Ellenzék, 1944. május (65. évfolyam, 97-121. szám)

1944-05-11 / 106. szám

ul» r.NZtK «yL22Uifia.ttki I arass Mar és Endre László beszéde vitéz Merev Us/ ó iisstiíiegyei főispán bsilitatásáii BT DM-* I-'ST. május II \ M;u'v:.r Ors/ágo* T udóvi I ó jelouti: Síié/ hiross \ndor belügymi­niszter meleg szavakkal mondott köszmétét .1 tlriiH‘j;\v főjegyzőjének a/ ml\o/K-serl. majd köszöntölte a/ uj főispánt. hivatala alvóidé •>. kaiméból. A/ 11 j főispán ngv kerüli ebbe a székbe mondotta . hogy nem állított magas tiş/i- ségct kívánt elérni, hiszen katonai pályáján magasabb helyeket töltött be. Amikor a nem zeti kötelességteljesités hivó szavára katonalé­lekkel állt rendelkezésünkre, akkor meguiu- tatU, liogv kemény magyar katonnlélckkel mindenkor vállalja azt a lelndatol. amelyet tőle megkíván a nemzet. Amikor a magva’ önkormányzat. a kózigazagtas es a magyar áUamvezetés kérdéseit egymás mellé állítom s a teljes és tökéletes összhangot kívánom biz­tosítani. akkor önkéntelenül eszembe jut a vármegye kél vezetőjének: a főispánnak es az alispánnak a szerepe. Az alispán az önkoi mányzat embere. Hosszn időn át, egészen nap­jainkig, az önkormányzat akaratából került a vármegye élére. A helyi magyar gondolatnak képviselőjeként ül székében es ma. amikor ugyan kinevezés révén foglalja el helyét az alispán, akkor is a kormányzat kötelességé­hez és gondosságához tartozik, hogy ha a kor­mány kinevezés révén is. de az. önkormányzat akaratából származóan foglalhassa el helyét l gyanúkkor a főispán szerepére esik tekinte­tem. Tehát igv fogalmazhatnám meg helye­sen: viszont a főispán a nemzet egyetemes akaratából kell hogy elfoglalja a székét. A kormánynak a nemzet akaralából folyóan kell a maga cselekvését magyarázni és é_w*Slmezni. — Ennek a két személyiségnek, a főispán­nak és az alispánnak egységben kell működnie és tökéletes összhangban megvalósítani azokat a teendőket, amelyek reája a vármegye vezetésé­vel kapcsolatban hárulnak. Ezután hangoztatta, hogy ha a múltban elő Is fordulhatott, hogy ez a két tényező egy­mással szemben állt, addig ez ma elképzelhetet­len. A közelmúltban is voltak.a vármegyében súr­lódások, amelyek ennek a kél tényezőnek a tevékenységét ha talán nem is akadályozták, de a munka ütemét csökkentették. Nem lehet pe­dig kétséges ma már, hogy mindazok az el­vek, politikai szempontok, amelyek valaki hi­vatását meghatározzák, valakinek a szerepét beleépítik a nemzet testébe, azok ma már csakis egy nevezőn értelmezhetők. Nem lehet ma már kétséges és meg kell hajolni a politi­kai követelmények és kívánság előtt a nemzet minden rendű és rangu szervének, fórumának és mindenik tagjának, hogy ennek a nemzet­nek jelene és jövője a: ellenforradalmi szel'r- miségből táplálkozik. A teljes háború idejét éljük. A teljes háború veszélyei várakoznak ránk és nagyon jól tudjuk, hogy amikor ma. vagy holnap újabb nemzeti egységeknek kell kimenniök az ország határán tuira, hogy meg- védjük a nemzet biztonságát és újabb egysé­geknek kell honvédegyenruhát felölteniök, ak­kor természetesen szükség van arra, hogy az önkormányzat, a vármegye és a közigazgatás elsősorban azok segítségére siessen, akik vi- szoHt ittmaradnak, az asszonyok, családanyák és gyermekek támogatására. Az ezekről való gondoskodás a mi teendőnk, mert nem lenne méltó a magyar néphez, ha az ország védel­mére kiküldött honvédek családjáról nem tud­nánk -tökéletesen gondoskodni. A legelső magyarok ma az áldozatot adó magyarok, alcik akár katonai