Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-11 / 33. szám
' (•-- ^ *■ u Li L o Extern. v*r ^ z á aft áz1 6 r " • • * ' * *»*kA ÖÜÍUPEST ^ Fitt &*• Ti t PÉNTEK, 19i4 február 11. LXV. évfolyam, 33. szám. 0^ ÄRA 1 műm :mmrnma Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jokai-u, 16-, I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye. tem-u, 8- Telefon: 29—23. Csekkszámla: 72056 fi LAPÍTÓITfl: B fi RIK fi MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTOVALLALAT Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak 1 hóra 4.30 P. negyedévre 12.40, félév e 24 80, 1 cvre 49 60 P. uu<—1,^ MTI jelentéseit Helsinkiből : Feszült érdeklődés előzi meg a Hull jegyzékére adandó finn választ » 4 Szovjetunió az 1940, évi határokat követeli » I keleti front minden gyújtó* vontján Innk adat lan elkáritócsata tombol Németország jelentékeny mennyiségű hadianyagot szétüt Romániának A tegnapi politikai vonatkozású hírek j Finnország, Bulgária, a jugoszláv kérdés, a szovjet—angol viszony és a törö-k magatartás köré csoportosulnak. Időszerűségénél fogva a legfontosabbnak a finn probléma fejlődését tartjuk, amit szorosan nyomon követ Bulgária nemzetközi politikájának alakulása. Az Exchange Telegraph a kairói Purics-kormány válságáról ad érdekes beszámolót, Yalcsin török képviselő pedig az angolszászok és a szovjet között fennálló bizalmi válságról irt érdekes cikket. Az O. K. W. napijelentése csak általánosságban emlékezik meg a keleti hadszíntéren változatlan elkeseredettséggel tomboló téli csatáról, valamivel többet mond az olasz hadszíntér helyzetéről és kiemeli a német tengeralattjárók teljesítményét, amellyel az Atlanti- és az Indiai- óceánokon 62.000 BRT hajóteret küldtek a tenger fenekére. A légiháboru eseménye az a nagyszabású berepülés, amelyet az amerikai nehézbombázók hajtottak végre Nyugat-Németország iparvidéke ellen s amelynek során rendkívül súlyos légicsaták fejlődtek ki, I. Két nappal ezelőtt amerikai forrás alapján közölte a világsajtó, hogy a Szovjetunió ultimátumszerű jqgy)zéket intézett Finnországhoz, amelyben Helsinkit a különbéke megkötésére szólítja fel. Az egyik washingtoni sajtókonferencián kérdést intéztek Cordell Hull amerikai külügyminiszterhez az értesüléssel kapcsolatban, de Hull kitérő választ adott. A svéd újságírók azonban nem elégedtek meg a Hull által felhozott kifogásokkal, hanem az érdekelt fővárosokban több illetékes személyiséget rohamoztak meg kérdéseikkel. Ugylátszik, a válaszok ejtérőjek voltak, amennyiben a svéd sajtó máig sem tért napirendre ,,a szenzáció“ felett s nem tartja kizártnak, hogy ha nem is a fenti értelemben, de valamelyes szovjet lépés mégis történt Finnországgal kapcsolatban. Asz MTI helsinki távirata közli, hogy a finn parlament külügyi bizottsága ülést tartott. A kormány tagjai ugyancsak minisztertanácsra ültek össze. A csapongó fantázia a szovjet ultimátumról szóló hirt könnyen okozati összefüggésbe hízható a finn államférfiak tanácskozásával. A már ismertetett események 24 óránál régebbi keletűek. Azután robbant ki a szenzáció, hogy Hull külügyminiszter kormánya nevében Guillon helsinki amerikai ügyvivő utján a diplomáciai formalitások szemmeltartásával felszántotta Linkomies kormányát, hogy haladéktalanul lépjen ki a háborúból vagy később viselni fogja a vesztett háború minden következményét. Egyik újabb értesülésünk szerint —, amelyet szinté'a az MTI jelentése alapján közlünk — az Alton Tidningpn