Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-05 / 28. szám

•* Uli.Ul ly I,linzi it írj* i: iCiLf NZtlt l •) i f. I o L ni á I Hogyan láttam az olasz összeomlást XIX. „Augusztus 10. Oution ilyenkor bm'su- »•'k n nyár, nálunk pedig meg javában perzsel a kánikula... Az olasz postás ma iKini a lent', postasze krém ykeibe helyezi el leveleimet, ha nem feljön, becsenget és mosolygósán ..Beton Feiragosto“-! kíván. Term észevesen nem marad el részemről a „nuincia" (borravaló) sem, amelyet meg! oldok még pár jó magyar cigarettá­val, hiszen nekem hozza talán a legtöbb postáit . .. Szóval: ,,romai polgár'' vagyok. Mi ez a „Fernagesto“? Tulajdonképpen au­gusztus 15-át, kö’iepé.t jelenti, azonban valami különös, lefordíthatatlan olasz ér- felemben. Meg volt. már a régi rómaiak­nál is, amikor ilyentájt a caesar és a patrieiusok kimenekültek a nap lángos- tioraival vert és izzó katlanná változott Városiból az albanói vagy hiis sabin he­gyekben levő villáikba, vagy Sorrentum- ba (a mai Sorrento), a világ legszebb tá­jékára tengeri fürdözm . . . Ma nemcsak az egykori patríciusok utódai tartják a ..Ferragosto''-t, hanem mindenki. Itália megbódul, mint egy megbolygatott méh­kas. Kiürül, elnéptelenedik a Város. Az üzletek lehúzott redőnyére kiírva, hogy ■Ferragosto miatt zárva". Meddig? Két- három. öt-tiz napig, esetleg két-három hétig is. szeptemberig ... Kinek milyen az anyagi lehetősége. A ,, Ferragosto“ azonban nem marad el ... Lehet háború, légibombázás, kormány rendszer bukása, forradalom< szabadság, zsarnokság vagy ellerusséges me\gszáH.ás is —a ,,Ferragosto" marad! Vannak ilyen örökéietü latin ha­gyományok, amelyek túlélnek mindent és mindenkit ... Derít tt haiti kom bábban Ilyen hagyomány a mai Szent Lőrinc nap megölése is. Lőrinc szerpap kedvelt mártírja a rómaiaknak. De a hamvai fe­lett még Nagy Constantinus császár' által emelt „San Lorenzo fuori le mura“ ba­ki'V.üt.kwobb nyiiltlevélben. Az esel (előz­ménye az, hogy Gentile több levelet in­tézett Se vérihez olasz közoktatásügyi kérdés-okban. Erre válaszol ilyen szokat­lan módon Severi. Hangsulyoz/a, hogy bar ,,s\i\ereUet es tisztelet" fűzi öt a ,#nes- terhemé^s „vissza kell utasítania“ a neki küldőt! tanácsait. „Aí olasz nevelés újjászervezésébe —■ úgymond Severi — nem szólhat bele az, aki kétségtelenül nagy nevét odaadta egy elnyomó rend­szer munkájának a fedezésére ... Elárul­ták z. tudományt, elárulták az ifjuságot"... Étért, ha „vérző szívvel is", de nem fo­gadhatja el a neki küldött figyelmezte­tést... Nesze néked1 Gentile! Ez a lec­kéztet és azért járt ki a nagy tudósnak és a fasizmus teoretikusának, mert rövidebb ideig az olasz fasiszta kormány nemzőt- no vei és ügyi miiné/tore volt ... Mind he­lyes volna ez a/ clvi kiállás, mi azonban vissziaemléikiez/üink arra, hogy Severi nem volt mindig ilyen szigorú. Csak nemrégi­ben, az ellenséges partraszállás küszöbén mondott Gentile (a római Capi tollúmon) egy nagy beszédet, s ebben, hitet Léve a Duce in ellett, az olasz társadalom erő­sebb összefogását sürgette. Akkor Severi, ,,a tanítvány“ volt az első, aki tüntetőén a nagy nyilvánosság előtt gratulált neki. Lám, változnak az időik. Eszembe jut Pe­tőfi Vörösmarty! támadó versének a zá­radéka: „Brutus tolón sírva, szúrta le Caesart, de leszúrta!'1 . . . Nos, az uj Bru- tusok kevésbé