Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-17 / 159. szám

4 M, «Mm BLL*W*** * 6 „Jó Szerencsé Íven hnznfinnk lenni «rsftok könnyó kötelesség. n hntszerrn- .eső c^h póvnl kÖ/.tttt «. kilátások kétség?1! ítieUc’M »non nem rnnftnlnl m,-»g.»v. Ho«» ţ>o1rjA» erény.'* * (Kossuth Lajos.) Julius ! I hétfő, prct ft/apireud llek rt',m k!*' Klek i.v---—---------------- A Nap k«>1 -i 19, nvu^s/ik ■—" ■ 19.52. Julius 17’tui 30 lg SZOLGÁLATOS GYÓGYSZERTÁRÁK : f ortuna gyógyszertár Mátyás király -tér 33 sz Telefon 21—52. ' Hygea gyógyszertár, 5zechenyi-tér -32 yz Telefon: 24 04. Victoria gyógyszertár Horthy Miklós-ut 47 sz. Telefon: ló—69. — Opera gyógyszertár. Hunyadi-tér 1. sz. Távbeszélő 11—96 Az: elsötétítés kezdődik! 21.45 érakor véget érj 4.45 órakor. Öt uj vitézt és hat várományost avattak fel Kolozsváron KOLOZSVÁR., juiiius 17. A kereokedel- rrm é_- iparkamara díszt elmében a mai há­borús időik kcmolyságáhaz illően, egysze­rű keretek kixzxiitt tét e le a_ vitézi esküt öt régi vilagiaborus vitézjelolt és hat fii- tal várományos. A Hiszekegy elmondá a után vitéz Vat ay Ferenc ezredes, vár­megyei vitézi szék kapitány, üdvözölte az eskütételre megjelent vitézjelölteket, majd ismerte.te előttük a vitézek jogait és kö­vességeit. Utána primőr léczáalvi Sipos BéLa t. hadnagy, vármegyei vitézi szék­tartó felolvasta az eskü szövegét, amely­nek jelentőségét átérezve mond.ak utána a vitézek. Az eskü elhangzása után vitéz kibédi Varga Lajos egyetemi tanár üdvözölte a Vitézi Rend tagjai nevében az uj rendta­gokat. Az üdvözlésre az uj vi ézek nevé­ben vitéz Csontos Elek t. százados mon­dott köszönetét és Ígéretet tett arra, hogy kö eleaeégüket mindenben és mindenkor teljesíteni fogják. Végül vitéz Vattay ez­redes őszinte, rendtársi szeretettől átha­tott szavakkal üdvözölte az uj vitézeket, majd megemlékezett a jelen háború hősi halottair61 s a terrorbombázások áldoza- taiiról, mire néma fel ál lássak adták meg a kegyelete-' tisztelete, a jelenlévők. A lélekemelő eskütétel Kormányzó Urunk éltetésével ért veget. Esküt tetiek: Csontos Elek t. százados, Márton Mihály t. hadnagy, Agyagfalvi Géza t. törzsor- mise'ier. Orosz János t. s-akaszrveaető és Veress Antal t. törzsőrmester. Az említett joigszerzett törzs vitézeken kívül zz alábbi váimmányosok tetjek eskü4' Borcziczky Béla, Ferenczi István, dr. ifj. Veres's Fe­renc. Állagra Ferenc, Dobós András és Balck András. ROBBANÁSOK JERUZSÁLEMBEN. Amszter­damból jelentik: .4 brit híriroda J eruzsálem- ből jelenti: Pénteken nem sokkal éjfél utón több hév serobbanás történt a rendőrség épüle­tének környékén és a robbanás az egész várost megrázkódtatta. A rendőrség épületében egy óráig tűz dühöngött. A brit híriroda ezt a rész letet közli: Körülbelül 10 géppisztolyos férfi utat tört a Jeruzsálem szivében lévő épületig és bombákat helyezett el több helyen. A rendőr- őrszemekkel vívott tűzharc után eltűntek. Egy palesztinai rendőrt megöltek egyet pedig su lyosan megsebesítettek. Nemsokkal később 72 heves robbanás volt hallható. * EL]EGY7.