Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-12 / 34. szám

I ^ *' 1 y i t i ' 0ra2é^hrf2f . 8ü*UPSs»-ÜS2tör Pt^ri * Hifiin i »SiZOMBAT, 1944 február 12. riportja az olasz összeomlásrói ÍR I 30 FILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u 16-, I. Tebefou: 11—09. Nyomda: Eg>e- tem-u 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla; 7205$ MIPIT0 Ml: BBRTHfl MIKLÓS Kiadótulajdonos: ,,PALLAS SAJTÓVÁLLALAT*' 4 Rt Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 4.30 P, i aegyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 évre 49.60 P. ... . i:i,: Stockholm szerint Helsinki döntése küszöbön áll Helsinki történelműi órákat él at. Az amerikai jegyzék, amely Linkomies kor m-ányát a háborúból való kilépésre szólí­totta fel, olyan reakciót váltott ki a finn közvéleményben, hogy a kormányzat vég­ső dilemma elé került s most már egyöntetű a meggyőződés, hogy Finnország állásfog­lalásának ideje elérkezett. Hull jegyzéke után a finn minisztertanács és a finn po­litikai pártok sorozatos üléseken vitatták meg a kibontakozás lehetőségeit s az a hang, amelyet a finn sajtó mintegy negy­vennyolc órája hallat, arra vall, hogy a döntés nyilvánosságra hozása közvetlenül küszöbön áll. A finn kormány helyzete azxmban óimnál nehezebb, mert a békekötés­nek nemcsak politikai,, hanem igen kényes katonai vonatkozása is van. A vezető finn lapok, a közvélemény hü tolmácsai a múltban többször hangoztatták a finn nép békevágyát, amely a függetlenséghez és a szabadsághoz való ragaszkodásban gyöke­rezik, de mindannyiszor rámutattak arra, hogy a békének nem volna értelme, ha. azok a veszedelmek, amelyek 1939 óta Suomi fölé tornyosulnak, nem hárulnának el véglegesen. A Finnországgal szemben támasztott szovjet követelések, ha nem is fenyegetik az állam létét, mégis olyan mértékben belevágnak a finn szuveréni- táisba, hogy csak a finn felségjogok jelen­tékeny megcsorbításával képzelhető el a kiegyezés Helsinki és Moszkva között. Ismeretes, hogy az 1939-es téli hadjárat után a moszkvai békében a finn delegáció a kényszerítő körülmények hatása alatt beleegyezett Karélia egy részének elcsa- iolásába, u Helsinki előtt fekvő Hangő- sziget, a fontos stratégiai pont orosz meg­szállásába, a Halász.-félsziget egy részé­nek feladásába s ezeken az áldozatokon kívül garanciát vállaltak arm, hogy a finn—szovjet gazdasági kapcsolatokat annyira kiépítik, hogy felesleges legyen Finnországnak németországi gazdasági orientációja. Kétségtelen, hogy Paasaviki miniszter, a delegáció vezetője, kormánya utasítására azért fogadta el a szigorú fel­tételeket, mert az akkori körülmények között Finnország nem remélhette vala­melyik nyugati nagyhatalom fegyveres támogatását az orosz túlerő ellen. A né­met—szovjet háború kitörésekor a reví­ziós finn külpolitika elérkezettnek látta az időt a sérelmek korrigálására. Manner - heim tábornagy parancsnoksága alatt a finn hadsereg másodszor is harcba lépett, a finn belpolitika azonban megőrizte de­mokrata jellegét. Természetes, hogy egy demokráciában * mindig van ellenzéke a hivatalos politikának. A finn ellenzék ab­ban az időben élte át a legkritikusabb idő­ket, amikor a keleti német hadak elérték a Volgát és a bakui petróleummezőket fe­nyegették. Ebben az időben szinte egysé­ges volt a vélemény, hogy azok, akik ál­lást foglaltak a finn kormány németbarát politikájával szemben, tévedtek s az ese­ményeik igazolása szerint minden remé­nyüket elveszítették, hogy valaha is be­leszólhatnak Finnország sorsának alakulá­sába. Az 1941—42-es tél azonban olyan erőket érvényesített a keleti hadszíntéren, amelyek kívül estek minden előzetes reá­lis számításon. A földközit enger i térségben , folyó csatában is változás állott be, ugyan­akkor a nyugati légiháboru megindulásá­val kialakult