Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-11 / 33. szám
r T. T. V. N 7. T. K o ÖVÁRI-ÖSS JÓZSEF RIPORTSOROZATA F Az ember Nyomában ^eilu ,,A: ember nyomában" járni mindig izgalmai' v's érdekes. Az emlwr, az egyén, amely benne •' ;> íár.sadi’omban, zagy s'Cinben áll vele, alakítóin es egvuMal kifejezője a társadalom vélemény érne«, közvéleménynek. Ma p.dto. az i/.muook rettenetes zűrzavarában, amikor ma, ü- ketült a fül és a szem elvesztette érzékenységét, amikor káosz a világ, bombák robaja, gépfegyverek dübörgő zakatolása cseng még vissza fülünkben és Euv’,pa négy sarkán felgyújtott fáklyaként lángolnak a határok és békés városok változnak romhalmazzá egyik napról a másikra; a munkahely Íróasztala ággyá változik, mert az otthon meghitt szobán elsodorta a háború pusztító szele, a világ- tragédiák mellett ott magasodnak a maguk, szinte észrevehetetlen tör peségében az egyéneknek szinte kozmikus méretű tragédiái. A na'Ty tragédiák, az egyéni tragédiák korát éljük. Csupa elsodort ember járkál közöttünk és ha megszólaltatnék őket, mindegyikről kitűnnék, hogy kivétel nélkül mindegyiknek az élete kész regény. Csak meg kell irni ezt a regényt. Csupán türelem, érzékeny fül, megértés és egv kis őszinteség kell hoz á, hegy meglássuk ezeket a tragédiákat. Nem áltatjuk magunkat, mi magyarok. Tudjuk, merről jöttünk és miért vagyunk itt. Ismerjük a hivatásunkat és a kii’de- tésiink fényes csillagként ragyok felettünk az örök magyar égbolton. Attila népe. Csaba királyfi. Árpád. Szent István. Szent László és a többi nagy szittya-ivadék ielölte meg előttünk az ázsiai szteppékröl a? utat a pannon síkságig. De ma sűrű köd fátyolozza látásunkat és az iránytűnkkel is baj van. Mintha a föld mélyén húzódó láthatatlan, de erős matoetikus vonal elfordult volna tengelyéből... Tudjuk az utunkat, de nem tudjuk, hogyan vélekedik erről a nép, a nemzet, a magyarság minden egyes fia. Az utcasoprő és a toronygembararvo- z-ó, - kelmefestősegéd és a gyárvállaiat igazgatója, a munkásvezér. a második gimnázista és az újgazdag textiles, a pincér és a virágáruslány. az egyetemi tansr és a halász, a jogász, az orvos, a hivatalnok és a cselédlány. Ezekben a riportokban ők szólalnak meg. Ők, a névtelenek, a magyarságot a.kotó egvedek. A mindennapok emberei, a maguk munkaasztala mellett, feltúrt ingujjban. vagy magas keménygallérban, borot- vál-afLanul, nemesitő munkából p szkos kézzel, vagy hófehér ujjakkal a rajAörnb papírján. „Az ember nyomába“ induljunk el és keressük az embert. Az embert az embertelenségben. Megkérdezzük tőle. hogy v-élekedik életről és halálról, a magyarság nagy kérdéseiről, háborúról és békéről, a szociális kérdésekről és szociális igazságról. Megkérdezzük tőle, hogy intézné a világ sorát, ha ő kerülne a tömegek élére. Nevezzük közvéleményku'o.tásnak — hogy divatos és amerikai izü szóval éljünk — ezt a módszert, vagy nevez- ük bárminek, de véghez kell vinnünk, mert tudnunk kell, tisztában kell lennünk vele. kik élnek körülöttünk és hogy gondolkoznak. Nvüljunk le az aliáig a kérdésieknek és keressük meg az emberedben, milyen mély gyökeret eresztett beléjük a magyarság-tudat. Mennyre tudjál? azt, hogy magyarok és mennyire tudják a helyünket Európában. Mennyit segített és mennyit rontott rajtunk az elmúlt két évtized kisebbségi kereszthordása és mennyire változtatott meg