érzékenyek és — követ­kezetesek ... Thermidor? zálika romokban. Profán hasonlattal: > olyan, mint egy fedél nélküli skatulya, s 1 a kétoldalt: karéjozó és kedvesen annyira ismerős ciprusok a bombáktól most meg- hasogaitva és le pörkölve ... A bucsunap mégse múlik el az ünnepi külsőségek nélkül... A romok alatt, a bazilika arány­lag épségben maradt altemplomában IX. Plus sírjának a szomszédságában mond­ják az ünnepi misét s lenn és fenn a ro­mokon körösköi'ül térdepelve ezren és ezren imádkoznak, sírnak, zokognak . . . Megrázó élmény: mintha az őskeresz­ténység, a katakombák kora tért volna vissza! Ide, a föld alá kell menekülnie a hitnek és az emberi művelődésnek a ci­vilizáció századában ... De talán igv van ez jól, mert ezáltal újra megerősödik és megtisztul! (Egy japán kollégám, ugylát- száik, megérti ezt a j,elképet, mert szor­galmasan jegyez mellettem.) Érdekes, hegy az elpusztult bazilikával összeépült középkori kolostor teljes ép­ségben megmaradt. Sőt: igen nagy élénk­ség veri fel négyszögletes ódon folyosóit s az ezekkel körülzárt szökőkutas kolos- torkertiet, ahol mezítlábas „bambino"-k és „bambiíMi'Uk hancur,óznak. A jószivü kapucinus atyák, akiké a kolostor és a templom, menedéket, sőt valamelyes élelmezést is nyújtanak az előző borzal­mas légitámadás hajléktalanjainak. Het- Vien-v.yolcvan család, összesen mintegy 400 lélek zsúfolódik ezen az aránylag kis helyen, de jól megférnek. Ide húzódtak szalmazsákjaikkal, szentképeikkel, serpe­nyőikkel, miniden megmentett motyóik- kal. Itt esznek, isznak, alusznak, forgat­ják a rostély izzó szene felett a lábast, porolnék, énekelnek a szent falak között. Félig a szabad ég alatt... Hogy .is mon­dotta Reményik Sándor? ,,Ave halott, az élet megy tovább" ... A romok eltakari- táisia alkalmával még mindig kerülnek elő ujiabb és újabb holtak, egy uj.a.bb légitámadás bombái is a fejük felett lóg­nak szinte, de minderről magtfeLedkezdik az ember, amikor meglátja a négyszáz nyomorult által rögtönzött „alkalmi szín­padot", amelyen a maguk múl at tatására játszanak, mókáznak .. . Éppen a „próba“ megy. Igen, „.az élet megy tovább“ és. a latinok és olaszok minden más- népnél kevesebbet „időznek a síroknál“ ... ők „mennek tovább“, élnek, játszanak és — komédiádnak, mert nekik ez igy van jól. 6, hogy irigylem ezt a könnyed latin de­rűt, ami még a halállal is feamázik1 Eszembe jut: Pompáját, ezt a páratlan müvészetíi és elpuhult délitáliai várost akikor öntötte el a Vesuvio lávája, ami­kor tízezrek az amfiteátrumban verték össze a tenyerüket ... Aktit „elárulták as if juságot“ Severi, a BadogHo-ko rmány nernfr.et- meveLési minisztere élesen mégleekézJtetj a nagy Gentile-1 egy a „Messaggero"Axxn Augusztus 11. Az öreg Benedetto C. is szerepel a „Giornale d'Jtulia“ hasábjain. Vezércikke természetesen a „visszanyeri szabadságról" szól. amelynek szép sorokat seen tel. Megállapítja, hogy „mint Ther­midor után a francia nép, úgy tért vixz- sza most az olasz nép régi eszményeihez, szokásaihoz, dalaihoz... S megtanult újra mosolyogni is"... Szóval, juLius 25-én. a fasizmus bukását Robespierre bukásával hasonlitja össze. Amit a fran­cia nép akkori és az olasz nép jelenlegi hangulatáról megáll a pit, abban, nem hisszük, hogy tévedne, azonban Mussolini talán mégsem — Robespierre! Inkább — ha már hasonlatoknál akarunk maradni — Julius Caesar vagy Napoleon jut eszünkbe a<z ő alakjára gondolva, mint Arras-nak egykori puritán szellemű kö­vete ... A közönség mindazonáltal tet­széssel olvassa Benedetto C.