ÉS. P álvölgyi Irén szociális szakelőadó és Paál Gyula m. kir. hadnagy folyó hó i6-án tartották eljegyzésüket. (Min­den külön értesítés helyett.) c)2jy2 MEGGYILKOLTÁK MANDELL VOLT FRAN­CIA MINISZTERT. Párisból jelenti a Nemzet­közi Tájékoztató Iroda: Mandell volt minisz­tert, ulban az internáló tábor felé, meggyilkol­ták. A német hatóságok átadták a párisi francia büntető bíróságnak. A gépkocsit, amelyben ült, megtámadták és Mandell volt francia minisz­tert megölték. A vizsgálat megindult. Ismere­tes az a rendkívül veszedelmes szerep, amelyet ez a zsidó politikus játszott 1918. és 1940. kö zott Franciaországban. LEESETT A KÖRHINTÁRÓL — AGY­RÁZKÓDÁST SZENVEDETT. Vasárnap délután súlyos baleset történt a sé latéri körűin tárái. Az ünnep délutáni vidám szórakozás' közben Moldován Simon, oláh- sze n fgyörgyd illet őeégü 23 éves legény le­esett a körhintáról s fején és arcán sulyös zúzód ásókat és káaebb agyrázkódást, szen­vedett. A helyszínre kihívott mentők ré­szesítették elsősegélyben a szerencsétle­nül járt leeiér.vt. majd beszállító tálk a se­bészeti klinikára. * KOSZON ETNYIIA ÍT AS- Kuszám t.-; Víondunk mindazoknak. akik felejlheletlcn kiesig, anyu, nagyanya, dédanya Ktmc: Er none temetésén réiZtventidc, nagy rés zvéinkkel felkerestek és ezzel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek A gyászoló család. o: ;;v NEM OKO/.OI r VISSZAKSES'I NAGYVAR A 0 ADÓZÁSÁBAN A ZSÍRÓK ELSZÁLLÍTÁSA. Nagy váradról jelentik: A város kö/jga/gtási hi-ott«- Agának ülésén mcgáHapitoMák, hogy « zsidóknak I vi i os élőiéből lórién! kikapcsolása folytan az adóli/olési-k bon nem mutatkozik visszaesés \z a dőli zele-l biztosit ják a nidkö (lésbe |ielvr/(‘ll voll zsidó üzemek KétségteJen jelei mulatko/nnk annak is, hogy ezek a/ üze­mek keresztény vezetés mellell, nagyobb has/ nára lesznek az. államkincstárnak, mint voltak a zsidó vetélés alall. A kiüríted gellő terü­letén, egy hete folyik a textilhullndékok gyiij tése amil az összegyűjtés után a honvédségnek adnak át. Naponta 50 munkás dolgozik és eddig mintegv ötezer kiló lexilhuladék-anyagot gvüj tutiét; össze A gettó területén lévő egész textil- hulladék mennyiségét 50,000 kitóra becsülik i egaláb ennyire becsülhető az összegvüjtendő gumi és papírhulladék mennyisége is HERRIOT El.-' Berlinből jelenti a \ rinzetf ő • i Tájékoztató Iroda: Több párisi lap cáfolja Herriot volt miniszterelnök halálának hírét. Azt írják, hogy kitűnő egészségnek örvend. (MTI.) LLŐr ÍZJE TötNJLHE 2. Jf* ol Léi | dk Igém tisztelt uluílzetü lakút, Lugy hát­ralékos dijaikat selves kod jenek ki­adóhivatalunkban kifizetni, u behí­vások miatt ugyanis egyirleig nem tudunk pénzbes/edőt küldeni « t. rldfizoidk lakására. El öl l ETETÉSEK A POIDMÜVEIRS ÜGYI MI MIS? II KJ MM IRUÉI.YI FÖLD R1RTOKPOI ITIKAI ! <XJS/TAl.YAN. A Kormán) zó Ur öfömóltórága Hír. vilc/. Máté fnîvy 1 lek ni. kir. telepitésiigyi. főfelügyelőt, \ földművelésügyi ininMZiérium erdélyi föld hirtokpolin,kai főosztálya vezetőjén eik állandó helyettesét miniszteri tanácsosi cimmel é< jelleggel tünteWe ki. Itt említjük meg, hogy a Kormányzó Ur dr. Szabados Drzső m. kir. níepité.sügyi segéd táti; árnak, aki nemrégiben a keleti harctérről sulvos sebesüléssel tért vissza, a telepi tésügyi titkári óimét és jelleget adományozta, a földművelésügyi miniszter pedig dr. Szabó Andort Celepitésügvi fogalma /óvá nisvezte ki. Mindhárom előléptetés mél tó clismeré.'e annak a csöndes, alkotó mun­kának, amit a főosztály tisztviselői kara az erdélvi 1 üld birtokrendezési eljárás során a mai rendkívüli viszonyok ellenére is kifejt. „Békés“ orosz berendezkedés a megszállt román területeken BUKAREST, julius 17. (TP) Az Associa­ted Press most jelentette csak, hogy amióta a szovjet betölt román területre, elsőzben en­gedje meg külföldi sajtóképviselöknek, hogv meglátogassák a megstzáílk terűi.