a visz- saatérés? Mit változtatott rajtunk a háború? Jobbak lettünk-e vagy rosszabbak, erősebbek, vagy gyengébbek? Nagy elhatározások és nagy döntések Női szabók és divatieTmek figyelmébe! Az 1944. évi tavaszi ídénynői kabát,kosztüm- és ruhamodell divatlapjai már kaphattok az „Ellenzék" könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidéki megrendeléseket is azonnal intézünk! előtt áll a magyarság. Nem kévés; bbröf van szó, mint arról, hogyan kell megálla- nunk a helyünket, hogy megmaradjunk a környező népek erős versenyében? Mit kell tennünk, hogy sajátosan magyar, a történelmi változások kereszttüzében kikristályosodott, minden sallangtól mern- tes, különös, kelet-nyugati élet stílusunkat megőrizhessük. Arról van seó, hogy adott esetben meg tudjuk-e tenni ugyanazt, amit más népek megtettek? Meo tudjuk-e tölteni uj, friss és gazdag tartalommal a régi formákat, amelyek életünket bebéklyózták, vagy széthullanak-e ezek a formák? Tudunk-e uj formákat teremteni? Árról van szó, hogy ha kell, le tudjuk-e vomtni a végső következtetéseket? Ki tudnánk-e állni a barrikádokra, ha ellenség törne hazánkra, polgári ruhánkra fel tudnánk-e kölni a di-rékszijut es leurie-e testi erőnk és elég lelki megacélozott súgunk ahhoz, hogy hónapokon át, mint az erdők mólja éljünk, géppisztollyal a kezünkben, a szivünkben halálos elszántsággal. Arról van szó, ha úgy hozná a sors, tudnánk-e és mernénk-e partizánok lenni? Ma erre a kérdés-e nyugodtan, a kivégzési négyszög elé állított halálraítélt elszánt, de fölényes mosolyával, magabi- zón és derűsen válaszolhatunk igennel, akkor biztosak lehetünk afelöl: a csillagos égbolt legalább még egy ezredévig sugározni fogja mánk a fényt. Adj.uk át tehát a szót azoknak, akiket illet, "a magvar társadalom különböző rétegeinek. Erdélyből indult el a magyar csendőrség megszervezésének gondolata A csendőreiig február 14-én '.artja 67.ok sós csendőrnapját. Ebbő! az alkalomból isméi tétjük a csendőrig m eg alapítás áriak történetét, KOLOZSVÁR, február 11. Közvetlenül a szabadságharc leverelése után jo'ent inog a császárt pa'ens, amely Lombardiában és Dél-Tl- ro’ban már 1815 tő' működő osztrák csendorso- gen kívül ar. osztrák—ir< «var monarchia többi részében Is elrendelte katonailag szervezett csendőrség ie''álli'ő«át. Tizenhat „császári és királyi rsendőrezred *-et terveztek, melybő! l a* rsendőrezred a mag\ar korona országainak terü'o .n állomásozott. Ezek szolgálati nyelve és szelleme is nmet volt. A k*er,vívés íreekö*AeUor 18*>7-ben a rs és kör csendőrezrerk^Uet Magyarországon íelosz- látták cs - közbiztonsági szolgálat ellát?* * 1 t ismét a megyei közigazgatás k'zeeelre, a nan diónkra b'zták. Csupán az Erdélyben és a Hor- vát Sz'avonországbap lévő rsendőrezredeket 1:a yták meg , őrs7 gns csendőrpa-ancsnok* ág“ e'neve/és*el. Az erdélyi laktanyákon „Kaiser- !ir t? u k nigliche Gendarme.ie“ feürásu táti- iák voltak 1871 január 30 án fog-aTtozolt először a magyar p: [lament a csendőrei'7 k re! sével. Az em Ékezetes ülésen Somsich Pál volt az ebiök# Ezen az ü’ésen követelték a németnve;V. esendő ség megszüntetését, mint olyant, amely sérti a7 edélvi törvényhatóságok autonómiáját. Hangozla*'ók. hog\ az érd 'vi csendő'ség intézménye ellentmond Erdély és Magyarország *eo*yséoének. is. E' kor vetették fe' a ma pvar csondőrség megszervezésének gondolatát