téren a harcme­zön. akár a polyári életben, a bombatámadá­sokban áldozatává válnak a mai kemény idők­nek. A bombázásokról is kell szólanom. Ennek a vármegyének néhány városa máris szenvedő részese lett a lelketlen háborúnak. Nincs ilyen­kor más teendő, mint egyedül az áldozaton való segítés, a vesztesek felkarolása, hogy meg­mutassuk, minden egyes magyar mögött tizen­három és félmillió magyar segítő tömege áll. Zárószóul még csak annyit: a. ma feladatait csak ugv tudjuk becsülettel elvégezni, ha mi gondolatban állandóan a határon túl járunk, harcoló honvédeinknél, szivünk és lelkünk itt­hon van családjaik között és azoknak kezét keményen, melegen és magyarosan fogjuk, de az agyunk és cselekvő kezünk a győzelem ér­dekében, a haza érdekében harcol a jobb lö­vőért. J A küldöttségek üdvözlése után vitéz Méreg László főispán ismét megnyitotta a közgyűlést. A kormány és a belügyminiszter leiratának is­mertetése után Csik József dr. apátplébános indítványozta, hogy a közgyűlés táviratban üd­vözölje a kormányt és hivlositsa bizulnaárót. Az iuililváuvl egyhangúan elfogadták. A pír bános e/uluu meleg szavakkal búcsúzott vile/ l mire László alispántól, akinek a/ egész vái megve nevében tolmácsolta üdvözletéi állunilil kárrá történt kinevezése alkalmából. Méltatta alispán! működését és u nemzet érdekében végzett kimagasló érdemeit. Az üdvözlésre vitéz Livire László államtitkár mcgluitot tun válaszolt. Bármennyire szerette is volna elkerülni az ősi vármegyéből és az ulispáni székből való távozását, a kormány parancsára elfogadta az rr.szter, párt titkár. Terei test ülőt ügyi mi­niszter, valamint. Barchiandi a munka, a ] technika és a müv-észe'.ek általános orszá , j I gos hivatásrendi szervezetének főtitkára a j Duce ei nők lésével a múlt év decemberi ! I veronai pá.rtszrvezet alapján az olasz szociális köztársaság szellemében általá­nos törvényjavaslatot dolgozott ki az ál­lami hivatásrend kiépítéséről. A törvény az 1926 ápr. 3-án a munkásszeirvezetek szabályozásáról alkotott fasiszta törvény helyébe lép. A törvényjavaslatot, mielőtt a minisztertanács letárgyalná, közük a nyilvánossággal, hogy ezzel — mint a hi­vatalos közlemény mondja — az érdekelt köröknek lehetőséget adjanak módosítá­sok és javitásek indítványozására. A tör­vényjavaslat első szakasza így hangzik: A szellemi, a műszaki és két kézi mun­ka az alapja minden megnyilvánulásban az olasz szociális köztársaságnak. Olasz­ország valamennyi dolgozóját a törvény értelmében a munka, a műszak és a mű­vészetek általános országos hivatásrendi szervezete izgi alja magában, amelybe különbség nélkül beletartozik minden munkaadó és munkás. Ez az általános, az egész dolgozó népet magába foglaló hí­va: ásrendi szervezet lép a régebben fel­oszlatott volt fasi;zta testületi és szak- szervezeti rendszerek helyébe. Az álta­lános hivatásrendi szervezet fel ■szlik ke­rületi szöve^égekre és helyi egységekre. E helyi szervezetekbe tartozik minden munkás, aki állami, szocializált, szakszer­Az egyik főtéri kávéházban találkoz­tunk a kolozsvári Nemzeti Szinház leg­újabb szerzőjével, Jékely Zoltánnal, aki­nek verses mesejátéka ,,Angalit és a re­meték“ címmel szerdáin erie került bemu­tatásra, A legkitűnőbb megvár lírikusok sorában helyet foglaló fiatal erdélyi költő merész kirándulást tett mesejátékával a színpad felé. Vörösmarty Csongor és Tündéje ó a nem találunk ölyen mesejá­tékot a magyar irodalomban, Jékely An- galitjának azonban szerencsére nem kel­lett annyit