cimü stockholmi lap kifejezetten a következőket Írja: .Az orosz kormány a stockholmi orosz követség utján tudomására hozta a finn kormánynak, hogy Oroszország hajlandó lenne közvetlen tárgyalásba bocsátkozni a két ország különb ékéj érői“. Ezt a bejelentést a Basler Nachrichten híradása szerint vasárnap juttatták el a finn kormányhoz. A kérdésnek akkora hordereje van, hogy a Finn Távirati Iroda hivatalos közleményben kénytelen utalni arra, hogy a hir valászinütlenül hangzik, mert a szovjet hivatalos hírszolgálat, a Tass távirati ügynökség, megcáfolta az állitólo&os Qr&s,rv béketapogat ózást. A Wilhelmstrassen sietve foglaltak állást a hírrel szemben. Berlini politikai körökben az állítólagos orosz békeajánlatról közölt jelentéseket nevetségesebbeknek tartják, semhogy arról politikailag vitázni komolyan lehetne. Hangsúlyozta a német külügyminisztérium hivatalos szóvivője, hogy még nevetségesebbek a Németországnak tett békeajánlatról közölt hírek. A szovjet rádió és sajtó hangja egyáltalán nem olyan, mintha a Finnország és a Szovjetunió közti feszültség enyhülőben volna. A szovjet adóállomások még mindig az állítólagos keletka.véliai finn kegyetlenkedésekről beszélnek, a moszkvai lapok pedig minden alkalmat megragadnak, hogy Helsinki helyzetét megnehezítsék az angolszászok előtt. Ismeretes, h-gy I a finneket meghívták a közeljövőben Philadelphiában rendezendő munkaügyi értekezletre. A Háború és Munkásosztály erről a meghívásról igy ir: A nemzetközi munkaügyi hivatalnak ugylátszik az a szándéka, hogy támogatást nyújtson Man- nerheim és Tanner országának. Nem lehet tehát csodálkozni, ha a szovjet ara ?z nsa azt kérdezi: tulajdonképpen mit akar jelenteni a philadelphiai nemzetközi munkaügyi értekezlet? II. Szófiában még mindig nem csillapodott le az a megütközés,, amilyet a Trácia kiHelsinkiből jelenti az MTI: A finn politikai élet az elmúlt napokban rendkívül megélénkült. Finn illetékes helyien az eseményeket a követ- kezőképpen ismertették: Gullion amerikai ügyvivő január 31-én: megjelent Ramsay finn külügyminiszternél és vele hosszú megbeszélést folytatott kormánya megbízásából. Az elmondottakat az amerikai ügyvivő Írásban is átnyújtotta Ramsay külügyminiszternek. A köve! kező napokban az amerikai kcrmány üzenetével a Rn™ kormány többizben behatóan foglalkozott, de tanácskozásairól semmit sem hozott nyilvánosságra. Finn hivatalos ürítésére vonatkozó * nők kívánság tá masztott. Annál lagyobo a meglepődés, rpert a két ország viéionyút komolyan k:hrrvprom:Hálható jelentésre Ankara eddig Semmiféle cáfolatot nem adott ki, sőt a török sajtó, ha megjegyzések nélkül is, teijşs egészében átveszi az egyes bolgár katonai alakulatok állítólagos lázadásáról t. if ziett angolszász forrású híreket. .-.r:j < r .’Vv :Út.AJ Balabanov pro fesszor, ankarai bolgár /zo vetnek szSfiai 'TafZüzkó- dása alatt az illetékes bolgár tényezők megfelelő intézkedéseket adnak a kér őrit érintő problémák ügyvitelér'.. 