is Ezek a vágyak részt>n teljesedésbe me tek, me* 1878 március 17. n királyi kéz irat ehende ’e hogy az erdélyi és horvát-szla- von csendőre«4? váljon ki a hadügyminisztérium kö e ék'hői és a maovar honvédelmi minisztérium hatásköre alá kerüljön A német szo'g-lati nyelv ezzel természetesen megszűnt. Ez az Időpont jelzi a csendőrség gondolkodásának niegv.i toziatását nemzetivé válását és kezdetét annak a fejlődésnek, melynek utján a mai fokig eljutott. Pontosan követhetjük a nemzeti ér- megizmosodásának útját. 1880 november 20-án Tisza Kálmán minisz- tere’iiiök törvényjavaslatot ter|eszt be a , kö/biz'onságl szolgálat szervezéséről" és kéri a törvényhozás elhatározását, hogy m égés* országban (e’ál’itsjk a csendőrséget A javasla? magxar nemzeti szempontból kíl- ségte'enül nagy jelentőségű volt, hiszen jól isin’ rtes. mennyi gáncs és nehézség állta ulját a1.kor a legparányibh ujitásnak, ame’y a közös had erezheti konst tuti ikon kívánt változta ’.sokat es'kö/ölni. A magyar kormányzat törekvéseit i yenkor még külön megnehezítette az a sokszor egé^zséyle'en túlzásokba menő C'< p/ ki harc ame’y nőm egyszoi lényegtelen kiil ő é ek kivere'.edés vei veszélyeztette magát a lényeget. Az akkori országgyűlés — különösen Tha v Kálmán, a nagy kuruc — pl* amel'ett ka doskedott, hogv a csendő.'séget rraoyar romzeti ruhába öltöztessék. Tisza Kálmán ekkor, igen helyesen. megvéd i? a csendőrök ruháját mondván, hogy „nemzeti- szinü" ruhába mégse vo'na tanácsos őket öltöztetni. meit hiszen a cészerüség a fontos. Az i niformisnak olyannak kell ’ennie, mely a természettől, er'őől, vetéstől, gyeptő1, kevésbé üt e', mint a piros nadrág — mondotta Tisza, a Ház töb ségéivrk he’yeslése közben. Maradt tehát egve’-őre a fekete-sárga kardbojt és a kétfejű sas, éppen úgy, mint a közös hadsereg tiszlje'nél, de ezzel szemben bekerült törvénytárunkba az 1881. III törvényesek, vagyis a csendőrség fe'áHibásáról szóló törvény, amely megvetette az a’apjá* a mai magyar királyi rendőrségnek. Még abban az évben, február 14 ín 1 Ferenc J :-zsef szentesítene a törvény- javaslatot és ezt a napot azóta ünnepli meg a magyar csendőrség. Megkezdődött a népszerű opera-sorozat a Színkörben Abból a meggondolásból kiindulva, hogy széles rétegeknek a zenekultúrába való be- kapcso’ására a legjobb ut a színpadi zenín, vagyis azi operairodalmon keresztü1 vezet, a magunk részérő! igen nagy jelentőségeit tulajdonítunk a most megindult népszerű opera- sorozatnak. Színházunknak ez az uj kezdeménye minden . elismerést és támogatást megérdemel, iménti kettős célt tc-’t be: egyrészt fi'_ léres helyáraiva'i azok számára is megnyitja az operael5adhsok meghallgatásának! 'ehetősé- gft, akikben még van a vágy a színház és a zene után, de hiányoznak anyagi eszkőneik, másrészt az o’csó zenés produkció olyanokat is becsal a 6zinházba, akikben eddig csak a Lat;bár-fé'e humor iránt volt érzéki, jó előadások azonban megkedve’Vethetik velük a komoly értékű színpadi zenét. Tegnap, csütörtökön este, megindult «a Szin- kö ben a népszerű operasorozat. KodáJv Háry Jánosa, ez a gyökeresen magyar daljáték állott a műsoron. Az előadás megkezdése Q’őtt dr. Keledy TiL'or, városunk po’gármestete . mondott bevezetőt. Beszedőben a kis népeknek ■ arra a feladatára utalt, hogy a számbeli hiányt) a tudás és a műveltség fö’ényéve kell e len- ! eulyozniok