Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-06 / 53. szám
1 Si i w ú r ci \] $ ff. ELLENZÉK rifTHIflííllI ;1 iff • » 1 mA vitézi szellem, a bajvívó erb és a nemzeti fegyelem még mindig győzelemre segítette m magyarságét Í*É Szinyei-lVIerso »feníí és Antal IstvAn mgţii»zterrk a inagyar sport feludaiairói mondottak beszédet BUDAPEST, piárcjus 6. (MTI-) Sereg- szerry-áre gyűlitek egybe vasárnap délelőtt a rnagytar sportélet vezetői és a ipagyar ,1 ifjúság, hogy nagygyűlésükön hangot ad- j: nak a sp rt renvetneveM és jövőt építő fon'osságának. Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitotta meg a nagygyűlést. ,,.4 roagfyar sport szolgálja nagyságunkba veiéit liitiiiţkel“ — Mia, amikor a második világháború komor felhői ke ingének felettünk — mondotta a miniszter — nekünk magyarokra k is elsösprhian testben és lélekben ép. egészséges, egyenes gondolkodású és snüaxd.jeiiemü emberekre van szükségünk. A miniszter a továbbiakban han- goatáitta. hogy a magyar sport fejlődésében a nemzetnevelés szempontjából sokkal nagyobb jelentőséget rto'fiüdonit a:oknak az intézkedéseknek, amelyekkel a sportot és annak gyakorlását kivin ék az iskolák és a sporíetgtyesilletek szilic falai közül és az egész magyar társadalom számára megnyit,itták az okszerű és tervszerű sportolást lehetőséget. . Vigyázni kell, nehogy egyoldalúvá váljék a sport, nehogy a testedzés öncélú szolgálja legyen. A magyar sportra eteklm- t eiben igen nagv felin da tok várnak. A sport egyik legfőbb feladatának tekintem -— mondotta végül a miniszter —, hogy elősegítse a magyar testi és szellemi szépségideál mennél teljesebb kialakulását és érvényesülését. A magyar sport számárra nem tudok nemesebb óéit megjelölni, minţ azt, Jaegy szolgálja minden erejével és a szeltem alkotó eszközeivel teljes együttműködésben őseinkhez méltó testi és lelki szép- ségfetoálunkát és nemzeti nagyságunkba veţetţ. hitünket. A miegnyitóbeszéd után Antal István nemzet védelmi propagandamimsz-ter á ült fel szólásra. A sport és a nom'zetvéfjelem Antal István; ..A sport a nemzetért“ címmel tartott előadásában mindenek előtt rámidatott arra, hogy a magyar külső és belső front között tulajdonképpen éles elhatároló -yonili nem is létezik, a valóságbani összeolvad, átfogó és egyetemes fronttá válik. Ez a magyar arcvo- n.al, amelynek tartásában és írláíámasztá- s-ában a fizikai és szellemi erkölcsi tényezők a 1 e;gíbonyo1 ültebb együtthatásban működnek közre. A mos tárd nagy nemzetközi válság estek egy módon küzdhető le, ha a magyar arcvonal népéiben meg tudunk teremteni egy olyan egyetemes, az egész nemzetet átható lelkiséget, amely a magyar célok megítélésében. egyetlen hatalmas erkölcsi központtá tudja összeforrasztani a nemzet minden tagját a magyar cselekvésben is. Itt kapcsolódik be a sport a nemzetvédelem ügyébe, mert ma a testvér, a magyar testvér nem csupán ói test fizikai fejlesztését, hartem általában nevelést jelent a szó legmagasabb értelmezésében s egyértelmű az igazi hon- polgári neveléssel. A bajtársias szellem jelentősége A miniszter a továbbiakban rámutatott ama, hogy a zászló tisztelete és követése az, amely a versanyízőt és nem versenyzőt, Nélkülözhetetlen: kereskedők, iparosok* vállalatok részére! Legújabb Hasunokulcs szegényt és gazdagot, fii?tált és öreget összekapcsol, sőt az utóbbiakat annyira összekapcsolja, hogy — mint' a családban — eltűnnek az ellentétek. A korszerű testnevelés viszont n:m törekedhet csupán izom-óriások kifejlesztésére, hanem a mindinkább ellenéül óbb, a karat er ős. kft1*“ dőképes, gyors felfogásra és elhatározásra, áldozatra kész bajtársias, lovagias és minidének felett fegyelmezett egyének és ügyi tnilyen közösséginek nevelésére. A nemes közösségi szellem csak küzdelemben alakulhat, ki. 4 küzdelemben megedzett bajtársi érzések erősebbek mindén baráti kapacsnál. Eré t érdemelnek különös megbecsülést és gondozást azok a sportszámok, amelyek a csapalbáni harcolókat késztetik ilyen bajtársias együttes küzdelemre, mint példáiul a labdarúgás, amelyek megmutatják, hogy a győgalmet csak úgy lehet elérni, ha mindenki iá magig posztján á tegteljesebb ercibédobással áll helyt, küzd és harcol, mert ha nem teszj, a csapatban lévő többi baj társának- az eredményűt semmisíti meg. Ne ismerjünk kíméletet ob, ahol fegyelmezetlenségről és önzésről tesz tanúságot, mert már a sportban is — mint általában a nerpzerek mérkőzésében — fél kell készülnünk rá. hogy csak úgy maradja tünk felül a legnagyobb küzdelemben is, ha a magia helyen a legkisebb is a legifegyelmezettebben a lehető legtöbbet adja a közönség számára. A miniszter ezuitámi kiemelte, hogy ma több mint 300.000 ember sportol rendszeresen, a korszerű testnevelés áldásgibah pedig ia leventemozgalom, a cserkészmoz- galom és az iskolai testnevelés során úgyszólván az egész magyar ifjúság részesül. Ez a tömeg a testnevelés utján biztosi- tott fegyelmezett, de öntudatos magatartásával nagymértékben példát mutathat az egész nemzetnek. S erre a példára ma, amikor az ideghábo-ru tetőpontja felé'közeledik és minden áron ki akarja kezdeni a belső arcvonni ellenálló erejét, múlhatatlanul szükség yan, mert a lélek fegyelmezettsége úgyszólván az egyetlen hatásos ellensúlya a belső bomlást előidézni akaró ídegjháboru próbálkozáséinak. „UJ magyar embertípusnak kell kialakulnia!“ A továbbiakban a miniszter megállapította, hogy a világ nyilvánossága előtt soha olyan szembetűnő, átütő sikert nem értünk el, mint éppen sport eredményeink révén. A mostani háború tapasztalatai azt mutatják, hogy nemcsak a tömegek harcán, de áz egyének kezdeményező és teljesítőképességén, tehát az egyéni kvalitás :k öntevékeny és áldozatkész latba vetésén is méyen nagy súly van. minélfogva csak megismételni tudom, felfogásom szerint a magyar testnevelés és sport akkor jár csak helyes utakon, ha a kollektív célok mellett nem téveszti szem elől az egyéniségre nevelés négy és nálunk Magyarországon egyenesen sorsidöntő követelményét. A magyar testnevelés igazi feladatairól besziéílve hangsúlyozta, hogy ennek közvetlenül a nemzetvédelmi és'honvédelmi kötelességek szolgálatában kell állni. Uj magyar embertípusnak kell ki- atakulnia, a testi és lelki képesség, a bátorság, a céltudatosság, a felelősségtudat, a fegyelmezettségde mindenek felett az egyéniség magyar típusának. Ilyen embertípusokból állt a honfoglaló magyarság és ä krónikák alakjainak ma ismét meg kell elevenedniük. — Az országépités és a<z uj magyar honfoglalás munkája megindult — fejezte be nagyhatású előadását Antal István miniszter —- és meggyőződésem, hogy a korszerű testnevelésnek jelentős résre lesz az uj honfoglalás magyarsága testi és lelki értékeinek kitermelésében!, a nemzet- védelem megdönthetetlen bástyáinak felépítésében, az örök magyar jövendő biztosit ásábim. A hármas gondolat: a vitézi szellem, a bajvívó erő és a nemzeti fegyelem még mindenkor győzelemre segítette a mu~ gyárt. Utána vitéz Béldy Alajos vezérezredes szólalt fel és rámutatott ‘-irra. hogy a sport nemzetvédelem és honvédelem. Az egvbegyült sportvezetők és sportif- juság a Szózat hangjai mellett fogadalmat tett, hogy méltó lasz az iránta rrjegnyil- vártülő bizalomra. A fog dalom szövegét Sárc'sy Béla olvasta fék Fogadalomtétel után Juhász István, a Magyar Labdarugó Szövetség elnöke a Sport Szövetség nevében rámutatott arra. hogy amikor a katonaság és a polgári lakosság milliói áldozzák fel életüket hazájukért, mindenki láthatja, milyen testi és lékei felkészültségre van szükség ahhoz, hogy az erővonalban és a hátországban ezeréves múltúnkhoz képest megálljuk helyünket. Vitéz Tárczay Feliczides R,omán felszólalása után az első sr>ortna gv gyű!és a Himnusz eléneklésével ért véget. 501 islus vesxteife éleiét »sipoly! vasúti sxecencséfienségstél . T NZTANBHI., március; fi. (MTI). Minit a brit hírszolgálat Nápolybái jelenti, egv pénteken reggel be következett vasúti szerencsiét lens ég következtében 501 utas vesztette életét egy délolaszorszáei ypsuti alagútbán. 10 személyt kórházba ■szállítottak. Az áldozatok tűin vom 6 több-évéi az alagút ban összesürüsödptt gáz ölte meg. 1943-ban 42 mfllf&rddal emelkedett RománIa bankjegy-állománya arra, hogy az iparengedélyhez kpto'ţ nyomdai munkák közvBti lesével [pgi^lkw,hasson A legfelsőbb Kihág tej. Tanács 11 .S3.918. Kih. «■*<. alatt hozott I»!. főku ítélete a píipirkmeskeil.» terheltet a nyomdészipar jogo^u a ian h<i<-znála t a miatt bür.te le, a következő megoko'áb sa’: ,,A könyv- ée papirjceieskedőnek döjo raktári cikke, tehát nem iehe üzletit őre a nyomtatványok árusítása; ennek folytán 'erholt a/pn cseekrpénnye , hogv hivatalok részére nyointófertnyoN1 hton. qyábbá n.y’jegyek e őáLitásá'-. va!aip|nt levélpapi.q- sokra és boritékokia névkezdőbetük reá- nyomtatasát vállalta, a nyomdaipari jogosulatlanul gyakorolta. Cse’ekménye az. 1922. XII. t-e. 127. §-ának 1. pontja alapján büntetendő ." Szükségét látja a nyomdaipaij §zak_ osztáty ezek nyilvánosságra hozatala!, mert a koozsvári könyv- és papirkereskedők egy ré$ze ai utóbbi időben isméi vállal nyomdai műnk ka*. ugy_kö2hivata’októ! npinti magári- felektől, és ezeket a munkákat kontárokkal készítteti el, — ■—-----------— ■ ■■ XII. Piu^: megkrronázú-sának Ötödik éviordulöjtt »«míapeiví» n A Budapesti F.rtesitö jelenti: Xií- IJius pápa megkoronázái&áviaik ötödiic évtorejnióia ülbaimálrúi vosátTiap délelőtt háiaadó Istentiszteletet pontili- kált a Budavári Koronázó Főtemplomban Seré'di .lu-z'tiniáu bíboros hercegprímás. A szentmisén a Kormányzó Ur Óloméi tóságát. Kállay Mik 1 r-s miniszterelnök képviselte. H észt vett a misen József királyi herceg, Angello Bottá apostoli punci pia, a kormáVív több tagja és még sok rriás előkelőség. Az oral ári um - ban foglalt helyet vitéz nagybányai Horthy Miklósné, Magyarország Fő- móltáságu Kormányzójának hitvese, vitéz nagybányai Horthy Istvánné, a bősibalált halt kormányzóhelyeHe- ; özvegye, valamint Qabiiella kicá.ivi Ire-rTegnö. Mise közben dr. Alá rezei! Mihály pápai prelátu®, egyetemi tanár mondott szentbeszédet. Ä Tizes Szerveset irodalmi estje Tegnap déjuán 6 órai kezdette! a vármegve- báz^ cjioiiteimi-ben a kolozsvári Tizes Sze vezet a több ponapja folyó ..Magyar önismeret ' c. előadássorozat befejezéseként nagysiker; irodaim! es-tet rendezet. A zsúfolásig megtett díszteremben jelen voltak az önismereti e'ő- •adáésoiozai e öadói, hallgatói, a ^7-e.vezet tizedesei Cs vezetcsjge. Puskás Lajos kói’égiu- mi igazgató, a Tizes Şzervezet e r,öke megnyitó bew.'déhen összefoglalta a ,,Magyar ön- ismere " előadássorozat célkitűzéseit, eredményeit és az irodalmi est je'enlőségét. Az uj. értelmiségről beszélt, amelynek hivatása nemcsak a magyar müve. ség és széliem ápo asa, itanem a határozott, céltudatos önismeepg mg e! n&rn jutót réteg nevelése is. Mint az önismeret, egyik legfontosabb forrásáról beszélt a Ti e^ Szerve ef eneke p magyar iroda’om- ról. A bevezető után Nagv Géza ' reform? us kollégiumi tanár, tizedes mondott az ,.j »ő magyar kötészet'' című szavalat-antológiához Összekötőszöveget. Nagy magyar ke. ok — Balassa, Csokonai, Vörösmarty, Arany, Péfőfi Rejnényik, Sinka, József Attila. Tompa Lesz o verseiből adtak elő- Sarlay Kornélia. Dáidav An al, Szécsi Ferenc, a- kolozsvári Nemzeti Színház művészei, Török Erzsébet magyar népdalokat . neke t igen nagy hatássa'. A dalokat Bartók Béla és Kodály Zoltán gyüj észnek legszebb darabjaiból vâ’ogaţta ki. Éne' - számi. Maczaük Gabriela kis-érte zongorán. Az es második részében Horváth Is!v.ín. t t'latal érdé yi kö-'tő adóit elő verseiből. A népi származású kö:'ő d émai eredi versei szépen il ettek a hegyesen meg.yá'ogatuír ivoda'mi Is zenei előadópnyagba. A szavalat után Tamási Áron adta elő ,.Já vánvbiró" cimii uj nőve'iáját. A fe'olvasás után ismét Tö qk Erzs.b^t énekszámai következtek. Az irodalmi est érdekes eredménye és befejezése volt- a Tizes Bze.ve/.et előadássorozatának.. Táblázat Számolási, eredményiek fejtörés nélkül, könnyen, gyorsan! Ára 3.50 pengő. Kapható az „Ellenzék“ künyvesboHban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékiek pénzben, vagy posiabélycg- ben 9.80 pengőt küldjenek be és postafordultával megkapják. BUKAREST, március 6. A román nemzeti bank Lapedatu loan alkormányzó elnökletével most tartotta rendes évi közgyűlését. A jegybank helyettes kormányzója megnyüo beszédében elsősorban a bankjegyforgalom növe- ked.’sé.ől telt említést. Rámutatott arra, hogy a tavalyi 3{5 százalékos, 42 mií'iárdol kitevő emelkedése a bankjegy-állománynak, szinte kizárólag gazdasági célokra történt ® teljes ércíedezete van. A 42 rniü'árdból H és lé) ini’iiá'id értékben, növelte q jegybank, arany- állományát, lő m Hiárd lej értékben leszámítolási 'hhe!t. bocsájtotf a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem rendelkezicsdre, végül 14 milliárd ’ejt forditottşk a. külkereskedelem pénzelésére. Részletesen taglalta az alkormányzó beszédében a bankjegy-forgalom és az árak növekedése közötti összefüggést, hangoztatván hogy az előbbi nem mindig és főleg nem mindig kizárólagos oka az áremelkedésnek. Az árak Romániában egy év alatt 35 száza'ékka' növekedtek, amihez nagyrészben a behozott cikkek drágulása járult hozzá.: amjg ugyanis 1942-ben egy tonna külföldről behozott áru átlagban 40.500 lejbe keiült, addig lavaly ez az összeg több mint kétszeresére, 108.400 lejre emelkedett. Befejezésül az a'koimânyzp hangoztatta hogy a nemzeti bank jegyforgalma nem lépi túl a jelenlegi helyzetben természetes emelKe- déisti, aranyfedezete pedig messze meghaladja maß jegybankok aranyáífomânyăţ. Panlrkeraskadők és ügynökök nem vehetnek fel nyamtatványpemJeiéseket A kolozsvári ipartestii’et sokszorositóipari szakosztálya feikéni a nyomtai-ványfogyaszlo- kát, tarló;kódjának nyomtatványszükségletüknek könyv- és papirkereskedők vagy ügynököd utján va'q beszerzésétől, mert érvényben leyp rnndelelek szerint ezeknek nincs joguk ilyíajfa megrendelések, felvételére, s ha mégis valiafkóvnának erre: engedély nélküli iparűzés miatti ugv. ők, mint a megrendelők fe'elősségre vonhatók. A kereskedelmi miniszter 79.016—-XI—928. sz. rendelete ugyanis kimondja, hogy a képesítéshez kötött ipáink •kön. be tartozó munkáknak sa ját számlára tői - íénfő jpanezerU elvállalása az illető ipar gyakorlásának minősül abban a? eselben is, ha a kereskedő a? e'va.llait munkát annak logona- tositására jogosult iparossal végeztem Á ke- Töskedőt iparigaz.olvánva nem jogosítja tel Megválasztotta patrónáját a bihari Emericana NAGYVÁRAD, március 6, (MTI ) Az Emed- cana bihari korporációja disz-es ünnepség keretében avatta fel szombaton dé’utan a nagyváradi premonii.ei gimnázium dísztermében a korpo áció disz.káptalanját és a korporáció most választott patrónáj-át', özvegy Stubenberg Józsefné grófnő, valamint foass?onyar s nagyurai1.. Az avatáson megjelent József Ferenc királyi herceg Anna ki átyi hercegasz- szony, az Emericana központja részéről Kosa Kálmán miniszteri o&ztá.vfőnök. Szukoválhv Imre minitszjeri osztályfőnök és dr. Szentgvö;- gyl Elemér m. k'.r. ko:uián\fő;anácsos és sok más e* 'ke''őség. Az ünnepi beszédet dr. Tompa Ferenc budapesti egyetemi' tanár, magister urbánus mondotta. Beszéde mondott a palro- naavalás után Anna kirélvi hercegasszony is. Építési rajzolót keres a Oerynata vek Rt. Kolozsvár.
