Ellenzék, 1944. május (65. évfolyam, 97-121. szám)

1944-05-13 / 108. szám

1 ' • BUDAPEST

°—’1-í íztérPsrP, ~h • t

SZOMBAT, í§á* május II»

ÂWăiStÎfc'AZ' USA 'Es 4 SZOVJET PftinÍTLlN |/f.TI«?T I If I MMETÖkSZAGSZÓ VETSÉGESMU ! *

LXV. évfolyam, 10&. szám».

I/M 16FILLER*

Szfy-kes-ztőség és kiadóhivatal: Kolaasvér, ILIFlSfi f T 4 Î Kiadó tulajdonos: „PALLAS SAJTÓ VALL. ALAI

Jókai-u. 16., I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye. S ■ D T U 1 |i I fl | f Rt Koloz&vár- Előfizetési árak: 1 hóra 4.30 9,

tem u. 8. Telefon: 29—23. Csekk^.ámLa: 720£6 11 R I Ufl SI I H L U b negyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 évre 49.60 P„

«4

MERJÜNK MAGYAROK LENNI

Irta s ALBRECHT DEZSŐ

A Hitel legutóbbi számából vettük át az alábbi cikket, melg a mai időkben méltán útmutatásul szolgálhat minden magyarnak.

Nagy sorsfordulókon sokszor nem is azon dől el egy népnek a sorsa, hogy milyenek az őt kitevő egyedek, hanem azon, hogy milyen eszményt, milyen példaképet tűz maga elé, milyennek akarja magát látni. A magyarság gyengesége nem abban rejlik* hogy nem öltő- zott korszerű ruhába, hanem abban, hogy nem merte vállalni a magyar sors fenséges kockázatát, Békés revízióról álmodott még akkor is, midőn Európába^ a diplomáciai szólamok mögött már szúrodyok feszültek és a népek készültek a végső véres leszámolásra. A népek megértéséről, a humanizmus érvényesüléséről szőcte tovább álmait, pedig Európa ogén már megjelentek a komor felhők, melyekből évszázadok emlékezetében maradó zi- har támadt- A magyarság nem látta, vrgy nem akarta látni a sorsit meghatározó európai helyzet döntő átalakulását. Feladatait továbbra is egy régebbi állapothoz mérte, nem készült fel a reá váró nagy erőfeszítésekre. Ellentétben hagyományaival, melyek mindig arra késztették, hogy a létét fenyegető veszélyek leküzdésére magát alkalmassá tegye, megelégedett egy korhadt életforma továbbvitelével. Magatartásában nem mert magyar lenni Elsősorban vezető osztálya nem mert az lenni.

Nem mert magyar lenni abban, hegy meg élezze ennek a népnek ösztönös vágyakozása.* egy szabadabb, nemesebb, igazságosabb és testvéribb élet után. Nem mert kitárulni és átölelni minden magyart. Nem mert leszámolni a kizsákmányolókkai. a mindenből hasznot húzókkal, a háború tüzénél pecsenyéjüket ,ü- tőkkel. Nem mert kezet nyújtani a szegény magyarnak, lemondani a címeiről és inkább formákban élő kiváltságairól. Nem merte a közeleg asztalához ültetni a magyar szellem kiválóságait, nem merte szélesre kitárni a kapukat a feltörekvő népi elemek előtt. Nem merte ezt az ezer sebtől vérző országot a maga emésztő gondjaival beengedni a közéletbe, mert felt, hogy komor árnyékával is elsöpör mindent és mindenkit, akinek leiké’ ben nincsen mint stigma beégetve ennek a ■ fajtának fájdalmas Krisztus-keresztje / Nem mertünk magyarok lenni sem hősiességben. sem áldoz áthozatal bant sent igazságosságban. sem testvériességben. Most pedig itt állunk megfürdetve a valóság jeges ruha tagiban és keressük azt a magyar magatar-, tást, melynek zászlaja alá húzódhatna minden magyar, az is, aki megkeseredett, az ;.s, aki ok nélkül ujjong.

Az elveszített eveke-t nem hozhatja vissza semmi. Mennyivel nehezebb most a helyes utat megtalálni, midőn küzd bennünk a meg bántott ver, az életünkre törő veszedelemmel. Hibáztassuk a múltat? Ellába tennénk; nem ment fel az alól a felelősség alól, melvet a jövő szegez elénk. Kedvetlenedjünk el és húzódjunk félre a klen nehézségei miatt? Liánunk jön a gond a legeldugottabb zugokba is.