s e7ért nagyjelentőségű minden 1 kulturális válla kózás, ame’y néDünk müve'őI dási hajlamai számára kiélést, művelődési alkalmakat' kánál. Az előadás kitűnő szerep'őgárdája ezutt-’l îs feladata magas’atán áillott, csupán egy poszton történt változás, a vezicny’ő karmester helyén Vaszy Viktor helyett Endre Bála lépett föl. Jóllehet, szereplése beugrásszerü vo’t, ki ünő tempóvéteieivel, hangüa'os és temperamentumos vezénylésével) biztos sikerre vitte az előadást. A népszerű operasorozat célját, az egész ügy fontosságát tekintve, meglepőnek tartjuk, hogy a színház m, g csak nem is gyanúsítható azizial, hogy az előadás propagáGJsa érdekében mindent megtett volna. Nem tudjuk másnak, mint az elégtelen hírverésnek betudni azt, hogy a népszerű operasorozat első előadását csak félig telt nézőtér hallgatta végig. nagysikerű vándorgyűlést rendezett Kolozsváron a magyar Biztosítás« tudományi Társulat KOLOZSVÁR, február 11. Csütörtökön délután öt órakor vándorgyűlést rendezett Kolozsváron a Mátyás: Király Diák- ház zenetermében, a Magyar Bizfo-sitás- ttudományi Társulat. A vándorgyűlés nagy érdeklődést keltett Erdély fővárosában, annál is inkább, mert tárgysorozatán nemcsak a biztosítási gondolat, de azzal kapcsolatban a nemzetgazdaság szempontjából is rendkívül fontos és érdekes előadások szerepeltek. Hogy a vezetőség milyen nagy horderejűnek ítélte a kolozsvári vándorgyűlést, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Budapestről is számos vendég jött ez alkalomból Kolozsvárra, köztük az Astra és az Adria vezérigazgatója, valamint több biztosítóintézet vezetője s egyetemi és műegyetemi tanár is. Megjelent ezenkívül a gyűlésen a kolozsvári német és olasz konzul, továbbá Búza László dr., az egyetem rektora és számos más intézmény vezetője. Mindegyik előadás rendkívül értékes és tanulságos volt, mert az előadók tudományos szempontból fejtették ki a biztosítási gondolat lényegét s rámutattak arra a biztosítási eszmében rejlő takarékosságra, amely úgy az egyén., mint a család és nemzet létezése és boldogulása szempontjából rendkívül fontos. A gyűlést Gebhardt Domonkos, a társulat elnöke nyitotta meg, meleg szavakkal üdvözölve 19 4 4 I r; b r ii i\ i II a zsúfol fásig t<-ll U ion !"</-■ Ezután dr. Kovrig Hála or ' no: ' irtotta m g előadását, jru-ly/.ok M-i <•!« ív u a bizto á Lúd ida!urn 1 bi /' . t. M 10U czinvona - alapgondolatai lényegileg a k<<vw / << voltak: Kovrig Bála dr. nagysikerű előadása A magyar nemzet nagy társadalmi kérdése: a nemzeti jövedelem uránytalan.sá- ga a nemzeti művelődés .színvonalához képest, a magyar kultuiformához é.-. történelmi hivatásunkhoz viszonyítva. A magyar munka termelékenységét korlátozz? az a nyomasztó tőkehiány, mely iparosodásunk kibontakozását hátrál tatja. K/-t aránytalanságot kell megszüntetnünk, egyik, ami a nemzeti tőkeszükséglet és az országos tőkeképződés között, a másik a társadalom munkaerejében rejlő m mzeti vagyon és a dologi javakban rejlő nemzeti vagyon között mutatkozik. Az áthidalás csak olyan gazdasági rendszer segítségével történhetik, amelyben érvényesül az emberek hétköznapi szabadsága és - rínék keretében a megtakaritások befektetés-ének szabadsága. A kollektivizmus birodalmának közelségében a magyarság legkeletibb végvárában hitet teszünk a közjóval üss.7-- egyeztethető szabadabb piaci versenygazdálkodás