Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-06 / 53. szám

t o rurNZfK 1 9 I < in 6 r cl ii atiKnwjwuuh OKU A propaganda nálunk és másoknál A folytonosan mis hâzataia ('lőtt sop- I 6 Un versul' u^stbbt&n Kolostsvéfli in* !'€>k" oimü rovatában tömény i ti ellőnünk szórt r ágaiméit. A nevezetes rovat leg- inóbb arról s/arpol: be olvasóinak, hogy i ,en e:ós magyar propagând'» indult meg Svájcban. Genfben magyar diákotthont létesítettek, ahova befogadnak olyan ide­gen nemzetiségű diákokat is, akik m g akarnak barátkozni a magyar légkörrel. De más fogásokki 1 is él ez .az átkos faa­gy ,r propaganda — Írja az Universul —, igy például karácsonykor egész Svájcot elárasztották a magyar propagandisták aj and ék cigarettákkal. A dobozok fedelé­nek belső felén a román ' p szerint Nagv- Mrgyarországot ábrázoló térkép van. A rovatszerkesztő erre felkiált: úgy látszik, hogy már a cigaretta is az ezeréves Ma­gyarország szószóljául kínálkozik fel! Hát ennyi még hagvján volna, de a C'kkiróbó a legnagyohb haragot az a má­sik rólunk szerzett román értesülés váltja ki. hogy ,,a magyarok igen széleskörű propagandába fogtak Töröko" százban, Svédországban, Németországban és Athén b?n is. ahol a magyar ügy igazságát akar­ják bevinni a köztudatba tudományos ela dások leple alrit“. Kifogásolja a lap, hegy az athéni rádió túlságosan gyakran közvetít magyar dalokat. Méginkább ki­fogásolja, hogy Athénban is bemutatták a ..Du"i i kirándulás“ című magyar fil­met, amely tendenciózusan mutatja be a dunamenti országok tájait. Mert — úgymond — mig a- Duna ma­gyar részéről kizárólag a legszebb rész­legeket közli, add;g román részről csak a legszegényesebb, leggroteszkebb és leg- bízarrabb részleteket vagv jeleneteket mutatja be. így pl. a román Duna mel­lett fekvő Brai Iából mindössze egy nyo­morék borbélyt örökít meg, amint e? föl­dig hajolva, fogadja ,.a n.agvbajuszu és 'z.alonnás magyar gróf“ odavetett baksi- sát. Végül a mi" g var propaganda német- országi vonatkozásaira térve vissza, azt mondja, hogy Németországban tiz né­metnyelvű lap. hét egyetemi lektorátus és számos más intézmény áll a máffvar propaganda szo'gálatában. Közismert dolog, hogy sokféle propa­ganda van és lehetséges. A propaganda úgyszólván egyik fegyvernem szerepét tölti be a totális háborúban s ebből ter­mészetesen következik, h-gy rendkívüli elágazó és sokfelé irányúiévá váltak el­vei s még nagyobb' változatot mutatnak fel azoknak gyakorlati alkalmazásai. Nos, közismert dolog az is, hogy a magyar prop g-ndá legalább is a románok gya­korlatának megfelelő, vagy ahhoz ha­sonló. mint olyan, nemcsak, hogy gyen­ge, fogásait és hatósugarát illetően, de voltaképpen nem is létezik. Hogy ilyen propagandánk: nincs, annak bizonnyal az az oka, hogy nincs is ilven értelelemben vett propagandára szükségünk, s ez a fajta propaganda nem életlehetőségeink, mint másoknak. Nem találunk benne semmi kivetniva­ló*. ha a külföldön élő honfitársaink akár karácsonykor, akár Nagypénteken ciga­rettával ajándékozzák meg barát ikat, hi­szen ez általában szokás az országon be­lül, vagy. kívül is. Komikus azonban az a beállítás, hogy a semleges, gazdaságilag független és viszonylag rendkívüli bő­ségben élő gazdag Svájcot a magyarok ajándékcigarettával akarják