-nek ezeket a szellemes összevetéseit, jó volna azonban ha megszívlelné azt is, amiket később mond a cikkében... Ilyeneket például: „A szabadságot nem elég kivívni, hanem méltónak is kell lenni reá és helyesen élni kell vele tudni." Majd párhuzamot von Spanyolországnak Primo de Rivera diktatúrája bukása utáni helyzete és a mostani olasz változások között. Itália és ZSIDÓKTÓL ELVETT Ötvenkét gyógyszertárra irt ki pályá­zatot a belügyminiszter BUDAPEST, február hó. A zsidótörvény rendelkezései nyomán a zsidó tulajdonban levő gyógyszertárak újabb csoportjától von­ják meg a jogosítványt. A belügyminiszter ez alapon most 52, közöttük 3 budapesti zsidó patika jogosítványának elnyerésére meghir­dette a nyilvános pályázatot. Az egyes jo- gositványok mellett kiirt összeg azt az értéket tünteti fel, melyet a jogosítványt elnyerő pá­lyázó a korábbi engedélyesnek a gyógyszer- tár berendezéséért és a patikajogositvány el­lenértékéért fizetni tartozik. Ehhez járul még az az összeg, melyet az uj jognyertesnek a patika átvétele után készített leltár alapján a gyógyszertár anyagkészletéért az átvételkor fizetnie kell. Ahol a pályázati hirdetményben a gyógyszertár berendezésének értéke feltün­tetve nincs, ez azt jelenti, hogy a jelenlegi tulajdonos a berendezést, felszerelést és anyag- készletet az uj engedélyesnek nem kívánja átadni. A megvonásra kerülő patikák és azok értéke a következő: A budapesti Gróf Teleki Pál-utca 9. szám alatti Bazilika gyógyszertár ico. 120 pengő, a Dob-utca 24. szám alatti Kazinczy patika 61.500 pengő,, a Szent Ist- ván-körüt 7. szám ala-tti patika 19^.629 pengő, a hódmezővásárhelyi Arany Sas 35.000 pengő, a kassai Szentháromság 82.000, a nagyváradi Diana 48.657, a nagyváradi Őrangyal 55.860 az ungvári Magyar Korona 94.551, ungvári Uránia 48.622, a nagykani­zsai Őrangyal 65.395, a nagykanizsai Páduai Szent Antal 26.920, a mecsekszabolcsi Szent Borbála 25.232, a siklósi Kígyó 42.000, a drégelvpalánki Szent Erzsébet 18.3 50, a vá- mosmikolai Magyar Korona 11.376, a bátyúi Isteni Gondviselés 31.828, a munkácsi Mi­nerva 35.216, a beregrákosi Angyal 16.827, a gyulai Szent József 39.300, a sarkadi Rá­kóczi Ferenc 40.476, a szilvásváradi Magyar Korona 11.330 és a berendezés 11.905, a ma­kói Őrangyal 75.938, a makói Szent István 25.696, a magyarbánhegyesi Őrangyal 38.692, és a berendezés 25.302, a mezőkovácsházi Megváltó 29.88r és a berendezés 20.309, a szentesi Magyar Király 46.00a. a tornaijai Nádor 108.227 a berendezés 19.863, a ko­vásznál Remény 16.000, a jászárokszállási Szentháromság 30.000, a kunmadarast Fe- hérkigyó 2.9.770 és a berendezés 18.114, a kunszentmártoni Szentháromság 74.450, a szajoli Megváltó 5.930 és a berendezés 15.044. a tatai Angyal 13.560, a felsővisói Sas 36.000, a téesői Magyar Korona 88.000 és a beren­dezés 16.357, az alsóneresznicei Megváltó 2C.000 és a berendezés 13.817, a kövesligeti Fortuna 7.456 és a berendezés 12.771, az ér­sekvadkerti Megváltó 32.000 és a berendezés 11.937, a bátyai Szent László 17.532, a bu­dafoki Kígyó 89.690, a maglódi Magyar Ko­rona 22.000, az ócsai Korona 23.500, a tassi Isteni Gondviselés 28.442, az