mellett. Va?y fenntartjuk a közjónak megfelelő formában ezt a szisztémát, vagy parancsuraim! gazdasági rendszer vár reánk, harmadik megoldás nincs. Az emberi méltóságnak az előbbi o. megfelelő gazdasági forma, csak ez válthatja ki azt az egyéni kezdeményezést és azt a közérdekű takarékosságot. melynek alapja a felelősségérzet, családunk jövője és a reánk bezott értékek irányában. A biztosítás az az intézmény, amely nem ötletszerű, nem kiszámíthatatlan, hanem önfegyelme-ésen, valóban önkormányzaton alapuló rendszeres takarékosság. Amikor a magántulajdonon és a köztulajdonon alapuló társadalomgazdasági rendszerek küzdenek egymással. a biztosítási intézmény hatályosságán függ a magántulajdonban közvetlenül érdekeltek elsokasitása és ezzsl ama társadalmi rétegek erősítése, akik ke. - vétlenül érdekeltek a magántulajdon: gazdasági rendszerben. Ma a társadalmi és eevéni biztonság az előtérbe nyomuló gondolat. A nemzetnek biztosítási értelemben vett kockázat-közösséggé szervezése hatékonyan hozzájárult a nemei-1: ész- szetartás gyakorlati átérzéséhez. Érhez természetesen általános társadalombiztosítás kell, de mihelyt az egyetemessé válik, máris felesleges a biztosítási és szervezeti formában való fenntartása. Nem a Beveridge-terv, megvalósítására gmd:- lunk. nem a társadalom tömegesü’éséhsz vezető megosztásokra, hanem az ember alap-életszükségleteit fedező állampolgári ellátásra, melyet tervszerűen egészítsen ki a magasabb teljesítmény üek, az értékesebb szolgálatot nyújtó, az erősebb teherviselők fokozottabb szükségleteinek kielégítésére alkalmas magánbiztosítás. A magyar biztosítás történetében nevezetes ponthoz érkeztünk azzal, hogv most januárban a társadalombiztcsit-ási díjtartalékok összege először haladta meg az egymilüárd pengőt. Egymillióha+sTáz- ezer az ebben a magva” viszonyok közöM hatalmas összegben közvetlenül érdekelt magán alkalmazottak és munkások -száma. Széles rétegek megnyugvása, nagy énekek fűződnek ahhoz, hegy ennek a tőkenek gyümölcsöző kihasználásánál a szociális és a gazdasági szempontok maradéktalanul érvény7esülj<enek és elhárittas- sanak azok az ak^dá’vok. melyek a magyar dolgozók közös tőkéjének legeazdasá- g:sabb gyümölcsözíetését ma még hátráltatják. Áz előadó részletesen foglalkozott ezután valamennyi magyar család közös gondjával, a légitámadások akazta károk elhárításának, illetőleg egyetemes megosztásnak intézményes megoldásával Er- revonatkozó javaslatait a biztositásíudo- mányi társulat az illetékes tényezők elé juttatja. Dr. Kovrig Béla professzor gond el at- dus. értékes előadását nagy tetszéssel és megértéssel fogadta a hallgatóság s ugyanilyen osztatlan érdeklődés kísérte dr. Fóris László miniszteri tanácsos és dr. vitéz Uásfay Zoltán előadását is. aki a birtokpolitika és életbiztosítás fontosságáról értekezett mindvégig rendkívül lebilincselő előadása keretében. Dr. Fóris László miniszteri tanácsos ,.A biztosítási egyesületek és egyesületek a biztosításban“ cimü értékes tanulmányában a nemzetgazdaság fejlődése ^s jövőjt? szempontjából iránytmutató gondolatokat világított meg. A nagysikerű előadásokat vita követte, melynek során felszólalt Vaska Dezső kereskedelmi iskolai igazgató, dr. Ágoston Béla és Török Bálint, az Erdélyi Gazdasági Egylet igazgatója. A vándorgyűlés után, este, társasvacsora wait a vendégek tiszteletére.