Merjünk magyarok lenni!

Vállaljuk a sorsot akkor, amikor a legnehezebb es feszítsük meg minden erőnket, hogy helyre hozzuk^ azt, amit elődeink mulasztottak, vagy hibáztak. Az elmúlt évszázadok magyarjainak sem volt könnyebb a helyzetük. Mindig voltak ellenségek, akik az ország életér« törtek és mindig voltak az országnak megoldásra váró nagy kérdései, egye- netlenkedő nagyurai és szenvedő pórnépe. De mindig voltak fiai, akik zokszó nélkül áldozták fel életüket, költői, akik megmutatták, milyennek kellene lennie, államférjiai, akik hmeg fejjel vezették át a meredélyeken és prófétai, “kik hitet és hűért, a megváltási hozták számára,

&

Ez a magyar sors. Úgy kell vállalni, ahogy van. Ragyogó fényeivel és fekete árnyaival. Régen lármafákat gyújtottak, most magyarról magyarig kellene vinni a tüzet és beleégetni a parancsot: tégy félre gyűlöletet, kárörömöt, hatalmi vágyat és anyagi hasznot, fogj ö-sze, védő az országot tiz körömmel is. ha odarendel a sors. ,,hass, alkoss, gyarapits“; ha itthon van reád szükség és ne légy más semmi, csak magyar! Ez elég. Elégj hogy hűséges szövetséges légy, elég, hogy élötedet tudd áldozni hazádért, elég, hogy testvérednek fogadj minden magyart és elég, hogy megszabja magatartásod és cselekedeteidet.

Ez a vágyunk, az akaratunk, a rendeltetésünk. Nyugodt bizalommal szemléljük a jelen kavargó és tisztuLatlan jelenségeit. Hiszen minden politikai változás hatalmi törekvéseket dob fel. A magukat igazolva látó policikai irányzatok küzdenek meg a hatalomért és a hatalmi pozíciókért. A személyi kérdések tolulnak előtérbe, az indulatok magasra csapnak és a nemzet a maga nagy és égetjő kérdéseivel szerényen visszahúzódik biztos fellegvárába: azok leikébe, akik a változástól nem saját, hanem' nemzetük hatalmának megerősödését várják.

Ilyenkor úgy látszik, mintha azok az örök adottságok, melyek minden politikai tevékenységet meghatároznak: a földnek és léleknek adottságai, elvesztették volna kisugárzó erejüket. Látszat ez csupán s mihelyt medrébe tér a kiáradt pali ti kai élet, újból teljes erővel éreztetik hatásukat.

*

Ha tulnézünk a felszínen pergő politikai vitán, úgy a mélyben fesz.ülő kérdések közül három emelkedik ki, amelyek sorsunkat fs politikánkat meghatározzák.

Ekő ezek közül a föld adottsága, mely minden érzelemtől függetlenül szabja meg külpolitikánkat. Országunkat Északról és Keletről a Kárpátok koszoruzzák és természetes gyepűvel zárják el. Ebben az irányban elzárkózó és védekező. Nyugat és Dél felé nyitott es az öreg Duna évezredes .hatások közvetítője. Hazánk annak a centrális német-római rendező elvnek természetes vonzókörébe tartozik, mely Európának a legnagyobb állandó- ságot tudta biztosítani.

Kelet felől védtük Európát és hazánkat ezer esztendőn keresztül. Előbb a mongol népektől, majd a törőktől. A XVII. század végén lebukott Európa egéről a török félhold, de egy századdal később már uj veszély tűnt fel Keleten: az orosz imperializmus. Magyar ember, Wesselényi Miklós volt az, aki száz évvel ezelőtt németül is megjelent könyi ében meghirdette az orosz veszedelmei és azt tanácsolta Ausztriának, hogy Magyarország, Lengyelország és a balkáni államok megerősítésével, független államiságuk kiépítésével teremtse meg a lehetőségét az orosz imperialista törekvések elhárításának. Magyar em- ber Ándrássy^ Gyula gróf volt az, aki az

addig oroszbarat politikát űző Bismarckot reá•* vette arra, hogy az orosz ellen a Monarchiával lépjen szövetségre. Nem uj és nem isme, reden számunkra tehát a feladat, hogy az orosz imperializmussal szemben határainkat m eg v edel mez z ük. Nem uj és nem ismeretlen előttünk a német szövetség gondolata sen, hiszen amikor a Monarchia külügycinek élén magyar ember állt, mint Ándrássy Gyula, vagy amikor olyan miniszterelnökünk volt, aki. személyes súlyával a Monarchia politikájába ^ befolyást gyakorolhatott, mint Tisza István s azután, amikor mint független állam önálló külpolitikát űzhettünk, mindig ezt tét- tűk. A bekövetkezett események " ezen az adottságokon sem erősítem, sem gyengíteni nem tudnak.

