Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-17 / 159. szám
SiiLKIf XCK 1*4* Juli** 17 m Az alkotmány védelmében Ba&g László államtftfetfr nyitotta meg a feoíozsvdrí öolsevisíaelíenes kiállítást A magyar alkotmány a történelem folya• m^n gyakran állott szócsaták és fegyveres harcok kereszttüzében. Akik birtokon belül voltak, ragaszkodtak betűjéhez, akik kívül maradtak, kevesen ostromolták az alkom ráír y sáncait. Az idegen házból származó uralkodóit a birodalmi egység megvalósulásának akadályát látták a magyar alkotmányban, a nemzet pedig függetlenségét és ömfennhatósa- gát védte az alkotmányért folytatott küzdeí- 'nreiben, A legutóbbi évek folyamán is sok ezó esett a politikai arénában az alkotmányról. Az alkotmányvédelem mögött azonban gyakran húzódtak meg az igazi alkotmányos szellemtől idegen célok. Helyesen állapítja meg Borús György a ,,Hitel“ f. évi legújabb, 6. számában a történelmi alkotmányról irt kitűnő tanulmányában, hogy az alkotmánynak az utóbbi évek folyamán mértéktelen magasztalisban,, tömjénezésben volt része, de korántsem nemes hagyományai, hanem pillanatnyi használhatósága miatt. Kevesen voltak a közjog stúdiumának hivatalos művelői — úgymond —•, akikkel a tárgyszeretet és az elődök igéinek tisztelete őszinte és meleg, bár sokszor kissé naiv dicsérő szavakat mondatott az ezeréves alkotmányról. Sokkal többen voltak azok, akik alkotmányunknak talán egy tételét sem tudták volna elmondani, mégis úgy beszéltek róla, mintha maga Szent István, vagy II. Endre ütötte volna őket az alkotmányvédelem lovagjaivá. S minthogy a túlzott dicséret kíibrándulát kelt azoknak a lelkében, akik a gyönyörűen kicifrázot elmélet és a durva gyakorlat közötti különbséget saját bőrükön érzek, könnyen megesihetik, hogy a közhangulat az egyik végletből a másikba esik s magyarán mondva hajlamos kiönteni a mosdó vízzel a gyermeket is. Ezzel a hasonlattal a fiatal professzor valóban fején találta a szeget. Csakhogy amitől 6 tart. az már be is következett. Ha március 19-e előtt politikai divat volt az alkotmány dicsérete és közhellyé csépelték alkotmány- jogunk egyes mélyértelmü megállapításait, Irént például azt, hogy alkotmányunk ősi, történelmi, rugalmas, fejlődésképes közösségi szellemű, Azoknak, a részéről, akikkel az elmúlt rendszerben — joggal vagy jogtalanul ■— annyiszor szegezték szembe az alkot' mány erőszakos felforgatásának vádját. Nem követhetjük e helyen Borús György gon do! átmenetét, amelynek során szemléltetően mutat reá arra, hogy alkotmányunkból mi régi és mi uj, miként alakult ki az erős központ: hatalom s hogyan korlátozta azt a nemzet képviselete és szak-folyóiratban lenne megvitatható az a kérdés is, hogy alkotmányunkra e két tényező közül melyik inkább jellemző? A szélesebb közvélemény elé a Bó- nis által felvetett kérdések közül elsősorban az tartozik, hogy az alkotmány az ország közönsége előtt miként jelentkezik, mit tartanak róla, milyen politikai célok szolgálatúba, állítják az alkotmány mid lattá vagy a vele szentben való állásfoglalást? Mert valóban kétféle alkotmányról van szó. Az egyik a magyar alkotmány, úgy, amint az a történelmi fejlődés folyamán kialakult, a másik pedig az alkotmány abban a beállításban, ahogy az a beavatottak szűk körén kívül ismeretes. A kettő között vannak bizonyos rokonvonások, die amikor napjainkban alkotmány, felett vitáznak, akkor a vita tulajdonképpen nem az igazi alkotmány körül forog, hanem azok az álláspontok mérkőznek meg egymással, amelyek az alkotmányt igy, vagy amúgy értelmezik, ilyen, vagy amolyan beállításban szerepeltetik. Egyesek felháborodása is elsősorban annak az alkotmánynak szól, amelyet