‘Tokét. A saj­tó képviselői ezekkel az utazásokkal kapcso- laiban meggyőződhettek aról. hogy a bolse­visták egyáltalán nem nyulcak bele az ország szociális, gaizdasagi, vagy kulturális életébe sem Bukovinában, sem ß essz arab: ában, sem pedig Moldovában. Ha hinni lehet az Asso- cated Pres°nek akkor az oroszok megtartot­ták azt ígéretüket, amelyet Sztálin akkor tett, amikor ennek az évnek elején békeoffenr- ziváft indított Románia ellen, hogy azt ráve­gye az eílkenállás feladására. Ekkor ugyanis azt mondták a románoknak, bogy a szovjet­nek nincsen szándékában, hogy birnit is változtasson a fennálló közigazgatáh rend­szeren, vagy az ország gazdasági és kultu­rális berendezésein. Az Associated Press tu dósitója állítólag bizonyítékokat h sorolt fel me g á! La p írása' na k alátámasztására. Többek között a botoşani kereskedelmi kamara jelen­tését, amelyben ez a tényállás le van rögzáitve A szovjot vallási türelmetlenségének bizon vi­tására apácák nyilatkozatait közli. Aki a háború előtt utazott a Szovjet-Unió­ban. illetve egv olyan utazáson vett réfizt, amelyet az Imturist rendezett, az egészen biz­tosan emlékszik még arra, hogy milyen nagy jgonddal akadályozták meg az utasokat ab­ban, hogy személyes érintkezésbe kerüljenek Sztálin alattvalóival, feltéve, hogy ezeket er­re a találkozóra már jóelőre nem készítetitek elő. Romániában még arra is túlságosan jól emlékeznek, hogv milyen tevékenységet fej­tettek ki az oroszok 1940. év őszén az ország megszállt területén. Ezért a románokat nem lehet meggyőzni arról, hogy a külföldi újság­írók beszámolói nem jelentenek mást puszta propagandánál. Aki azx>nban azt hiszi, hogy a bolsevisták időközben megváltoztak, az hamar rájöhet az igazságra azoknak a híreknek az alapján, amelyek nap-nap uitán érkeznek a megszállt területekről Bukarestbe. Így a „Curentul*' haditudósítója junius j-én nyilvánosságra hozta egy Constantin Rosu nevű román val­lomását. amely szerint a [a9sv környékén fek­vő Bodeniben az oroszok elhajtották a pa­rasztok összes állatjait és baromfiit és erő­szakot követtek il az asszonyokon és leányo­kon. Harlau lalu templomában az -oroszok revolverből lövöldöztek a szentképekre és elrabolták az összes értékeket, a monstranciát pedig egy ló nyakába akasztották. Egy má­sik tanú arról számol be, hogy Cigenassi bcsszarábiai falu templomában a bolevisiták fegyver és lőszerraktárat rendeztek be és amikor a falut k:őrlették, a falu a^zonvai- val és gyermekeivel hordatták ki a robbanó­anyagot. Amikor már nem futotta az időből a templom kiürítésére, akkor a templomot asszonyostól, gyerekestől a levegőbe röpítet­ték. Julius 8-án az arcvonaion lévő román hadi tudós: rók azt jelentették, hogy a meg" szállt területekről származó román menekül­tek száma napró!-:iapra növeksz'k, s ezek szörnyű dolgokat mesélnek arról, hogv miket kellett a lakosságnak a bolsevisták részéről elviselni. A „Trompetela Rasuna“ cimü román ka- tonaujság legutóbbi száma azt a hirt közli, hogy a radauci és csutszevaui bukovinai ke­rületekben a szovjet négy falut ürített ki és ezek lakosságát Szibériába hurcolták. Ha a lakosság ellenszegült az utasítás végrehajtá­sának, vagy azt nem hajtotta végre elég gyorsan, akkor halomra gyilkolták őket. a falvakat pedig felgyújtották. Ez csak néhány kiválasztott