várnia színpa dana viteléig, mint Csongornak és Tündének, amint ez mind­járt első kérdésünkre adott válaszából is kitűnik: — Mikor irha Angalit meséjét? — kezd­tük a faggatást. — Téli nagy vállalkozásomnak <3 Faust fordítását szántam, de addig semmikép- ven sem tudtam hozzáfogni, amig el nem készültem egyik gyorsan kristályosodó sal­ját témám megírásával. Az idő manapság igazán sürget belső ügyeink elintézésére•; ilyen belső ügyem a nő és férfi problé­mája, melyet annyi hitvány félreértés vesz körül s ezeken a félreértéseken múlik legtöbbször a családok sorsa. Talán látszat szerint nem, de alapjában véve a tűzhely védelmében írtam mesejátékomat. — Hol játszik a darab? — Egy része a jelenben, a másik, na­gyobb ré$z az álom időtelenségében zaj­lik, ugyanis az álom feltáró és megmutató hatalmának nagy szerepet szántam. Ki ne tapasztalta volna, hogy álmában gyakran olyan dolgokat fejt meg, melyeket a való­ságban saját magától hiába kérdezett volna. — Honnan van s mit jelent ez a név: Angalit? — vetettük fel az újabb kérdést, lélekzetnyi szünetet sem hagyva a szer­zőnek. — Az Angalit név az Angélika egy régi, homályba merült változata. Számtalan XVII—XVIII, századi kolozsvári boszor­kányper szenvedő hősét hívták Angalitr nak. A név zenéjét az első jelenetben lát­ható, közismert Rubens-kép zenditi meg, l'i Ibi m titkár águl. Szükségünk \:m un ml îmi ló/ tességes iiiiikjiu'Iíi <" nihillel! livzlc-scgi-s in»- gym ósszi lógására, nngliul ványozott elejére itthon éppen ugy, ahogy a nagy átalakulás a teleli hal clélen küzdő hon védeink Imrei lm/ .M p I meghal \ a u \ o/la és bátorságát un*;; k ciné n vilei le llix.iirilI iiröL'tlcliisrriiinkbrii, A'** intíniirnilJ, m ve elölni. buli wv-égéhrii, n ma gym halomi uit'-.-séyébrn >■: üvclu'-yrtrink jébrn év hűsegében eppen e éri rendit hetei le viii li IV tini. fegyvereink végű) <j gö ?eltuébt n Végül ismételten meleg szavakkal köszönte men u vármegye tisztviselőinek év lakosságúnak iránta megnyilvánuló bizalmát A közönség vitív Emire I ászló hes/édéncK elhangzása után lelkes ünneplést rendez* It l lánu a napirend ügyeit tárgyalták, majd eg* hangúim Pest sármegye örökös törvény huh sági bizottsági tagjává választották meg vitéz, Endre László államtitkárt. A közgyűlést köve­tően Pest vármegye tisztviselői melegen elbi - csuztak Eridre László államtitkártól, aki son a kezet fogott volt munkatársaival. vezeti, vagy kézműipari vállalatban dol­gozik, valamint a szellemi foglalkozásúak, kivéve az állami alkalmazottakat, vala­mint a községi alkalmazottakat év az ál­lami in:élmények alkalmazottait. Ezek kü.ön hivatásrendi szerv?zet tagjai. Az általános munkafegyelmet a munka általános szabályozása és a munkafelté­telek meghatározása biztosítja. Eltökéli szándékunk a karc folytatása MILÁNÓ, május 11. (MTI) Graziani tá­bornagy, a fasiszta köztársasági hadsereg főparancsnoka az olasz biroüalum alapí­tásának évfordulóján a rádióban beszélt. — Ünnepélyesen megújítjuk — mon­dotta — a földközi.tengeri é_ az afrikai birodalomra vonatk'zó követelésünket, valamint Róma és az olasz birodalom kül­detésébe vetett hitünket. Eltökélt szándé­kunk folytatni a harcot, bármilyen áldo­zatba kerül is. A Duce főhadri.szállásáról közlik, hegy az angol—tamerikai légihaderő rombolá­sainak Olaszországban a mai napig a kö­vetkező épületek estek áldozatul: 212 templom, 53 kórház, 315 iskola, 27 köeayvtár, 36 műemlék, 34 szinház, 79 mozgóképszínház, hangversenyterem, 117 kultúrintézmény, hat