úgy játszottak ki, mint a magyar élet végképpen kijegeeese- dett formáját, mint sz ntséget, amihez nyúlni nem szabad, mint az uralkodó réteg vétójogát mindenféle népi feltörekvés ellen, mint végvárat, mely a leghatásosabb védelmet nyújtja az ,,átkos koreszme'" bomlasztó hatásai ellen. Ha az alkotmányról alkotott ezt a képet a valódi alkotmánnyal összevetjük, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a magyar alkotmány nem egy lezárt fejlődés eredménye, hanem őt a kontinens többi alkotmá- nyaa/cól éppen az különbözteti meg, hogy állandó folyamatban és fejlődésben — időnként visszafejlődésben — van. És valóban voltak korok, amikor az alkotmány a kiváltságosok előjogaihoz való merev ragaszkodást jelentette. Ezért ostorozta Széchenyi az alkotmányt akkor, amidőn az kilencmillió jobbágyságot a kiskorúak színvonalán igyekezett tartani s ezért nevezte Wesselényi a három nemzet és a négy vallás unióján alapuló erdélyi alkotmányt Erdély hét fő bűnének. De az alkotmány kinőtt ezekből a gyermekcipőidből, mert nem zárkózott el a Eberális koreszme hatásaitól és magyar módra igyekezett azt — bár nem teljes «kernel — megvalósítani. Alkotmányunkra a hagyományokhoz való ragaszkodás éppen ánnyira jellemző, mint a korral való haladás és e két tulajdonság közül egyik 9em kifogásolható. Kifogásolható 'legfeljebb az, ha törvényeink a multiból ahhoz ragaszkodnak, ami elavult, vagy ha a törvényhozás a koreszme címén olyan jogintézményeket honosít meg, amelyek má&uti beválhattak, de nálunk a nemzet erősítése helyett annak ellenálló erejét kezdik 'ki. KOLOZSVÁR, július 17. Vasárnap déli 1 órakor nagy érdeklődés mellett nyílt, meg Kolozsváron a Mátyás király-téren lévő Iparos Egyletben a bolsevistaellenes kiállítás. A megnyitó beszédet a Kolozsváron tartózkodó Baki] László államtitkár mondta, aki visszapillantást vetett Magyarországnak azokra a gyászos hónapjaira, amikor az ezer sebből vérző ország néhány hónapra a nemzetközi bolsevizmus karmaiba került. Drámai erővel és megrázó színekkel vázolta az államtitkár hazánknak ezt a siralmas időszakát, de ugyanakkor jólesően állapította inpg, hogy az akkori şzomor.u időkön és eseményeken okulva, a kábullságából magához tért ország munkássága örökre szakított a bolsevizmus gondolatával és egy emberként állott és áH ma is a nemzeti és keresztény gondolat zászlója alatt. Beszéde végén ünnepélyesen átadta a kiállítás anyagát Vargha Lajos dr. kolozsvári főispánnak, aki néhány szóval vázolta a kiállítás közönsége előtt, hogy a boLsevistaellenes kiállítás arra tanít bennünket, hogy nemzeti létünket a fenyegető bolsevista rém ellen nemcsak a keleti fronton, de idehaza is mindnyájunknak küzdeni keit. Az ünnepélyes megnyitás után a nagyszáma közönség megtekintette a kiállítást, amelynek anyaga szemléltetően tárja elénk, hogy a nemzetközi zsidók karmaiba jutott szovjet hogyan zsákmányolta ki és döntötte nyomorba a mun kásság, a parasztság és az értelmiség millióit. Megdöbbentő adatokat tárnak fel ezek a hiteles forások alapján készült képek. Élénken bizonyítják, hogy a 26 éves bolsevista uralom „áldásaként" az orosz munkásnak még saját la* kása sincs. Megtudjuk, hogy Oroszországban az 1920-as években 10 millió ember halt éhen sl közel 5 milliót kivégeztek. A kiállítás anyagán hói félelmetesen bontakozik ki a G. P. U. hóhér-* munkája, s a szovjetnek a vallás elleni harcai Láthatjuk továbbá a kiállításon a spajnyolor-* szági, a finnországi és észtországi borzalmas! terror-uralmat. Megismerjük a nemzeti eszmék-* hez ragaszkodó kis nemzetek százezreinek szörnyű megkinzását és pusztítását. Egy másik kép bemutatja Kun Béla, Corvin Klein Ottó és a