példa abból a sokból, amelyekkel naponta megtöltik, a román újságokat. Min­dig változatlanul vérről, könnyről és Szibé­riáról van szó. Annyi biztos, hogy mindebből a moszkvai tudósítók nem üátihartak semmit, s az is lehet, hogy nem is akartak ilvene- látni. GÖRÖG KATONÁKAT ÍTÉLTÉK HALÁLRA KAIRÓBAN. Amszterdamból jelentik: A brit hír­iroda jelentése szerint a kairói görög rendkívüli haditörvényszék hét tisztet és az első görög dandár öt katonáját, halálra, kilenc tisztet, valamint egy katonát életfogytiglani fegyházra ítélt. ) Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzdi mindennap a magyar nép boldoga* lásáért az Ellenzék. Morva féle fém- és gépipari szakkSnyvek: Az összes gőzgépek. Vezérmüvek, süritők kondenzátorok), gőzturbi­nák kérdés és feleletben 121 ábrával P 9.— Az összes gőzkazánok. Nélkülözhe­tetlen tankönyv bármilyen kazánfű­tői vizsgára készülőnek. Kérdés és feleletben, 109 ábrával P. 12.— Lokomobil gőzkazánok és gőzgé­pek. Magánjárók, uthengerlők, gőz­ekék stb., 92 ábrával P 8.— Villamos motorok szerkezete, mű­ködése, kapcsolása és kezelése, 36 áb­rával P 7.40 Akkumulátorok — rok készítése, szerelése, kezelése, ja­vítása. Villanyvezetékek, azok szere­lése és szigetelése, 22 ábrával P 3.70 Íüinamók szerkezete, szerelése, ke­zelése és javitása. Magasfeszültségű áramok ismertetése. Útmutató a kis- dinamók készítéséhez P 7-— Amit a fémekről tudni kell. Az összes térnek ismertetése adataik­kal P 2— Az összes fémek szülése áram nélkül (savakkal). Fémek tisztiiása, rozsdától való megóvása, rézkarc P 2.5Ö Csavarmenet-táblázat az összes rendszerekben P. , transzlormáto­Kaphatók az Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidéke megrendel6•?''!>?t utanváttai is ma y*n«k ir. ) A TIZES SZEM EIM küxhtstnényei ■ (1944 Juliul 17. hét/&.J NEGYEDVK/.I TÖK, EÖTl/.KDKSEK küld- ' g‘‘i közül .-idoli (-Márkból kifolyólag * ' Hlka lomjriiil airu hívjuk fel » ligyeliuftl, hogy • v ‘/‘‘lök mindig l'f-ielOkok ti/.( dov jk mun k!>\’.J 14 vagy l',.g.ilíhh iv niitidt-.nl rn>-g k»-11 tenniöl: hogy ;i munkHvi'-gz/'s ahhkn n 4/elli-inbí-n tor ö n jen iliugy ;i/l [iát M!(|)|>üJ czdőMi Icózlwn/n Vú kh(-n i.'i kifi j I *-111rí I KüIöiiömij negyed v«-/< lök nek nem »/ :i IcIud.HiiL, hogv pld. h z.iidó Lhká'.ok tn ly/.i-l jclcnlf-s/t maguk « lki-s/jl^-k hmo ni in kúhh az, hogv ellenőrizzék, hogyan végzik ezt tizedeseik. A vezetői tLs/tsf-g tehíit Irényitó é* ellenőrző tisztség, A nepvedvezető időnkint "I hu-.'ilja a tizedes magatartását és ha abban ki­fogásolható van. a/l megmondja. Ezekre azért hivluk t<-l a figyelmet, meri né­hány nem sok olyan panasz érkezett H "hogy a tizedes fellépése nem volt éppen udva­rias. vagy pedig bizonyos hivatalnokuikodo fölényességgel kezelték egyesek az ügveket Az elnökség hiszi és reméli, hogv mindössze az z néhány eset történt, amelvról a jelentései-, beérkeztek, de arra kell a vezetőknek tort kedniök, hogy lefurtőleg egy eset se történj-D olyan amely a közönség jogos kritikáját vonja maga után. Olyan esetekről is értesültünk, hogy ugyan­abban az utcában két tizedes is felvette a hely­zetjelentéseket, Ez szervezetlenség jele és ez elsősorban a főtizedes hibájából történt, aki nem osztotta be pontosan, hogy ki mely ré­szeken végzi a munkát. Néhány ilyen eset sokat árthat a T. Sz. szervezettsége iránt eddig minden oldalról tapasztalt bizalomnak. A HELYZETJELENTÉSEKET