Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-20 / 162. szám
< CSÜTÖRTÖK, U44 juJius aft. ÁRA 20FILLÉR T.YV évfolyam, Szerkesztőség . és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 1G-, I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye. tem-u. 3- Telefon: 29—23. Csekkszámla: 72056 «sasr-iiTn \ BIKPITOTIB: BARIKÉ MIKLÚS Kiadótulajdonos: ,,PALLAS SAJTÓ VÁLLALAT’ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KOLOZSVÁR. Előfizetési árak: 1 hóra 5,20 P, negyedévre 15 P, A Wilhelmstrasse cáfolja, hogy Németország éirintkezésbe lépett volna Moszkvával és Londonnal N V • __ ...— TTurrt ■MMjMflMM—---------------A Szovjet Ausztrián keresztül is megpróbálja befolyását érvényesíteni . Nyugateurópafelé' •' Angliában bűvösen fogadták Montgomery közeli döntésre célzó nyilatkozatát A BONOMI ^KORMÁNYNAK Salernó- ból Rómába való átköltözésekor az volt a benyomásunk, hogy az angolszászok lehetőséget nyújtanák helyzete megszilárdítására. Mindeddig Bonomi egyetlen próbálkozása sem sikenülrt s az angolok is vonakodtak Rómába engedni, mivel — az algíri rádió szerünk is — a Rómában akkreditált semleges diplomaták kormányát nem fogják elismerni. (Ismertei, a Bádog- lio-óarrnátnnytcul egyetlen semleges állam sem áll diplomáciai viszonyban, csupán a szovjet és Abesszínia). Még a Londonéban székelő árnyékkormányok, sem közeledtek Bornarmhoz. A helyzet azóta sem változott. A semleges diplomácia továbbra is visszaotxmtó megaitartást tanúsát az olasz kormánnyal szemben, sőt azt mondhatjuk, hogy helyzete még a szövetségesek szemében is gyengült. A R emuiban tartott első mmiszteriuná- oson Bononú rmnászterelnök kimerítő kor- rnányprogrtmnot adott, amely azonban kizárólag békpoiiííhai vonatkozású volt. A barii rádió híradása szerint — mint azt a TP jelentette — a kormány programja két pontból állott: harc eu fasizmus és Németország és küzdelem a mindjobban terjedő éhínség ellen, ügy vélték, hogy ezzel elegei tesznek a szövetségesek kívánalmainak. A kiábrándulás csakhamar bekövetkezett,. Azok a tárgyalások, amelyet programadása után a szövetségesekkel folytatott, azzal végződtek, hogy területileg csökkentették a Bonomi-féle köz- igazgatás illetékest-égét. Kivonták hatásköréből a Tirreni partvidéket, Nápailyal együtt. (Ezt a területet az angol—amerikai hatóságok kizárólagos fennhatósága alá utalták). Ugyancsak angol—amerikai közigazgatás alatt maradt Szicília is, egy árnyék önkormány zabtól. Szardíniára sincs befolyásuk, itt egy katonai bizottság igazgat. A Rómától északra fekvő terület, mint hadműveleti zóna, természetesen szövetséges katonai parancsnokság fennhatósága alatt áll. Ilyen módon a Bonomi-kor- mány amúgy is feltételes hatásköre csupán néhány Rómáitól délre fekvő tartó- mánip-a terjed ki. A történelem folyamán még mündig bebizonyosodott, hogy az ámbláloat csupán kihasználják, de elismerésben alig részesítik. Ez a B onomi -kormán y esetében is bebizoavyosodatt, Ame&etfy hogy hatalmi körét annyira körülhatárolták, hogy az a semmivel egyenlő, abban a megtiszteltetésben sem részesülhet, hogy kormányát maguk a szövetségesek ismerjék el. Az a kérésük, hogy diplomáciai kapcsolatukat Londonnal és Washingtonnal felvegyék és megbizottvkkal képviseltethessék magukat nyugaton, most kerek visszautasításban részesült. A Bonorm-korrnánynak tehát most már nem jut osztály részül más, minthogy program, ja alapján harcoljon a fasizmus és az éhség ellen, ha tud . . . AZ ARCVONALAKON folyó küzdelem hevessége még fokozódott. A mindkét részről harcba dobott erők felmétáhetetlen an yog csatává avatják a csatákat. Norman diában a „müiméter offenzív a“ valóban miliméterekben halad előre. Mi sem jellemzőbb erre, mint az Observer cikke*' amely meg állapítja, hogy az el- özönlési arcvonal katonai helyzete nyugtalanságra ad okot. Mindaddig — írja — mdg a hídfőn kívül nem tudják megteremteni maguknak a szélesebb arevóna- lat, előnyomulásukra nem adódik alkalom. Az Observer megállapítása a helyzet keserű felismerését rejti magában. Az in- irázió megkezdése óta még mindig nincsen abban a helyzetben, hogy kiindulási pontra tegyenek szert, amelyből nagyobb- arősnyu támadásuk végrehajtása lehetővé váljék. Martin Hallensieben a normandiai arcvonal helyzetével foglalkozva megállapítjaj a nagyarányú angol—amerikai erőfeszítések eddigi -edménye a legjobban