vérengző Számúéiig Tibor, s a hirhedt térrorvezér, Cserni díszes galériáját. A nyomo* ruságos szovjetviskók, jégbarlangban kínlódó foglyok, pincék mélyén fekvő hullák ezrei, a G. P. U. szörnyű kínzó szerszámai néznek ve lünk szembe. A szovjetkizsákmányolás szörnyű, irtózatos adatai mutatnak rá arra az életre, mély a vörös csillag birodalmában folyik éa meggyőznek minden magyar embert, arról, hogy valóban legfontosabb kötelességünk az, hogy minden erőnkkel felvegyük a harcot a ránk törni akaró bolsevizmus ellen. A tanulságos és gazdag anyagú bolsevista eile-* nes kiállítás megnyitására eljöttek a város fős ispánján és polgármesterén kivül keresztény* egyházaink képviselői is, 4. anagyszámú közölj ség a kiállítás megtekintése után ezzel az egyet-* len gondolattal és óhajjal távozott: soha többé 1918-atl A kiállítás egyébként julius 27-ig lesz nyitva, s naponta reggel 9 órától este 7 óráig megtekinthető. 15 isiéi találtait a volt nagyváradi getté egy befalazott pluoéféiieii nagyvárad, julius 17. (Saját tudósítónktól.) A kiürített gettó területén folytatott leltározási munka során a Varadi Zsigmond-utca egyik házának befalazott pincéjében i; zsidót találtak a rendőrök. Mint emlékezetes, ezelőtt néhány héttel egy másik pincében 45 zsidót találtak elrejtőzve. A most felfedezett zsidók bevallották, hogy az ej költöztetés elől rejtőztek el és maguk falazták Be a pincét, úgyhogy csak egy egészen szüli nyilast hagytak az utca felé. Keksszel és vízzel ellátták magukat és azor» éltek hetek óta. A nap legnagyobb részében feküditek, hogy kevesebb táplálékra legyen szükségük. Beismerték, hogy összeköttetésben állottak azzal a 45 zsidóval, akiknek rejtekhelyét már régebben felfedezték és amig azok ott voltak, oiman kaptak uitokban élelmiszerekéit. A rendőrség megkezdte részletes kihallgatásukat. Erős ellenséges kötelékek repülték át áss országot A Magyar Távirati Iroda jelenti: Folyó hó 16-án a korareggel! órák“ kan egyes, valószínű leg angolszász gépek három útvonalon zavarórepü= lést hajtottak végre a Dunántúl és a Duna—Tisza kezének át repülésével-. A zavarórepülést követően erős ellenséges kötelékek lépték át az ország déli határát és a Dunántúlt széles kiterjedésben több oszlopban átrepülve északnyugati irányban távoztak- Vadászaink a berepülő ellenségei erőkkel több helyen megütköztek és tevékenységük, valamint a légvédelmi tüzérség hatásos beavatkozása következtében a támadás végrehajtásában azokat meggátolták. Számos eileneséges gép fellövését je* lentertték. A vissza*épülés során az ellenséges gépek az ország nyugati légiterét elszórtan széles sávban átrepülték. Bombázásról, károkról eddig jelentés nem érkezett. A julius IS-rol 16-ra virradó éjszaka néhány ellenséges gép délről északkelet felé átrepülte az ország légiterét. Később feltehetőleg ugyan* ezek a gépek repültek vissza légUetrünkün. Bombázásról jelentés nem érkezett. 13 nap alatt 150 ezer embert távolítottak el Londonból AMSZTERDAM, julius 17. (MTI) A Német Távirati Iroda közli; Az angol rádió jelentése szerint a jelenlegi kiürítési mozgalom a leggyorsabb és leg- nagyobbarányu a háború egész tartama óta A péntekig lefolyt 13 nap alatt több mint 130 ezer embert távolítottak el Londonból, CSÖKKENTETTÉK AZ ÚJSÁGOK TERJEDELMÉT KOLOZSVÁR, julius 17. A kormány rendeletet adott ki az újságok terjedelmének újból való megállapításáról és az ezzel kapcsolatos kérdések szabályozásáról. . oldalméreteire, a következőképpen alakul; Ha a a lap oldalterjedelme 2—6 oldalnál nagyobb nem volt, a jövőben legfeljebb 4 oldal, a 8—14 oldalas a jövőben legfeljebb 8 oldal, a 16—22 Saarbrücken, Nürnberg és München térségében