pártjukéi?, ál­lítani. Mi sem vagyunk éppen szegények, de a mai időkben bizonnyal nem enged­hetjük meg magunknak Svájcnak mr • ffvâr cigarettákkal való elárasztását. Az ezer­éves Magyarországnak nincs szüksége ar­ra. hogy tömegével ajándékozott cigaret­táik kékes füstjével fesse alá legtermé­szetesebb jogait. A cikkíró minden bi­zonnyal önmagából indult ki. Mert hiszen e sorok szerény irpja valóban a saját sze­mével látott külföldön olyan román ci­garettákat, amelyeknek, mint később ki­derült, tényleg az lett volna a hivatásuk, hogy a hamis prókátorok hamis érveihez, illetve azoknak könnyebb e-ifogadh a fásá­hoz szolgáltassanak enyhe mámort. Igazság az, hogy mind Németországban, mind a cikkírótól említett egyéb orszá­gokban, vannak magyar egyetemi lekto­rátusok, más hasonló célú intézmények, vagy éppen diákotthonok. A lényeges a dologban azonban az. hegv ezek nem mai keletűek és nem a konjunktúra szellője fújta őket oda, ahol jelenleg vannak Hoctv csak egy példát említsünk, a berli­ni egyetem magyar intézete és az ottani rrrgyar diákok otthona a Doroíheenstadt- bon, z régi patinás egyetemi városrész­ben van nemzedékek óta és nem a kié; és túlságosan is világias Abornallee-n ahol, mint tudjuk, pontosan Romániánál a tengelyhez velő csatlakozása utáni hó­napokban megnyílt „Institutul romár din Germania“ cimü intézet fekszik... A mi kiilföl’di intézeteink sohasem fog­lalkoztak nem a cigarettás, de még va­lamivel mi gasubb értelemben vett pro­pagandával sem. Egyszeiüen a hazai és mindig imagvar szempontú, de különtéle irányú tudományos kihatásnak voltak külföldi metropolisokba te'epitett gócvi Hogy ezeknek működéséről és sokszor nagyhatású eredményeiről az. ottani tu­dományos világ, sőt azon túl, a művel­tebb nemzetek közvéleménye is tuldomást szerzett, ez a dolgok természetében rej­lik s ezért kár és hiábavaló az LJ-niver­sül nak mérgelődnie. ' A tudományos előadások leplét pediig éppen esek az Universul ne emlegesse. Ezt a leplet ők annyira elkoptatták, ez a lepel annyira viseltes, hogy már csak jó- izlésbőí sem bújnánk alája. A „Dunai ki­rándulás“ című Athénben bemutatott magyr-r filmre vonatkozó universul-i ha­ragra csak azt válaszolhatjuk, hegy az említett jelenet, ha tényleg benne van a filmben: rendkívül jellemző az erő* 1 itett kikötővárosra és nnak embertípusára. Miért nem késziten k a Dambovita part­ján különb és szebb s a tényeknek in­kább megfelelő filmet?! Ugyancsak a fentemlitett lap irja Ár­pádházi Boldog Margit szenttéav fásának eseményével kapcsolatban, hogy ez a LUŢŞCH ODUM wiwouuMUííitfii—"•'i- ■ 'iniiii'Miw■inriwrgM—rit—i i'ir#»«’, hrirtlály óh fntrrvUúnúruUíixa inmet nn‘f£nyilí Wesselényi-u. 7., udvarban. elöxóheuy hiaxolgálú*. szenttéavatás „újabb alkalom volt a ma­gyaroknak arra, hogy magukról, ^ min kultúra és civiliaáció-tejemtŐ népről be- szeljenek“. ,,A magyarok m&Jí a szentek- k,el is propaganda* csinálnak ! hőidül fel Tepelea cikkszerző ur. Lám-Lám, mit nem müvei ez az átkos magyar propaganda! Fáj nekik, az eutó- pai kultúra körébe még nagyon is parve- nüként botladozóknak, a magyar szentek g lériájának gazdagodása is. Ha a romá­nok ezt propagandának nevezik, ám le­gyen. Ezt a propagandát azonban nem ml csináljuk magunknak. Azt is bevalljuk, büszkék vagyunk rá, hogy az egyetemes egyház lcguj> bb szentjét ismét a magyar­ság dicsőséges törzse adta a világnak. Eb!.