Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-01 / 25. szám
T 1.L r N Z t K Szabó Endre riportja : „Cserkészkapitányok“ harca a minőségi magyar munkástrontért Reads "Tint s-'u-kváiiyos bemutatkozással kezdődik Pár 1ap.ogatódzó man at az „anyag" ülőn tv: uikkor délután a ku véhóú'bun. Hazulról azzal távozom, hogy na, fájóra alatt végzek ,,Őzökkel" is ét: a tützstts 'tálnál majd... Utólag szégyellem bevallani, a szándék a minap is ez volt. De csuk szándék maradt, mert a félóráiból óra, sót órák lettek; szárnyakon járt az idd, míg a beszélget ás fonala egyre jobban körülhalózta a magyar elet egyik legsúlyosabb es leyer- dekesebb témáját: a magyar munkas kérdéséi. Talán lényegtelen mégegyszer hangsúlyozni: a. magyar munkásét, mert valóban nem a munkásról, hanem a magyarról szólt a szó; mint hogy elsősorban nem munkások, hanem magyar munkások voltak azok, akikkel beszélget ve kiutat igyekeztünk találni az u.t tévesztő be torkoló probléma halmazából. Már az első mondatok után meglepeti t] szavak mögött meghúzódó lélek ko- molysiág'a, a gondosan formált mondatok távlata, a célra törekvő akarat elnyühe- tetlensájíe. amely kiragadott a kávéház sokszor izgató vagy megnyugtató zsibon- gásáiból és cs?,k a ,,kérdések" meredtek bevehetetlennek látszó falakként előttünk. Amit mondanak, és ahogyan azt mondják, abból kiér/.ődik a rideg tárgyilagosságra való törekvés. Nem hallgatnak el semmit, mert nincs mi.t elhallgat ni ok. A magyar munkás göröngyös útjait járják hosszú évtizedek óta. amely megedződótt a világnézetek és bérharcok küzdelmeinek sorozatán. Valamikor a 20-as évek táján indultak el a magyar életbe a cserkészet nemzetformáló szervezetének és szellemiségének hatása alatt. Ma egy nagy magyar mozgalom — munkásmozgalom — élvonalbeli harcosai és szellemi irányítói, i Vezérei és képviselői sokszázezer bajtárs- * nak és mégis a vezért póz nélkül állanak ügyük szolgálatában. Már magatartásukon érzik, hogy szavaik mögött nem a munkás, a pártember, hanem a magyar rejtőzik, amelyet ifjúságuknak nagy élményeként hordoznak. Indulásukkor a cserkészmozgialom telítette lelkűket: felépíteni újra az országot, melyet meg nem értő idegenek guzeba- kötőttek és a nemzettől távoliak megszé- gyemitettek. A közösség, amelyben lelki- táplálékra Leltek, a magyar közösség volt: rend és rang nélküliek, a dolgozó magyarok gyülekezete. Érlelődtek itt az eszmék és tettre sarkaltak a törekvések. Nem voltak becsületességük és szakképzettségük ellenére sem „jó" munkások. Nem voltak ..szervezhetők" sem párt, sem szakszervezet céljaira. „Cserkészka- pitányok" voltak, akik körül elnémult a suttogás, ha készült valami. Kísérletük meddő maradt, hogy a cserkészet — nemzeti eszméivel és szervezeteivel bevonulhassanak zárt soraikba. Az ifjú lendületet csakhamar metszeni kezdte az élet: választás elé állította őket a tőke és bér harca. Ha beolvadnak a munkások közösségének érdekvédelmi képviseletébe, a szakszervezetekbe, élvezik ennek védelmét, de fel kell hagyjanak eddigi törekvéseikkel, vagy kívül maradnak eszméik védelmezőiként, de kiszolgáltatva a tőke kapzsiságának. Rá kellett egy szomorú pillanatban döbbeniök arra, hogy a magyar munkást Jsenki nem védi, önerejére támaszkodva pedig nem képes szembeszállani vészes törekvésekkel. Ekkor történt például a következő eset: a főváros házi kezelésbe szándékozott venni egy nagy üzemet, de az ott dolgozó munkások