rákiéiban dobták le bombáikat a terrorrepülők BERLIN, julius 17. (MTI) A Német Távirati Iroda értesülése szerint július 16-án a korádtól előtti órákban éstzakamerika.i bombázó kötelékek kedvezőtlen időjárási viszonyiak mellett* ismét berepültek Délnyugat- és Dél-Német ország fölé és több helységeit támadtak Saarbrücken!, Nürnberg és München térségében. Minthogy a hombákat vaktában, voltak kénytelenek ledobni a célpontokra, ismét, kifejezetten terrortámadásról volt szó BERLIN, julius 17, (MTI) Az In- te.rinf. közli: A bécsi medence felett vasárnap délelőtt légiharcok fejlődtek ki. Az amerikai terrorhombázok leküzdésére bevetett vadászrepülőknek sikerült légiharcra kényszerűen ni az ellenséges ailakulatokat és a lé- giharookban a kedvezőtlen körül- ményeiek ellenére is több amerikai repülőgépet lelőttek.' A cseh-morva Védnökség fölé gyengébb ellenséges légierők nyomultak he s a sziléziai tern letek elérése előtt visszafordultak. A rendelet szerint a főváros területén úgy' a reggel, mint napközben megjelenő .politikai napilapokat oldalterjedelem, valamint példányonkénti, eladási és előfizetési ár szerint két. csoportba kell sorolni. A vidéken megjelenő politikai napilapok tekintet nélkül arra, hogy reggel vagy napközben jelennek meg, ugyancsak két csoportra sorolja a rendelet, oldallerjedelem, valamint példányon kénti és előfizetési ár szerint. A meghatározott oldalterjedelmen felül semmiféle mellékletet kiadni nem szabad. A lapot csak annyi példányban állíthatják elő, amekkora az 1944. évi junius havi hétköznapi, illetve vasárnapi példányszámok állaga volt. A rendeletben megnevezett időszaki lapokon kivül rotációs vagy ives nyomópapíron megjelenő minden más időszaki lap egy-egy .számának oldalterjedeJxne, tekintet nélkül a lap oldalas 12 oldal, a 24—30 oldalas 16 oldal, a 32—46 .oldalas 24 oldal, a 48—62 oldalas 32 oldal, a 64 oldalas vagy ennél nagyobb terjedelmű 48 oldal terjedelemben jelenthetik meg. Hetenként, illetve egy hétnél kisebb időközökben megjelenő időszaki lap alapítására további rendelkezésig nem adnak engedélyt. Minden időszaki lap kiadója köteles augusztus 1-től kezdődőleg a lapon feltüntetett eladási ár 1 százalékát az összes kinyomtatott példányok után a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjbiztosító Intézete javára, sajióhozzájúrulás címén befizetni, Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogulásáért az Ellenzék. Megbeszélések: a. MÉfMjest BUDAPEST, julius 17. (MTI): A Magyar Élet Pártja országos elnöksége tovább folytatja megbeszéléseit a párt tör- véinybozóival. Az elmúlt napokban Barcs, Hont, Győr, Somogy és Zala vármegyék országgyűlési képviselőd tájékoztatták vitéz Telleki Mihály gróf országos elnököt és Hunyadi-Buzás Endre országos alelnököt kerületük, illetve vármegyéjük politikai, gazdasági és társadalma viszonyairól és közhangulatáról. Az országos elnökség a felvetett kérdésekre nézve felvilágosításokat adott a képviselőknek és megállapodott velük a szükségesnek látszó intézkedésekre nézve. Az ELLENZÉK tábor iposíája GÁSPÁR Mihály őrvezető a B. 476 tábori postaszámról üzeni édesanyjának és húgának, hogy jól van, nincs semmi baja és a legközelebbi viszontlátás reményében üdvözli és csókolja szeretteit. László Gyula a V. tábori pn>taszámról üzeni hozzátartozóinak és rokonainak, hogy jól érzi magát és szeretettel üdvözöl mindenkit. LTL.DY Árpád tizedes az L. 88). tábori postáról üzeni Kolozsvárra édesanyjának es kukának, hogy jól van és szeretne sok levelet kapni, A vele együtt lévő KOSZT IN Árpád őrvezető ugyanerről a tábori postaszemről üzeni Kolozsvárra szüleinek, hogy jói van* egesgte- és sok Irvelet vár.