-öl a tényből ismét csak kultúra­teremtő mivoltunk süt ki. Ne haragudja­nak tehát a bukaresti urak, hanem — ha iudiák — csinálják utánunk... (ón) Három egyetemi énekkar, a debreceni, szegedi és kolozsvári hangversenyezett e hó 4-én, szombaton este a Mátyás Király Diákház': an. Bevezetésül ez egyesitett ka­rok Benedek Kálmán vezényli -ével el­énekelték a Hiszekegyet, majd dr. Vár ady Imre professzor mondott üdvözlő beszédet. Egyetemünk kitűnő zenebarát profesz- szora a vendégül látott kórusok köszön­tésén túl felhaszná’ta az alkalmat arra, hogy miközben megbecsüléssel szólt az egvelemi ifjúságnak a komoly kóruskul- tura és a magas-bb zenei eszmények iránt mutatott hűségé öl. egyben keménysza- vu. de rendkívül találó bírálatot moí él­jen zenei közállapotainkról. „Az irodalmi ponyva ellen — mondotta — hatóságilag szervezett irtóhadjáratot indítottunk — nagyon helyesen. A zenei ponyva azonban országszerte valóságos óraiakat ül bün- tetlerül s a tömegek igénytelensége z?nei j téren egész valószínűtlen méreteket kezd : ö'teni. A zené öb az áll m nem félti pol­gárai politikai, társadalmi és erkölcsi vi­lágnézetét s fé1 hivatalos szerve, a rádió j l utján inkább dédelgeti a? alsórendü ze~ ] i nei ösztönöket, semmint nevelni és neme- i , siteni igyekeznék őket. Pedig a zenének is I I van e‘osza s ezt >a jó görögök már kerek ; ) háromezer esztendővel ezelőtt tudták s * tudják ma is nemcsak a muzsika szakem­berei, csak érmén ott nem tudják még, ‘ ahol kedv- és örömip árasztó, ványadt, in- . dűlőkkel, kávéházi és aszf ltromantiká- tól csepegő müdalokkd és néger ritmu­sok rángta tózásával szolgálták ki reggeltől estig a magyar közönséget ... A rádió alighanem tuőságos alázatt-1 hajt fejet a : publikum igénytelen séffé előtt s példája I valósággal csábit a követésre“. A beszéd után — a helyeslés legjobb bizonyítéka­ként — viharos taps csati-nt föl. Maid egymást váltogatva jelentek meg a Diák­ház hangversenytermének pódiumán a szegedi és kolozsvári dalosok, meg a 18. századból őrzői t, hagyományos diákvise­letben a debreceniek. A szegedi Egyete­mi Énekkor vezetése tiz esztendeje Ker­tész Lajos avatott kezébe van Isrtéve. a kolozsváriak három esztendős múltra visszatekintő, népes együttese Benedek Kálm-án vezetése alatt áll, mig a debre­ceni kórust a múlt év tavaszán szervezte meg Csenky Imre, a debreceni zenei élet központjában álló’fiatal kollégiumi tanár. A három egyetemi énekkar teljesítmé­nyének kritikai értékelése alapján kétségki vül a szegediekről kell első helyen szóla- nunk. Művészi érettségük olyan, fokú. hogy együttesüket bizvást ez ország leg­jobb kenusai: Bárdos Lajos Budapesti Kórusa, a kolozsvári tanítóképzők Nagy István vezetése alatt álló énekkara és Werner Alajos szomÜ-: t helyi Schola Can- torum,a mellé sorolhatjuk. Már Kozáky Húsvéti örömdalával felhívták magukra a figyelmet a szegediek, Or Lan dús Lassus Visszhangját pedig, amely aránylag köny- nyü, de annál mutatósabb ritmikai és di­namikai bűvészmutatvány, már megismé­teltette az elragadtatott közönség. Ko­dálynak 1943-ban, Petőfi ..A székelyek­hez“ cimü versére irt kórusmüvét most a szegediektől