nélkül, akiknek fele ser^, volt ugyan szakszervezeti tag. A felzúdulás érthetően nagy volt. A tárgyalások meddősége a szakszervezet és érdekközösségét pártoló párt beavatkozását vonta maga után — sikerrel. A magyar munkás nem tehetett mást: tag lett és ott keresett védelmet, ahol talált. Ha nemzeti alapon nem, akkor a nemzetközi eszmék árjában. , Az élíet kényszeritette erre... Mindez azonban nem jelentette, hogy a magyar munkás felhagyott eddigi nemzeti eszméivel. Nem..., de ez oly belső vívódást és külső meghunyászkodást jelentett, amely erejének sok százalékát emésztette fel. Az egyszerű élet mindennapjaihoz idomul a lélek is és megszokott kereteinek változása nagy eseményszámba megy. Elhagyni a szakszervezetet, vagy eddigi testületét, ha még csak a teketársaságról van is szó, mélyebb hullámokat kavar fel benne, mint mikor a dörgedelmes ellenzéki képviselő egy igazgatósági tags árért méla csendben átevez a kormánypárthoz. Ez már az egyszerű lélek sajátosság.!. A magyar mun kás.f ront tömege ál kin- c'ióan hullámzott az életadta és szabta lehetőségek között. Hol itt, hol ott bukkant fel, míg mennyisége állandóan nőtt .és minősége kristályosodott. A parasztság a duzzadó ipar következtében egyre inkább szaporította sorait, de még mindig ott tartottak, hogy képtelenek voltak saját lábukon megállani. Ekkor pedig már a nemzeti eszm? térhódításának iendüie- tes éveit élte az egész magyarság. Az állam egyes intézkedéseivel támogatta tömegeiket, de hiányzott a jó szándék melléi a tapasztalai és erélv . y - < . l »*»»■»'/ ' ' < f f 1 ■ ¥ V .' ' v It AS. á f ! r 4 > Mamin..-,.'. Egy példa kerül megint a kerékasztal felé: bérmozgalom indul egyik nagy hazai'gyár munkásainak érdekében, melyet a szakszervezet vezetett és bonyolított le — eredménytelenül. A gyár vezetősége nem adja meg a kért ötszázalékos fizetés-emelést. Ezzel szemben azonban más érdekképviseleti szervezet vezetőségének sikerült tízszázalékos emelést elérni. A sikeresebb szervezet számban ekkor természetesen felduzzadt, a siker- teleneblzek sorai megritkultak s a rákövetkező hónapokban már a harm^d'k szervezet vezetőségével tárgyalt, hogy megakadályozzon egy újabb akciót. Ilyen körülmények között a három érdekképvi- seltség egymás gyöngülését szolgálja csupán, nem biztosítva sem ennek, sem annak védelmét, de a munkásminőség utjának kialakulását sem. A ma már meiyrüsödütt magyar munkásság külön gondjává Vált a nevelés kérdi'..-- . Tárgyilagosságuk és becsületességük követelte meg. hogy elmanasztalják ezt a nevelési módszert, bár minden igyekezetük kiküszöbölésére és javítására irányul. Miig a túlsó oldtalon idegen szellem és a magyar fajtól idegen megszólaltatok valóban irodalmi színvonalú előadásokon pallérozzék „elvtársaikat", addig a magyair munkások számára rendezett pe- velő célzatú előadások a giccs és a magyarkodás duhaj fellegvárává lettek. A főváros és a vidék egyek ebben. A mun- kúselöadások slágerei mindtenhol a „Mária főhadnagyok", „Becskereki menyasz- szonyok" és egyéb erdélyi mi hál vi kulfur- terméikek, vagy az „asszony haragszik" müdalmatgyarság s ebből egv jottányit nem enged senki. Ebbe nevelődik az örökös utánpótlás és fullad bele a lankadó erejű középkorbeli. Az erősebb és öutudat-osabb. de már sokkal vékonyabb réteg is kihegyezödött csúcsokon táncol. Egyfelől eszméi más megvalósítások felé szeretnék irányítani, a meglevők nem elégítik ki . ...» 