üllői Szent Ilona 50.967, a mozsgói Szent Margit 16.172, a nyíregyházai Angyal 31.342, az ujfehértói Kigyó 63.S52, a zsombai Isteni Gondviselés 34.0501. a paksi Őrangyal 27.096, a halmi Fortuna 27.336 és a berendezés 14.565, , a pápateszéri Megváltó 9.909, végül a király- helmeci Megváltó 95.346 és a berendezés 17.583 pengő. Az igénylők pályázataikat 30 nap alatt nyújthatják be a belügyminiszté­riumba a megfelelő okmányokkal felszerelve. Azok a gyógyszerészek, akik az ország hatá­rain kívül teljesítenek katonai szolgálatot, a mellékletek egyrészét pótlólag március 15-ig nyújthatják be. (Magy, Tud.) BÉLYEG ÜZLETI! Világvárosi választék. Szolid árak. Albumok, bélyegkellékek raktá­ron. HERCZEG ER- NŐNÉ béíyegkereske- dő,Dávid Ferenc-u.12. Vétel! Eladás I Csere 1 Telefon 10—69. A drága anyagot spórolja, ha rossz fényképezőgépjét előbb megj<avittaíja. László villamosság]' műszerész, Jókai-utca 9. Mindennemű orvosi, fogászati, fodrászati viifliamioisisági vgépek javítása. Spanyolország népi, történelmi, földrajd s más adottságai Benedetto Croce szerint különbözők ugyan, azonban „Itália is igen könnyen sodrádhatik bele egy véres forradalomba vagy polgárháborúba, ha SnanyoUrrszág példájára minden kérdést egyszerre akarnak megoldani" . .. Croce „óva inti" Itáliát, hogy szívlelje meg sza­vait ... Megszólal az ősz Nitti is, Olaszország­nak a fasizmus előtti mini szít er elnöke, aki a fasizta uralom előtt menekült kül­földre és annaikideien érdekes könyvet irt, amelyben elitélte a békeszerződések igazságtalanságait. (Ezzel vonatkozásban estembe jut, hogy ezekben a napokban többféle pártállásu olasszal beszéltem, akik — 'akár a Duce-hoz, akár Badöglio- hoz hiuztak — minő jó véleménnyel vol­tak Magvarországról és hangoztatták, hogy az olasz-magyar barátságon semmi sem változtat.) Nitti többek között eze­ket mondja: „Most nem a fasizmusról, hanem Olaszországról van szó ... Bízza­tok Badoglio-ban, aki jó katona és biztos- kezű férfi és Guariglia-ban, aki meg ügyes diplomtata. Ha nekik nem sikerül re-ecrmenterúök Olaszországot, akkor sen­kinek sem sikerül!" in su Szí mi í/i iivti. A mi kis városunk1 A legkülönösebb, legmélyebb darab, amit valal a láttáin 8 egyúttal - nem túlzás a legnagyobb színházi élmények egyike. Darab, amelyben csak a szó fonton Nmei kellek, s díszlet. De a szó pótolja a hiányt, a nézó elhiszi, hogy a két székre kere ztfze- fekteictt deszka cukrászda, s ugyanaz a deszka másik két széken V- tbbné asszony va­salódeszkája amelyen Webbné vasaló nélkül csupán mozdulatokkal illusztrálva vasad. fényes Alice régimódi matróz ruhájában, mint tizennégy éves kidány felmászik egy létrán, rávilágítanak egy reflektort. S azt mondja; — Nem tudok még aludni papa . . . Olyan szépen sül a hold . . . f.s úgy illatoz­nak Vz ebb néni petúniái . . . Ls az ember látja a holdat és érzi a nyárt kert illatát. Visszatérést jdent-e Thornton Wilder darabja a shakespeare-i korszak pri­mitívségéhez? Vagy érdekes uj kísérlet? Nem. Más. A mindennapi élet misztériuma a darab, melynek történése semmi és minden, f iatal­ság, házasság, halál egy kis városban „vala­hol a földön, a csillagok közt Isten kezében“ — ahogy egyik szereplő mondja. A siker egyre mélyebb, egyre inkább ki­bontakozó^ Lgész Pest a darabról, az előadás­ról beszél, melyet zsúfolt házak néznek végig estéről-estcre. A közönség magábaméályedve db eíy~eíy felvonás után pillanatokig csönd­ben marad, mielőtt tapsol. A sikernek más jelei vannak itt, mint a hangos taps és lelke­sedés. Gondolkozni tanít az uj darab, amely­nek háttere egy sötét függöny, melyen néha felgyűl egy-egy csillag, néha felhők szalad­nak ál és ezzel kitágul a színpad,’ a végtelen­séget érezzük, élet és halál örök misztikumát. Két képe különösen felejthetetlen. Az es­küvői, amelyben egyetlen a háttérre vetített templomablak s az orgonaszó kelti a temp­lom tökéletes illúzióját és a temetés, mikor a temető sírjait az egymás mellett ülő halottak jelképezik, akik egymás közt az időjárásról beszélgetnek, mialatt a színpad másik sarká­ban esernyők alatt álldogáló feketeruhás cso­port tökéletesen elénkhozza egy esős napon lezajló temetés minden szomorúságát. A rendező — kit Somlay Artur utolér he- tetlenül egyszerű és közvetlen művészettel alakit — bemutatja a nézőnek a kisváros éle­tét, szereplőket hív a színpadra és küld el és húzza össze végül a függönyt a játék végén, miközben jóéjszakát kíván. Két polgári csa­lád életén át látjuk az életet. „amelyet nem foghatunk fel egyetlen percében sem egé­szen" .. . f ényes Alice finom és légies, illuziótkeltő mint gyermek, megható mint menyasszony, s földöntúli és titokzatos mint halott. Igen nagyot emelkedett pályáján ezzel az alakítás­sal. Pompás Orsolya Erzsi a polgárasszony tiszta megszemélyesítője, Kömives Sándor mint falusi orvos, Vértess Lajos és Sitkey Irén mint Gibbs szerkesztő és felesége és a remek Bihary József. Kabaré az Ancfrássy színházban Az Andrássy Színház — nem tudjuk miért — kabarét játszik jelenleg. Még ha jó kabarét játszana. De Hacsek és Sajó boldo­gult emlékezetű korabeli tréfákat kapunk, apró darabokat, amelyek közül nincs egyet­len friss, egyetlen uj sem. A nagyszerű tehetségű Vaszary János, ab mint iró-rendező és igazgató bebizonyította, hogy a színháznak tökéletes ismerője — bi­zonyára csak két darab közti átmenetnek szánta ezt a sikerültnek cseppet sem mond­ható műsortt Vaszary Piroska például szo­kott iskolásfiu szerepében már bizonyára maga is unja a „Braun ki lesz csapva" :imü keserves tréfát, amelyet csak az ö kivételes ábrázoló művészete tesz most is nevettetővé. Vagy mit szóljunk ahhoz, hogy Muráti Lilit, ennek 'a szép kis színháznak és egyúttal Bu­dapestnek kedvencét mint részeg utcai lányt látjuk egy Fekete karácsony című „életkép­benamely arról szól, hogy egy internátusi igazgató megszán és vacsorára hiv egy ala­posan becsipett utcalányt, aki ugyancsak ala­posan becsipett diákjával véletlenül bekerül az internátusba. Karácsony este van, rneg- gyujtják a gyertyákat s a jasszmodorban be­szélő tündéri Lili olyan keservesen zokog, hogy még akkor is könnyes a szeme, mikor a függöny elé hívják. Ö az a színésznő, aki el­felejteti a darab sivárságát és művészetet te­remt a legszentimentálisabb közhelyben is. Tetszett Turay Ida humora és nem cet szett Delly Ferenc mint kupiéénekes. Vidéki bon• vívánokra emlékeztetett, akik cilinderben bű­völik a nőket. Annál jobb volt mint interná- tusi igazgató. Komoly, jó színész, nem kellene neki már knplézni% A legsikerültebb tréfa a feketepiac volt Murútival cs Bilicsivel. Igaz, Bilicsi is kupié- zott. Viszont neki sikere volt , ,. (IVL L.)

Next

/
Thumbnails
Contents