Miként állandó a föld adottsága, éopen

olyan állandó a lélek adottsága. A magyar lélekben ott ég kiöl thatatlan lánggal a független magyar államiság tudata. Nem tudott ez elhalványodni akkor sem, miikor három darabra volt szakítva az ország, mindössze jErdólybe húzódott. Nein vesztett, sőt nyert erejében a Elahsbung-uralom idején és ott élt az ötfelé szakított magyarság lelkében Tria- rifn\ két évtizede alatt. Csak a szuverén magyar Államiság az, aminek védelmére az ősz• szes magyar erőket mozgósítani leheti Wesselényi és Kossuth száz évvel ezelőtt a független magyar államban látták azt az erőt, mely a szláv népek egyesítését és a Kárpát- medencének szláv érdekszférába való bekapcsolását megakadályozni képes. Ma sincsen másképp. Eredményes együttműködés csak ennek felismerése és biztosítása, utján képzelhető el.

A harmadik kérdés, melynek sikeres megoldásához a nemzet nagy többségének, jóformán egyetemének azonos felfogása szükséges: a reformok kérdése

Közhelyként hat, annyira elfogadott, hogy egy óriási méretű áralakulás idejét éljük. Új formáját keresi az állam, a társadalom, a gazdasági élet, tudomány és művészet, minden, ami az emberi élet tartozéka.

Mmt szálfaerdő, úgy merednek elénk a magyar élet megoldatlan kérdései. A magyar föld, a magyar munka, a magyar tőke, a magyar Szociális rend kérdései ma is megoldatlanok, a magyar műveltség még ma sem érvényesül a maga teljességében, a magyar szellem még mindig csak vendég a magyar közéletben.

Valóban; az uj Magyarország nincs készen, megteremtése még hátra van. Mit, hogyan és mikor lehet belőle megvalósítani, azt mindig az adott politikai helyzet szabja meg. Itt csak alapedveket szögezhetünk le. Elsősorban azt, hogy az uj Magyarországnak olyannak* kell lenrie, 'hogy benne ■ minden magyar erő érvényesülni és minden magyar érték kiteljesedni tudjon. Saját otthonára kell1 ismerjen benne a magyar lélek, a magyar szellem, a magyar erkölcs, a magyar munka és a magyar akarat. Ifeíl kell szabadibston a mult nyűgei alól. el kell tüntesse a társadami válaszfalakat, szabad áramlást kell biztosítson a feltörekvő népi erőknek, a nemzet tagjává kell avasson minden magyart. Szilárdan végig kel! vinni*; az államigazgatás és közélet minden vonalán a helyes kiválasztás elvét: azt, hogy csak az arravralóság, a felkészültség és jellem lehet az egyetlen kritérium. Vissza kell adnia az elvesztett hitet, hogy a becsületes munkának, az igazságos ügynek érvényesülnie és győzni«, kell. A magyar műk legszebb hagyományai, a magyar lélek legnemesebb vonásai kell hogy uj formát öitxenek. Kiegyensúlyozott társadalom. hitben és erkölcsben erős magyarság, a maga méltó helyét újból elfoglaló kultúra, mindez az osztó igazság fegyelme alatt; ez az, amire törekednünk kelt

*

Nem partok kérdése tehát a magyar reform, az egész magyarság kérdése az. Pártok ki nem sajátíthatják, maguk képére nem formálhatják. A legkülonb magyar képzelőerő, tudás, ösztön és lélek együttes munkájából kel], hogy meg alakuljon az uj magyar életterv.

Háború van, mikor a reformokhoz nyúlni veszedelmes és olyan állapot, amikor a nemzet legsajátosabb vonásai nem érvényesülhetnek. Nem halaszthatók azonban azok a re formok, melyek a szociális igazságot hivatottak érvényesíteni az illat minden vonalán * miután háború van: elsősorban a háborús terhek és áldozatok egyenlő és igazságos hordozását teremtik meg.

