ezzel szemben a cikkíró rámutat arra, hogy az erdélyieknek még sok mondanivalójuk van a román jövő kialakítása szempontjából, mégpedig elsősorban szociális téiren. Az „idegein uralom“ Erdélyiben közelebb hozta eigymáslbotz a népet és az intelligenciáit s mdköz- hen el Ítélő szavakat- talál a magyar f em-ha lóságra, hangsúlyozza, hogy ennek eredményeképpen az erdélyi román társadalóm egységesebb lett, mint a regájti, szövetkezetei utján jobban megszerv ezkedett, a közőssé oi szellem inkább áthatja a társadalom valamennyi rétegéi s az erdélyit,kel a társaid alt ni utóin vitió «zer- vc-zkcdéw dinnamianxusa jellemzi. Ez- '/j‘-l a szol leim iist‘ggc.1 jelentkezik a közéletben a././n erdélyi roiméjn. nieim- zodék írja Tepélea s rmi hiimtol-en ama gondolunk, hogy a bécsi (Inti •tás óta hányszor írták le és mond lak H ugyanezt a. tiomán megszállás a Iáit felnőtt magyar genovtéhüiól. Vas ile Netea, a legfiatalabb erdélyi román im nem/esték képviselője, a „Vremea,“ juniors 18-i számlában messz/ibbne tekint s „Törtérijelem és politika között“ cumi cikkéiben felveti a kérdést: mi lennie, ha a,z emberek nem azt néznék, hogy mi volt, hanem azt, hogy ima mi van? El kell vetnünk a történelmi szemléletet — irja a román sajtó másik részéinek ellentmondásai között —, hogy helyet adjunk egy szigorúan reál politikai szemléletnek, annak a magatartásnak , amit a ma eseményed szabnak míg és nem a levéltárak irat csomói. Miután felsonotlja valamennyi nemzet történelmi előítéleteit és igényeit — -5 ___ W—'^=0-=^:— - , Tlítet tesz az önismeret és a helyes önitó- let mellett. „Világosan szétnézni néped körül, fellelem éts szeretet, nélkül métJegelni mindazokat., akik körülötted élnek, igazságosan elismerni erejüket és gyengeségüket, őszintén összehasonlítva magadat szórni szódái d dal, aztek, erejével és éti diákéi vei, hogy azután a t.e életed szükségleteinek megfelelően járhass el, felszabad i tani magadat, illuzíóktőíl és ábrándoktól,' hősiesen magadévá téve a valóságot, felejteni, felejteni mimól többen— s Európa valamennyi népének sokat keil felednie — felejteni, hogy kizárólag a reális és természetes alapokra lehessem építeni, úgy a nemzeti, mint a nemzetközi reimdiben, ez jelenti a politikai szellem megvallását és alkalmazását.“ S végül hozzáteszi: ,u történelmi szellem és a történelmi emlékek gvőzielme bűn volna az egész emberiséggel szemben.“ Szerző a dialektika kedvéért, állítja ilyen élesen szembe egymással a történelmi és reál politikai szemlél •-?*- tét, bár az igazsághoz könnyebben eljuthatott volna, ha azt mutatja kif hogv a töi*t óné lemből mi alkalmas az épitéisre é- mi áll ellenltétben a népek, jól felfogott érdekéivel. Mert amilyen igaz az, hogy a történelmi jogok nem igazi tarnak el a mai kérdések útvesztőjében, olyan igaz az is, hogy a reálpolitikárnak a történelem realitásait is tekintetbe kéPl vennie. így iis azonban világos a cikk tendenciái a: leszámolna a mult illúzióival és a mai adottságokra építeni a Jövőt. Hogy ez a jövőbe tekintés milyen horizontokat nyit meg Netea szamei ellőtt, a.rra jellemző Hodízsa Milán halála alkalmából az „Universul“ julius 6-i számába i:ü. visszaemlékezése. Ebben a cikkében részletesen ismerteti Hodzsn utolsó munkáját, a kö'zépeurcpai fedteráció tervezetét. Hodzsa a középeuróroai parasztiáillamokat akarta szövetségbe összefogni, mert szerinte a parasztok nem harc'ások és imiperailis- ták. hanep^ eltepkezőlee, ők ktép^zik az erős középet a baloldali munká's'- mozealom és a j ohhoóilal i polgárság között s ők töltik ki a kapitalizmust a priöletáriátustól elválasztó űrt. Hodzsa. szerint — s ezt Netea is hallgatólagos helyesléssel] idézi — csak a szlovák, lenigylek naagyar, boilgár, éts román p arasz tsá>g összefogása építhetné újjá és egyben pacifikalhatna Középeurópáit. Ebbe a gondolatsorba kapcsölódik bele szerzőnek a,z „Ardeailul“ juinius 25—.iulius 2-i számlába Írott cikke Európa jövőjéről é© a kis népekről. Netea felsorolásában a ikis népek adják Európa sajátos szellemiségét s ha kiatclnarliag- gyiengébbek is, nem képezhetik csere 'tárgyát a nagyha- t:aktnak között. A tartós béke csak Európa Nnul amennyi1 népének síza- baídságár alapulhat, miért, különben föld részű nik kény szermii kát á,bor rá alakulna át. Az európai gondolatot ‘ 1144 II. csak u nagy éa kcs nép«k közötti észiH/ej-ij <-gye.ii. ,u 1 y möjcv; rn.ut 1 ih(ki nw^r s önnek kerotébm a ki a n épek idetöduea és szabíuítaágiioz való jogának éli -arterf.se. Jgacsságot a kis népekimrdí! hangzik Nrftea cikkétir'k befejező akkordja. Ej «ndélyi «ztellcttn, rnemzeti önis rncicl., kozépeunöpaj (/.ss<Zöf(4rás, kis népek jövője mindezek a kérdé sek nállufik is étllaiujóau napirendért sze/rt^pelpék. Iga-/, hogy csak egy kis kör tartja ók el felszínen, de odaát sincsenek bizonyára sokan, akik a „magunk revíziója“ során idáig eljutottak. Ily nincs is mögöttük politikai hatalom s ha a tömegek nem is szeretik az ilyen járatlan utakat, mégis ez az a keskeny ut, amely a népek közötti megértés kapujához elvezethet. MIKÖ IMRE. Népes klubnap a MÉP-hen BUDAPEST, julius 22. (MOT) A Magvar fiat Pártja csütörtökön rendkívül élénken látogatott klubnapot tartott, amelyen megjelentek a párt törvényhxxzói és főispánok is igen sokan. Jelen volt Tasnády Nagy András há/jíír.ök, Reményi-Schncller Lajos pénzügy- minir/Xer, Antal István, Juraek Béla m: nLszterek,, Ruszovszky Lajos, tíonczos Miklós államtitkárok, Hunyadi-Bazás Endre országos aielnök. Váéz Teleki Mihály gróf tájékoztatót adott a bel- és külpolitikai helyzet-, rol, valamint az időszerű kérdésekről. Fel hívta a párt tagjait, hogy folytassák a munkát a jobboldali gondolat jegyében. Mélységes megdöbbenéssel emlékezett meg arról a merényletről, amelyet a Német Birodalom vezére ellen terveztek. Az országos elnök örömének adott kifejezést, hogy a gondviselés megoltalmazta Hitler Adolfot. A párt tagjai egyhangú helyesléssel fogadták az országos elnök szavait és megnyugvással vették tudomásul, hogy a nagy, szövetséges Német Birodalom vezére továbbra is népe élén áll és folytatja munkáját a háború győzelmes befejezéséért, amely a magyar érdekek megvalósításához is vezet. A TIZES SZERVEZET közleményei (íyii julius 22., szombat.) A LAKÁSREVIZIÓVAL kapcsolatban felhívta az elnökség a tizedesek figyelmét, hogy ha valgmi megjegyzésük vám amire a figyelmet felhívni szükségesnek látják és ezeket a megjegyzéseket a helyzetjelentésben nem közölték, szíveskedjenek azokat pótlólag hétfő reggelig beadni a T. Sz. irodájába. Hétfőn megkezdődnek a kiutalások, tehát akkor tudnunk kell minden olyan esetről, amelyet a revízió során helyre kell hozni. A később érkező bejelentések esetleg már a határozat meghozatala után kerülnének az elnökséghez, ezt pedig már ne- hé7i lenne megváltoztatni. Ha tizedeseink a közönség részéről hallanak panaszokat visszaélések miatt, kérjék meg a panaszkodókat és zugolódókat, hogy kifogásaikat tegyék írásba és szintén adják be. Aki csak rossz hangulatot kelt panaszaival, de Írásban, tehát felelősséggel. nem hozza azokat az illetékesek tudomására, bomlaszt, tehát kártékony tagja a társadalomnak. Hogy aztán utólag birálgassa az esetleges félrevezetés miatt méltánytalan határozatot arra semmiképpen sem les£ senkinek joga, aki ilyen körülményekre az elbírálást megelőzően fel nem hívta a figyelmet. A bizottság a kiutalásoknál a család szociális körülményeit veszi elsősorban figyelembe, valamint a lakásigénylő fizetésképességét a lakbérhez vü szonyitva. Mindezeket a körülményeket azon ban az igénylő által adot^ írásbeli adatok alapján tudja csak elbírálni. Bár a tizedesek aláírása az igénylőlapokon ott van, mégis előfordulhat. hogy egyes helytelenül beirt adatok a tizedes figyelmét elkerülték. * ÁLLAMI GTPJARMÜVF.ZFTŐKÉPZŐ TANFOLYAM kezdődik julius hó 24-én. Résztvehet- nek mindazon férfiak és nők, akik 18. életévüket belöltötték. Jelentkezni lehet személy-, teher- és motorkerékpárra a „Szász-sofőrbkoíá- ban naponta d. e. 8—13, valamint d. u. 15—13 óráig, Kolozsvár, Árrád-ut 26. sz. Tel.: 28—46. Le kell fejteni az 50 kilón felüli sertések bőrét. A Budapesti KözJöny sízomibaiti számábam jeíémt meg a.z iparügyi miniszternek a sertésbőr Lefejtésének újabb szabályozásáról •szóló 35-300. Ip. M. számú rendelet?. A rendelet szerint az, aki hatósági engedély alapján közfogyiatsizitás céljára 50 Kilogram élősúlyt, elérő, vagy meghaiadö sertést levág, köteles a levágott sertés bőrét lefejteni. A le- fejtett sertés bőrét a nyersbőr forgalmát szabályozó rendeltétek rendelkezései szerint szabad forgaílctm- bahozni. PAPIBBAN, írószerben. Irodai !ai* szerelési tárgyakban télj as raktárt &iál az „Ellenzéki£ kSjsyvésbüitbíUía