4 h.m;í , , Cm t ev. . /ic.ci. A magyar munkást itt éri a legnagyobb sérelem. Ismét a példa: egyik nagyüzem magyar munkásai, mivel át nem hidalható eszmei felfogásokból nem tagja a szakszervezeteknek, harmincszázalékos órabé. hátrányban vannak szakszervezeti társaikkal szemben. A fellépés egyöntetűsége sincs számukra megadva munkájuk, vagy kívánalmaik, esetleg éppen követeléseik biztosítása végett. 1 11 í I o b r u r 1 „ A magyar munka,. <y: egy/<• ' v •• .O'dö mozgalma m - a vergődés korszakán talán éppen csuk túljutott. Van .-ajtója vannak mirkisézi vezetőiét* harcosai, akiknek hiti Km. cpp'*n :>/ biztosítja tömegeik . felé, hogy n- rn ug'ódí- z- kának használják fid őket és vezető póz dójukat, hanem ma is a munkások éU-'é* i-i'i.k c. o.-.pcajk t í>if/.'-ii!.\á ma • guké't folytatják. Ez a harc azonban i.i voliró] som olyan könnyű, mint azt kívül- átló elképzelhetné, 'tárgyilagosságuk. a dolgok mibenlétének hely.'-s fe!ismerés« és a miagyar munkás érdekeinek köröm- szakadtáig való védelme uigy a túlsó, mint az innenső oldalak éles kritikáiét és nem ritkán gánesős,kodását von ia maga után Egy túloldali helyes intézkedés érdemes!- tése visszahatást kelt az innensőn, az innenső elismerése rosszindulatú szóbeszéd forrásául alkalmas a túlsó partokon. Indulásuknak is ezer és ezer tényező vágta útját. A szürke mindennapok elcsigázott és goindokkal teli életei nem látták —- nem is láthatták ebben a mozgalomban sem a Messiást, hogy leborulva csatlakozzanak hozzá, de, a sok „mozgalom" csömörétől rendszeres épi tőm unkájuk értékét sem fogták fel. Önmaguk és céljaik felismerése azonban kitartó küzdelemre buzdította a magyar munkást és élvonalát. Tárgyilagossága és szenvtelensége nem maradt hatás nélkül. Egvre hódított s a kevesek lelkifeszültsége átragadt a hozzájuk csatlakozókra is. Ma már szavuknak hatása van. Becsülésnek és hangadóknak számítanak abban a konglomerátumban — ők nevezték igy —, amelyet munkástömegnek neveznek Ennek a konglomerátumnak dolgozó magyar rétege valóban élő és ható. társadalomformáló erő. Célja teszi azzá: rend és rang nélküli magyar közösség megteremtése, amelyben csak a végzett munka különböztethet meg magyart a magvartól, munkást a munkástól, földmunkást a földmunkástól és értelmiségit értelmiségitől. A mély és rendíthetetlen alap, a szét- bonthatatlan kapocs, amelyen uj hónala- pitás nyughatik: az a magyarság és ennek öntudata... Rendkívül élénk tevékenységet fejt ki az Erdélyi Párt marostordamegyei tagozata Albrecht Dezső és 1.ászló Dezső a szociális .kérdésekről beszéltek Marosvásárhelyen MAROSVÁSÁRHELY, február 1. (Tudó®: tónk j-eilcnti.) Hétfőn délelőtt és délután tartotta az Erdélyi Párt Maros-Tor- da vármegyei és városi tagozata intéző- bizottsági ülését, amelyre a központ részéről Albrecht Dezső és László Dezső országgyűlési képviselő érkezett a székely fővárosba. Az ülést Teleki Arcthnr gróf, tagozati elnök nyitotta meg. Üdvözölte a megjöleniekpt, majd Árkossy Jenő főtitkár jelentést olvasott fel. Eszerint az elmúlt 16 nap alatt az Erdélyi Párt megyei vezetősége 56 községet látogatott meg, tájékoztatást adott az időszerű politikai kérdésekből s a kötelesség'teljesítésre hívta fel a gazdákat. Panasznapokat is rendeztek. Megállapították, hogy a ruha-, a cipő- és a vasellátásban hiányosságok vannak, valószínűleg azért, mert a juttatásokat végző hatóságok és a szétosztást végző közegek között nincs meg a kellő