a második front kezdeti stá­diuma, az Európa belsejében elszórtan dúló bandaháboru, az úgynevezett harma­dik front is egyre fokozottabb tevékeny­ségbe kezdett. Az ilyen távoli, de döntő- fontosságú eseményeknek az a természete, hogy határukat minden ország megnyilat­kozásaiban éreztetik. Eszerint logikusnak kell mondanunk azt a jelenséget, hogy a finn ellenzék egykori passzivitásából az események fejlődésével párhuzamosan ki­lépett és hovatovább mind nagyobb erély- lyel képviselte a finn közvéleménynek azt az óhaját, hogy az angol—amerikaiakkal a hagyományos baráti kapcsolatokat ismét ki kell építeni, vagyis olyan változások foganatosítóm szükséges, amelyek auto­matikusan megfosztják Finnországot hadviselő jellegtől. Ezt a szándékot Lon­don és 'Washington, elsősorban Washing­ton, minden energiájával táplálta és több­ször felajánlotta szolgálatait a közvetítés­re. Â tárgyalások megindításának legna­gyobb akadálya az a szerencsétlen Casa­blancái határozat, amely a kvsnépektől is feltétel nélküli megadást követel és ijy szinte lehetetlenné teszi számukra az ön­álló elhatározások érvényesítését. Moszkva különösen Finnországgal szemben ragasz­kodott az Unconditional Surrender elvé­hez. Moszkva nem fogadta el a közvetíté­si javaslatokat és változatlanul kitartott amellett, hogy csak a közvetlenül Moszk­vához intézett békekötési javaslatról haj­landó tárgyalni. Az elmúlt hónapokban a finnek azon fáradoztak, hogy saját béke- í javfislataikat tárgyalási alapul elfogad­tassák, de a Kreml hajthatatlan maradt. Időközben az amerikaiak és a svédek meg­érttettélc Finnországgal, hogy közvetlenül Moszkvához kell fordulnia, mert Moszkva a közeledési lépést nem utasítaná vissza. Úgy látszik, a kulisszák mögött lefolyt diplomáciai tárgyalások végülis arra ve­zettek, hogy Hull amerikai külügyminisz­ter Írásbeli jegyzékbe szólíthatta fel Lln- komies kormányát az érdemleges tárgya­lások megkezdésére. rlogy milyen komoly és előrehaladott a finn probléma evolúciója, azt a tegnapi táviratok is jól megvilágítják. Stockholm­ból érkezett Búd. Tud. jelentés szerint Mannerheim tábornagyot Helsinkibe hív­ták, hogy megbeszéljék vele az uj fejle­mények következtében támadt helyzetet. A tábornagy elhagyta főhadiszállását és Helsinkibe utazott. Elutazása előtt fogad­ta a demokrata és szociáldemokrata párt balszámyárnak képvisélőit. A Pest zürichi különtudósitója úgy ér­tesült, hogy a finn kormány válasza az amerikai jegyzékre már nem késik soká. A finn sajtó nem titkolja, hogy Finnország sorsáról fontos tárgyalások folynak. Stock­holmi jelentések úgy tudják. hogy Rv köztársasági elnök o. kormány atalckiío - sáról is tárgyal. A helsinki hétvég kétségéelev.Hl rev.dk’- vül érdekesmek ígérkezik. Helyénvaló ta­lálgatások helyett kivárni az események kifejlődéséi. NAGY JÓZSEF. ,4s O. K, W. a keleti front összes gyújtópontjáról kemény harcok jeleni Berlinből jelenti az MTI: A véderdő ío- : >ar; an csn öles ága közl i: A keleti arcvonalon csapataink ic~'ét számos ellenséges támadást vertek vissra a Nihcpoltól nyugatra levő térségben és Krivoj Rogtól délre. Cserka szitái nvugat- ra, Zsazskovtól keletre, a Berezinától dél­re, Vitebszlc mellett, továbbá Lug(> és a Pejpusz-tó között, mégpedig kemény har­cokban. amelyek még több szakaszon tar­tanak. A helyi betöréseket ellenlökésekkel ki- tisittogattuk. Eredményes ellentámadások során ellen­séges harccsoportokat szétvertünk es az ellenséget különböző helyeken visszaver­tük. Pogrebiscsétől délre megsemrnisite'- tünk egy, az arcvonal mögött körű.zárt bolsevista harccsoportot. Az ellenség 1200 foglyot és 700 halottat, valamint sok fegyvert és egyéb hadáanyagt vesztett. A Pripjet-mocsaraktól délre levő termeten egy páncélos, hadosztály csapatai rr.egie- petésszerü előretörése során szétvertek