közintézmény, 9 szociális gondozóintézet. amelynek címe: Angelika és a remete. A jelen, a valóság Angelikája az álom An- galitjává változik, jelezve ezzel, hogy a lélekúek egy mélyebb, rejtettebb állapo­tába szál lünk le. — És a négy remete? — Az ő képükben a nőktől szenvedő, megcsalódott fér füvem jelenik meg a szí­nen. De kérem a női nemet, figyeljék meg: munkám javukra is, nemcsak a fér­fiak mentésére íródott. — Megvan-e elégedve a négy remete szereposztásával? — Meg, annál is inkább, mert első el­képzelésemben is ők szerepeltek: Várady Rudolf, Tompa Pufi, Csóka és Andrási Már un, vagyis a színháznak e négy re­mek groteszk színésze, akiket egyenként vagy kettesben számtalanszor láttunk, de tudtommal igy együtt, közös játékra elő­ször kerülnek össze. Beválthatom, hogy e szerepeket úgyszólván rájuk írtam. — És a címszereplőt illetőleg? — koc­káztattuk meg óvatosan a költő-férj szá­mára kényes kérdést. — Erre a diplomatikus kérdésre vála­szolva, elég, ha-utalok a mü verses mese­játék voltára. Önként kínálkozott, hogy Janezó Adrienne versmondó készségét eb­ben a darabban próbálja, meg színpadi já­tékban is érvényesíteni. — Úgy tudjuk, ez lesz Jancsó Adrienne első színi szereplése. Régi álma talán a Színház? — Régi. Elementáris nyugtalanság és szüntelen vágy éli benne mindig a szín­pad után. Végül megkérdeztük Jékely Zoltánt, hogy elképzeléseit hi ven szolgál jia-e * rendezés: — Erre csak annyit mondhatok: Tompa Miklósban a darabom rendezőjére talált. Neki és a szinház vezetőségének nagyon hálás vagyok, hogy a kitűnő szereposztás­sal és gondo\s előkészülettel mindent meg­tettek elképzeléseim minél teljesebb meg­valósítására — fejezte be nyilatkozatát a szerző. (—a.) Angalit^ a négy remet2 meg a szerző Hivatásrendi szervezetbe tömörítik az olasz munkást és munkaadót Megújította Graziani lábornagy az olaszok földközi tengeri és afrikai birodalmukra vonatkozó követeléseit MILANO, májú? 1!. (MTI—DNB) A Du- 1 ce főhadiszállásáról jelentik: Pavolini mi­19 14 IJ1 ájul* 11 I /ííi//#o/fíilm hírei > / \ ■' ()< I V» I 1) l'l’.l 10 .'I ' I leülés»- s/eiínl Miixírriiliauo Li-miindi/ Ma' tine/, tábornok, elnök a nrin/Hgvulés 'loll Ignaho Millióid/ eddigi li.1 dlig• 111 i 111 / " ' ii;.../:., it «1 eln6W*t ■ 1 * 11 1 1 1 adaInii rno/galommáI k a p< 1 obi t ba 0 k01111)a Iul s/i\t »/' mélvl 11Z-III-i. halálra ^/ *• 11:<-1f» ko/ul 10 lllliuiló év lobii I MII e I I fl e V II •; szerepel s\ 1 1) KOROKHl N nem nugvon l.«-dw/ó- 1 I ilélik meg 11/ amerikai un-gbi/oltnak a golyo» csupágvk IV itel J.i-i Ir-ében lolvl.Ildit laig’Sr mií sikerét. Grifiis amerikai megbízott u; ■ ■ írók előli kijelentene, liogN ti /lan üzleti ala pun egy héten belül pozitiv eredményt lo.:n elérni. Svéd körök nem osztják c/t a dei-i látást. A DIARIO Dl. L.1SBOA szerint a törvényié len kommunista párt sztrájkmozgnlma a por tugál munkásság józansága miatt rum érle • I | a sikert. Csak a/ épilömunkások hagytál, abba a munkát. A kormány erélyesen lép te! a Imjlogfllókkal szemben, á/okal akik munka helyüket elhagyják. a vállalatoknak nem sza­bad isinél alkalmazniuk. \z. egyesült Államok helsinki követ végének ügyvivője Stockholmba utazott. './ 1 egyik stockholmi lap munkatársának kijeién tette, hogv csak a szokásos hivatalos látogató* ról van szó. A FINN állam junius elsején újabb egvmil bárdos állami kölcsönt bocsát ki. A kölcsön I négyszázalékos kamatozású. Kifizetési: 10tő é 1 1010 között történik éri 20 százalékos lories/ 1 téseel. SIR