óafz- hang. Az ülésen bejelentették, hogy 'a párt februárban megalakítja a marosvásár- helyi iparos szakosztályt. Hasonlóképpen tervbevették e\gy szociális szakosztály megalakítását is, úgyhogy az összes megyei szociális kérdéseket megtárgyalják és megoldják. Ezutám Albrecht Dezső szólalt fel. A szociális ké dés történelmi fejlődéséről beszélt. Tévesen mondják, hegy a mai háború a világnézj?tok háborúja — mondotta többek között —. mert észrevehető h?.talmi érdekek húzódtak mrg a háborús okok mögött. Ismertette a fasizmus, a nemzeti szocializmus, a demokrácia és a Liberóhamus lényéglét, majd rátért a mjagyar szociális kérdések fejlődésére. JobbolcMi pártjaink — mondotta —- a EBHBHH Világszenzáció a . VARGA nagykávéházban Hortliy-nt 5. Tel. 37-95 ROZALINM ÍS NIK a világhírű nagy akrobatikus táncospár mindsn este fellépnek* Ezenkívül égisz estét betöltő teljesen uj műsor. Kolozsvár legnagyobb 'látványossága ! ! raemzjeti .szocializmus mellett törnek lándzsát, azonban összekapcsolják ezt a totális állam fogalmával és azt hiszik, hogy a nemzeti szocializmus csak totális állami életformában valósítható meg. Ugyanakkor a baloldali pártok a nyugati szociáliz- musból a demokrata vonatkozásokat ragadták ki és ezzel harcolnak a jobboldal ellen. A szociáldemokrata pártok mögött azonban jelentős zsidó kapitalista réteg húzódik meg, amely abban reménykedik, hogy a demokrácia uralomra jut ásta révén ismét a liberális gazdasági rendszer következik majd be és ez számukra hasz- luatibajtó lesz. Hiba lenne, ha mi magyarok azon vitatkoznánk, hegy totális vagy' demokratikus irányban valósítsuk-e meg a szociális gondolatot. A magyar szociá- lizmust úgy kell megvalósítani, hogy benne a keresztény és a nemzeti gondolat ér- vényesüljön. Ezután László Dezső beszélt a szociális kérdések lényegé'öl. A fő az — mondotta —, hogy fegyelmezetten foglalkozzunk a szociális kérdésekkel, ne panaszkodjunk ugyanakkor, amikor az egész világ arról beszél, hogyan kell a jövőt felépíteni. Nálunk túlságosan sok panasz hangzik el. A magyar társadalom sikkor jár el helyesen. ha számol az adottságokkal s nem ábrándozik a múlton és nem fest ábránd- képeket a jövőről. Erdélyben a 22 esztendő alatt alván szemléiét, valósult meg, hogy mindien, ami az államtól join az rossz. Ezt a szemléletet le kell vetkőznünk. Úgyszintén az érzékenységet is. Beszédét azzal fejezte be, meg van győződve arról, hogy a magyar erők összefogásával meg lehet- oldani a magyar szociális kérdéseket. A FATERMELŐKNEK KÉTHETENKÉNT BE KELL JELENTENI KÉSZLETEIKET. A hivatalos Oap egyik legutóbbi száma rendeletet köziöl, amely szerint-; azok a fatermelők, akiknek évi vátgá-sterületie a tiz katasztrális holdat eléri vagy meghaladja, köteles az általa kitermelt szerfa- és tüzifakészleteket havonként bejelenteni. A bejelentést elsőizben 1944. évi február hó 15. napján az 1944. évi január 31. napján fennálló állapot szerint,, ezt követően pedig minden második hó 15 napjáig az előző hó utolsó napján fennálló állapot szerint kell megtenni. ,AZ ÉLELMISZERJEGY PÉNZÉRTÉKKEI BÍRÓ TÁRGY". A Kúria jogegységi tanácsa a közelmúltban kimondotta, hogy a hatóság áttai- kibocsátott élelmiszeri egyek és általában a közellátásit célzó hatóságjegyek, amely birtokosának' jogot ad arra, hogy annak ellenében olyan közszükségleti cikket vásároljon, amelynek szabad forgalma korlátozva van, pénzértékkel biró tárgynak kell tekinteni,