111. Világszerte feszült érdeklődéssel kísérik a jugoszláv helyzet fejlődését — jelenti az MTI Ankarából. A török fővárosban nem titkolt aggodalommal látják az orosz politika érvényesülését Tito személyén keresztül. Az Ulus cimü lap kifejti, hogy az angolszászok által Titónak nyújtott támo- I gatás a Teheránban a Szovjetunió és a nyugati szöv>etségesek között létrejött megállapodások eredménye. A brit kormány azt tanácsolta ezekután a kairói emigráns jugoszláv kormánynak, ■hogy egyezzék meg Trióval, de a partizánvezér elzárkózott minden javaslat elől és a nagy feltűnést keltő nyilatkozatában megtagadta a Purics-kormányt és a királyt. Ezzel Tito tulajdonképpen az orosz álláspontot fejezte ki — írja a török lap. — Hogyha ennek ellenére a Purics-kormány in- ! ditványozta a csehszlovák—orosz egyezményhez hasonló jugoszláv—szovjet paktum megkötését, ez azért történt, mert a kairói szerbek tisztán látják Moszkva növekvő befolyását a nemzetközi politika fejlődésére. Moszkva határozottan elutasító választ adott a jugoszláv ajánlatra és a szovjet híriroda külön is hangsúlyozta, hogy a moszkvai kormány nem fogja megrészről csak Hull amerikai külügyminiszter sajtónyilatkozata nyomán láttak kívánatosnak, hogy behatóan, tájékoztassák a' nyilvánosságot az esőmén yekrő 1. Hu 11 külügym i íriszt er’ nyilatkozatára helsinki illet kés hely tudomása szerint egv feltett kérdés nyomán került sor, amely a stockholmi sajtó értesüléseire hivatkozva a helyzet megvilágítását kívánta. J-Iull külügyminiszter a kérdésre válaszolva elmondotta, hogy az Egyesült Államok legutóbb (nyilvánvalóan Gullion helsinki ügyvivő utján) megismételte intel- 1 inét Finnországhoz, lépjen ki a háborúból, vagy peaig vállalja a következményeket. változtatni ezt az állásfoglalását a kairói kormánnyal, még kevésbé a Karagyargye- vies-dinasztiával szemben. Nap-nap után világosabbá válik, hogy Tito délszláv föderációs tanácsa a Szov- jetunió balkáni előretolt bástyája, IV. Tegnapi számunkban 10 pontban foglaltuk össze azokat az ellentéteket, amelyek ă szív jest—angolszász együttmiVo-s i dést hovatovább mindinkább megzavarhatják s idővel esetleg teljes szakadáshoz vezetnek. Erről a kérdésről irt érdekes vezércikket a Tanin cimü török lapban Yal- csín képviselő, az ismert publicista. Hangsúlyozza, hogy azok, akik a kairói és a te- heráni konferencia után hittek a Szovjetunió és Anglia, illetve az Egyesült Államok lojális megegyezésében, azok az időközben bekövetkezett jelenségek miatt egyre inkább elkedvetlenednek és a háború utáni két hatalmi csoport közti együttmunkálkodást szkeptikusan kezelik. Kiderült — mondja a török képviselő —•. hogy Teheránban csupán katonai problémákban jutottak közös nevezőre, de a vitás európai problémák — nevezetesen a Balkán, Lengyelország, a Balti államok elrendezésének kérdése érintetlen maradt. Yalcsin felteszi a kérdést: Vajion helyénvaló-e az az amerikai vélemény, hegy a teheráni konferencia eredménye kiküszöbölte a harmadik világháború lehetőségét? V. A brit hírszolgálat táviratát továbbítja az MTI Lisszabonon keresetül Curtin ausztráliai miniszterelnök képviselőházi kijelentéséről. Curtin megállapította. hogy az európai háború még ebben az évben véqetér, NAGY JÓZSEF. Fta.lt arra, hogy az Egyesült. Államok Írásba is foglalta azt a megállapításit, begy a Németországgal való együtt műkő dés következményeiért a felelősséget egyedül a finn kormánynak kell vállalnia. Finnországunk viselnie kell a felelősségei az Egyesült Államok szövetségesei, köztük a Szovjetunió és Nagyhídiam ni a. elleni hadiállapotáért. A hivatalos amerikai kijelentés elhangzása finn részről kénytelenek voltak megerősíteni Hull külügyminiszti rnok arra vonatkozó tájékoztálá-át, hogy az Egyesült Államok felszólítást intézett Finnországhoz. F.z tenmé-zete sen maga. után vonta, hogy a finn ' Cikkünk folytatása az utolsó oldalon,j As MTI részlete® jelentése a Jolyó döntő tanács FINNORSZÁG VÁLASZÚTON