SAMFEL MOARE madridi brit ne«»- i köret Angliában ellöllölt szabadsága után mint a brit liirszolgálat jelenti — rövjdev-n v isszatér Spanyolországba ügvei rendi zése >■ gett. majd bucsut vesz a spanyol fővárostól AZ ASSOCIATED PRESS jelenti Ijdelhiböl, Gandhi egészségi állapota ismét rosszabbodott A SVÉD cukoriparban kitört sztrájknak ! máris messzemenő hatása van a cukorellátá-- ] l»an. A háztartások cukorfogyasztását még j nem korlátozták ugyan, de a cukorgyárak, ■ j pékek és cukrászdák fogyasztását az eddigi j fogyasztás kétharmadára, illetőleg felére esők kentették. AZ ALGÍRI KATONAI BÍRÓSÁG megkezdte Darrien altengernagy bünperének tárgyalásé» akit azzal vádolnak, hogy a Bizertáhan ál!--- rnásozé) francia hajóhad egves egységeit a né­meteknek kiszolgáltatta. A bíróság az állam ügyész indítványára elhatározta a nyilvános­ságnak a tárgyalásról való kizárását, bár a védő • tiltakozott és kijelentette, hogy Darrien ten- ] gemagy a nyilvánosság előtt akarja bebironvi- f tani. hogy csupán a francia kormány paran­csait hajtotta végre. A szovjet befolyáshoz akar jutni a skandináv térségben BERLIN, május ír. (MTf) Illetékes némer helyről közlik tájékoztatásul: Annak a ténynek, hogy a Szovjetunió érintkezésbe lepett a norvég meneküli kor- már. nyal szerződés megkötése céljából, ber­lini politikai körök véleménye serint annál nagyobb jelentősége van. minthogy ugyan­abban az időben London’és a norvég mene­kült kormány között is tárgyalások vannak folyamatban. Moszkvának ezzef a közeledés­sel az a célja — szögezik le Berlinben —, hogy erélyesen inrse a londoni kormányt Kü lönben az ügyet a Szovjetunió törekvései to­vábbi megerősítésének tekinti. A Szovjetunió ugyanis a Skandináv térségben is befolyáshoz akar jutni. Amszterdami jelentés szerint a szovjet kor­mány Nagybritánniával és az Egyesült Álla­mokkal részt kivan venni .,Norvégia átmeneti megszállásában“, ha az országot felszabadít­ják — jelenti a londoni sajtó belső értesülések alapján. Moszkva, a jelentés szerint, kívánságát az európai kérdések tanácsadó bizottságánál je­lentette be. A tervről rövidesen a háromha­talmi egyezmény dönt. A norvég menekült kormánynak a terv ellen állítólag nincs ki­fogása. Felvilágosítást ad a Vöröskereszt a légitámadás veszteségeiről Budapestről jelentik: A Magyar Vörös- kereszt hivatalos lapjának legújabb szá­ma közli: A honvédelmi miniszter rende­letében intézkedik, h-ogy a Magyar Vö­röskereszt a légitámadások veszteségeiről a közönség részére tájékoztatást nyújtó körzponti légoltalmi tudósi*ó irodát szier- vezzen és >a kívánt felvilágosítást a légi­támadások után a hozzátartozóknak meg­adja. A légoltalmi tudósító iroda műkö­déséről és a tudósítás módozatairól a Ma­gyar Vöröbkereszt elnöksége a közönséget a rádióban és a sajtóban tájékoztatja. (MOT.) Előadás a jogról és a tudományról Az Erdélyi Muzeum-Egyesület jog-, közgaz­daság- és társadalomtudományi, valamint a böl­cselet-, nyelv- és történettudományi szakosz tálya tegnap tartotta együttes ülését az egye­temi könyvtár előadótermében. Az elnöklő György Lajos dr. nyitotta meg az együttes ülést és rámutatott arra, hogy most elsöizben tart a két szakosztály együttes ülést. A meg-* nyitó után Horváth Barna dr., a jogbölcselei professzora tartotta meg érdeklődéssel várt elő­adását: „Tudomány és jogtudomány” címmel. A két szakosztály együttes ülését Balogh Art­hur dr., a jogi szakosztály elnöke zárta be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents