Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-03 / 51. szám
fcLY.KÍVZÉK 1 $ l l di t r r 1 u I A némel élelmezés és ellítás helyzete Irta: HERBERT BAOKE, a birodalmi közellátáaUgyl minisztérium állarr.tltáiu I ío pillant .lf»t vetünk 0/ idei németois/.ági tcMU '^v eddigi r 1 edui. iivcirc, úgy mindenek elet! (iiilminol k; . metállapiUnuiik,. hogy különösen n gabocriteimes okidéi 01 edmónyui nPinc'ak hogy 0/ eddigi háborús evek ered- ménved, hanem állagban a békeévek tved- jiunvoil ' - te ii* mu' jak. Nem szabad azonban even esszehason'i''ásnál «vem Col téveszteni, hogy a gabonamegmiivebsi teái etek nagy- yioa bizonvoe vissz a e*est mutál, mivel a bonateriiletek rovarára n-agy kit erjedési! t.eiü- leteket ID 'S hasonló fontos növényekkel, igv óta j növények ke# és zoidsrgfé vkkel ke. élt bevetni. így tehát a mai nagyobb termést kiset)!) te'Ceten, azonban nagyobb heköírho- zammal takarították, be. Bár a végleges termésadatok még nem állanak rendelkezésünkre, mégis úgy látszik, hogy az idei kenyét- gabonatenn.s egy harmadda- meghaladja a tavalyit, mikor is a kedvezőtlen időjárási viszonyok folytán je» ént ős terméscsökkenést kellett elszenvednünk. Ae eddig beérkezett adatok és számítások alapján az 1943. évi ös6zro7,s termel és 7.4 millió tonnára tehető, inig az 1918. évi 'e’mvs csak 6.1 millió tonnát tett ki. A gabonatermés e'őre'áfhatólag 4.2 millió tonna lesz, az 1918. évi 2.3 m: lió tonnával szemben, ini egymaga egv 82 százalékos emelkedést jelent. A tavalyi árpaiterme’ós 2.8 mi liő tonnát tesz ki, míg 1918-ban csak 1.9 millió ionná volt, mig a zabterrnés és eredménc e 5.3 mil 'ó tonna az 1943-ban ee 1918. évi 4.3 mi liő tonnával S'emben. Sokkal szembetűnőbb azonban a különbeég a cukorrépánál, ho’ az 1918. évi 7.5 millió tonnás eredmény a mult évig 115 szia1 ék kai emelkedőt'' már 16 mi'lió tonnára. Ami a takarmánygabonát il'eti, ez szintén többet ho7o 1943-ban, mint ahogyan azt kezdetben gondoltuk. Bá- a burgonyaterü’etek. különösen a, Birodalom keleti rés-én, a műit évi nagy szárazság következtében csak közepes termést eredményezhetett', az általános bukgonyi?temiés> — az óbiroda’mat számítva — még mindig 10 millió ‘onnáva* nagyobb, mint 1918-bsn és 15 millió tonnával magasabb, mint 1915-ben volt. A búzatermés eredményével egyenlő értékű, sőt mondhatni valamivel jobban sikerült az 1943. évi o’-cijnövénytermés. Az összes mezőgazdasági növények között, az olajos növények tudvalevőleg a> legkényesebbek és legjobban vannak kitév-e az időjárás szeszé'yei- nek, igv tehát minő a legbizonytalanabb mezőgazdasági növények jönnek tekintetbe bá' művelésük — a német nép zsire'nátása érdekében — egyre jobban kívánatos. Hogy a német mezőgazdaság az évenként tapasztalt je'entős visszaesések efenére a mult évben is szorga'mazta az o'ajosnöyínyek területeinek kiszélesítését, ug>- ez kizárólag a német földműves öretlen erejének és céltudatosságának tudható be. Itt említem meg, hogy a mult évi repceterme'és is jelentékeny emelkedést mui’at, mert hisz a bevetett te'ü’etek nagysága m t 323.000 hektár volt az 1939. évi 46.000 hektárral szemben. A takarmánytermeléssel egyidejűleg ki kell különösen emelnem a német mezőgacdaság rendkívüli teljesítményé?, amelyet a tej- és vajtermelés fokozásn érdekében fejtett ki Mig a biroda’om szakemberek azt hitték, hogy az első világháború tapasztalatai alapján a mostani vajtermelés jelentős csökkenést fog szenvedni, a mai eredmény egészen más képet mutat. A vajtermelés a tejgazdaságban elrendelt intézkedések foganatosítása folytán nemcsak az első háborús években mutatok már fel jelentős emekedóst, hanem az azóta is állandó emelkedésben van, habár az egyes gazdaságoknak hihetetlen nehézségekkel kell megküzdeniök. így elsősorban az elégséges takarmánygabona kiesésével a fejőszemélyzet á’iandó csökkenésével és nem utolsó helyen a vonóállatok állományában beálló állandó csökkenéssel. Ha csupán a takarmánygabona terén beállott változásokat tekintjük, meg kel’ állapi ónunk, hogy mig a békeévekben mintegy 1.4 millió tonna takarmány állott a mezőgazdaság, illetve a tejgazdaság rendelkezésére, úgy ezt a mennyiség a mostani háborús években átlagban 300—400.000 tonnára csökkent. A német termelési csata következetes politikájának, valamint a német parasztéig beszolgá!Itatási készségének gyümölcse igy aztán az a magas vajtierme'ési teljesítmény, mely a mult évben nagyobb volt, mint bármikor azelőtt. Ezt a teljesítményt annál is inkább jelentősnek kell tartanunk, mert nem szabad elfe’ednü-nk, hogy a vajellátás zsirel- 1 áfásunknak gerincét képezi ebben a háborúban. Ami a zsirellátás tulajdonképeni alapját, a sertésállományt illeti, bár ezt a háború következtében kieső külföldi sertésszél’]tmányok valósággal megtizedelték, megállapíthatjuk, hogy még mindig jobban állunk e téren is, mint a világháborúban álltunk., mikor is a negyedik htibo.ru® év sertéséTománya a, béke- állomány 40 százalékát! képviselte csupán, mig az ma 62 százalékban állapítható meg. Abban az időben a sertésállomány rohamosan csökkent, a háború kitolódásával, mig ma a német ellátás mindent e'köver, hogy a mai husadagaink biztosítása érdekében továbbra is növelje a seitésáhományt. A mezőgazdasági és ellátási politika különféle eszközei, az idejében elkezdett termelési csata és az ugyancsak idejében bevezetett piacrend, különböző ralcioná’ási intézkedések si'b. keméryen kiállották a nehéz próbát. Ezt bizdnyitják nemcsak a német mezőgazdaság egyedülálló teljesítményei, hanem azok a kimagasló eredmények is, melyeknek szemtanúi tehettünk, valahányszor egy újabb területet kebeleztünk be a B iroda’ómba és újabb idegen országok kerültek megszállásunk alá. Hogy e téren mit produkálnunk, egy néhány számadattal kívánom itt bizonyítani:' A C.srh M01 )\iupiotHu'oráhis tudvalevőleg uh ’ ógd/ildKcjgi lei inénybeliozatail'i oisvág voit Még 1940/41, évben 364.000 tonns kényéi gabonát kellett bevtgyiink a prorpklor.itusba, hogy a/ ottani németországivá' azonos kenyériül .ig ok kiszolgált anas.:' biztosíthassuk. 1941 42-ben mar csak 81.000 tonna gabonára voţi in szükségünk, mig 1942/43-ban előállott a behzel, hogy a protektorátus 174.00(1 tonna gabonát voll képes kivinni a Birodalomba. mely mennyiség ez évben nyilván még növekedni fog. Elzász'otharingiába az e’só évben 182.000 fonna kenyérgabonát kellett bevinnünk, m g ma elégséges 30.000 tonna ‘is, bár a kényéi- adagok azonosak a Birodalom kenyéradagjaival Ugyanez a helyzet Keletit- «ői*?.UA/i6b«n Délsl ájerorazéigban !>■> Beloőkrnjn&btui. Igy'■o n tt-iiih tek kcnyérgáboriale’fslegt a !v c: 11' ti tói ül etek hoki be levésé óta az első háborús év 177.000 tonna fele« egétől 825.000 tonn.ua emelkedőit a negyedik búbom* évben s számítunk aira, hogy az ez évbon az egy millió tonná! is cl fogja érni 1 öbbwzáí kilométernyi l.ívo’ságban a haza- tői, egy teljesen idegen környezel ben, idegen lermeli-si v szonyok mellet , teljéken maga a uta va a német mezőgazda*, ígj vezetők úgy nyugaton, mint keleten, valamim* északon és délen rövid idő alatt egyedi lá'ló termelési te’ jesi ménveket mutattak le . Minden el ismerésünk azonban azoké a férfiaké ne, kik itthon saját földjeiket művelték meg és azonkívül a szomszédsági segély szervezitek keretében, szükségben szenvedő szomszédaiknak nyújtót* segítségükkel is hozzájárultak a német ezidei te me lés sikeréhez. Copyright by „Vox Gentium" 1944. A d^Ierdélyl Evangélikus Gyámintézet multővi működés.Kisgazdák és kisiparosok adományából 05 evangélikus ifjú részesült jutalomban és tanulmányi segélyben Követésre méltó buzgalommal teljesíti hivatását a Kiss Béla és Bálint András vezetésével működő intézet e tői az. időtől kezdve csupán a középiskolai tanulókat segélyezi. Az anyagi támogatáson kívül a tanuló ifjakat pá'yatélelek kiírásával akarja szorgalmas munkára és iskoláiukivüii önművelésre serkenteni. Az elmúlt évben a nemzeti iroda'om és történelem, valamint a protestáns egyháztörténet körébő irt ki az elnökség tizenhat pá- ’.yatéte’t. Száznál több ifjú vett részt a nemes versenyben és készite'4 dolgozatot Brassó, Arad és Temesvár környékéről. Az eredményt a napokban hirdette ki az elnökség és megállapítása szerint a pályamunkák, meglepő érettségről tesznek bizonyságot, amit őszinte örömmel veszünk tudomásul, mert látjuk, hogy tanuló ifjúságunk tudatában van annak, hogy hivatását férfias komolysággal kell vennie. Az elnökség a pályázatban részt vett ifjak közül negyvenhatot jutalomban részesített és közöttük Í000—3000 fejes dijakban 98.000 lejt osztott ki. A pá’yadijat nyert tanulókon kivül további tizenkilenc tanulót 69.000 lej tanu'mányi segélyben részesítettek, összesen tehát 167.000 lejt fordított a Magyar Evangélikus Gyámintézet a magyar tanuló ifjúság támogatására. Nem kicsinyelhető teljesítmény ez a mai nehéz időkben, tudva a,zt, hogy ezt az összeget falusi magyar kisgazdák és iparosok adták, össze. , A szép és eredményes munka első sorban a magya-r evangélikus egyházközségek tagjait dicséri, akik az áldozatok vállalásától nem riadnak vissza, de elismerés illeti a gyámintézet e’nökségét Í6. Kiss Béla csernát- falusi lelkészt és Bálint András világi elnök, banktisztviselőt. BÍRÓ LÁSZLÓ Rendező és karnagy a Faust mai bemutatójáról A.TTukor a szerdai főpróbán beiéptünk a J sötét nézőtérre, a színpadon épp Faust pá- raitlanui hatásos negyedik felvonásánál tartottak. A katonainduló utolsó hangjai zengitek. Utána meghallgattuk Mefisztó szerenádját, Valentin áriáját, majd ismét egy hatásos kórust. Pazar külsőségekkel kápráztató opera a Faust, nemhiába jellegzetes alkotása a párisi nagyo-pera-síi- lusnak. De vájjon, hogy illeszkedik a lét értelmét, kutató goethei Faust ezek közé a csillogó és mi tagadás, sokszor üresen csillogó külsőségek közé? Vájjon n^m sikkasztja-e el Gounod Faustja a goethei mü lényegét? Ezzel a kérdéssel fordultunk a főpróba szünetében Vaszy Viktorhoz, aki a Faustot vezényli. — Gounod zenéje sokat kifejez a fausti gondolatból — felelte Vaszy Viktor. — Belemélyedve muzsikájába, az a nézetem alaknit M, hogy a zenekari előjátékban és az első felvonásban kapunk legtöbbet a mü gondolati tartalmából. A második felvonásban a törött kard keresztalaku markolatának felmutatásáé a kereszténység apoteozisa követi a zenében s mélységes keresztényi hit szól a mü zárókórusából. Ezeken a részi-eteken keresztül látom a Faustot remekműnek, itt szólal meg benne az örökérvényű mondanivaló. A többi finom s. szellemes ihletésű francia muzsika, tele szép lírai részletekkel, hiatáakrreső áriáikkal és kórusokkal. De hisz ez nem is lehet másként, az operai zenének történést is. kell ábrázolnia és hangulatot festenie. Szerettük volna, ha Vaszy Viktor kissé közelebbről *s miegivilágitjia elvi jellegű kijelentéseit s ezért megkérdeztük, hogy milyen zenei eszközökkel - igyekszik kifejezni a tépelődő fausti lelket? — Már az előjáték az emberi lélek örök tépelődését áb'ázolja. A vonások sforza- tói úgy hatnak, mint egy-egy tépelődő fölkiáltás. A kerti jelenetben a hangulat bizarrságát az angolkürt és a hárfa hangjának kiemelésével igyekszem érzékeltetni. A templomi jelenetben nem szélesivü áriát énekeltetek, hanem Margit belső vívódását hangsúlyozom. S végül meg kell jegyeznem még azt, hogy amint Mefisztó megjelenik a színen, a zene rögtön karik- kiroz. Ez a jellegzetesség végig megtalálható Gounod müvében. Operánk zeneigazgatója nyilatkozatával tökéletesen beigazolta, hogy a legnagyobb odaadással és művészi elmélyedéssel készítette elő a Faust kolozsvári bemutatóját. Utána az előadás főrendezőjét, Vitéz Tibort kérdeztük meg: mát Iái fontosnak és mit hogyan oldott meg a. Faustban rendezői munkája során? — Gounod öt kötelezte a kor divatja. A nagyopera-stílus megkövetelte a népes kórust és a balettet, Faustja mégis lehetőséget nyújt a mélyebb mondanivalók kifejezésére is. Munkám közben arra törekedtem, hogy minden hatásos külsőség mellett a tragikus fausti gondolatvilágot is megközelítsük. A megszokott operai Faust-ábrázolásoktól eltérek abban, hogy Mefisztót nem vörösben és feketében csillogó ördögként mutatom be, hanem emberi formát •öltött kisértő gonoszként. A színház — mint arról a főpróbán meggyőződtünk — nagy er őfeszitéseket tett, hogy a magas követelményeket állító Faustot mind külső szépségeiben, hatásosságában, .mind tartalmi mélységében kifogástalanul mulassa be s ebből érthető, hogy feszült érdeklődés várja a pillanatot, amikor ma este fölcsendülnek a Faust nyitányának hangjai. azonban már a XJXl n. tehát még Beerhoveá 5je volt a becs: 1 mester« ! éppen a Dobi lányi á « ikkonban ujdor uágszámB átáját (op. 5 3-) M vitte cfl V’ h Dohnánci zongora estje Tegnap r,tr Dohiúnvj Br'thov'u i "!■ Bú] övi/eílhtuft műsort j.u'/en .i U.'■r .'r. r;íly-diál> h.íz liait|'versenyt «miében. Mimi név, a Mctiliove, é é\ ;i l')trimái \>- u s/.crii Kolozsváron, icy h u tennészt^fs a i leg érdeklődé* c /en<-i c■. otíénv iránt. Ha lönösen is hangzik, valamikor nem volt il JÓ csengée városunkban Beethoven névéi bszünkbe jut a/ a történet, melyet a Költ vári /enekonzervaróríum egykori nagv’r igazgatója, Kuz tska György mesél el 13 ban iron emléke/e eiben. Ru zu ska i8ic-ú. Bécsből került l.rdélybe B.infiy jáiio ho/, .* < zenetanifÓnak hozi i le kiét fo ; ••• melle. A leányisák megnőttek, férjhez nxu tek és Ruz.itska beköltözött Kolozsvárra, ahi komoly tudását, műveltségét nagyon megbt csülték. Akkoriban mágnásházakban soks j zenéltek. Wesselényi Farkasnál és. Bán ff | Györgyöknél állandó zenei összejövetelek tak, ahol Onslow, Cramer és Prince Louis dinand müvei állottak az érdeklődés közepi pontjában. Ruzitska század huszas évei bér életében nagy tisztelője nek. Egy alkalomrr tál tegnap játszott, ba menő C-dur szí Wesselénviékhez és minthogy jó zongor volt, el is játszotta az egybegvült zenélő tár-J saság előtt. A jelenlevők vitába keveredte!^ a Bcethoven-szonáta miatt és két pártra ;z; kadtak. A vka odafajult, hogy a Beethover ellenesek a müvet dühösen bedobták a ki!