egy erős szovjet lovassági köteléket. A középső arcvonalsziakaszon különösen ki­tüntette magát a Jordán gyalogsági tá­bornok narancsnoksága alatt harcoló 131. alsószász gyalogsági hadosztály Weber vezérőrnagy vezetésével és a 207. kelet- porosz gyalogsági hadosztály Hitter altá- bornagy vezetésével. A nettunoi hídfőállásban folytattuk a? Aprilia körüli térség megtisztítását és Aprilia pályaudvarát is elfoglaltuk. Az uj vonalak ellen intézett ellenséges támadások valamennyi fegyver összpon­tosított füzében összeomlottak. Az ame­rikaiak és angolok a Nettuno vidéken tör­tént partraszállás kezdete óta töbö mint 4000 foglyot és 89 páncélost veszteitek. Az ellenfél partraszállási helyei nehéz német messzehordó ütegek állandó tüze alatt állanak. A déli nrcvonalon Cassinotól északnyu­gatra az egész napon át élénk harci te­vékenység volt. Vitéz páncélos gránátosaink az ellensé­get, amely három Ízben nyomult be Cas- sino északi részébe, elkeseredett közel­harcokban ismét kivetették a város vom- jai közül. Cassinotól északkeletre egy el­vesztett magaslatot ellentámadással visz- szafogl altunk. Az arcvonal több. szaka­szán az ellenség csak a gaetai öbüH'öl ke­letre fekvő s7akaszon intézett erősebb tá­madásokat magaslati állásaink ellen. A páncélosokat részben összpordosifőtt tü­zelésünkkel, részben ellentámadáss-' vicz- szaveriük. A monaci ten ger rés zen a német hajó- karavánbiztositó jármüvei 8 tám idő el­lenséges vadászbombázó közül öt repülő­gépet lelőtt. Az ellenség két további re­pülőgépet légiharcban elvesztett. Német távolsági harci repülök Izland Berlinből jelenti az MTI: Mint a Nem­zetközi Tájékoztató Iroda jelenti, észak- amerikai bombázók Németország észak­nyugati része ellen intézett nappali tá­madása alkalmával, amelynek súlypontja Braunschweig volt, ■ a német légvédelem újabb nagy sikert ért el. Az eddig érke­zett, de még nem teljes jelentések szerint a német vadászrepülök 49 ellenséges gé­pet lőttek U. mégpedig 29 négymotoros bombázót és 20 vadászgépet. A német va­dászok már az amerikai kötelékek első csoportját ?. határvidéken harcra kénv- szeritették. Különösen a kisérő amerikai keleti partjánál elsüllyesztettek egy 8009 tonnás ellenséges tartálvhajot. Eszakamerikai bomb ázóköt el ékek jeb- ruár 10-én a déli órákban erős ■vadász- védelemmel berepültek■ Közép-Némex- ország területe fölé. Az azonnal és nagy erővel közbelépő né­met légvédelem megakadályozta íz el­lenséget, hogy összefogott támadásokat hajtson végre. A vaktában ledobott bombák főleg Braunschweig városának lakónegyed el­érték. Heves légiharcokban, valamint légvédel­mi tüzérségi tűzzel az eddig beérkezett, de még nem teljes jelentések sz.er.ir 51 ellenséges repülőgépet lőttünk le. köztük 32 négymotoros bombázót. Ellenség.j za­varó repülőgépek az elmúlt éjjel kat dobtak Észak- és Nyugat-Németorczág helységeire. vadászrepülőket szorították neves lég:- ha.cokra. Más vadászok a ix támadiiák és gyakran egész n kis távol ságból lőtték le egyiket a másik után. Az amerikai repülők zömét így sikerült ara­nyira továbbszoritani, hogy nem tud. ok a kitűzött nagy hatást elérni. A ki je1 ölt- terület felett is és amikor a^ ellenséges gépek visszafelé repültek, a rémet v: to­szok egészen a tengerig isme'elten betör­tek a bombázók egyre jobban ft Ibe r. .o> kötelékeibe, ahol újabb veszteség ; eknzt"k. 1>7:'rruan' lehet ?r a. h .gv a le­lőtt-gépek'száma meg növök Jik Mannerheim Helsinkibe érkezeti Stockholmból jelenti az MTI: Mannerheim tábornagy elhagyta főha­diszállását és felkereste Ryti államelnököt, hogy megbeszéléseket folytas­son vele. Elkeseredett légiharcok Braunschweig felest A réderőfőparanesnohság az öszes frontckról súlyos harcokat jelent Ameríkssi nnppa'A bombázóit ismBmuttzchwsigei támudíáh

Next

/
Thumbnails
Contents