bizonyítja, hogy a mennyiség milyen kevéssé tudott érvényesülni a minőséggel szemben. Már 44 nap telt el azóta — írja —, hogy Eisenho ver megkezdte nagy műveletét. Ennekt az egyedülálló tengeri és szárazföldi hadműveletnek el kellett volna indítania azt a lavU. nát, amely a háborús helyzetet teljes mértékben az angolok és amerikaiak javára fordította volna. Az elhatározás korlátlan szabadsága, amely az invázió megindítása előtt kétségtelenül fenállc-tt, az angol—amerikai vezetés számára a junius 6. óta eltelt 44 nap alatt a cselekvés korlátlan megkötöttségévé vált, mégpedig mind stratégiai, mipd taktikai szempontból. Sem barát, sem ellenség nem kételkedik abban, hogy Rmidstádt vezértábornagy, aki megteremtette az előfeltételeit a mai helyzetnek, a jövő erőviszonyok mérlegelésével olyan alapot teremtett utódja, Kluge vezértábornagy ' számára, amely biztosítja a németek számára a cselekvés szabadságát. A SZÖVETSÉGESEK hatalmas anyag- pazarlással akarják kiegyenlíteni azokat az előnyöket, amelyeket a terep és a német katonák nagyobb harcállósága ad a német hadvezetőség kezébe. Á legfelsőbb német hadvezetés szándékainak szem előtt tartásival azonban bízvást kételkedni tehet abban, hogy az angolszászok- ilyen módon elérik majd azt a sikert, amelyet eddig más eszközökkel nem tudtak elérni. Ha az ellenséges hadvezetés politikai téren szívesen cselekszik úgy, mintha már biztos lenne a gyors győzelemben, akkor csak arra kell emlékezzék, milyen más ma az egész helyzet,, mint togs)., nyarán, amikor a háború kezdetét vette. Németprszág ellenségei akkor keleten Schnei- demühl előtt, nyugaton pedig a Rajnánál állottak. A helyzet ma minden tekintetben más. A nyugati helyzet szemlélésénél végül egy pillantást kell vetni arra, ami jelenleg Dél- Anglikán és Londonban történik. Nem azért, mintha a V.-I. szakadatlan tüze bármiként is közvetlen hatást kezdene gyakorolni a normandiai partvidék katonai eseményeire^ közvetve azonban kétségtelenül gyakorol hatást. Azok a fejlemények, amelyek 'jelenleg ezen & területen mennek vegbe, elég figyelemreméltók és a közeljövőben közvetlenül is befolyásolhatják a katonai intézkedéseket. KELETEN a harci cselekmények ugyancsak Tar napol és Luck térségéből kiinduló és Lemberg—Breszlitovszk fele irányultak. Némi területi veszteségtől eltekintve, a helyzet nem változott. Német biztosító kötelékek elkeseredett harcban állanak az ellenséggel. OLASZORSZ ÁGBAN tegnap az arcvonal mindkét szárnyán különösen heves harcok voltak. A brit főparancsnokság itt állandóan újabb páncélos, alakulatok bevetésével küzdötte magát előre. A német erőket cstefefik viszavonták az arcvo^al-övezetben kiépített uj védelmi állásokba. Súlyos szélütés érte Viktor Emánuelt VELENCE, jullus 20. (TP) Az Avanti című újság jelentése szerint Viktor Ernáiméi volt olasz királyi július 12-én szélütés érte, amely bénulást és öntudatzavarokat okozott. Úgy vélik, hogy az agyban történi vérömlés. Noha pillanatnyilag a király életét közvetlen« nem fenyegeti veszedelem, állapota mégis súlyos* nak mondható. Hír szerint a szélütés állítólag akkor következett bey amikor a volt király izgatott szóváltást folytatott fiával, a trónörökössel, jelenleg Olaszország fő helytartójával. 9 A Wilhelmstrasseaz újonnan felmerült álhirekről BERLIN, július 20. (TP) Egyik sajtótudósító a Wilheímstras&em megkérdezte, hajlandók-e német részről nyilatkozni azokról a felmerült híresztelésekről, amelyek szerint Németország érintkezésbe lépett részben Szovjet Oroszországgal, részben pedig Angliával. A Wilhelmstrasse szóvivőié azt válaszolta. hogy ez esőiben .is periodikusan visszatérő, teljesen szubadképzeletü és már megszokott álhirről van szó, amelyek egy bizonyos beállítottságú külföldi semleges sajtó időről-időre kijátszott slágerei. Angliával, az Egyesült Államokkal és Oroszországgal szemben a fegyvereké a szó és nem a diplomatáké. A Wilhelmstyassen egy kérdésben mint tényt említették, hogy a török kormány a külföldi hlrszodqá- laiot korlátozta. Ezzel kapcsolatban hangoztatták, nyilván olyan rendszabályokról van szó, amel y éknek az a célja, hogy a külföldi hírek közvetítésének a sajtó utján való továbbítását a török kormány a saját kezébe összpontosította. Torok részről az utóbbi időben ismételten kijelentették, hogy Törökország ma is iái ka dia. mit kivannak meg Törökország érdekei. “ '