\ hába. Azóta nagyot változott a kolozsvárii közönség zenei ízlése. Ma már áhítato'-anB hallgatják a legnehezebb Beethoven-ODUSzolj kát, különösen ha olyan fenkölt eiőadásbar|] hallhatják azokat, mint mikot Dolmány: ti® a zongoránál. Az E-dur (op. T09.) szonáta is világos, érthető az ő tisztarajzu előadásában, játéka nem tárgyilagos, hanem költői, tele' lendülettel, feszítő erővel. Nem akar a müvekben újat mondani,, az is lehet, hogy mást mond. mint armt Beethoven akart elbeszélni,® de zongorajátéka mindig őszinte, meleg szívj bizalmas közlése (op. 26. Asz-dur) vagy gyermekesen kristálytiszta érzelmek tolmácso- lója, mint a fiatalkori cp. 2. Nr. 3 szonátában. Magasabb és eszményibb világba vezetre hallgatóságát a lassú tételekben, melyekben egyszerű eszközökkel, a kifejezés elegánciájavai (Andante F-dur) a lélek rejtett érzelmeinek feltárásával (az Asz-dur szonáta gyári- indulója) szebb és biztatóbb világba vezette hallgatóságát. Dohnánvi az utóbbi években nagyon eími lyült, ujrakölti a müveket és elíedledteti a hallgatósággal, hogy hangszerének mesterseg- be!i fel?.dathi ^s vannak. Mondanivalói nem feszegetnek elvont problémákat, nagy ere;: éppen egyszerűségében és dionysösz: életszemléletében van. Az op. 109. szonátát ezerben harmadszor hallottuk, de olyan önfeledten senki sem tudja magát Beethoven hangza:- és formavilágába b:levetni, mint Dohnánvi. Tehetséges és nagytudásu fiatal magyar zongoristanemzedékkel dicsekedhetünk. Ezév- ben is itt jártak néhányan és sokat játsztak Beethoven müveiből, de nem tudjuk elhallgatni azt a megjegyzésünket, hogy egyikük sem rúdra velünk feledtetni azt. hogv Kolozsváron nem lehet készületlenül ki ál Iánk Ezért a hiányért nagy élménnyel kell bennünket kárpótolni, legalább töredékével annak, amit Dohnányitól kaptunk, ha idejön hozzánk hangversenyezni. Hatalmas műsorát Dolmánynak meg kellett toldania, mert a közönség a hangverseny befejeztével nem akart helyéről megmozdulni.- L. 1. A munkatörvény uj leadása! Legújabb rendeletek a munkaviszonyból származó jogokról és kötelességekről A könyv minden munkaadónak és munkavállalónak egyformán nélkülözhetetlen! Pontosan tájékoztat a törvény minden vonatkozásáról és végrehajtási utasításáról! A fizetések és herék rendezéséről. Részletesen imerteti és magyarázza a fizetési bérpótlékról 0. szóló legújabb rendeletet! Összeállirotta: Dr. Böszörményi András. Kapható az Ara 6.4Ö pengő. j.Ellenzék“ konyvasbollban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. M- dékre utánvéttel is azonnal megküldjük. (A temesvári Déli Hírlapból vettük át az alábbi jelentés^): HOSSZUFALU, március 3. A dé’erdélyi magyar evangélikus egyházkerületnek, amely csupJTi húsz egyházközséget s/.ám ál s igy magyar egyházaink között a legkisebb, van egy szépmu.tu intézménye: A gyámintézet. A Magva: Evangc*iku.s Gyámintézet ma már több mint fé száz esztendős, amennyiben az 1886. évben alakult Bra«6Ómegyében, Moór Gyula, akkori főesperes kormányz.ása alatt. A harca®ági magyar evangélikus egyház- községek kerek száZesztendei küzdelem után ekkor váltak ki a szász evangélikus egyház- kerü'e’ből és szervezkedtek önállóan. Á Magyar Evangélikus' Gyámintézet életrekeltése és munkásságának megindítása igy egybeesik a braisói magyar esperesség megalakulásával. Megalakulásakor azt? a nagy és nemes célt tűzte maga elé az intézmény, hogy a kevés !• ekszámmaJl b'ró, erőtlen egyházközségeket anyagilag támogatja s a középiskolákban tanu'ó szorgalmas és jó magaviseletü ifjakat segélyezi. Azt akarta ezzel elérni, hogy saját fiaibó' neveljen munkásokat az egyház es iskola számára, kik pályájukon viss/amlé- kezve a velük megoszlott javak:a, egész erejüket és munkabírásukat népük szo'gálatába állítják. A célt elérték, mert ma már égisz sereg olyan munkása van az -egyházkerületnek, kik a gyeaeintézet jóiéteményeiben részesük ek. Három évvel ezelőtt Argay Gvörgy püspök indítványára a gyámintezet az egész evangélikus egyházkerületre kiterjesztette működését. Magához kapcsolta Erdély és a Bánság valamennyi egyházközségét. Ugyanekkor módosította, célkitűzését is, amennyiben