a zsidó lakú sok felülvizsgálásának eredményéről lehetőleg még a mai napon adja be minden főtizedes. Azért nagyon sürgős ezeknek a beadása, mert ezek hiányában a lakásigénylések komoly el­bírálása igen nagy nehézségekbe ütközik. A LAKÁSÜGYEKKEL kapcsolatban felhívjuk tizedeseink figyelmét a lapokban erre vonatko­zólag előforduló különböző közleményekre. Eze­ket minden tizedesnek ismernie kell. hogy he­lyes felvilágosítást adhasson a közönségnek. Ugyanekkor azt is kérjük, hogy minden panaszt kifogást, lakásüggyel kapcsolatos méltatlanko­dást hozzanak írásiján az elnökség tudomására. Az elnökség minden esetet meg fog vizs­gálni és a panaszossal ennek eredményét közli. Az elnökség minilen tizedes támogatására szá­mit abban a törekvésében, hogv’ ezt az ügyet közmegelégedésre bonvolitsuk le. A III. KERÜLET iREGI IV.. V., VI. NEGYED) tizedeseinek a figyelmét felhívjuk arra. hogy a kerület főtizedesei közös gyűlési tartanak a Fecske-utca 12. sz. alatti helyiségben ma este 6 órakor. Kérjük mindenkinek a pontos meg­jelenését. A NEGYEDVEZETŐKET az elnökség fontos megbeszélésre hívja ezúton össze az Unió-utcai Tizedesotthonba holnap, kedden este 7 órára. — Kérjük azokat a negyedvezefőket és he­lyetteseket, akik az utóbbi hetekben a megbe­szélésekre nem jártak el, most jelenjenek meg. CIPÖTALPUTALVÁNYOKAT OSZTA­NAK KI A NÉPISKOLÁK SZEGÉNY- SORSÚ NÖVENDÉKEI KÖZÖTT. A Hor­thy Mi.klós-uti és Téglás-utcai állami népis­kolák igazgatósága ezúton hozza az érdekelt szülők tudomására: Az Iskolák, mult tanévá növendékei részére hatósági akció folytán, maximális áron beváltható, korlátolt mennyi­ségű cípőtalputalványt osztunk szét. Csakis szegénysorsu, — elsősorban többgyermekes vagy kibombázot tszülők gyermekei jönnek figyelembe. Az érdekelt szülők f. hó 19—22. napjain délután 4—6 óráig igényüket jelent­sék be áletékes iskolájuk igazgatójának irodá­jában. ENGEDÉLY NÉLKÜL NEM LEHET BOMBAKÁROKAT FÉNYKÉPEZNI. A rendőrség kolozsvári kapitánysága, mint elsőfokú rendőri büntetőbíróság két ko­lozsvári lakosi megbüntetett azért, mert az ellenséges terrortámadás által kelet- besiett károkat engedély nélkül fényké­pezték. Kétnapi elzárásra, vagy 20 psngö pénzbüntetésre ítélték Holley Bélá . Fe- renczák Jánost pedig 3 napi elzárásra, át­változtatható 15 pengő pénzbüntetésre. Stonkovies Ferenc kolozsvári lakos,' azért büntette; meg a rendőri büntetőbíróság 6 napi elzárásra, átváltoztatható 60 pen­gő pénzbírságra, mrrt a lógóit-dmá segéd- íremdörj hivatalos eljárása során sértő ki­fejezésekkel illette. Ezzel kapcsolatosan felhívjuk a nagyközönség figyelmét arra. hogy a fenáJJó rendelkezésiek ért-elmében a légoltalommial kapcsolatosan megbizpü, vagy kijelölt személyiek hivatalos eljárá­suk során hatósági közegeknek tekin‘er­dők s< iííint ilyenek, ugyanolyan büntető­jogi vödékor ben részesülnek, márt ami a hatóságii személyeket megillet. TELJES NYUGALOM VOLT FRAN­CIAORSZÁGBAN A JULIUS 14-1 NEMZETI ÜNNEPEN. Párisból jelenti a Némtet Távirati Iroda: Julius 14-én, a franciák nemzeti ünnepén, egész Francia­országban nyugalom volt. A Petiit Pari­sáén megállapítja, hogy bár a zsidók, a londoni francia rádió, az algíri menekül­tek és a Moszkva zsoldjálban állók áTe- láno-s sztrájkra, tömegtüntetésre és felvo­nulásra uszítottak, mindebből semmi sem valósult meg. A rendőrségnek sehol sem kellett beavatkoznia. (MTI), 1

Next

/
Thumbnails
Contents