hallottuk először Kolozsvárt. KÖZGAZDASÁG A Kolozsvári Ta és Hitelbank Részvénytársaság közgyűlése A Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank Ré-.z vény társaság vasárnap délelőtt tarotta dr. gróf Bánffy Miklós ny. külügyminiszter, fel­sőházi tag elnöklete alatt negyvenkilencedik évi rendes közgyűlését, melven nagyszámú heivi részvényesen k’.vül dr. Kállav T’bor ny. pénzügyminiszter, a Pevi Hazai Első Takarékpénztár Egyesület elnölhelvettes ve­zérigazgatója, valamint dr. Vajda Ákos kincstári főtanácsos, a Pesti Hazai Első Ta­karékpénztár Egyesület vezérigazgató helyet­tese is megjelent. Az igazgatóság jelentése nr'ndenekelőtt rá­mutat arra, hogy a lefolyt esztendőben a ma­gyar hitelszervezet erőt a hadviselés, hasznos termelés, köz.ellátás és szükséges kereskedelem szolgálatába állította és ily irányelvek figye­lembevétele mellett működött a Takarékpénz­tár és Hitelbank is. Az intézet a Magyar Nemzeti Bank szelektív hitelpolitikájának szem előtt tartásával uj hitelek folyósítása te­kintetében kereteihez mérten élénk tevékeny­séget fejtett ki, aminek rendén igen sok köz­érdekű, hasznos célt szolgáló hitel engedélye­zésére került sor. így Kolozsvár sz. kir. vá­rosnak az 1942. évben Hitelezett 1,200.000 pengőn felül közszükségleti cikkek vásárlása végett további 800.000 pengőt kölcsönzött, ami mellett több erdélyi vármegye s város részére engedélyezett közellátási és beruházási hiteleket. A marosvásárhelyi Hangya Köz­ponttal fennálló hitelössyeköttetése révén nagyszabású közérdekű szövetkezeti működé­sét jelentős tőkék által támasztotta alá. A kihelyezési állomány az évközben teljesített tekintélyes összegű visszafizetések leütése után 2,570.000 pengővel emelkedett s az előző évi 18,870.000 pengővel szemben 21.430.000 pengőt t#sz ki, A kihelyezések emelkedését lehetővé tette a betétállomány gyarapodása is, ami szintén számottevő volt. Ez a tétel ugyanis az előző évi 9,365.000 pengőről 2.927.000 pengővel 12,292.000 pengőre szaporodott, ami közönsé­günknek az intézettel szemben megnyilvánuló bizalmának kifejezője. A közgyűlésnek egyik kiemelkedő esemé­nye a részvénytőke, felemelése volt. A köz­gyűlés ugyanis, méltányolva az igazgatóság­nak az intézet nagyarányú fejlődésével kap­csolatos indítványát, az alaptőkének 1,440.000 pengőről 2.000.0C0 pengőre történő feleme­lését határozta el olyképpen, hogy a 20 pengő névértékű részvények 28 Dengős áron kerül­nek kibocsátásra. A részvényenkénti 8 pengő felár címén befolvó 224.000 pengőből 204.000 pengő a tartalékalap javára fordittatott. Ezen művelet lebonyolítása után. aminek sikere a pátronizá’ió Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület által biztosítva van. az intézet alaptőkéje 2.000.000 pengőt, nyílt tartalékai pedig 1.085.000 pengőt fognak kitenni. Az alaptőkeemeléssel kapcsolatosan Bodor Bertalan vezérigazgató hálás köszönetét mon­dott a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnek az intézetre nézve oly nagy je­lentőséggel bíró részvénytőkeemelés lehetővé tételéért, továbbá azért a sok hathatós támo­gatásért, értékes irányításért, amiben az inté­zetet évek hosszú sora óta részesíti. Az intézet a, múlt évben 271.043.96 pengő tiszta nyereséget ért el, amiből' 3 százalék osztalék kerül kifizetésre. A nyereségből bő­séges dotációban részesítette a közgyűlés a nyugdíjalapot, amelvnek a mérlegen belül jut­tatott 25.000 pengőn kívül 133.500 pengőt szavazott meg. Az igazgatóság jelentése mély részvéttel emlékezik meg igazgatósági és végrehajtót’.