A demagógiának nem szabad teret engedni, a szenvedélyeknek sem. A tömegezeíived&lyek

nek ellenállni hagy erkölcsi bátorságot kivin.

De aki igazán ismeri a magyart, nyugodtan* nézhet szembe velük, mert a magyar nép jó-* zanságára, mértéktartására, egészséges földön^ járásara biztosan támaszkodhatok. Támasz- kodhatik abban is, hogy ne nyúljon a régi ház olyan részéhez, melyet ma úgy ujraépK teni, hogy magunkénak erezhessük, nem lei hetne.

A reformok sorrendje csak aszerint állapítható meg, hogy mennyiben erőátik a hart borús potenciát és mennyiben teremtene!^ lelki megnyugvást. Tehát a szociális reformok kell elsők legyenek és a háborús kormányzással összefüggő kérdéseknek, elsősorban a háborús terhek és áldozatok egyenlő c* igazságos hordozásának rendezése. Ki keli kapcsolni a reformok közül azokat, amelyeknek helyes és megnyugtató megoldására nincsen adva a lehetőség. így az alkotmányunk reformjáról beszélni legalább is időszerűtlen volna.

A politikában, a helyzet szabja meg a feladatokat, A mai helyzet által felvetett feladatok megoldása egy, a nemzet széles közvéleményére támaszkodó, szilárd és minden irányban önérzetes kormányzást kíván. Ahhoz azonban, hogy a kormányzat szilárd alapot kapjon, komoly összefogás és a nemzet lelki egységének megteremtése szükséges. Szükséges ez annál inkább, mert bár az eszmék küzdelme nem fejeződött be, a háború kényszere a konkrét feladatok megoldását tolja előtérbe. Jó vagy rossz megoldásuk döntően befolyásolhatja sorsunkat. Annyira nagyok cs a nemzet minden erejét igénybevevők e feladatok, hogy megvalósításukra régi keretei között egy párt sem vállalkozhatok. A helyzet, a konkrét feladatok megoldása, a tárgyi elemek előt-érbehelyezésének szükségessége egyaránt komoly nemzeti összefogást tesznek szükségessé. Egységes és fegyelmezett tábort, melyre a kormányzat szilárdan támasztod- hátik; szilárd és megnemingó kormányzást, mely a magyarság legszélesebb rétegeinek bizalmát megszerezni és nemzeti igényeit kielégíteni képes.

Ennek a lelki egységnek megteremtése a legnagyobb feladat, mert olyan önfegyelmet és mértéktartást, a nemzet nagv érdekeinek olyan komoly átélését és minden személyi vagy pártízem pontnak háttérbahelyezéset kívánja meg. melyre nem nevelt rá a magvar élet. Kizárólagos alapon, hatalmi ténnyel nem lehet megteremteni A szűkítés módszerével sem, csak nagy, önmagunkat legyőző kitárulással és a nagy nemzeti célok mesrva- lósitására alkalmas, alkotóképes erős összefogásával. A politikus legnagyobb erénye, ha válságos és változó időkben is tisztán tudja felismerni az erőviszonyokat és a törekvések indító óljait, melyek egyeseket és tömegeket mozgatnak. A magyarság komoly elemeiben az ország nagy veszélyeztetettsége felébresztette az összefogás vágyát. Ez az összefogd, az országnak szól, egy párt sem kamatoztathatja a maga számára, híogy ez az összefogás gyümölcsözővé válhasson, ahhoz a hatalmon lévők részéről amolvan Deák Ferenc-i mértéktartás szükséges, aki Königgrötz után sem kért többet, mint Königgrätz előtt *

A mostani változással kétségtelenül lezárult egy korszak. Mindegy, hogv örvendünk, vagv bánkódunk miatta. A .neobarokk4* Magyar- országnak vége. Mindnyájunk felelőssége, hogy mi jön utána.

Sokakban kialakulva cl egy uj Magyarország képe. Akikben erős a hit és elszánt az. akarat ennek megvalósítására, annak harcolnia kell. Még ha tessékelnék, akkor sem vonulhat vissza eiefántcsonr.tornyába a gondol kotió magyar. Magyarország macs készen, ••/•» terveiben sem. Megteremtésébe1 rapiden gondol kod6, alkomképe( rragyar .***.•>.,-gc :■.. .• seges. Ha nem kérik, annál inkább.