- zattsági tagjának, dr. Papp Józsefnek a kö­zelmúltban bekövetkezett elhunytáról, aki nagy ügy buzgalommal és szeretettel vett részt az intézet munkájában, amelynek valóban ér­tékes szolgálatokat tett. A közgyűlés az igazgatóság előterjesztéseit változatlanul elfogadta s a felügyelőbizort- ságba uj tagokul primőr Pálffy László, a Szittya Rt. vezérigazgatója és vitéz Zu lor Sándor, a Lomási Erdőipar Rt. magyarországi kirendeltségének vezérigazgatója választattak be. E helyen említjük meg, hogy7 az igazgató­ság dr. Maxim Gyula ügyvédet az intéz * ügyészévé, dr. Kolcza János főtisztviseló: cégvezetővé és Gócz Dezső fiókfőnököt a nagybányai fiók igazgatójává nevezte ki. a jó énekkarhoz jó hangok kell' nek. Kó­rusuknak minden,ik .szólam? már megszó­lalása pillán?iában elárulta, hogy Ker­tész Lajos gondot viselt a szólamok hang- s/. nőnek kiegyensúlyozottságára is. Emel­lett 3 dinamikai árnyalás gazd gazától a pompás ritmizáláson keresztül a jó : > >- v gkiejtésig a szegediek a jó kórus min­den erényével ékeskednek. (Sziavaló- juknak azonban figyelmébe 'janijuk, hogy Petőfi-ver.xet igazán nem szabad a kézben tartott szövegből mondani.) A szegediek után nagyon komoly ér­tékelést érdemelnek a kolozsvári és deb­receni egyetemi énekkarok is. Benedek Kálmán egy üt -se külön figyelmet érdem­lő műsort énekeM: Kodálytól a virtuóz kó- rusiechnikávi 1 megirt Norvég lányokat, azután Vaszy Viktornak Az őszi tücsök­höz cimü, főként imitác'ós részével meg­ragadó szerzeményé- K vlozsvári először, maid szintem első bemutatóként Bágy? Andrásnak, a sepsiszentgyörgyi M»kó- kolléigíum zenetanárának Kodály és Bár­dos ny:mdokain járó néqxhlfeldo1 gozását és Farkas Ferencnek a Zug az erdő kezdetű bravúros kórusmüvét. A dinamikai ár­nyalatok kiaknázásával 2 kolozsvári'k sem maradtak adósak. A debreceniek fia­tal együtteséről elmondhatjuk, h gv jó kézben vann.k. Csenky Imre meglepően szép e red mén v két ért el úgyszólván pár hónap alatt. Kodály 121. genfi zsoltárát. Coho:*s generosa cimü ifjúsági kórusát, Porti Adoramusát, Farkas Ferenc Bara­nyai lakodalmasait adták elő. Talán mind közül az Adoramus áhi’atös hangulatát idézték fö1 a legtöbb megragadó erővel. Ünnepi hangulatú este volt a három, egyetemi énekkar hangversenye és ne­mes hitvallás az uj magyar kórusmüvé- szet mellett KÉKI BÉLA A szegedi, debreceni és kolozsvári egyetemi énekkarok hangversenye I \ É de kés benne, hogy népdalként a törne p/-k ajkéra ke*ü’* Petöfi-versek daüamvi I láiga szólal meg Kodály eme friss alkotá • 1 sában s c k a szövegn'jk attól a s rátc kezdve: ..Föl, székely, föl. közös az. ellen 1 { ségünk“ jelen»:k meg Kodály jó] ismer • polifónikus szólamkezelése. Ezt a kórus - ! különben »ugyancsak megismételtette kö önség. Még Bárdos Lajos Bogosai tán ■ cok cimü vegyeskari müvét adták elő szegediek és ráadásul Fridericinek, a 1! századi népszerű német zer\esz?rzone j „Baráti kör“ cimü szerzeményét. A sze ; gediek mindenekelőtt azt példázták, hog;

Next

/
Thumbnails
Contents